Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

TESTVÉRVÁROSOK A rodopei arany Egy népi mese a hegyi em­berről szól, aki elaludt a tel­kén. és amikor felébredt, hiá­ba kereste azt: eltűnt. Keres­te, kereste az eltűnt földjét és a végén... a subája alatt találta meg. Ennek a mesé­nek a rodopei. folytatása, hogy a hegyi ember a subája alatt zöld, ragadós leveleket talált, ezeket nyakláncszerűen cér­nával összefűzte, kitette a forró nyári napra, és a nap arannyá változtatta. Dohányt szednek Csorbadzsijs zko faluban. Ezek a levelek tényleg ara­nyat hoztak gazdájuknak, mert a rodopei hegyek lan­káin termesztett dohány ma is aranyat ér. Adataink sze­rint ezen a vidéken a »zöld aranyat« már 1750-ben ter­meszteni kezdték. 1912 késő őszén a dohánykereskedők 400 tonnát, 1923-ban pedig már 5315 tonnát vásároltak fel a Kardzsali környékén termesz­tett dohányból. Abban az idő­ben ez a dohány a kereske­dőknek hozott aranyat, mert a dohánytermelők — többsé­gük kis parcellán gazdálkodó szegény paraszt — csak mor­zsákhoz jutottak a nyereség­ből. Kegyetlenül kizsákmá­nyolták őket. Voltak esetek, amikor az úgynevezett »selejt« olyan nagy mennyiségű volt, hogy a paraszt csak egy elenyésző részét kaphatta meg az el­adott dohány értékének. Majdnem ingyen vásárolták meg tőle. Nehéz a dohányter­melő munkája. A gondók már februárban kezdődnek, akkor, amikor a palántát kell nevel­ni. A fagyoktól, a betegsé­gektől óvni kell a zsenge nö­vényzetet. Palántánként, kéz­zel ültetik és gondosan öntö­zik. A szedést éjfél után há­rom órakor kell kezdeni, és késő estig fűzni a letört leve­leket. Ebben a munkában az egész család részt vesz. Még ....— az dt-hat éves g yerek is. A trágyát, a vi­zet az öntözés- . hez öszvér-, illetve sza- má’rháton szállítják. Ha az em.ber azt kívánja, hogy még több do­hány legyen, akkor a do­hány paran- cso’óan meg­követeli, hoigy még több dol­gozó kéz le­gyen. Ez így — több szem­pontból — a múlté már. A megyében bekövetkezett átalakulás a keleti dohány- termesztést is megváltoztat­ta. Todor Zsivkov ja­vaslatára 1962- ben a megye egyik területi központjában, Ivajlovgrád- ban látrehoz- ták az ország első agráripari központját Az agráripari központ az ipar in­tegrációja a mezőgazdasággal, a mezőgazdasági termelés ipa­rosítása, a gépek teljes ki­használása, a munkaerő egész évi foglalkoztatása. v A keleti Rodopéban létesí­tett agráripari központok ter­mészetesen magukon viselik a vidék sajátos viszonyainak a jeleit. Le kell küzdeni az egyéni gazdálkodásra jellem­ző problémákat: nagy táblá­kon gyümölcsösöket létesítet­tek. Ki kellett fejleszteni a nagyüzemi zöldségtermesztést az üvegházakban is: az ag­ráripari központ földjén kiala­kították a tarlós növényeket termesztő szakosított üzeme­ket, amelyek ma már több mint 2700 hektárt foglalnak el. Fejlődik Ciechanów ipara A barátság többet ér az aranynál — mondja egy orosz közmondás. Gyakran idézik ézt olyankor, amiikor a két testvérmegye, a két testvérváros képviselői ta­lálkoznak. A Kalinyinba lá­togató somogyiak lépten- nyomon tapasztalhatják, milyen nagy az érdeklődés a szovjet testvérvárosban Somagy fejlődése, a dolgo­zók élete iránt. Ezt az ér­zést fejezte ki a kalinyini pártmunkásküldöttség ve­zetője is a március 21-i ka­posvári ünnepségen. El-' mondta, hogy mint minden szovjet ember, Kalinyin te­rület lakói is őszintén örül­nek a magyar dolgozók eredményeinek a fejlett szocializmus építésében. Most, ormikor a testvér- városok világnapját ünne­peljük, érdemes felidézni e rohamosam fejlődő kapcso­latokat. A szovjetunióbeli Kalinyimon kívül a- lengyel­országi Ciechanów vajda­sággal, a bulgáriai Kard­zsali megyével, a jugoszlá­viai Bjelotvár megyével egyre tavtailmaselbb az együttműködés. Somogynak ezeken kívül az olaszországi Friuli—Venezia—Giulia tar­tománnyal iß van kapcsola­ta. Rendszeres a testvéhwá- rosi kapcscúat Kaposvár és a morugóliai Darhan között, s tavaly /kezdődött meg a barátság Siófok és a finn Oulu város között. Szép hagyomány, hogy április utolsó vasárnapján megemlékezünk a testvér­városok világnapjáról. Hu­szonkét évvefl ezelőtt, 1957. áprtüis 28-án, a franciaor­szági Aix-les-Bains-ben alakult meg a testvérváro­sok szövetsége, célul tűzve a népek közötti 'megértés, a bűke és biztonság megszi­lárdítását. Hazánk a hatva­nas éveik elején csatlakozóit a világszövetséghez. Mi, somogyiak is büszkén mondhatjuk, hogy egyre te­rebélyesedő testvérmegyei iMpcsolatainkkal hozzájá­rulunk a népek közötti ba­rátság elmélyítéséhez. Egy­más kölcsönös megismerését szolgálja, hogy mind többen jutnak el a testvérmegyék­be és -városokba, a közmű­velődési és spotfítímpcsolatok is erősödnek. A barátság igaz tartalmáról taatúskodi}: a Pamutfonó-ipari' Vállalat Kaposvári Gyárának és a Kalinyini Pamutfonó Kom- b 'máinak a munkaverseny- szerződése. A bolgár test­vérmegye és Somogy közös figyelmessége,, hogy a nem­zetközi munkásosztály nagy ünnepe, május elseje alkal­mából vándarzászlót adtak át mindkét megyében. A baráti szálai: egyre erő­sebbek, s ez adja a testvér­városok világnapjának igazi tartalmát. Mostani összeál­lításunkkal — amelyben Kalinyin területet, Ciecha­nów vajdaságot, Kardzsali megyét mutatjuk, be eigy- egy cikkben — az egymás még jobb megismerését kí­vánjuk szolgálni. A ciechanówi vajdaság ag- ■ái'-ipari jellegű. Ásványi myagokban nagyon szegény, :sak egyszerű építési 'nyers­anyagok találhatók (agyag, lomok, sóder). Legnagyobb elentősége a Gnojnában (Pul- usktól északra) bányászott tőzúzaléknak van. Ezt vízi iton szállítják Varsóba. Je- entős még a helyi ipar által lasznosított kaolinkészlet is. A ciechanówi vajdaság ipa-' ■a főleg a helyi mezőgazdasá­gi nyersanyagokra támaszkod- /a csak most lép a dinamikus fejlődés útjára. A ciechanówi /ajdaság iparának alapvető igazata az élelrhi’szeripar. .egfejlettebb részei: cukor- gyártás (Ciechanów, Glino- eck), konzervgyártás (Mlawa, iiechanów, Raciaz, Plonsk). nalomipar, baromfifelldolgo- '.ó-ipar (Ciechanów). Glino- ieckben épül Európa egyik ogmodernebb cukorgyára.» Ciechanówban található Ma- sowsze legrégebbi sörgyára (1863-től működik gőz meg­hajtással), valamint egy nagy hűtőház. Plonskban korszerű zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemel. Szintén Plonskban épült egy süteménygyár, ez a varsói Zakladv im 22. Lipca (Július 22-e üzemek) leány- vállalata. Az építőanyag-ipar­ban nagy jelentőségű a tégla­gyártás. A legnagyobb tégla­gyár Krubinbán . (Ciechanów mellett) van. Fontos a panel­gyártás Lidzbarkban, .Dzialdo- wóban és a mellette levő Ko- mornikiben. , Most épül Ciechanówban egy házgyár. A vajdaság területén több villamosipari üzem van, ezek általában a varsói üzemek leányvállalatai. Ezek közül az országban is a legnagyobb a ZREMB ‘ (Zaklad, Remontowy, Maszyn, Budowlanysh) kotró­gépek nagyjavítására szako­sodott fémmegmunkáló-gép­javító üzem szerszámkészítő üzeme. A ciechanówi ipar névjegye a szerszámgéprobot, ezt a Fémmegmunkáló Robotok Üzeme gyártja. Ezek a robo­tok a modern termelési tech­nológiai folyamatok automati­zálásának alapvető és univer­zális eszközei. A közeljövő­ben kezdődik a daraboló, saj­toló és öntő technológiacsalá- dok gj'ártása. Mindezek az üzemek Cie­chanów új ipari negyedé­ben épültek. Hasonló ipari negyedek alakultak ki más városokban is. többek között Mlawában, ahol már meg­kezdte a termelést a Személy­lift-gyártó Kombinát leány- vállalata. Ezenkívül a varsói Villamosgép-ipari Gyárnak vannak fióküzemei Pultusban, fíasielskben, Zurominban, Lu- bowidzben. Az ipar egyéb ágaiból fi­gyelmet érdemel a feldolgo­zás. Építészeti asztalosipari üzem a Stolbud Ciechanów­ban. Ez kész elemeket gyárt irodai, kereskedelmi pavilo­nok, óvodák, családi házak összeállításához. A könnyű­ipart képviseli a mlawj cipő­Korszerűbbé vált a dohány- termesztés is. V. Rigov mér­nök, a megyei tanács földműd velésügyi főosztályának mun­katársa által vezetett és helyi szakemberekből álló közösség külön technológiát fejlesztett ki a dohánypalánta termeszté­sére. A szövetkezeti táblákon a keleti dohány sajátosságait megőrző, de sokkal magasabb hozamokat adó új dohányfaj­tákat ültettek. (Jelenleg a ré­gi fajtákkal előállítható hek­táronkénti 600—700 kg ho­zamhoz képest a csúcsered­mény 3500 kg. Korszerű mód­szereket alkalmaznak a kár­tevők ellen: a leghatéko­nyabbnak — és távlati szem­pontból a legeredményesebb­nek is — a biológiai harc bi­zonyult. Az úgynevezett arany6zemű bogár, a trichog- rama, a katicabogár és egyéb »bogarak« mesterséges elsza- porítása után a Podkova ag­ráripari központban teljesen megszüntették, az ardinóiban pedig jelentős mértékben csökkentették a vegyszerek alkalmazását. Az úgynevezett családi ak­kordmunka által okozott ne­hézségek ellenére a mezőgaz­daság gyors ütemben tovább fejlődik. Az utolsó 10 évben az állóalapok 15-szörösére nö­vekedtek, a termelési érték pedig megkétszereződött. Ma a zöld aranyat a megye megművelhető területének 41 százalékán termelik, és az ag­ráripari központok, illetve a területükön működő szövetke­zeti és állami gazdaságok ter­melési értékének 35 százalé­kát ez adja. Az előállított do­hány mennyiségét figyelembe véve a megye az országban a második helyet foglalja el, s több esetben kivívta az első helyet Az ország kiváló do­hánytermelő gazdasága címei a Benkovszki tsz négy, a Kir- kovo tsz három, az Avren. Rogozcse, Csorbadzsijszko és más szövetkezetek eddig egy alkalommal kapták meg. Akár az állatok abszolút számát, akár a 100 hektárra jutó állatok számát Vesszük alapul, Kardzsali megye az ország első helyeinek egyikét foglalja el. Az agráripari köz­pontok 400—500 állatból álló, ipari jellegű tehenészeti tele­pet hoztak létre. Az ötéves tervidőszak kezdetétől nap­jainkig a tejfelvásárlás 30 százalékkal, a borjúhús felvá­sárlása pedig kétszeresére emelkedett. M. I. gyár, a pultuski Pelta Kötött­árugyár. A ciechanówi mezőgazdaság alapját a mintegy 65 ezer kö­zépnagyságú egyéni gazdaság alkotja. Ezek a 490.5 ezer hektár hasznosított terület majd 90 százalékát foglalják el. Ötezer egyéni gazda vezet szakosodott »nagyüzemi« gaz­daságot. Csaknem 52 ezer hektár te­rületen működnek szocialista nagyüzemi gazdaságok (álla­mi gazdaság, tsz, tszcs). A mezőgazdasági szempont­ból legjobban fejlett terület Ciechanówtól keletre fekszik. A jó termőföldeken főleg bú­zát, cukorrépát, árpát termel­nek. Plonsktól és Pultusktól délre málnások és földieper- ültetvények találhatók. A Plonsk környéki málnás a vi­lág legnagyobb málnaültetvé­nyei közé tartozik. A vajdaság országosan má­sodik a tojástermelésben, har­madik a tej és tejtermékek előállításában. Fontos a sze­repe a sertés- és szarvasmar­ha-tenyésztésben is. A Volgán egyre nagyobb a hajóforgalom, s most már min­dennapos látvány a szárnyashajó is. Ünnepelt a Proletárka 11 emeletes iakiázak épülnek Kaiinviian Az országalapító alkotó­munkát ünnepelték testvér­megyénkben, Kalinyinban. Több olyan jubileum volt mostanában, amely jó lehető­séget adott erre. ötvenéves az első ötéves terv, az első tömeges munka­verseny. A testvérmegye élen járt mindebben öt évtizeddel ezelőtt. Országos visszhangja volt az úgynevezett Ezrek szerződésének, amelyet 1929. április 7-én kötöttek meg. Ti­zenhatan írták alá akkor több mint ötvennyolcezer tveri (ma kalinyini), moszkvai és ivano- vo-voznyeszenszki textilmun­kás nevében. A szocialista szerződések első, szép példája volt ez, s mindenhol követők­re talált. 1967-ben a forrada­lom ötvenedik évfordulójának tiszteletére felújították az Ez­rek szerződését. Kalinyin terület nagy ün­nepe volt a szerződés aláírá­sának 50. évfordulója. Tudo­mányos tanácskozás, több ez­res nagygyűlés, munkástalál­kozó volt a városban. Nagyon készült az évfordulóra a pa­mutfonó-ipari kombinát, nép­szerű. nevén a Proletárka. Együtt ünnepeltek a kalinyi- niakkal a moszkvaiak és az iVanovo-voznyeszepszkiek is. A három terület nyolc vál­lalatának képviselői aláírták a jubileumi Ezrek szerződését. A Lenin-renddel kitüntetett kombinát épületében emlék­táblát lepleztek le. Ünnepé­lyesen megjelölték azt a he­lyet is, ahova majd a nagy eseményre emlékeztető em­lékmű kerül. Az egész ünnep­ségsorozat azt a gondolatot fejezte ki, hogy az Ezrek szerződése milliók versenyévé szélesedett ötven év alatt. Az alkotómunka szép példái­ról, a hősiességről sok szó esett - a Komszomol kalinyini területi szervezetének jubileu­mi ünnepségén a Drámai Színházban. A hatvan évvel ez előtti megalakulás óta el­telt időt értékelve felőször a Nagy Honvédő Háború idején hősi halált halt komszomolis- ták érdemeit emelték ki, mint például 'Liza Csajkináét (ró­la nevezték el a kalinyini Komszomol Múzeumot), Nyi- kolaj Gorjacsevét és a többie­két. Olyan földi is van, aki­nek az emlékét Ukrajnában hirdeti emlékoszlop, mint Pa­sa Szaveljeva partizánét. Az ő nyomukba léptek a háború után azok a komszo- molisták, akik a mindenna­pok termelési feladatait ki­emelkedően oldották meg. Ná­lunk is - jól ismert Valentyina Gaganova fonónő neve. Ö a kitűnő brigádjából átlépett az egyik gyenge brigádba, s azt is felhozta az előző szintjére. Tettével országos mozgalmat indított el. Most is van mi­vel dicsekedni: a munkaver­sein,v révén három év alatt 125 millió rubel értékű terméket adtak át terven felül, annyi lakás épült, hogy negyven­ezer család költözhetett új otthonba. A mai szép tetteket gyara­pítja az országos védnökség a nem fekete földű övezet ta­lajjavító munkái, a kalinyini atomerőmű építése fölött. , A területi védnökség kiterjed többek között az egyik fon­tos beruházásra, az andreapol- szkiji cementüzem építésére. A Komszomol területi szer­vezetének eddigi munkája el­ismerésre méltó, a megyei pártbizottság éppen ezért a jubileumi ünnepségen Lenin arcképével díszített vörös se­lyemzászlót adott át. A jobb munkával függ ösz- sze egy másik szerződés. Évről évre messzebb tolódnak a te­rületi székhely határai, az egykori kukoricaföldek helyén új városrészek találhatók. Sok vállalat, szervezet tevékenyke­dik a város fejlesztésén. Eddi­gi együttműködésük adta az ötletet, hogy a városi tanács vb, a tervező, a lebonyolító, a kivitelező, az építőanyag­ipari vállalatok az egész Ka- linyinra kiterjedő városépítési szerződést kössenek. Ebben vállalták a jól szervezett mun­kát, a létesítmények átadását határidőre, a minőség javítá­sát. Az ötéves terv végéig jó vagy kiváló minősítésű lesz a létesítmények nyolcvan száza­léka. A szerződés rögzíti a tervezők és az építők új el­képzeléseit is. Megegyeztek például abban, hogy megkez­dik a 11 emeletes, nagypane­les házak építését az ötéves terv végére. Most, amikor testvérváro­sunkban is a május elsejét ünnepük, az alkotómunka e szép példáiról sok szó esik. Lajos Géza A, nem fekete fők!ű övezet jellemző a Kalinyin területre. Egyre nagyobb összegű beruházással, országos segítséggel fejlesztik a mezőgazdaságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom