Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

I Ha kell, darut kezel Különböző színű gombofc, a!atbi.uk más-más felirat. A gom bök fölött nyúló kéz meg­szokottan mozdul, megnyom egy gombot. Zúgás, erősödő ■zaj, majd jókora tartáily emel­kedik a magasba. — Ez a puttony, a kész be­tont ebben emeljük a magas­ba, majd ebből kerül a szál­lító teherautóba, billenősbe, öt ilyen puttony két köbmé­ter. Egy-egy nap néhány szá­zat is elkészítünk, innen vi- s'tk az építkezésekhez, és az itteni betonelemrészleg tő­lünk kapja az anyagot. Süllyesztett, üveggel elzárt kicsiny .helviség. ahova né­hány lépcsőn juthatunk Je. Két asszony. Lukács Ferenc- né és Lukács József né dolgo­zik itt, irányítja, kezeli a So­mogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kapos­vári telepéin a betonkeverő gépet, (berendezést. Lukács Pere nőné e művelet befejező részét végzi. — összehangoltan kell dol­goznunk, mert ha inam figye­lünk egymásra, akkor bizony kárba veszhet a drága ce­ment, kavics. A figyelmetlen­ség akadályozhatja a folya­matos betonszáU ütést, gátol­hatja az építkezések befeje­zését. Amíg ezeket mondja, egy ni-Uanatra sem veszd le sze­mét a gépről^ nézd a víznyo­mást, igazít az órán, nyitja, zárja a csapot, ügyel arra, hogy a keverési arányokat be­tartsák. Még a betonszállító járműveket is figyelme kell, mert az sem mindegy, mi­lyen minőséget kap az itteni üzem, s milyet szállítanak az építkezésekre. — Naponta átlagosan 80— 100 köbmétert készítünk. Volt olyan műszak, hogy 130 köb­métert is kiadtunk. Ez attól függ, milyen sürgős a munka, il.lei.ve attól is, hogy fel tud­ják-e dolgozni a tőlünk elvitt anyagot Az ott dolgozó férfiak kö­zül sokan arra gondolnak: ez igen egyszerű munka, hiszen csupán az automata gép gombjait kell megfelelő idő­ben és sorrendiben nyomkod­ni, s a gép móindent elvégez. — Amikor tizenegy eszten­dővel ezelőtt ide kerültem dolgozni, előbb egy könnyű- gépkezelői tanfolyamot vé­geztem el a vállalatnál. Sok mindent tanultunk, matema­tikától kezdve a műszaki és villamossági ismeretekig, s ezekből vizsgázni kellett. Köz­ben elvégeztem egy daruke-1 zelői tanfolyamot Ha kell, s+tihagyoim a betonkeverést, és kezelem a darut... Lukács Ferencné most újabb háiromhónapos tanfolyamot fejezett be. A napokban vizs­gázott s a négyes osztályzat­tal nagyon elégedett — Nyolcféle tantárgy volt. Korábbi ismereteimet újakkal kellett ibővitenem: hidraulika, mechanika, villamosság, ma­tematika. Bizony volt mit ta­nulnom. Korszerűbb, nagyobb teljesítményű betonkeverő, -készítő berendezést vásárol­tunk. Most szerelik össze, ha­marosan üzembe helyezik. Kezeléséhez azonban a ko­rábbi »jogosítvány« nem ele­gendő. nehézgépkezelői vizs­gát kellett tennem. Hát ezért tanultam. Sok millió forintos import­gépet kezel majd a más-'k Lukáesnéval, akivel együtt végezte a tan folyamot és együtt vizsgázott. Nyugodtan gondjaikra bízhatják az érté­kes gépet, berendezést. Lukács Ferencné két éve kiváló dolgozó kitüntetést ér- | demelt ki. Bizonyára az új be­tonkeverő kezeléséve1 c"s- merést szerez. Sz. L. Jelentés a jelentésekre1 A somogybabodi tsz ügyin-1 tézője kiszámolta, hogy éven-1 t€ 140—150 különböző jelen­tést kell elküldeniük tucat­nyi szervhez. Jelentést kér többek közt a minisztérium, a tanács, a statisztikai hivatal, a tsz-szövetség, a termelési rendszer, a KPM, a környe­zetvédelmi hivatal... Néme­lyik jelentés csak egyoldalas, de van füzetnyi is. Egyiket csak évente egyszer kérik, de varrnak heti jelentések is. Voltaképpen nem is igényel különösebb bizony ga list, hogy kimondhassuk: túl soka papír. Egy részük persze el­engedhetetlen a szakigazga­tás, vagy épp a termelést köz­vetlenül is befolyásoló ipar­szerű rendszer munkájúihoz. Sok azonban az olyan jelen­tés is, amelynek nyomába sze­gődve meglepő tapasztalatok­ra jutnánk. A kimutatások egy részét azért kérik, mert »nyilván nem kérnék, ha tö­ltik' is nem kémé valaki-..« Legalábbis így magyarázza önmagának az ügyintéző, akit több mint két évtizede . kár­hoztatnak arra, hogy jelenté­seket írjon. Valójában arról van szó, hogy a korábbi évek­ben o papíroknak sok olyan kényszerpályája épült ki, ame­lyet egyik napról a másikra nehéz lerombolni. Ügyintéző csoportok, sőt osztályok fog­lalkoznak a különböző helye­ken az iratok »fogadásával« és továbbításával, hogy végül a jelentés a szabályoknak megfelelően eljusson arra a polcra, ahonnan talán le sem veszik többé. — A legbosszantóbb a sok párhuzamos jelentés. Gyakran ugyanazt az adatot három­négy helyről is kérik — mondta a babodi tsz-elnök — Hogy jelentések készülnek. A vezető kapitalista álla­mok belpolitikai viszonyai — azok összes torzulásával, igaz­ságtalanságával együtt —tük­röződnek a nemzetközi ma- gaí.artósukban is. A világon 2 milliárd ember éhezik,, az im­perialista hatalmak — egy­kori és mai — gyarmatpoli­tikája következtében. Anglia. Franciaország és a többi volt gvarmattartó hatalom olyan állapotot teremtett Afrika és Ázsia százmilliók lakta oiszá- gaitoan, amelyben sorsként je­lent meg az éhhalál, a milli­ós csecsemőhalál, a nyomor. Pedig mindez nem természeti jelenség, hanem á kapitalista politika következménye. Ang­lia, Franciaország és az Egye­sült Államok hatalmasságai meggazdagodtak Ázsia. Afri­ka, Latin-Amerika kirablásé­ból, mi,Ili ók éhhalálából. A világion ma félmálliárd gyermek rosszul táplált. Per­cenként 40 gvermjk hal meg Afrika és Ázsia országaiban. És az amr ai zsoldban álló uraik — m it az iráni sah esetében láttuk — iskolák, .kórházak, lakások helyett amerikai fegyverek vásárlá­sára költötték az olajdollá­rok tízmiilliárdjait. Csupán I ,atin-Ameri kában, ahol gaz­dagon teremnek a mezők, bő­ven van gyümölcs és hús. 100 millió ember él az éhhalál küszöbén. Közülük 15 millió a gyermek. Afrika lakosságának 27 szá­zaléka állandóan éhezik. Ugyanitt 9000 emberre jut egy orvos. De van olyan or­szág is, ahol 40 ezerre. Euró­pában 600-ra. A gyermekha­landóság húszszorosa a gaz­daságilag fejlett tőkés államo­kénak. A fejlődő államok la­kosságának átlagos életkora nem éri el a 40 évet. Egymil- llárd embernek nincs lakása Bádogvlskókban, levél-, pa­pír- és földkunyhókban él­nek. és a nagyvárosok utcáin — százezerszámra. Az ENSZ-jelentések rámu­tatnak, hogy azok a fejlődő államok, amelyek a névleges függetlenseg kivívása után a fejlődés nem szocialista útját, a kapitalista orientációt vá­lasztották, a hatvanas évek eleje óta alig haladtak előre. Gazdaságukban semmiféle számottevő változás nem tör­tént. Az önálló nemzeti ipar nem alakult ki. Közülük 14 országban ma is 100 dollár alatt van az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem. A gyarmattartók kulturális politikája következtében szá­mos fejlődő államban általá­nos az analfabétizmus, az is­kolarendszer, a szakemberek. a taneszközök hiánya. Afri­kában a 6—11 éves gyerekek fele ma sem jár iskolába. A felnőtt lakosság körében álta­lános a munkanélküliség. So­raikból özönlik az iparilag fejlett országokba az olcsónál is olcsóbb munkaerő. Utca­seprőnek, mosogatónak, taka­rítószemélyzetnek, táncosnő­nél?, prostituáltnak, kocsimo­sónak, az adott ország kere­seteinek töredékéért. A hetvenes évek első felé­ben az imperialisita monopó­liumok a fejlődő államokból 25 milliárd dollár profitot vit­tek ki. Az érintett államok­nak 1945 ót.a nyújtott — so­kat hangoztatott — segélyek összege nem érte el a 7 mil- liárdot A kapitalista utat vá­lasztó fejlődő államok egyre katasztrófái,isabban eladásod­nak. Csupán az olajexportáló államok adósságállománya meghaladja a 250 milliárd dollárt. Néhány év alatt meg­ötszöröződött a tartozás. A gazdaságilag fejlett tő­kés államok munkásosztálya gyakran a kormány zsaroló, agresszív külpolitikájával szemben nyúl a sztrájk fegy­veréhez. A munkások múliói- nalt ifien-igen sok pénzébe ke­A foglalkoztatási tilalom ellen tüntetők az XSZK-ban. rülit kormányaik angolai ag­ressziója; a dél-afrikai faj­üldözők támogatósa, a Zambia és a Mozambik elleni fegyve­res akciók pénzelése; a NA- TO-hatalmak ellenőrzése alatt létrehozott, úgynevezett Afri- ka-közi haderő fenntartása. Mi érdeke fűződne a fran­cia munkásnak a mauritániai vagy a csádi felforgató ban­dák pénzeléséhez, fegyveres támogatásához? Carter, az Egyesült Államok elnöke az emberi jogok különös aposto­laként kezdte elnöki pályafu­tását. Feladatának vélte min­den ország, minden állam törvényeinek, alkotmányának »felülvizsgálását«. Aztán mégis megállították. Nemmás erők, mint azok' a nagyon egyszerű kérdések, amelyek az Egyesült Államok polgárai­nak jogaira vonatkoztak. Car­ter nek nem is kevés dolga lehet az emberi jogokkal, de mindenekelőtt a saját orszá- gába­Az Egyesült Államok . 97 különféle intézménye 4 mil­liárd dossziét, kartotékot tá­rol az államok polgárairól. A CIA néhány év alatt 28 mil­lió levelet bontott fel, 3 m-1- lió levelet fényképezett le. Közben a védtelen polgárjogi harcosok, a »wilmingtoni tí­zek« mindmáig a rács mögött vannak. Halálbüntetés fenye­geti John Harrsit, a rendőri összeesküvés áldozatát; élet­fogytiglaniig tartó börtönbün­tetését tölti az ugyancsak ár­az törvényszerű, de hogy eny- nyi! Néha olyan dolgokról is kérnek jelentést, amiket mi sem tudhatunk. Nemrégiben az egyik országos szerv egye­bek közt azt kérte, hogy je­lenítsük: mekkora a területe­inken keletkező, erózióból származó hordalék mennyisé­gié adott időszakban. Fogal­munk sincs... — Mit írtak a jelentésbe? — Valamit be kell írni. »Saccoltunk.« Hasonlóan kel­lett tennünk akkor is, amikor azt kérték: jelentsük, hányán járnak el dolgozni a megyébe társközségleinkből. A tsz főkönyvelőnője né­hány elküldésre váró kérdő­ívet tett elém. Az ív egvebek közt a tsz területén található épületek méreteire, építésé­nek évére volt kíváncsi. — Könnyű belátni, hogy mekkora munka ez, hiszen száznál is több kisebb na­gyobb építmény van a terü­leten. Nehezebb megérteni, hogy mindez mire kell. A kérdőívek nagy részét olyan nyaka tekerten fogalmazzák, hogy nem is értjük. Igaz, a lényeg nem az, hogy értsük, hanem kitöltve visszaküld­jük. Még egyik sem jöttvisz- sza, hogy a beírt adat kép­telenség. ■— Ne gondolja, hogy csak a kényszerű »saccok« rontják olykor a jelentések hitelét — mondta az elnök. — Egy al­kalommal a minisztériumban járva elkértem egy bennünket is említő, rét- és legelőgaz- dálkodásnal foglalkozó je­lentést. Megdöbbentem, ami­kor megláttam. Képletesen szólva, a húszcentis fűből mi­re Pestre ért méteres lett... — Reménykedjünk, hogy az efféle jelentéseket nem hasz­nálják semmire. A kaposfüredi tsz elnöke megfontolandó javaslatot tett. — A párhuzamos adatszol­gáltatásnak elejét lehetne venni, ha néhány szerv nem tőlünk, hanem a statisztikai hivataltól kérné az adatokat. Ott ugyanis részletesen meg­van minden a dolgozóinkról, területünkről, gépeinkről, tesítményeinkről és termelé­sünkről .,. Ügy gondolom ez nem lassítaná, inkább haté­konyabbá tenné az informá­ciót Igaz, csak az általáno­sabb jellegű adatokkal való­sítható meg. A termésbecslé­sekről, a kampánymunkák helyzetéről, vagy a tsz pénz­ügyeinek állásáról széló heti vagy havi jelentés csak »első kézből« származhat. Ügy gon­dolom azonban, egyetlen gaz­daságban sem ezeket kifogá­solják, hanem azt a sok töb­bit. — Például? — Az egyik gyár azt kér­te, írjuk meg, milyen nö­vényvédő géneket akarunk vásárolni 1985-ig. Nos, egye­lőre azt sem tudjuk, az idén milyeneket tudunk megven­ni... Hasonló példát, hallottam nemrég a TOT egyik vezető­jétől. Egy környezetvédelmi szerv azt kíván »a megtudni a főváros környéki tsz-ékben, hamv gépiik lesz 1990-ben. és ezek együttesen mennvi füst­gázt fognak a levegőbe jut­tatna ...!) — Nem könnyű a felada­tunk akikor sem. ha — fő­ként műszaki dolgokról olyan adatokat kémek, ame­lyeket speciális eszközük hí­ján mérni sem tudunk. A na­pokban kéne postáznunk egy kódszámos — ugyancsak mű­szaki jeteotöst, de nem sike­rül hozzájutni sem a szüksé­ges nyomtatványokhoz, sem az úgynevezett jelentőkönyv­höz. A füredi elnök nem tudta jelentési kötelezettségeik számát de fölsorolt »egy pá­rat«. Hadd ne idézzem: zú­gott a fejem. E jelentésekről szóló jelen­tés hitelét talán megkérdője­lezi, hogy a 82 tsz közül csak kettőben jártam. Nem való­színű azonban, hogy egyebütt mást mondtak volna. Ok is ugyanazt a 140—150 jelentést küldik szét évről évre. Bíró Ferenc Festmények mint technikatörténeti dokumentumok lati an Assata Shakur 30 éves színes bőrt! költőnő. Az FBI- ügynökök nyíltan megölték az arfierikai indiánmozgalom egyik vezetőjét; az ulsteri ka­tonai és rendőrségi laktanyá­ban, fogdákban nyíltan folyik a letartóztatottak kínzása, megcsúfolása; a vezető kapi­tal ista államok börtöneiben mindennaposak az úgyneve­zett öngyilkosságok, a másik oldalon pedig a rejtélyes, nemegyszer a rendőrség és a I börtönszemélyzet segédleté- l vei végrehajtott szökések. A Német Szövetségi Köz­társaságban a szégyenletes al­kalmazási tilalom öt eszten­deje alatt 800 ezer embert vetettek alá megalázó rend­őrségi vizsgálatoknak, zakla­tásoknak, 10 ezer embert po­litikai vallatásoknak. Több ezret pedig elbocsátottak po­litikai nézeteik. demokrati­kus meggyőződésük miatt. Angliában a rendőrségi szá­mítóközpont 39 millió ember­ről tárol anyagot. Vagyis dosz- sziét vezetnek a brit szigetek csaknem minden felnőtt pol­gáráról. Az utóbbi években Kanadában, Olaszországban és az NSZK-ban is sorozatban robbantak ki a telefonleháll- gatási és a különböző közéleti személyiségek után szimatoló kémkedési botrányok. összeállította: Ágoston László Letűnt korok tudományos műszerei a műgyűjtők köré­ben igen nagy népszerűség­nek örvendenek. Régi glóbu­szok, asztrolábiumok, mértani műszerek a régi térképek a lakásban is dekoratív hatá­súak, és sajátos hangulatot tükröznek. Az ókorban és a középkorban fényképészek helyett a festők igyekeztek megörökíteni azokat az eszkö­zöket, amelyeknek segítségé­vel a korabeli ember meg­próbálta mérni az időt, a tá­volságot, a csillagok állását és a hajózáskor meghatározni helyzetét a nyílt tengeren. Napjaink technikai történé­sze is érdeklődéssel nézi eze­ket a festményeket, amelye­ken a különféle műszereket ábrázolták a festők. Nem egy festmény azonban idörer.dbeli kérdőjeleket állít a ma embe­rének. A könyvtárak számo6 olyan kódexet, írást őriznek, amelyeknek művészi kivitele­zésű miniatűréi a X—XV. századok között készültek, és ennek ellenére távcsövet áb­rázolnak. Tudjuk viszont hogy a távcsövet csak a XVII. században találták fel. Milyen célt szolgáltak akkor ezek a távcső formájú eszközök? Ilyen miiniatúra például a Blanche de Castille zsol­tárkönyvéből való, amely a XIII. századból szár­mazik. A képen látható Ptolemaiosz, bal kezében egy asztrolábiumot, a jobb kezé­ben »látcsövet« tart, A látcső külsőre optikai látcsőnek néz ki, de belül nyilván üres. A kutatók szerint két ma­gyarázat van erre a látcső formájú eszközre. Az egyik magyarázat szerint a belül üres cső arra hivatott, hogy a csillagász az égbolton meg­célozzon egy csillagot, és közben a cső megakadályozza, hogy a szemébe esetleg para­zita fények kerüljenek.. A má­sik magyarázat szerint a cső, ez a kissé »titokzatos« eszköz a csillagász tekintélyét tá­masztotta alá. Tehát kellék volt éppúgy, mint a jövendő­mondó számára a ’varázsgömb. Értesítjük a kedves vásárlókat, hogy Kaposváron a Május 1. u. 1. szám alatt megnyitottuk újjáalakított Camea illatszer-szakiizletiinket Korszerű kiszolgálási formával, gazdarr választékkal várjuk vevőinket! (folytatjuk! (41560)

Next

/
Oldalképek
Tartalom