Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J E T E K f Ära: 1,60 Fi Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 100. szám 1979. április 30., hétfő Továbbfejlesztjük az együttműködési A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt képviselőinek látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 25— z9-e között látogatást tett hazánkban Annoldo F errat o Se- jara és Mario Solis Forrás, a Costa Rica-i Népi Élcsapat .-'árt Politikai Bizottságának „agja, a Központi Bizottság titkára. A Costa Rica-i párt képviselőit fogadta Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, megbeszélést folytatott velük Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a SZOT főtitkár-helyettese, Szentistványi Gyuláné, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint Nagy Gábor és Szikszay Béla, a KB osztályvezető-helyettesei. A szívélyes, elvtársi légkörben, internacionalista szolidaritás szellemében lezajlott találkozókon a két párt képviselői tájékoztattalk egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, soron levő feladatairól. Véleményt cseréltek a pártközi kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP képviselői kifejezték a magyar kommunisták szolidaritását a Costa Rica-i kommunisták küzdelmével, amelyet a nemzetközi imperializmus és szövetségesei ellen, a demokratikus intézmények védelme és szélesítése érdekében .a dolgozók helyzetének javításáért, a békéért, a demokráciáért, a szocializmus ügyéért folytatnak. A Costa Rica-i népi élcsapat párt képviselői elismeréssel szóltak azokról az eredményekről, amelyeket a magyar nép az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtása során elért. Ezek a sikerek, az MSZMP nemzetközi tevékenysége segíti a Costa Rica-i dolgozók harcát, jól szolgálja az enyhülést, a társadalmi haladást, a világbékét. Megerősítették, hogy mindkét párt a jövőben is aktívan kíván hozzájárulni Magyarország és Costa Rica közötti kapcsolatok minden téren történő továbbfejlesztéséhez. Hangsúlyozták, hogy alapvető feladatuknak tekintik az enyhülési folyamat erősítését, katonai területne történő kiterjesztését, a világbéke megőrzését. Döntő fontosságúnak tartják a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szőlő szovjet—amerikai megállapodás, a SALT—II. mielőbbi megkötését, az előrehaladást a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban kiemelték a Szovjetunió, illetve a szocialista országok konstruktív javaslatait, amelyeket a fegyverkezési hajsza megfékezése, a nemzetközi helyzet, a világbéke megszilárdítása érdekében tettek. Elitélték a pekingi vezetés enyhülés ellenes, a világ békéjét veszélyeztető politikáját, együttműködését a szélsőséges, reakciós erőkkel. Támogatásukról biztosították a Üdvözlet a Szaljut—6-ról Első ízben köszöntik május 1-ét űrhajósok az űrállomáson. A Szál jut—6 állandó személyzetének tagjai, Vlagyimir Lja- hov és Valerij Rjumin erre a napra pihenőt kaptak, s televízión nézik majd- a moszkvai dolgozók május 1-i felvonulását. Az állandó expedícó tagjai üdvözletüket küldték a világűrből a szovjet embereknek, s a világ valamennyi dolgozójának a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepére. Nyikolaj Rukavisnyikov és bolgár társa, Georgi lvamov közben fölkereste a földi irányító központot, hogy megköszönje a segítséget a Szojuz—33 űrhajó földre szállításáért. Mint erről a Pravda beszámol, a központ vezetői elsősorban az űrhajósok nyugalmát, önálló cselekvését dicsérik, mivel a leszállás valóban sok gondot okozott, s csak a földi irányítók, és az űrhajósok együttműködésével sikerült megoldani. A lap tudósítója megírja: az összekapcsolási próba kudarca után az űrhajósoknak pihenőt adtak, hogy pihentek legyenek a nehéz és bonyolult visz- szatérési manőverre. Hiába adtak azonban erre megfelelő időt, Rukavisnyikov egy szemernyit sem tudott aludni, Ivanov pedig csak három órát pihent. Mindketten a különböző leszállási manőverek tervezésén gondolkodtak. A kidolgozott variációkat azonban szerencsére nem kellett alkal- mazniok: a Szojuz—33 a tartalék hajtóművel, is vissza tudott térni a földre. Vietnami Szocialista Köztársaság népének harcát a kínai fegyveres agresszió teljes felszámolásáért, kezdeményezéseit a normális államközi kapcsolatok helyreállítására. A Costa Ricai-i párt képviselői vasárnap elutaztak Budapestről. Púja Frigyes Thaiföldre utazott Púja Frigyes külügyminiszter vasárnap — hivatalos látogatásra — Thaiföldre és Indonéziába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vudhi Chu- chóm, a . Thaiföldi Királyság és Imrad ldris, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Közös cél az enyhülés és a béke Hazaérkezett Moszkvából a francia elnök Szombaton, az esti órákban visszaérkezett Párizsba Valéry Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök, aki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Moszkvában. A francia főváros Orly repülőterén Giscard d’Estaing a TASZSZ tudósítójának nyilatkozva igen pozitívnak értékel- j te a látogatás eredményeit. A j moszkvai tartózkodás alkalmá- j ból aláírt és Giscard d’Estaing I megítélése szerint rendkívül j jelentős dokumentumok közül j a francia elnök külön is ki- j emelte az enyhülést és a bé-' két szolgáló szovjet—francia együttműködés , további fejlesztésének programját. Giscard d’Estaing hangsúlyozta: véleménye szerint a két ország közötti együttműködés továbbfejlesztéséhez adva vannak a szilárd és tartós alapok. A jelenlegi, bonyolult helyzetben nem szűkölködő időszakban a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatai a stabilitás, az egyetértés és a békére való törekvés mintapéldájául szolgálnak — jelentette ki a francia államfő és, hozzáfűzte: »Boldog vagyok, hogy megállapíthatom: az enyhülés és a béke- a szovjet és a francia vezetők közös célkitűzése«. Az interjú további részében a francia államfő igen jónak mondotta a szovjet—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének távlatait. A moszkvai tárgyalásokat szívélyes, bizalommal teli légkör jellemezte, állapította meg, majd így folytatta: '»Elősegítette ezt, hogy már régóta és jól ismerjük a szovjet vezetőket. Valamennyiünket igen meghatotta az a rendkívül szívélyes fogadtatás, amelyben a Szovjetunióban részesítettek«. A francia elnök befejezésül köszönetét tolmácsolta a szovjet népnek és mindazoknak, akik részt vettek a tárgyalásokban és hozzájárultak a találkozó sikeréhez. Jevgenyij Babenko, a TASZSZ politikai szemleírója a szovjet—francia csúcsról: Szerte a világon igen nagy érdeklődés mutatkozik ezekben a napokban a szovjet— francia kapcsolatok iránt Az érdeklődés indokolt: a Szovjetunió fővárosában kiemelkedő eredményekkel zárult a Szovjetunió és Franciaország legmagasabb rangú vezetőinek csúcstalálkozója — 1966 óta immár a tizedik alkalommal. Leonyid Brezsnyev a francia elnök tiszteletére Moszkvában rendezett fogadáson hangsúlyozta, hogy a szovjet— francia tanácskozások eredményeként aláirt okmányok és megállapodások a nemzetközi élet kiemelkedő fejleményét jelentik, s rámutatott, a felek igen elégedettek a Kremlben tartott véleménycserékkel. Ugyanúgy, mint ahogyan a Szovjetunió és Franciaország az 1960-as és az 1970-es években tevékenyen küzdött az enyhülési folyamat előremoz- dításáért, mostani megállapodásaikkal szintén az enyhülés elmélyítésének tesznek szolgálatot. Giscard d’Estaing Moszkvából hazatértekor a párizsi repülőtéren a TASZSZ tudósítójának kijelentette, hogy »igen jónak« tartja a francia— szovjet kapcsolatok fejlődésének távlatait. Ügy vélem — folytatta —, hogy létrehoztuk a két ország közötti együttműködés fejlődésének szilárd alapjait. (Folytatás s í. oldatom.) MÁJUSI MUNKÁSÜNNEP Ha közvélemény-kutatást rendeznénk május elseje hagyományairól, a történelmi előzményekről, bizonyára hasonló válaszokat kapnánk, legalábbis azoktól, akiknek megfelelő ismeretek állnak a rendelkezésükre a felelet megformálásához. Viszont minden bizonnyal sokszínű, különböző tartalmú lenne a válaszok sora, ha villámkérdésünket így fogalmaznánk meg: „Mit jelent önnek május elseje?” Most, az ünnepre készülve, megkíséreljük mindkét kérdésre megtalálni a legmegfelelőbb, a legőszintébb választ. Mert hiszen szép kötelességünk az emlékezés azokra, akik előttünk jártak. Harcuk, küzdelmeik és áldozataik felidézése nem csupán tanulságokkal szolgál, hanem erőt is ad hétköznapi dolgaink elvégzéséhez. A világ proletárjait egységbe szólító klasszikus üzenet az idén is sokfelé felhangzik majd a májusi munkásünnepen, és időszerűsége legalább akkora, mint akkoriban volt, amikor a május elseje megünneplésére szóló felhívás megjelent. Mert — bár a munkásosztály sok követelése azóta teljesült — a dolgozók megosztottsága legalább akkora, mint kezdetben volt. A nemzeti és a nemzetközi szakszervezeti központok csaknem mindegyike felhívja tagjait a munkásünnep megtartására, de világszerte módosul az ünnep tartalma, mondanivalója. Nem egy helyütt az, osztálybéke fórumává avatják az osztályharc hagyományos napját. De nem az egymás bírálatának, gyakorlata elemzésének kívánjuk szentelni ezeket a sorokat. Mert vannak — és ezt éppen május elseje alkalmából helyes elmondanunk — biztató jelei a közeledésnek, a jobb megértésnek a nemzetközi szakszervezeti mozgalmon belül. Es most, 1979-ben ezeknek a biztató jelenségeknek megőrzésére kell a figyelmünket fordítani. A hatvanas-hetvenes évek politikai enyhülése nem maradt hatástalan a nemzetközi munkásmozgalomra sem, bár jóval lassabban és jóval több bizalmatlansággal ment végbe a közeledés folyamata, mint a különböző társadalmi berendezkedésű államok közt. Az ideológiai, világnézeti különbségek meghatározóbban gátolták az együttműködést, mint más területen. S gyakorlatilag egy negyedszázad során meglcövese- dett gyanakvást kellett feloldani. A nemzetközi monopóliumokkal szemben a siker reményében csak a nemzetközi összefogás erejével vehetik fel a harcot a munkások. Ehhez pedig nem elegendőek a kétoldalú kontaktusok. A sokoldalú együttműködés kereteit eddig csak Európában sikerült kialakítani. Vagy pontosabban: sikerült fórumot teremteni az olyan kérdések megvitatása számára, amelyekben nagyjából-egészéből egyetértés mutatkozik. És ez nem kevés. Az idén ősszel lesz a svájci Genfben az európai szak- szervezeti vezetők harmadik konferenciája. Egy előkészítő tanácskozás után ugyanis már két ízben foglaltak helyet egy tanácskozóteremben a kontinens valamennyi nemzeti szak- szervezetének irányítói. A munkásokat közvetlenül érintő kérdéseket vitattak meg. Sokan nehezményezik, hogy olyan általános érvényű, és lényegében ugyancsak érdekvédelmi kérdések, mint a béke megőrzése, a biztonság garanciáinak megszilárdítása, a leszerelés előmozdítása, nem kerültek napirendre. Ezekben a politikai kérdésekben azonban már túl sok a lényeges nézetkülönbség, igy napirendre tűzésük azzal a veszéllyel járna, hogy az egész konferencia kudarcba fullad. Ezt pedig nem szabad megkockáztatni. . Bevezetőben két kérdést tettünk fel. A szubjektív jelentéstartalmú másodikra még nem adtunk választ. Május elseje számunkra a béke ígérete. Biztatás arra, hogy a világon mindenütt emberibbé formálódik a munkásélet, szorosabbá válik a kézfogás, erősebbé a szolidaritás. Mert 90 esztendő bebizonyította, hogy a nemzetközi munkásszolidaritás nagy győzelmekre képes. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi L._ . _________________________________ s eregszemléje! Termékváltás a VBKM-ben A VBKM Villamoselőszerelő Gyára termékeinek mintegy kilencven százaléka kicserélődött. Gazdaságosan gyártható, a világpiacon jól értékesíthető gyártmányok előállítására törekednek.
