Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-28 / 98. szám

A minőségellenőrök jegyzőkönyvéből Cukor helyett maltit Mesterséges édesítőszerek Az édes ÍZ szeretet« egy­idős az emberiséggel. Az új­szülött miniden ellenkezés nélkül legelőször és legszíve­sebben az édes ízt fogadja eL Körülbelül kétezer évvel ez­előtt a kínaiak jöttek rá arra, hogy a cukornád édességet tartalmaz. Ennek kipréselt nedvét kezdetben orvosság­ként alkalmazták. Később ter­mesztését az arabok is meg­tanulták, és sokáig ők hozták a méregdrága nádmézet Eu­rópába. A takarmányrépáiban 1747-ben egy német vegyész tálált először nádcukrot, de ennek előállítása csak akkor vált kifizetődővé, amikor a napóleoni háborúk kereske­delmi és szállítási zárlata miatt megszabadult verseny­társától, a cukornádtól. Ezt a cukorgyártó üzemek gyors ki- fejlesztése követte, és 1820- baín már nálunk is tíz cukor- gvár működött. Azóta a világ cukor fogyasztás a egyre job­ban emelkedik. A világ 1850- es 1,5 millió tonnás évi cu­kortermelése napjainkra töbtb mint 70 millió tonnára, vagy­is ötvenszeresére növekedett. Sok iparilag fejlett országban az egy főre jutó évi cukorfo­gyasztás ma már túllépi az 50 kg-ot, illetve á heti 1 kg-ot, és ezt a mennyiséget már hazánk is megközelíti. < A cukorfogyasztás kiszéle­sedésével párhuzamosan új népbetegségek terjedtek el, amelyek egymással társulva és szövődve az emberek túl­nyomó többségének életsor­sát, munkaképességét befo­lyásolják, sőt halálát is okoz­hatják. Ezek köziül elsősorban az elhízást, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó zsír- és cukoranyagcsere-zavarokat, érelmeszesedést, vérkeringé­si zavarokat és szívinfarktust kell említeni. Sőt ma már a túlzott cukorfogyasztásnak és elhízásnak a rákos betegségek létrejöttében is szerepet tu­lajdoni tanaik. Életszükséglet-e a cukorfo­gyasztás? Erre a válaszunk egyértelműen a nem lehet. A cukor olyan tápanyag amely­nek kalóriájára a szervezet­nek nincs szüksége, és amely­nek fogyasztása nyugodtan csökkenthető, sőt akár el is hagyható. Jogosan nevezik a cukrokat üres kalóriának, mi­vel mint vitaminokat, ásvá­nyi anyagokat es nyomeleme­ket nem tartalmazó »tisztí­tott-« tápanyagok teljesen szükségtelenek. Mindezek alapján a táplálkozástudomá­nyi szakemberek ma már az e?v főre jutó óvi cukorfo­gyasztás maximumát 23 kilo­grammban állapítják meg. Az emberek között azonban az edes íz' utáni vágy és az édességek fogyasztása egyre jobban emelkedik, és erről őket képtélenség leszoktatni. Olyan édesítő szereket kell felkutatni, amelyek édesítő értéküket és haszná Ihat ósá­gukat megtartva teljesen ve­szélytelenek. Izük legyen a cukorhoz hasonlóan kellemes, és ne keltsenek kellemetlen mellék- vagy utóhatást. Sü- tésmél-fözésíaél használhatók legyenek, és fogyaszthassák a cukorbetegek és az elhízottak is. Mindenekelőtt a kalória - mentes mesterséges édesítő­szerek említendőik. Ezek közé elsősorban a szaharint és a ciklamátokat, soroljuk. Elő- nyük, hogy teljesen kalória­mentesek, édesítóerejüik a cu­kornak többszörösét teszi ki, kövéreknek és cukorbetegek­nek is adhatók, nem befolyá­solják a vér cukor- és zsír- szintjét. E kalóriamentes mes­terséges édesítő szerek a vi- lárr minden országában, első­sorban pedig az iparilag fej­lett országokban nagymér­tékben, elterjedtek, ezért ve­szélyeztették a cukorgyárak, elsősorban pedig az amerikai cukorgyárak érdekeit. így mindkét édesítőszert erőlte­tett patkányfcísérl’etek alap­ján rákkeltőnek minősítették. A cukorgyárak annyit elér­tek, hogy a ciklamátok hasz­nálatát a világ igen sok — de nem mindegyik — orszá­gában megtiltották, a szaha- rinnal azonban ezt már nem tuditák elérni, Ma már úgy látszik, hogy később a cikla- métokát is rehabilitálni fog­ják. A cukorbeteg-diétában bizo­nyos határig adható cukrok közül a gyümölcscukornak (fruktóznak) az a hátránya, hogy kalóriadús, előnye vi­szont, hogy édesítőereje más­félszer ese a répacukorénak és csaknem háromszorosa a sző­lőcukoréinak. A japán maltit a természet­ben nem fordul elő, maláta- cukorból (maltózból) állítják elő. Étíesítóeireje csaknem azo­nos a répacukoréval, és min­den utóíz nélkül még ennél is tisztább es finomabo édes ízt ad. Az enzimek csak lassan bontják föl, és a vékonybél nyálkahártyája is 30—40-szer lassabban bontja, mint éíő- an'-agát, a malátacukrot. Nagy része riíem szívódik fel, és változatlanul halad át a béli csatornán, ezért. igen. kaló­riaszegény. Vízben jól oldó­dik, levegőn is változatlan marad, nem oxidálódik és nem bontódik. Nagy tömény­ségben és alacsony hőmérsék­leten nem kristályosodik ki. Mivel vizes oldatának ozmo­tikus nyomása közelebb áll a répacukoréhoz, hasmenést még nagyobb mennyiség elfo­gyasztása esetén sem okoz. Al­kalmazható cukorpótlószer- kónt, ódesitésre, sütésre és fő­zésié, a diétában cukorbete­gek és elhízottak részére. A vércukorszintet még 50 gramm elfogyasztása esetén is alig befolyásolja. Hazai megjele­nése is várható. A veszélytelennek tartóit édesítőszerek megjele­néséig azonban az édesítésben ki kellene használni az éde­sítőpárak lehetőségeit. Az édesítöpárokban általában szaharánnal igyekeznek fokoz­ni az adott cukor vagy cukor- pótsizer édesítő erejét. Hymn édesítőpár a Polisette, amely­ben ciklamát és szaharin van, de ilyen a glukonok is, amely­ben cukorbetegek részére a szerbit édesítőerejét fokozzák szaharionnal. A Corvital szin­tén étíesítőpár, amelyben a nádcukornál félannyira édes szőlőcukor erejét növelik sza- harinmal annak kétszeresére. Hátránya, hogy a szőlőcukoT pvemgébb édesítek re jé 'miatt kalóriaitartalma magasabb, és cukorbetegek nem fogyaszt­hatják. Sakkal hatásosabb, kalóriaszegényebb és cukor­betegek részére is alkalmas édesítőpár a gyümölcseiékor és a szaharin keveréke. Dr. Angeli István Penészes füstölt sonka, fonnyadt saláta Húsvét előtt különösen a csokoládéáruk minőségét vizs­gálták a megyei Élelmiszer­ellenőrző és Vegyvizsgáló In­tézet munkatársai. Megállapí­tották, hogy a tavalyihoz ké­pest ezeknek az idényáruk­nak a minősége javult. Tavaly a nyuszik, csokoládé tojások 37.5 százalékát találták minő­séghibásnak, az idén viszont nem akadtak kifogásolható té­telre. A kedvező változást — mint a vizsgálatról készült je­lentés megállapítja — a tej- csokoládé alapanyagának ja­vulása eredményezte. Emögött • pedig hatékonyabb technoló­giai megmunkálás (aprítás, fi­nomítás) áll. A gondosabb cso­magolásra azonban felhívták a gyártók figyelmét. Érdekes, hogy az idén a fi­gurás csokoládéárukból kis­mértékű. az egyéb idényáruk­ból (tojásdrazsé, táblacsokolá­dé) már jelentősebb tételű keresletcsökkenést. tapasztal­tak. Elsősorban a kisebb figu­rákat keresték az üzletekben. A gyárakban a jövőben job­ban figyelembe kell venniük a kereslet módosulását. Szintén még az ünnepekhez köthető a különböző húsipa­ri termékek ellenőrzése. 1978- hoz képest romlott a pácolt füstölt termékek minősége. Nem gyártott ilyen terméket az idén a Kaposvári Húskom- I binát — az ismert rekonst­rukció miatt —. ezért a megye ellátására a soproni húsüzem­ből érkezett a füstölt sonka. Az ellenőrök 36 tételt vizs­gáltak meg, s abból hármat fülledtnek, penészesnek talál­tak. (Mintegy 110 kilogramm füstölt árut!) A kereskedelmi! dolgozók is jelezték, hogy a korábbi évekhez képest ma­gasabb nedvességtartalom miatt gyorsan penészedéit az áru, jelentős súlyveszte6ég ál­lott be, az állomány petyhüdt, nedvdús volt Még a megfe­lelően szellős helyeken szak­szerűen tárolt húsokról is gyakran kellett letisztítani a kezdődő penésztelepeket. Hogy nem lett nagyobb ará­nyú romlás, annak oka, hogy a sonka az ünnepek előtt gyorsan elfogyott... Az intézet fegyelmit indít­ványozott a gyártók ellen és kezdeményezte, hogy a tartós­ság biztosítása és a fogyasz­tói érdekvédelem érdekében gondoljanak a szabvány e hiányosságának megszünte­tésére. Olyan látszólagos aprósá­gokra is kiterjedt az ellenőrök figyelme, mint a Dél-alföldi Pincegazdaság Szeged-Szőre- gen palackozott Márka szén­savas üdítő italok kupakjai. Ezeket nagymértékben rozs­dafoltosnak találták. Ez a vásárlóban — joggal — bizal­matlanságot kelt. Így a még raktáron levő 1400 üveget zá­rolták, és intézkedtek, hogy a kiskereskedelmi forgalomban levő készleteket gyűjtsék ösz- sze. Az idén a rossz időjárás miatt több bai volt a cukor- gyártással: a répa technológiai tulajdonságai károsodtak az erős fagyban. Az ellenőrök a kiskereskedelemben kemény csomókba összeálló 100 kilo­gramm kristálycukrot talál­tak. Az ok valószínűleg cso­magolási hiba: a páradúsán, melegen csomagolt cukorkris­tályok lehűléskor hajlamo­sak az összetapadásra. Az in­tézet figyelmeztette a cukor­gyárat. Mind gyakrabban találnak az ellenőrök a mintánál sö- tétebb színű, korpázottabb és magasabb hamutartalmű ílsst­és búzadarakészleteket Emiatt kifogásolták a kaposvári ma­lom 7060 kilogramm búzada­ra- és a boglárlellei malom 2000 kilogramm finomliszt-, valamint az enyingi malom és a nagykanizsai tárház 50, illetve 300 kilogrammos fi­nomliszttételét Az ismétlődő hibák miatt a boglárlellei malom vezetőjével szemben fegyelmi eljárást, a többinél figyelmeztetést indítványoz­tak. Baj volt a tejjel is. Az új kaposvári tejüzemben a tűrés­határon túli alacsony zsírtar­talmú tejfölt állítottak elő és hoztak forgalomba, több mint 32 ezer pohárral. Ez megle­hetősen durva hiba... A zöldség-gyümölcs ellenőr­zések során több hibás pri­mőr árut és téli almát talál­tak a kereskedelemben. A hi­bák oka a szakszerűtlen áru­kezelés, a válogatás elmulasz­tása. a szabványnak nem meg­felelő áruátvétel. De más zöldségfélékkel is baj volt. Az első osztályú hónapos retek egyharmada törődött, sárgult levélzetű, a fejes saláta ötödé részben sérült, fonnyadt feje­ket tartalmazott. (Osztályba nem sorolható.) Az első-máso­dik osztályúnak jelzett téli almának csaknem negyven százaléka harmadosztályú és 6 százalékban romlott volt. Az intézet fölhívta az illeté­kes vállalatok igazgatóit és a boltvezetőket a minőségi hi­bákra. Cs. T. Piaci körkép Hajnali látomás... A nyomasztó műveletlen- ségnek a rendszer iskolapoli­tikája. nem pedig a munkás az oka. Egy hivatalos jelen­tés szerint az Egyesült Álla­mokban minden, ötödik fel­nőtt írástudatlan, vagyis nem tud levelet írni, kérdőívet vagy ’csekket kitölteni, nem képes elolvasni egy étlapot vagy árjegyzéket. Ebben az agyonreíklámozbtt, gépesített, üzletelt, gazdag országban 5 millió gyerek nem jár isko­lába, 3 millió nem jut el az ötödik osztályig. Mi lesz belőlük? Munka­nélküli vagy katona, akik kö­zül minden második kábító- szeres. Az ország 51 millió felnőtt lakosának nincs kö­zépfokú végzettsége. De nem is könnyű ezt megszerezni, ha figyelembe vesszük, hogy a középiskolákban egyévi tanu­lás költsége meghaladja a 6 ezer dollárt. Olaszországban 12 millió ember írástudatlan, a lakosságnak csaknem egy­negyede. Történik mindez az 1970-es évek végén a civili­zált Nyugat-Európában. És nem valahol Közép-Afriká- bam vagy Belső-Ázsdában... Hazánkban anekdoták ke­ringenek a gyógykezelésre, fogpótlásra Magyarországra járó nyugatiakról. A nyugati munkás a saját életén érzi ennek az okát, magyarázatát. A tőkés államokban az egész­ség igen-igen sokba kerüL Á betegség nálunk is nagy gond, de ott katasztrófa. A legtöbb iparilag fejlett tőkés államiban nincs egységes egészségügyi biztosítási rend­szer. Ismeretlen az egészség­hez való jog, s a gyógyítás éppen olyan üzlet, mint az autókereskedés. Egynapi kór­házi ápolás az átlagos szín­vonalon 100 dollár, egy egy­szerű operáció 2 ezer dollár. Az amerikai polgárok milliói a legvégső esetben sem én- gedhetik meg maguknak a kórházi gyógykezelést. Franciaországban egy kór-1 házi sebészeti osztályon a na­pi költség 600 frank, a ma­gánklinikákon eléri a 900 frankot. Megfizethetetlen árak. Valamennyi gazdasági­lag fejlett kapitalista állam­ban méregdrága a kórház, de kevés is. Az állami költség­vetésből épülő egészségügyi létesítmények a világ legjob­ban elnyújtott, nemegyszer évtizedekre elhúzódó beruhá­zásai. lakásgondunk nekünk is van. De nem azért, mert az egyik legrafináltabb árucikk a lakás, hanem azért, mert ke­vés. A vezető kapitalista ál­lamok nagyvárosaiban a la­kások ezrei üresen állnak. Párizsban 275 ezer üres la­kás van, ugyanakkor negyed­millió családnak nincs ottho­na. Londonban 100 ezer üres lakás mellett több mint 30 ezer ember hajléktalan. Ame rikábam a lakbér a munká­sok átlagkeresetének 30—50 százaléka. Japánban egy há­romtagú munkáscsalád átlag Elbocsátott nyugatnémet tanárok tüntetnek a baloldali ér­zelmű állampolgárokkal szembeni alkotmányellenes foglal­koztatási tilalom miatt. A transzparens felirata; »Minden tanárt felvenni!« keresete 285 ezer jen, egy két­szobás bérházi lakás havi bére 160 ezer jen. Az egyéb­ként igen gazdag Német Szö­vetségi Köztársaságban fél­millió ember él a hajléktala­nok menhalyein. Olaszország­ban 2 millióval kevesebb la­kás van a szükségesnél. Ró­mában 200 ezer ember a barakkokban él. A nők hátrányos megkü­lönböztetése az élet más te­rületén is érvényesül. Az úgy­nevezett egyenlő lehetőségek társadalmában mindmáig fennmaradt a nők diszkrimi­nálása, Az Egyesült Államok alkotmányában nincs a nők és a férfiak egyenjogúságát kimondó cikkely. Angliában a nők átlagos bére 40 százalék­kal alacsonyabb a velük azo­nos munkát végző férfiakénál. Az ENSZ adatai szerint egyre szaporodnak az olyan üzemek, amelyekben csak a 30 éven aluli fiatalok bírják az intenzitást. A nyugat-euró­pai és az amerikai autóipar- > bsm a munkások átlagos élet­kora 30 év alatt van, A mun­ka üteme egyre gyorsul. Aki nem bírja, azt elbocsátják. Az Egyesült Államokban évente 14 ezer munkás hal meg az üzemben, . 100 ezren halnák meg a munkában szer­zett, gyakran elhallgatott sé­rülésekben, betegségekben. Évente kétmillióan válnak teljesen vagy részben mun­kaképtelenné. Minden negye­dik munkahely — elismerten —i ártalmas az egészségre. A Német Szövetségi Köz­társaság — egyébként jól megszervezett gyáraiban — két és fél óránként történik egy halálos baleset. Olaszor­szágban 1,6 millió az évi üze­mi balesetek száma, ebből 4 ezer halálos. A munkásember életének milyenségére ezért nem ad elegendő választ a Kaufhofok és a szupermarketek árukész­lete. összeállította: Ágoston László I (Folytatjuk.) Reggel nyolckor zápor reb­bentette szét a nyüzsgő ka­posvári hetipiacot, de tíz perc­cel később már folytatódott a lázas »adok-veszek-«. Nem voltak virágos kedvük­ben a virágárusok. A múlt hét végén erősen túlbecsül­ték a vásárlók pénztárcájá­nak teherbíró képességét, így legtöbbjük most is ugyanazo­kat az immár korántsem üde csokrokat tukmálta. Barnába hajló nárcisz és jácint »csok­rok« voltak 2,50-ért. Akik nem tanultak a múlt heti pél­dából, még szálanként adták 30—60 fillérért. Továbbra is csak ötöltek-hatoltak a tuli­pánárusok. Volt már gyöngy­virág is 5-ért. A primőr zöldségek ára 2— 3 hete már kezdett elfogad­ható lenni, tegnapra azonban újra »márciusiak« voltak az árak. A fejes salátáért szív­fájdalom nélkül elkértek 4— 5 forintot. A hónapos retek java is 4-ért' várt vevőre. A sóska csomójáért a 3 forint soknak tűnt. Még a spenót is olcsóbb volt ennél: cso­mónként 50 fillérrel. Nagyítóval kellett keresni a 8—10 forintos főzőhagymát. A zöldhagyma csomója 3 forint körül volt Sárgarépa 6-ért, fehér kétszer ennyiért kap­ható. A nagy-kiskereskedők ros­kadozó pultjainak látványa homályos víziókat ébresztett bennem. Az éledező hajnali piacot véltem látni. Vásárló még sehol, de a duzzadó szaty­rokat és púpos khskákat ci­pelő eladók már szállingóz­nak az állomáa felől. Az ezt követő képsort nem láttam tisztán — így lehetnek ezzel olykor a városi tanács terme­lés-ellátás felügyeleti osztá­lyának munkatársai is —, mi­kor azután újra megélesedett a kép, az iménti cipekedőket láttam újra, amint üres ko­saraikkal elhagyják a korai piacot... Hova lesz az áru? (A helyes megfejtők között egy-egy piaci helyjegyet sor­solunk ki.) Zöldpaprika tegnap csak »kicsiben« volt, darabonként 3— 6 forintért. A paradicsom (itt már cserbenhagynak a jelzők) 120 forint! Ki tudja, hányadszor jelent meg ismét a körte. Most 15— 20 forintért kilónként. Az al­mából már a hulló is 7,60 Aki ínycsiklandót akar, két­szer ennyit fizet. A tojás 1,30—1,60. Egy Wartburg csomagtartójából azonban előkerült néhány re- kesznyi forintos tojás is. Pil­lanatok alatt tömeg verődött össze. Húsznál kevesebbet senki sem kért. Egy vevő sem gondolt arra, hogy a nagylelkűségen kívül más oka is lehet ennek az »alkalmi« kínálatnak... A baromfipiac végképp hul­lámvölgybe jutott. Kevesen hoztak kotkodácsoló és csi­pogó portékát, annál többen sorakoztak a tápelórusító bó­dénál. Egy pár csirkét 120-ért, egy kakast 115-ért kínáltak. A múlt heti 20 forintos napos kacsák most heteskacsaként 45-ért vártak vevőre. Mint megtudtuk, ország­szerte kevesebb a saláta, ked* vező viszont az ellátás az egy­re mérsékeltebb áru uborká­ból. A Zöldért-boltokban egy 10 dekás fej saláta 4 forint (azaz 40 egy kiló). Az uborka kilója országszerte 34 forint. Röpke fejszámolás után kide­rül, hogy az elérhetetlennek tartott uborkasaláta olcsóbb — de semmiképp sem drá­gább —, mint a »damping« cikknek számító fejes. A retek a fővárosban és Pécsen 20 fillérrel olcsóbb, mint nálunk, 2,60. A karalábé Somogybán a legolcsóbb. 3,20 —4,50 darabonként. (Pesten 4— 5 forint) A paradicsom országszerte 60 forint a Zöld- ért-boltokban. A piacon is látható volt, hogy kevés a káposzta. Ez as oka, hogy a Dunántúlon ná­lunk a legdrágább: 7,6Ö ki­lónként. & r

Next

/
Oldalképek
Tartalom