Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

AZ IFJÚSÁG ÉLETE Felépült a ház A pop nyitott kapuja A kncs! nem jöhet tovább, t kövesútról lefordulva egye­lői dagasztom a sarat. Bu­sa ki ékat keresem az ötvén- latvan évvel ezelőtt épült jásztorházban. Itt laknak az Spület kijavított, s néhány Svig még lakható részében. A cutya ugatására sem lép ki jenki a házból, kénytelen va­gyok belépni. A parányi «xnyháhan gipszelt .lábú asz- ssony fekszik az ágyban. — Hogyan történt? — ker­tesem tőle. FelpoLcolt lábbal tárja a mentőket, hogy újra íipszelésre vigyék. — A múlt héten Somogy- lajszon. jártam. Megbicsaklott i lábam és elestem — moso- yog rám, hangjában nyoma nincs a fájdalomnak. — Miért hagyták egyedül? Hiszen bármikor szüksége le­let valamire. Vagy benéznek i szomszédok? — Ide ugyan nem! Ez a rislány, Hajnika jött meg- .átogatni — mutat a kis szé- cen ülő szöszkére. — Hajnika -endszeres kapcsolatot tart telünk, benne még nem fo­gantak előítéletek, ha a faj­únkkal találkozik. Szeretnénk, iá ez később sem változna neg. — Hajnika kicsi, nem tudja illa tni — ellenkezem. — Hol /annak a többiek? — A férjem a kocsmába ment, de nem inná — fűzi hozzá határozottan. — Arról leszokott, amióta az orvos rá­ijesztett. Most telefonálni ment a mentőknek. Lehel, hogy ' valamelyik szomszédnál is lehetne, de nem könyör- gúnk. Nem biztos, hogy örül­nének, ha bekéretőznénk. — Miért ez az eüenszenv'7 — Azelőtt a telepen lak­tunk. A férjem még ivott. Amikor kapatos volt, nem le­hetett vele ellenkezni. A lá­nyaink bújták előle, Ferkó azonban mindig az apja párt­ján volt. Amikor kijózanodott, szégyellte magát előttünk, pe­dig sokszor nem tudott, magá­nak parancsolni. Persze ez más emberekkel is előfordul,' néhányukmál többször, mint nálunk, nekünk azonban ezt kétszeresen számolták el. — És a lányok hogyan pró­báltak kitörni? — A lányokkal mindig könnyű volt. Szerettek tanul­ni. A legidősebb most a kór­házban, a szülészeten ápoló­nő. A középső a helyi bolt­ban kereskedőtanuló. Ferkó- val sok volt a gond. Ö eleinte az apja után ment. Csurgó­ról, a szakmunkásképzőből is hazajött fél év után. Hiába könyörögtem, nem hallgatott rám, inkább az erdőre ment. ő most traktorvezető a ter­melőszövetkezetben. pIATALOK GYÁRA Nyitva áll az út Egy balom kiadványban. itatisztikai kimutatásban, a ;yárról szőlő tájékoztatóban, i nemrég a még a televízió­ján is hallottunk arról, hogy rz FMV 3-as számú Kapos­vári Gyárában kedvező a fia- alok aránya. — Nálunk az átlagéletkor » év — mondta Lovró Mi­iéi y személyzeti és oktatási jsztályvezető. — Ez több, ránt például az Egyesült Izzó caposvári gyárában. Azt vi­szont számításba kell venni. TOgy évente mintegy 120 szakmunkástanulót képezünk tat különböző szakmában. Döntő többségük a vállalatnál na rád. Akik itthagyják a vál- alatot a bizonyítvány meg- zerzése után, azok többnyire ízért teszik, mert a lakóhe- yükhöz közelebb szeretnének nunkát vállalni. Ilyen magas zínvonalon — épp az export- lövetelmények miatt — tudo­másom szerint sehol nincs az írszágban fényező-, mázol ó- ;épzés. Létkérdés a szakmun­kástanuló-képzés jó megszer­vezése, hiszen a munkaerő- itánpótlásunknak ez az egy ét­én biztos forrása. S már benne is vagyunk a éma közepében: — Nem mondom, hogy ne­künk nincsenek gondjaink — óleg most, a normarendezés dán —, de a fiatalabb vagy lz idősebb látja a munkája ■redményét, és megtalálja a zárnitását — itt most nem- sak az anyagiakra gondolok, íanem arra, hogy aki tanul- ü, művelődni kar, az mindig íyitott kapukat talál. A ka- >osvári gyár hétszáz dolgozó­éból 415-an végezték el az iltalános iskolát, 230-nak van középiskolai, 37-nek főiskolai lletve egyetemi végzettsége. \ kép talán csak akkor jobb, ja azt is hozzátesszük, hogy jz alsó és középvezetők jó rá­táét magunk neveltük. Szak- nunkásból érettségizett szak­munkás, majd technikus lett. 3 olyan is van, aki végigjárva &z összes lépcsőfokot, eljutott az egyetemig, és most üzem­vezető. Az különösen örvendetes, |ogy a nők közül egyre töb­ben vállalkoznak a munka mellett tanulásra. Többségük családanyaként teszi mindezt. Senkné Végh Ibolya például 1972 óta van a vállalatnál, Itt szabadult mint lakatos, majd leérettségizett, és utána meg­szerezte a mechanikai mű­szerész szakmát. Most az egyik legjobb szereldei brigád tagja. Ibolyával munka közben beszélgettem. — Jól érzem Itt magam, különösen a Schönherz bri­gádban. Nagyon sokan legyin­tenek ilyenkor, brigád ... Va, mert kitalálták, mert így szokás, hallom soktóL Pedig nem azért Jó, mert brigádnak hívják, még csak nem is min­dig a gazdasági előnyei miatt, hanem mert az ember társas lény, következésképp szüksé­ge van a közösségre! — Bizonyára nem mindig és mindenben értenek egyet. — így van, hisz különböző érdeklődési körű emberek va­gyunk, a képzettségünk sem azonos. Van, aki betanított munkás, és sajnos megelég­szik ezzel, de van, aki szeret­ne továbblépni, ám a családi körülményei megakadályozzák ebben. — Sokat hallottam arról, hogy a »szigorú portások« már egy-két perc késésért elveszik a belépőt. — KJ ne szeretne több óra­bért, még ha tudja is, hogy a maximumon van, ha nincs, akkor meg kiváltképp. Ez a helyzet a fegyelemmel is. Azt mondják, hogy nálunk a »vagy megszokik, vagy meg- szökik«-elv érvényesül. Én nem akarok itt senkinek ta­nácsokat adni, de úgy gondo­lom, hogy amíg lesznek olyan munkahelyek, ahol órabérben y net beszélgetni, támasz« 'd- nf, addig azok, akik nem kö­tődnek a gyárhoz valamilyen más szállal, elmennek innen. Azok, akik úgy érzik, hogy i megbecsülik őket, ha becsüle­tesen dolgoznak, és van ben­nük akaraterő, tapasztalhat­ják: itt mindenki előtt nyitva az út az előbbrelépésre! 1 U. Ahogy kinéztem a szűk ab­lakon, épp akkor fordult be Ferkó az utca végén. A szom­bati munka befejezése után fürge léptekkel jött hazafelé. — Te, Ferkó! Hogy tetszik neked a termelőszövetkezet ? — Hát — húzza el a száját és rám emeli fekete szemét —, nem akarják rám bízni a pótkocsit, pedig nagyon, sze­retném. Bajok voltak a mun­kámmal, sokszor voltam fi­gyelmetlen, és ezért nem bíz­nák bennem. — Nem gondolod, hogy előbb bizonyítanod kell, az­után kérhetsz csak? — Dehogynem! — vágja rá —, de mostanában igyekez­tem, mégse sikerül minden úgy, ahogy szeretném. — Talán több idő kell, s ha kitartásod van és fegyelme­zettebb leszel, meglesz a pót­kocsi. — Remélem! Gondolkoztam azon, hogy itthagyom a szö­vetkezetét, de rájöttem, hogy nincs értelme. Sokat segített a téesz. Itt már ismernek, megszoktak, s nem tudom, hogyan fogadnának egy új helyen ? — Hallottam az ősszel épült új házi-ól.. Szeretném megnéz­ni. Ferkó készségesen ugrott a kulcsokért, és nagy léptekkel sietett előttem. — Még nincs ám kész teljesein — szabadko­zott, miközben a kulcsokkal babrált a zárban, és kitárta az ajtót. Balról két nagy szoba, jobb­ról egy kis szoba, ez lesz Fer­kéé. Mellette a konyha Ízléses csempével. A termelőszövet­kezet sokat segített. Kedvez­ményes áron adta a házhelyet, a fuvart, a bontási anyagot, és az építőbrigád volt a kivi­telező. A fürdőszoba falain csak úgy csillognak a csempe lapjai. A ház a tavasszal be­költözhető lesz. Most már a bútorvásárlást tervezik. Tréfálkoztam Ferkóval, hogy akár nősülhetne is. — Nem olyan egyszerű. A régiekből senkit nem akarok elvenni, a falubeliek közül meg ki jönne hozzám. Mi pe­dig nem akarunk lemaradni. Lépést kell tartani, s mégis elhúzódnak. Azt sem akarták, hogy közéjük költözzünk. Most már megbékéltek, talán befogadnak. Én bízom az emberekben, és bízom a Buzsáki család­ban. Aki idáig eljutott, annak tovább kell jutnia. Majd meg­értik a falubeliek is. hogy jo­guk van az emberibb körül­ményekhez. I. A. i Sokait lehetne vitatkozol azon — s vitatkoznak is —, hogy milyen, létjogosultsága van a beat-, a popzenének. Ügy hisszük, a jelen, helyze­tünkben már fölösleges a vita, hiszen ez a zene népszerűségé­vel bebizonyította, hogy kitö­rölhetetlen a tömegek — most már nemcsak a fiatalok — éle­téből. A sokk, a surf, areggae, az afro, a latin, az undergramd, a funky, a diszkó... stó. muzsi­ka ezernyi szín, ezernyi válfaj. A fejlődés törvényszerűvé tet­te, hogy az igazi egyéniségek mindig igyekezzenek valami újat, valami mást hozni. Egyesek ötvözni kezdték a rock és a dzsessz elemeit. En­nek az irányzatnak olyan jeles képviselői dolgoznak ma i6, mint például a Chicago, a Weather Report együttes vagy Mahavishnu, Chick Corea. Billy Cobham sth. Az igényességre való törek­vés azonban nemcsak egy irányijain nyitotta ki a rock kapuját. Claes Oldenburg avantgarde festő elomló, puha tárgyainak hatására vette föl három fia­talember a »The Soft Machi­ne-« nevet (a festő leghíresebb alkotásának címe, mely »puha gép«-et jelent). Ez az együttes 1967 elején lépett színre, s zenéjében igyekezett kerevni a dzsessz, a rock és a mecha­nikus hanghatásokkal előállí­tott effektuszenét. Ax újszerűségre való törek­vés és a bonyolultság nem állt messze a talán mindeddig leg­különösebb életutat bejáró együttestől, a King Crimsontól sem. Ügy fogalmazhatnánk, hogy az ö létük a rockzene nagy egzotikuma. 1969-ben alakult, s öt év múlva már be­fejezte pályafutását. Az együt­tes sohasem állt a népszerűsé­gi listák élén. Igen kis számú, de annál lelkesebb imádói azonban még ma is féltve őr­zik lemezeiket, fölvételeiket. Az elektronikus rock egyik legjelentősebb együttese volt. Külön kuriózum, hogy állan­dóan változott a személyi ösz- snetétele. Mindig kitűnő mu­zsikusok játszottak benne, de úgy látszik, a sok dudás nem fért meg sokáig egy csárdá­ban. Az együttes alapító tagja, Robert Fripp köré szerződtek a tagok egy-egy lemezfölvétel erejéig. Való­színűleg Fripp- nek köszönhe­tő, hogy a jel­legzetes Crim­son-hangzás a személycserék ellenére szinte alig változott. Hogy milyen neves muzsiku sok kerültek kapcsolatba »Crimson ki­rállyal«? Bizo­nyára sok ol­vasónak isme­rősen cseng a Greg Lake név (jelenleg az Emerson, Lake és Palmer trió tagja). Talán néhányan is­merik Jon An­derson tevé­kenységét is, aki a Yes együttesben énekel, ö szintén besegített egy lemez erejéig. S néhányan azok közül, akik e zenei törekvés részesei voltak: lan McDonald, Michael Giles, Peter Sinfield, Mel Collins, Joh Weitem, David Cross. Föltétlenül meg kell említe­nünk két ma is dolgozó együt­test, mély szintén a progresz­szív irányzatot képviseli. A nyugatnémet Karftwerk (Erő­mű) zenéje nagyban támasz­kodik a modem technika vív­mányaira. A négy, rövidre nyírt frizurás német fiatalem­ber előszeretettel alkalmazza az elektronikus hangszereket. A Yes (Igen) néven dolgozó csoport pedig évek kitartó munkájával elvont muzsikája ellenére is meglehetősen nagy népszerűségre tett szert. Zené­jüket igényes karmpojnáltság és virtuóz hangszerkezelés jel­lem®. Énekesüket, a már fen­tebb említett Jón Andersent a szakemberek a világ legjobb­jai között emlegetik, s elisme­rés övezi Rick Wakeman bil­lentyűs játékát is. A pop nyitottságát jelzi az á tény is, hogy az előadók jó néhányszor nyúlnak irodalmi alkotásokhoz, történelmi té­mák megzenésítéséhez. Kivá­lóan példázza ezt például Rick Wakeman önálló lemezei közül három. Az egyik Arthur ki­rályról és a kerekasztal lovag­jainak legendájáról, a másik Verne ötlete alapján egy uta­zásról a föld középpontja felé, a harmadik pedig VIII. Henry hat feleségéről szód. A prog­resszív zenei feldolgozás mel­lett érdemes megjegyezni Alee Constandinos nevét, aki Ró­meó és Júlia ismert szerelmi története után legújabban Viktor Hugo Párizsi Notre- Dame-ját zenésítette meg a ma népszerű disrikáritmusfoan. A rock és a klasszikus zene közelítésére is aikad jó néhány példa. A »nagy öregek« ebben az Emerson trió tagjai, akik úttörő munkát végeztek a hal­hatatlan művek rockzenei át­dolgozásában. Elég, ha csak példaként a legismertebb le­mezeik egyikét említjük, ame­lyen Musao-rgszkij: Egy kiállí­tás képei című művét adják elő saját elképzeléseik szerint, A komoly zenei művek fel- használása megfigyelhető egye6 hazai együtteseknél is. A Skorpió például Gershwin: Kék rapszódiáját dolgozta át, az Omega Beethoven-motívu- mot használ a közelmúltban megjelent lemezén. A diszkó­zene kedvelői is minden nap hallhatnak örökzöld dallamo­kat, és rophatják ütemükre a táncot. Mindez nem lehet ká­ros, hiszen amelyik fiata] szó­rakozva ismer meg valamely komoly zenei művet, az előbb- utóbb kíváncsi lesz az eredeti­jére is. Gyarmati Lásaló Keresem a párom.- >—Uv—» A párkeresés olyan folya­mat, amelynek első mozzana­taira nem is emlékszünk már. Pedig bizonyos, hogy az első sikernek és az első elutasítás­nak, csalódásnak nyoma ma­rad bennünk. Az a bizonyos »első szerelem« rendszerint már nem az első. csak éppen kinevezzük elsőnek. Még a fia­tal. felvilágosult szülők is fur­csáikor! va emlegetik olykor, hogy óvodás csemetéjük — nemre való tekintet nélkül — udvarol társának, vagy éppen udvaroltat magának. Nehéz lenne eldönteni, hogv ez a játékos párválasztósöi. amelyben természetesen már szexuális kíváncsiskodás vagy iáték is előfordul, mennyiben előfutára a későbbi igazi pár­keresésnek, s mennyiben a felnőttek visel­kedésének utánzása. Tény, hogy már az óvodás »párok­nak« lehetnek titkaik, külön nyelvűik & olyan jelrend­szerük, amely több társukkal való kapcsola­tukban nem je­lenik meg. Az iskolában— a nagyma­mák rémületére — folytatódik a játék, éspedig némi szünet (6—10 évig) után az V. osz­tálytól kezdve már mint »sze- relmesdi«. A felső tagozat vé­gén — VII.-ben. VIII.-ban már »járnak« egymással a »párok«, az érzelmek ilyenkor már elmélyülnek, valamivel tartósabbak is. és fájóbbak a kapott sebek. Ilyenkor kezd kialakulni a serdülők önérté­kelése, amelyben a vonzerő (a másik nem által előnyösnek elismert külső és belső tulaj­donságok összessége) jelentős helyet foglal el. A kitűnő ta­nuló irigyelni kezdi azt az osztálytársát, aki a fiúknál nagyobb sikereket ért el, a fiúk közt pedig annak nő meg a tekintélye, aki után jobban futnak a lányok. Van egy rö­vid időszak, amikor — úgy tet­szik — nem is társat keresnek igazában a fiúk és a lányok, hanem a féle »státusszimibólu- mot«, díszít, trófeát, akivel »villogni« lehet. Elképesztően egyenlőtlen kapcsolatok jön­nék igy létre, amelyek felbom­lásaikor — mint rendesen — az jár rosszabbul, aki többet adott, aki jobban »belement« a dologba. A középiskola első évében a vad párkeresésnek átadja a helyét — egy időre — a tan­anyaggal való birkózás. Üjabb »pihenő« következik hát, ez persze nem tart sokáig A 16— 17 évesek párkeresése és pár­kapcsolata már a felnőtt pár- választás előjátéka, s mint ilyen, »komolynak« tekinten­dő. Ebben a korban kezdődik a, nemi élet is, akár tudomá­sul vesszük, akár nem. S ha ekkorra a párkeresőkben nem alakul ki az egymás iránt ér­zett felelősségtudat, egymás kívánságainak tiszteletben tar­tása. egvmás naoirendjének. baráti kapcsolatainak, egész értékrendjének felmérése, el­fogadása vagv legalábbis meg figyelni tudása, akkor a pár keresés is, a nemi élet is köny- nyen kudarcsorozathoz vezet­het. A 16—18 éves fiúk és lányok két ellentétes viselkedése fi­gyelhető meg. Vagy fenntartás nélkül fogadják el választott párjuk értékrendjét, baráti körét, érdeklődését, vagy min­denestül meg akarják változ­tatni. Az első esetben az elfo­gadó fél — akit nem kell meg­győzni, bárhova el lehet vin­ni stb. — unalmassá válik. A második viselkedésmód meg oda vezet, hogy az aktívabb fél kisajátító viselkedése válik kibír hatatlanná. A korai — végleges — pár­választás legfőbb veszélye nem a nemi éretlenség vagy az anyagi bizonytalanság, hanem az önismeret hiánya. Aki saját magát nem ismeri, az a mási­kat sem ismerheti meg igazán, vagy honnan is tudná ilyesfor­mán, hogy a kapcsolat hova fog vezetni? Hogy az érett ön­ismeret mikor következik be, arra nézve persze nincsenek normatív adatok. K. 3. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom