Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-06 / 80. szám

Neveléstudományi kutatások a főiskolákon, egyetemeken Megkezdődött a tudományos diákkörök országos konferenciája X tavasd vakáció első napján megkezdődött Kapos­váron a tudományos diákkö­rök tizennegyedik országos konferenciája. A háromnapos program során kétszázötven dolgozatot vitatnak meg a tu­dományos diákkörök tagjai, egyetemi, főiskolai oktatók. Tegnap délelőtt a Latinca Sándor Művelődési Központ­ban dr. Várkonyi Imre, a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola főigazgatója nyitotta meg a konferenciát, melyen a neve­léstudomány fiatal kutatói vesznek részt Tizennégy egye­temről, tizenöt főiskoláról, négy óvónőképzőből ötszáz hallgató érkezett Kaposvárra, százötven oktatót hívtak meg. s száz vendég kíséri figyelem­mel a fiatal kutatók gazdag­nak ígérkező vitáját Száz­negyven pedagógiai, hatvan pszichológiai és ötven közmű­velődési témájú dolgozatot fo­gadott el előzetesen a bíráló bizottság. Ahogy dr. Várkonyi Imre mondta, kifejeződik e számokban is az, hogy meg­nőtt a társadalomtudományok iránti érdeklődés a hallgatók­ba«. , Az ünnepély« megnyitón részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára. A művelődési központ szín­háztermét zsúfolásig megtöl­tötték a tudományos diákköri konferencia részvevői. Dr. Horváth Márton, a Magyar 'Tífdományós Akadémia peda­gógiai kutatócsoportjának az igazgatója tartott előadást A kutatások, kutatók felelősségét aligha kell hangsúlyozni, ám hasznos útbaigazítást kaptak a hallgatók arra vonatkozóan. hogy az új fejlődési szakaszá­ba lépett neveléstudomány előtt milyen fontos feladatok állnak Az 1972~es tudomány- politikai határozat szellemé­ben előtérbe került oktatá­sunk továbbfejlesztése lehető­ségeinek a kutatása. Jelentős eredmények születtek az Eöt­vös Loránd Tudományegyete­men a neveléselmélettel fog­lalkozó kutató közösségében; Debrecenben, ahol a tanár­képzés jövőjével; Szegeden a középiskolák integrációjával; a pécsi tanárképzőben a ci­gánytanulók helyzetével; az Országos Pedagógiai Intézet­ben a tantervelmélettel fog­lalkoznak a kutató oktatók, fiatalok. Dr. Horváth Márton rövi­den szólt azokról a dolgoza­tokról, melyek a kaposvári konferenciára készültek A tu­dományos diákkörök szerepe a felgyorsult tudományos hala­dás, a növekvő igények figye­lembevételével évről évre nő. A jól felkészült hallgatók szá­ma gyarapodik, tevékenysé­güket is csak elismeréssel le­het méltatni. A neveléstudo­mány témakörével foglalkozó dolgozatok arról tanúskodnak, hogy a főiskolai, egyetemi hallgatók sok kérdéssel fog­lalkoznak, ezekre választ ke­resve gazdagítják a pedagó­giai, pszichológiai és közműve­lődési kutatásokat Az előadó röviden ismertette a kutatások távlati programját, ebből ki­emelte az oktatási és közmű­velődési intézmények közös tevékenységének a vizsgálatát a pedagógusképzést Tegnap délutántól alszekció- üléseksn számolnak be ered­ményeikről a kutató hallgatók. Szombaton délelőtt adják át a díjakat H. n. I Március csillagát követve A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Kaposváron A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulójáról Március csillagát kö­vetve címmel, kétrészes, új­szerű oratórium és történelmi montázs műsorral emlékezett meg a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. 1919 eszmé­jét az 1495-ös sorsforduló vi­hette végső győzelemre. Ha­zánk felszabadulásának 34. évfordulóján mutatta be Ka­posváron új műsorát a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttese. Ady Endre,’ Kassák bajos, Tóth Árpád verseinek a meg­szólaltatásával, a kort Idéző dokumentumok felhasználá­sával az együttes férfikórusa tánckara, szimfonikus zeneka­ra művészien mutatta be az őszirózsás forradalmat, a Ta- iiacskoztársasag intézkedései­pék a ' társadalmi. méretű ho­rizontját, s emléket állított a dicső 133 nap utáni kegyetlen terror. áldozatainak. Költőink legkiválóbbjai nemcsak meg­érezték a forradalom szüksé­gességet. hanem merészen ki­álltak az intézkedések mellett oly módon, hogy bemutatták a társadalmi, egyéni kibontako­zás útját, Lehel Judit és Bánki László irodalmi, zenei forga­tókönyve jól ötvözte a fel­használt történelmi forrásokat a művészileg megfogalmazott gondolatokkal Módos Péter' dramaturg. Hi­das Frigyes ■ Erkel-díjas zene­szerző, Eck Imre Kossuth-dí- jas érdemes művész, Novak Ferenc Erkel-díjas. koreográ­fus munkáját Horváth Adym érdemes mű vesz ötvözte lat-, ványos, mozgalmas színpadi élménnyé. HÉTVÉGI TÁJOLÓ Gondoskodtak a gyermekekről Zenetörténeti közhely a XVIII. század két német ba­rokk zeneszerző-óriásának, Bachnak és Händelnek a szembeállítása. Az eisenachi mester elvontabban ábrázolta kora társadalmi ellentmondá­sait és önmagának a fejedel­mi udvarokban szerzett, föl­emelőinek csöppet sem ne­vezhető élményeit Ezzel el­lentétben Händel, a jómódú hallei kirurgus fia, afféle könnyed és alkalmazik odó vi­lágpolgár volt, aki csupán a napfényt, a pompát a talmian csillogó felszínt vette észre, s akinek még bibliai témájú oratóriumai is diadalhangula­tot sugallnak — átszelle- mültség helyett Mint minden elkoptatott közhelyben, ebben a megállapításban is rejlik némi igazság. Mert bármi­lyen szomorú is egyik-másik ismert Handel-oratórium, pél­dául a Salamon, a Messiás, a Judas Makkabeús cselekmé­nye, a muzsikában mégis a derűs, fénylő dallamok ural­kodnak. Ám mindebből álta­lános érvényű következtetést levonni könnyelműség, hiszen az Európa-szerte ünnepelt -Georg Friedrich, der Musik- fürst« oratóriumainak zömét nem ismerjük. Händel — kü­lönös módon — valamiért ki­maradt napjaink világméretű barokk-kultuszából. Ezért ie éreztük hézagpótló tettnek a Liszt Ferenc Zeneműveszeti Főiskola pécsi tagozata zene­karának, a Liszt Ferenc kó­rusnak és néhány érdemes szólistának azt a koncertjét, amelyre hétfőn este került sor a Csiky Gergely Színház­ban, s amelyen Händel ha­zánkban ismeretlen, Theodo­ra című oratóriumát hallhat­tuk. Jellemző, hogy Antal György karmester — akinek ez volt a nyolcadik Haridel-bemuta- tój'a $— egy japán kiadású partitúrában bukkant az olasz martír-oratóriumok je­gyeit nyilvánvalóan magán viselő alkotásra, a keresztény hitre tért, de Diocletianus ró­mai császár helytartója által halálra kárhoztatott leány szépséges legendájára. S a bemutatás még akkor is di­csőségére szolgál, a félig pro­fi, félig amatőr mecsékaljai együttesnek, ha a mű értékei nem érik el a legjobb Hän- del-óratóriumok színvonalát. A Cselekmény lassú és oly­kor-olykor kimódolt, egyik- másik-zenei megoldás a Sártv- sonból vagy -a Messiásból r-kö- sáön« ^vissza. Az áriák egy részé a keletkezéskor már na­gyon beteg, félig vak muzsi­kus fáradtságáról árulkodik; a gyakran unalmasan túlten­gő költőiséget csak hébe-hó­ba szakítják meg a tragédia elvérzetétől -felfűtött« rész­letek. yralkodik tehát a le­mondó hangulat, s ezen — a hatvanöt esztendős Hädel életkörülményeinek ismereté­ben — egy csöppet sem cso­dálkozhatunk. A mű nemcsak szembeszökő fogyatékosságait -köszönheti« a személyes tra­gédiának, hanem erényeit is; a néha — így a címszereplő első áriájában, a címszereplő és Didius utolsó duettjében és a záró kórusban — felbuk­kanó lélektani mélységet, a halál ' közeledtét ’ megsejtő öregember1 rettenetes : vívódá­sainak kifejeződéseit. ­Kár. hogy ez áz olasz és francia áriatípusokat, német kánon- és fúgaszerkesztési módokat, olasz- madrigál- és nemet dalformákat, angol ba­rokk kórushagyományokat ön­álló minőséggé -elegyítő« da­rab túlságosan -kemény fa­latnak« bizonyult a pécsi együttes számára. Az ének­kar férfiszólamai szinte ösz- szeroppantak a Händel-muzsi- ka tonnás súlya alatt, s a szoprán is csak a záró kó­rusban mutatta be igazán hangzásának érzéki szépségét, megejtő kulturáltságát. A ze­nekarból — és ez bizony szo­katlan jelenség magyarországi viszonylatban — a hegedűsök összeszokottságát, stílushű, né­ha briliáns dallamvezetését kell megemlítenünk; a fúvó­sok a Händel által nekik osz­tott kevés -lapot» is csak vál­takozó sikerrel, olykor észre­vehetetlenül haloványan tud­ták -kijátszani«. A szólisták közül mindenekelőtt Prevoz János szép színű tenorja tet­szett, s jó benyomást keltett Schulz Katalin is, aki Didi- usnak, Theodora szerelmesé­nek szólamát énekelte, ízlése­sen, barokk fenséggel. A többi szerepben Németh Zsuzsa, Balatinee Mária és Nagy Gá­bor állt helyt, nemes célhoz illő szorgalommal. A címsze­replő Németh Alice, a pécsi operatársulat és az Országos Filharmónia állandó aradi istá­ja, ezúttal elsősorban csiszolt és kitűnően érthető német szövegmondásával járult hoz­zá az oratórium fölfedezésé­hez. Antal György szabados, a feszes tempóknak fittyet hányó dirigálása jobban illett volna késő romantikus szim­fóniák előadásához: az egy­két, esetleg több ütemnyi ké­sések és -lötyögések« ott ta­lán könnyebben -elsimítha- tók« lettek volna. lengyel András — Te még szavald inkább a Talpra magyart, ha már végképp megbolondultál! Edit meg akart bizonyosod­ni, Paula miért olyan nagy­lelkű. Próbát tett. — Rendbpn.. van. Vállalom a( föJdszjnígL, ,.L>e csak bizo­nyos' f$lj£teie$teL , . —* ■ Nem hagyják szóhoz jutni az embert — panaszol­ta türelmetlenül Paula. — Parancsolj — mondta a mérnöknő. összeszedte magát Paula, s ártatlanul pislogott béka­szemével. . — Azt akartam mondani, hogy jó lesz nekünk a föld­szint is, ha egy szobával töb­bet kapunk. És külön garázs tartozik a lakásunkhoz. Csöppet sem tette boldoggá Editet, hogy próbája sikerrel járt. Valódi kedvénél sokkal derűsebben szólt sógornőjé­hez. — Látod, édesem, ilyenek a férfiak. Még azt meri rád mondani, a bátyám, .hogy I megbolondultál. . , , • Elege 'volt belőlük. Vigyá­zott, hogy egyikükre se néz­zen. Élő rokonait ugyanolyan egykedvűen kerülte meg, mint a holt bútorokat- és átment a másik szobába. Becsukta ma­ga mögött az ajtót, ledőlt a Külön programmal gondos­kodik a tavaszi szünetben a gyerekekről a kaposvári Kil- lián György Ifjúsági és Út­törő Művelődési Központ. Ma délelőtt lovasprogram megte­kintésére invitálják az érdek­lődőket, délután pedig sár- kánytoészítő foglalkozást tar­tanak. Az elkészült sárká­nyokat holnap 10 órakor pró­bálják röpítetni a Hangár­dombon. Tízkor kezdődik a kicsiknek az -Egyedem-be- gvedem« népi gyermekjáték- bemutató is. Délután 14 ó-a- kor az Aprók táncházát ren­dezik meg Takács László ve­zetésével. Vasárnap repülő- modellezőversenv lesz a Han­gár-dombon. Ez 9 órakor kezdődik. Lesz gyermekdisz­kó is 15 órakor, közben: film­vetítés. Hemer Árpád a há­zigazdája ennek a program­nak. A nagyobbaknak és a ti­nédzsereknek szintén gondos­kodtak rendezvényekről. A fiatal utazók az Impressziók vízen című útifiim-összeállí­tásban gyönyörköd nek ma 18 órakor, A filmben Bemáth Gyula készítette, ő a Somo­gyi Fotó. és Filmklub tagja. Szombaton 17 órakor kezdő­dik a Chaplin-sorozat. Ingye­nes vetítéseket tartanak a vi­lághírű színész—rendező- zeneszerző alkotásaiból. Most a Cirkusz kerül műsorra. Ké­sőbb a Semmittevők, a Kö­lyök, a Chaplin-revű is lát- I ható lesz. A Jogpropaganda Somoev megrében című rendezvény- sorozatnak újabb érdeklődés­re számot tartó eseménye zajlik le ma délelőtt tíz órai kezdettel a kaposvári városi tanácsszékház nagytermében. Dr. Gellert Miklós, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának osztályvezetője, a jogpropagandát koordináló bizottság titkára A jogpropa­ganda és a tájékozta táj cím­mel tart előadást A kérdé­sekre Kavics Mihály, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának főosztályvezető­je válaszol. Az elnök dr. Kas­sai János, a megyei tanács Vb-t i ‘„kára lesz. Szombaton 19 órai, vasár­nap 15 és 19 ó-,ai kezdettel Frantisck H rubin cseh író Augusztusi vasárnap című 1958-<ban írt színművét játsz- sza a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata Gazdag Gyula vendégrendezésében, Zádari András fordításában. A színpadi produkcióban Of- sevszky Éva Kossut h-díjas domború heveróre. A hátán feküdt vízszintesen, s türe­lemmel várta, hogy enyhüljön a fejfájása. XXVI. WJl'i , ■ Edit sóvárgott a férjéért. Fájón hiányzott neki az en­gedelmes Karoly, aki meg- alázottságát titkolva emelt fővel ment el hazulról, a vá­sár elől. Csakugyan;, miért ne élhetnének úgy, ahogy a fér­je kívánja? Hol lehet most? Mire gondolhat? Bizonyára hurcolja valahol a fájdalmat, próbál hozzászokni az újabb otth onta lanság hoz. Kisértésbe esett Éledni kezdett benne a vágy, hogy mégis ügy éljenek, ahogy Ká­roly tanácsolta. Nem is kel­lett volna hozzá egyéb, csak az elhatározás. Azonnal be­léphetnének abba az általa leszólt világba. Igen, de hol a kapuja? Károly tudja. Ö nem fél, ha élhetetlennek, ha naivnak, ha különcnek nevezik. Károly komolyan etette a hangyákat a bakonyi tölgy évgyűrűin ;és akkor sem bolond, amikor fölemel egy kavicsot a Duna-parton és le­olvassa. róla, hogy mi 'történt a legutóbbi jégkorszak óta az Alpoktól keletre. Hol hat a kapu? .Tálát ott, hogy nem velünk kezdődik az időszá­mítás, es nem velünk er vé­alakitja a női főszerepet. Vach prágai urat Kait Vilmos, a színház új érdemes művé­sze, Mórák szerkesztőt pedig Rajhona Adám friss Jászai- díjas formálja meg. Dánjfy Sándor, Csákányi Eszter, Bre- gyán Péter mellett Koós Ol­ga, a kecskeméti színház új Jászai-díjasa is fontos szeré­ért alakít­A kaposvári Vörös Csillag Flun&zmház műsorán két hí­res rendező munkája szere­pel. Stanley Kubrick tizenegy éve rendezett fantasztikus fil­met Arthur C. Clarke forga­tókönyvéből, melynek 2001 — Ürodüsszeia volt a címe. Az a rendhagyó «et következett be, hogy a nagy , sikerre való tekintettel Clarké a forgató­könyv-változat után írta meg regényben is a történetet. Ezt magyarul olvashattuk a Koz­mosz Kiadó sei-fi sorozatá­ban. Most tehát, tizenegy év után az “Oredeti* művel is megismerkedhetünk. A film­színház másik programja Fe­derico Fellini Casanova című kétrészes alkotása, melyben ugyanaz a Donald Sutherland alakítja a főszerepet, aki a Szabad Ifjúság Filmszínház műsorán található Bertolucci- film, a Huszadik század (I— II.) Attiláját is játssza. Itt egyébként első előadásként a Beljajev-regényből készült, A kétéltű ember című szovjet alkotást láthatja a közönség. Dokumentariste művet ígér a La tinea-mozi, amikor szom­bat—vasárnap a Családi tűz­fészek című magyar filmet, Ta.rr Béla pá’vakezdő mun­káját ajánlja. A Rákóczi mo­zi műsorán ma Sára Sándor Nyolcvan huszár című két ré­sz« alkotása szerepel, míg vasárnap a Galiba az állat­kertiben című gyermekfilmet vetítik. A vidéki programok közül a siófoki Dél-balatoni Kultú­rál« Közipont rendezvényére hívjuk föl a figyelmet első­sorban. Vasárnap «te 19 óra­kor rendezik meg az amatőr művészeti szemle városi—já­rási gálaestjét. Itt lá‘ható a nemzetközi gyermekrajz-ki- állftás is 22-ig. Ugyancsak ki­állítást rendezett a kadarkáit körzet.} művelődési ház: Szir- mayné Bayer Erzsébet fest­ményeiből. Pogány ö. Gábor véleményét idézzük e müvek­ről és alkotó lukiról: “Az, amit csinál, az kétségtelen a fes­tészet éri' rendkívül magas szintű és nagyon kulturált válfaja ...« get. A mérnöknö gyeplőtlen gondolatai, ezek a fátyolos tudatfoszlányok leoldozták a fájdalmat a homlokáról. - Frisr sítő örvény hozta eléje a ké­pet: néhány éve Pannonhal­mán jártak, ahol a katedrá­iba északi fülkéit mutogatták nekik. Leghosszabban a cseppkőboltozatos fülkében időztek, a légbe épített bo­nyolult bordaíveket bámul­ták, telhetetlenen csodálva a csipke kön nyű szerkezet töké­lyét, Megtudták, hogy a bor­da ívek felső szélét sűrű bim­bódíszek borítják. Akkoriban fedezték föl a rejtett dísze­ket. Maguk a bene« szerze­tesek sem tudták, hogy fel­ezer éve léteznek azok a dí­szek. Miért, és kinek cíze1- lálta a láthatatlan magasba ékes | faragványait a gótikus idők mestere? A bimbódísze­ket vastag koromréteg borí­totta, fekete pernye rakódott rá oly sok évszázad mécs- és gyertyafüstjétől. Tehetség«, hogy az a kő­faragó különb ember volt, mint a szintén kőfaragó De­zső, noha nem akart magá­nak Csopakon villát építeni? Ha nincsen Károly, ő soha el nem megy Pannonhalmá­ra, pedig építész, mérnökhall­gató korában gótikus íveket is rajzolt tanulmányi fel­adatként. De tovább nem tö­rődött a gótikával. Illendő­ségből egyszer bebarangolta a budai Mátyás-templomot, ■ ezzel lett-eta ilyen irányú kö­telességét. (Folytatjuk) i Gerencsér Miklós | "A* I Theodora Händel oratóriumának előadása Kaposváron

Next

/
Oldalképek
Tartalom