Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

VI LAG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 1,20 Ft SomogyiNéplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 99. szám 1979. április 29., vasárnap Befejeződtek Ciscard d’Estaing moszkvai tárgyalásai Aláírtak több megállapodást Együttműködési programok — Közlemény a megbeszélésekről Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik Moszkvából: Moszkvában befejeződtek Leonyid Brczsnycvnek, az SZK1* KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének cs Valéry G is card d’Lsta ingnek, a Francia Köztársaság elnökének tárgyalásai. A kölcsönös megértés és a barátság légkörében tartott tárgyalásokon eszmecserét folytattak a legidőszerűbb, kölcsönös érd keket képező nemzetközi kérdésekről, megkülönböztetett figyel­met szentelve az európai helyzetnek. Szovjet részről Alekszej Koszigin miniszterelnök, And­rej Gromiko külügyminiszter, Vlagyimir Kirillin miniszter­ei nük-helyettes és Nyikolaj I'atolicsav kütkereéikedelirni miniszter, francia részről Jean Francois-Poncet külügymi­niszter, Renee Monory gaz­dasági miniszter és Jean De­nton külkereskedelmi minisz­ter vett részt a tárgyalásokon. Ismét megerősítették az európai biztonsági es együtt­működési konferencia záró­okmányának történelmi jelen­tőségét; aláhúztak, hogy az abban foglalt elveket és meg­állapodásokat a konferencia részvevőinek következetesen meg kell valósítaniuk. Átte­kintették a világ néhány más térségének kérdéséit is. Mind­két részről kifejezték azt a készségűiket, hogy folytatják erőfeszítéseiket a -feszültség­gócok kialakulásának meg­akadályozására, az 'ilyen gó­cok fölszámolására. A tárgyalások befejeztével a felek között megállapodás jött létre számos olyan tontos kérdésről, amely a Szovjet­uniót és Franciaországot érin­ti. Elfogadták az erről szóló dokumentumokat, szövegét közzéteszik. (A közös közle­mény a 2. oldalon olvasható!) Leonyid Brezsnyev és Valé­ry Giscard d’Kstaing szomba­ton a tárgyalások befejezté­vel a Kremlűen aláírta a szovjet—francia dokumentu­mokat: az együttműködési programot az enyhülés és a béke javára kifejtett erőfeszí­tések fejlesztéséről, az 1990-ig szóló hosszú távú gazdasági együttműködés programját, a két ország 1980—85. évi idő­szakra terjedő gazdasági együttműködéséről szóló meg­állapodást. Ugyancsak a Kremlben írta alá Andrej Gromiko szovjet és Jean Francois-Poncet fran­cia külügyminiszter az orosz, illetve a francia nyelv okta­tásáról szóló megállapodást, a számítástechnikai és elektro­nikai együttműködésről szóló megállapodást, a világóceán kutatásában kialakítandó együttműködésről szóló meg­állapodást. Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és René Monory francia gazdasá­gi miniszter levelet írt alá a két ország gazdasági, műszaki és ipari együttműködéséről szóló 1971. évi megállapodás érvényének 1990-ig terjedt meghosszabbításáról. Az alá­íráson részt vettek az SZKP és a szovjet kormány vezetői. Ott voltak a francia elnök kí­séretében. Lévő személyiségek. Leonyid Brezsnyev sajtó­nyilatkozatot adott a szovje' —francia tárgyalásokról. A nyilatkozat szövege a követ­kező: Szombaton befejeződtek a legfelső szintű szovjet—fran­cia tárgyalások, és minden alapunk megvan arra, hogy megelégedettségünket fejez­zük ki a Giscard d’Estaing el­nökkel folytatott vélemény­cseréről. Nagy és hasznos munkát végeztünk, a tárgya­lások és megbeszélések lég­köre tárgyszerű és jószándékú volt. A mostani találkozó kor­szakos jelentőségű eredmé­nyekkel ért véget. Eredménye a legfontosabb dokumentumok és megállapodások aláírása volt. Ez mindenekelőtt a Szov­jetunió és Franciaország a bé­ke és enyhülés javára kifej­tett együttműködése tovább­fejlesztésének programjára vonalkozák. Ebben a doku­mentumban nemcsak a nem­zetközi’ politikai enyhülés' el­mélyítésének irányvonalát je­löltük meg, hanem mugxnutal­tuk azt a konkrét utat is, amely e cél eléréséhez vezet. Ez új elem a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában. Ahogyan a Szovjetunió és Franciaország a hatvanas és a hetvenes években az eny­hülési folyamat kezdeménye­zője volt, és más államokkal együtt tevékenyen járult hoz­zá annak megvalósulásához, úgy most olyan megállapo­dásra jutott egymással, amely a jelenlegi világhelyzetben előremozdítja az enyhülést. Természetesen nem minden­ben vágnak egybe nézeteink valamennyi megvitatott kér­désben. A felek nem is vár­ták ezt. A megvitatott kér­dések többségére vonatkozóan széles körű egyetértésre ju­tottunk. Igen sok megállapodást kö­töttünk a kétoldalú együttmű­ködés különböző területein. Ez ismét azt bizonyítja, hogy a szovjet—francia viszony szi­lárd, stabil alapon fejlődik s nagy jövő áil előtte.­Világosabbá, határozottab- bá vált a Szovjetunió és Franciaország együttműködé­sének távlata a közeli és nem­csak a közeli jövőre vonatko­zóan. Ezt a szovjet és a fran­cia nép minden bizonnyal he­lyesléssel fogadja: A világon mindenütt megértik, hogy a Szovjetunió és Franciaország együttműködése arra szolgál, hogy csökkentse a háború ve­szélyét, megszilárdítsa a nem­zetközi biztonságot és az eny­hülést. Örömmel találkoztam ismét Franciaország elnökével, Valé­ry Giscard d’Estaing-nel, aki­vel éppúgy, mint elődeivel, de Gaulle tábornokkal és Geor­ges Pompidou elnökkel jó sze­mélyes kapcsolatot alakítot­tunk ki, kölcsönösen megértet­tük egymást. A moszkvai legfelső szintű találkozó üebizonyi tóttá a Szovjetunió és Franciaország együttműködésének életere­jét. Ez az együttműködés ar­ra a barátságra alapul, ame­lyet a szovjet és a francia nép hagyományosan tanúsít egy­más iránt. Az Elysée-palota bejelen­tette, hogy Giscard d’Estaing köztársasági elnök csütörtö­kön személyesen tájékoztatja a francia politikai pártok kép­viselőit moszkvai látogatásá­ról. Az államfő délelőtt a kor­mánypártok parlamenti cso­portjainak elnökeit fogadja, délután pedig Francois Mit- ierrand-t a Francia Szocialis­ta Párt első titkárát. Georges Marchais, az FKP főtitkára belpolitikai okokból nem fo­gadta el a meghívást. Georges Marchais a köztár­sasági elnök meghívására adott válaszában, amelyet a L’Humanité szombati száma közölt hangsúlyozza: amennyi­ben az államfő hasznosnak (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre látogat Sztanko Todorov Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára Sztanko Todorov, a Bol­gár Népköztársaság miniszter - tanácsának elnöke május első felében baráti látogatást tesz hazánkban. EluJ-azott Inozemcev akadémikus Háromezer fonna naponta NyikoUij huozemccv akadé­mikus, a Szovjet Tudományos Akadémia világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok inté­zetének elnöke magyarországi látogatását befejezve szomba­ton hazautazott Moszkvába. Nyikolaj Inozemcev itt-tar- tózkodása során találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával. Az akadémikust fogadták: Gyári Imre és Ha­vasi Ferenc, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese; megbe­széléselvet folytatott Grósz Károllyal és Hovs Jánossal, a Központi Bizottság osztályve­zetőivel. A Péti Nitrogénművek nag.v ka pacit isii műtrágyagyárának idei programjában is szerepel a jó! bevált m ikrám id nyom- elemes le vél trágya, valamint a nitrosol. Naponta mintegy 3000 tonna műtrágyát szállá tan ak innen a mezőgazdaság­nak. (MTI-Toló — Mező Sándor felv). Folyamatos munkarend a paksi erőműnél Növelték a korán érő fajták arányát Követelmények a gyakorlatban A termőföldek megfelelő ki­használása, az ésszerű talaj­erő-gazdálkodás, az energia­takarékosság — jól isimért kö­vetelmények a mezőgazdaság­ban dolgozók előtt. Vajon mennyiben felelnek meg vagy tudnak megfelelni ezek­nek? A kukorica vetés idején a mikei Rákóczi Tsz-bein jár­tunk. »A betakarítás szervezése a talajelökészítéssel, a vetéssel kezdődik« — a régi mondás igazáról a múlt év kemény leckét adott. A rossz idő miatt elhúzódó betakarítás, a jóval több szárítás jelentős többletköltségeket okozott. Amennyire lehet, ezeket a költségeket mérsékelni kell — határozták el a szövetkezet­ben, ezért az idén hosszú te­nyészidejű kukoricát egyálta­lán nem vetnek. Számottevő­en növelték a korán érő, rö- vir tenyészidejű fajták ará­nyát. Nemcsak az említett költségcsökkentési szándék indokolta ezt, hanem az is, John Deere veti a kukoricát. hogy a betakarítás az idén az' előző étinél több feladatot ad,1 mivel ötven hektárral na­gyobb területen: ötszáz hektá­ron termelnek kukoricát. A hagyományosan burgo­nyatermelő nagyüzemben — ahol évek óta magas átlago­kat takarítanak be, s eddig több mint tizenkétmilliót for­dítottak az ágazat fejlesztésé­re — a múlt évi súlyos érté­kesítési gondok miatt kényte­lenek^ voltak több mint felére csökkenteni a vetésterületet Százharmincnégy hektár he­lyett az idén mindössze hat­vanhárom hektárrá került burgonya. A felszabadult te­rület egy részién kukoricát, más részén zabot termelnek. A területcsökkenés természe­tesen jelentős bevétel kiesést is okoz. Ezért nem mindegy, hogy a homokos talajokon mit fizet majd a kukorica. A tavalyi harmincegy mázsás átlag helyett legalább tíz-ti- zennégy mázsával többet sze­retnének betakarítani hektá­ronként. Ennek érdekében a kukoricaterületek hetven szá­zalékát meszezték, hektáron­ként tizenhét mázsa meszet juttatva a, talajba. Csökken­tették a termőföldek elsava- nvosoclását okozó műtrágya- adagókat ami ugyancsak költségmÜgtakaritáskónt je­lentkezik. Látszólag apró intézkedések ezek. de mindegyik — á faj­taváltás, az ésszerűbb, szak­szerűbb talajerő-gazdálkodás — azt a célt szolgálja a Rá­kóczi Tsz-ben, hogy hatéko­nyabbá váljon a gazdálkodás. szerelése, a gépházban pedig közvetlenül az ünnepek után megkezdik a Szovjetunióból érk.v. 't első turbina szerelé­se» ? lindéz azt jelenti, hogy a korábban felgyülemlett el­maradás egy részét máris pó­tolták. Annak a 11 brigádnak és 34 dolgozónak, aki a .legtöbbét tette a munka javításáért szombaton a vállalati nagy­gyűlésen kitüntetéseket, okle­veleket, jutalmakat adtak át. A feladatoknak döntően nagy része azonban ezután követ­kezik: az idén több mint 7 milliárd forint értékű mun­kát kell elvégezniük. Ezért el­határozták, hogy május ele­jétől több mint 3 és fel ezer dolgozó számára bevezetik a folyamatos munkarendet, vagyis a paksi atomerőmű éj­jel-nappali munkával, hétvégi szünet nélkül épül. A peremartoni vegyipari vállalatnál a mezőgazdaság megváltozott igényeinek meg­felelően. csoportosították át a munkát, a dolgozók pedig gyakran szabadidejüket felál­dozva szereztek űi ismerete­ket, tanulmányoztak új mun­kafolyamatokat. hogv a meg­változott körülmények között is helyt tudjanak állni. A mezőgazdasági talajvizsgála­tok eredményei szerint a gaz­daságok egy részének az eddi­ginél kevesebb szuperfoszfát­ra, de több speciális, egyebek tűzött folyékony műtrágyára van szüksége, ezért a válla­st szuperfoszfát üzeméből Tás munkáin/ yekre cső por­os flották át a dolgozóknak ?gy részét. A kereslethez iga­zodva változtatták meg a mű­trágyák foszfor-, nitrogén- és káli-tartalmát, s megszervez­ték a konventrált, 50—52 szá­zalék hatóanyag-tartalmú mű­trágya gyártását. A Taurus Gumiipari Válla­latnál új kezdeményezés a minőségór-mozgaiom, amely­be a szocialista brigádok leg­rátermettebb tagjaikat »dele­gálták«. Feladatuk, hogy a ta­pasztalt hibákat tegyék szóvá, s a szükséges műszaki beavat­kozásokra is azonnal hívják föl a figyelmet. Jelzéseikre eddig körülbelül 90 esetben szüntették meg a minőséget veszélyeztető hibaforrásokat \ Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! A paksi atomerőmű építke­zésén nagy erőfeszítésekkel elhárították a tervszerű mun­ka jónéhány zavaró tényező­jét s az átmeneti stagnálás után újra gyorsult a kivitele­zés. Megkezdődött a reaktor- csarnok acélszerkezetének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom