Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

Sikerült megmozgatni a nagyközséget Beleszólás és üzemi demokrácia Csurgóiak munkavasárr.cpja a szebb környezetérí B eleszólni nem mindig Szerencsés dolog. Két pörlekedő vitájába például, , szerelmeseik révült civaködásáoa, családi per­patvarba. S bár véleményünk van, mégis mindenki óvako­dik az állásfoglalástól. Mert ezek az' esetek annyira sze­mélyesek, hogy hozzá- (bele-) szólni érdemben nem tudunk. Nem ránk tartozik;. Vannak dolgok, amelyekről hallva még akkor sem szó­lunk, ha uz éppen elevenünk­be vág. Nagyon is van véle­ményünk, s azt előbb-utóbb el is mondjuk. Családban, ba­ráti társaságban, egy-két kor­só sör mellett... De ahol kellene, ott nem. Mi ez a szól a torokra forrasztó, néma görcs, gyürköző izgatom, am­az akaratot megbénítja, s nem engedi kezünket a ma­gasba lendülni, szólásra je­lentkezni ? A munkahelyi demokratiz­mus fórumain való iskolázat­lanságunk, járatlanságunk. Intézmények, vállalatok, szö­vetkezetek kisebb-nagyobb mértékben tesznek erőfeszíté­seket, hogy a munkahelyi, az üzemi demokrácia fejlődésé­nek valamennyire is kézzel­fogható (sajnos legtöbbször csak formális) jeleit fölkutat­hassák, megragadhassák, föl­mutatván kapcsolatát a mun­kahelyi közérzet javulásával. Szinte évtizede tart a vi ta or­szágosán az üzeimi demokrá­ciáról, a munkásrész vétel mó­dozatairól a vállalati dönté­sekben. Vizsgálatok, fölméré­sek tucatjait végezték el, s publikálták. S az eredmény? Az üzemi demokrácia fórum- rendszerének működése a kezdeteknél tart még. S ezúttal: így van ez jól. Ennek a gyár, az üzem életé­ben olyan fontos dolognak ki kell ókristályosulni, megbízha­tóan kialakítani a működké­pes formákat. Minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgozók tartósan akkor ér­dekeltek demokratikus jogaik A címben — kiegészítve azzal, hogy fokozni kell a pro­pagandát — egyik legfonto­sabb feladatát fogalmazta meg a megyed közlekedésbiztonsá­gi tanács. A cél ugyanis a balesetek számának csökken­tése, s ennek eléréséhez el­engedhetetlen a balesetmeg­előzés. Ezt fogalmazták meg tegnap a megyei rendőr-főka­pitányság tanácstermében, a Somogy megyei Közlekedés- biztonsági Tanács tanácskozó testületi ülésén. A részvevőket — köztük dr. Vincze Győző ezredest, az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács tiktárát' és Sugár Imrét, a megyei tanács el­nökhelyettesét — dr. Böröcz István ezredes, megyei rend­őrfőkapitány; az MKBT elnö­ke köszöntötte. Ezután dr- Molnár József alezredes, me­gyei rendőrfőkapitány-he­lyettes, a közlekedésbiztonsá­gi tanács ' ügyvezető elnöke szólt a múlt évi munkáról, a közlekedésbiztonságról. Ér­tékelte az egyes szakbizott­ságok tevékenységét, s be­szélt a megye útjainak biz­tonságáról. Többek között el­mondotta, hogy Somogybán 402 helyein keresztezi a köz­utat vasútvonal, s ebből SS* biztosítás nélküli. Négy' he­lyen működik forgalomirá­nyító lámpa rend szer, s ez, bizony, kevés. Az ügyvezető elnök beszélt a balesetek számának alaku­lásáról is. Hangsúlyozta: a balesetet leggyakrabban elő­idéző ok a helytelen sebes­ségmegválasztás, az elsőbbsé­gi jog meg nem adása, az előzési és a kanyarodási sza­bályok megszegése. Továbbra is magas az ittasan elkövetett közúti balesetek száma. Szigorúbbak lettek termé­szetesen a rendőri intézkedé­sek Is. Közlekedési szabály- sértés miatt tavaly több mint gyakorlásában, ha részvételük befolyásolja ama igényeik ki­elégítését, melyeket a válla­lattal szemben támasztanak A részvételnek, a beleszólás­nak a valóban alapvető szük­ségletekhez, a tényleges konf­liktusokhoz kell kapcsolódnia s ezek megoldásához kell a segítség. Milyen kérdésekben vállal­hatnának nagyobb felelőssé­get a munkások, s ez miféle szükségleteik megoldásához visz közelebb? Gyakran fordultam meg gyárak, üzemek szerelősza­lagjainál, végigböngésztem egy sereg brigádnaplót, bri­gád történetet, országos fölmé­rést, vizsgálati összesítést. A megkérdezett üzemi dolgozói: nagy többsége úgy vélekedik hegy a salát mur.káluVv érintő problémák (bérkérdés, munkaruha stb.) eldöntésébw volna szükség nagyobb bele­szólásra. Csak a munkások kisebb része nyilatkozott úgy . hogv a beleszólás részvétre] az üzemet érintő mindenkér­désben szükséges. Vagyis alig akad olyan munkás, aki ne igényelné a döntésekbe való beleszólás ilyen vagy olyan mértékét, formáját. Ugyanakkor a be­leszólás, a részvétel valóságos mértékéről sokkal borúlátób­ban szóltak. Elfogadható az o megállapítás, amelyet Héthy Lajos, az üzemi demokrácia, a munkásmagatartás kiemel­kedő hazai kutatója így fo­galmaz meg: »A dolgozóknak az irányításban, vezetésben való részvétele csak olyan döntésekbe való bevonásuk­kal mozdítható elő, amelyek iránt megvan az érdeklődés és — ami ezzel szorosan ösz- szeíügg — az. érdekeltség. A dolgozók ma elsődlegesen anyagi helyzetük és munká­juk iránt tanúsítanak érdek­lődést ... A dolgozókban van érdeklődés üzemük, vállalatuk életének szélesebb összefüg­gései iránt is, ezt azonban mindig saját munkájuk, ainya­6000 esetben tettek följelen­tést, és jóval több mint 3( ezer közlekedőt a helyszínen megbírságoltak. A bíróságok és rendőrhatóságok 1355 ve­zetői engedélyt vontak be, Ennek az intézkedésnek hatá­sa már érezhető, hiszen az idei év első negyedévében — 1970 hasonló időszakához vi­szonyítva — a balesetek sza­rna 11,5 százalékkal csökkent. A feladatokról szólva a -íő­kapitányhelyettes kiemelte, hogy hatékonyabbá keli ten­ni a gyermekeknek, a fiata­loknak a helyes közlekedésre való nevelését. — Folytatni kell — mondotta — az óvo­dai és iskolai KRESZ-parkok építését, a szemléltető eszkö­zök készítését, a versenyek és vetélkedők szervezését. E munkában jobban be kell von­ni a pedagógus önkéntes rendőröket, a közlekedési szak referenseket, a közlekedé­si úttörőket és a szülői mun­kaközösségeket. Több javaslat és hozzászó­lás is elhangzott Szóba ke­rült az is. hogy a megelőzési tevékenység fokozása mellett a belügyi és az igazságügyi szerveknek szigorúbban kell eljárniuk a szabályszegőkkel szemben. Különösen fontos az ittas vezetések számának csökkentése: a fokozott pro­paganda mellett mindez. pga- koribb ellenőrzéssel is elér­hető. Nemcsak n közutakon, hanem a közlekedési vállala­tok telephelyein is! A legfontosabb a közleke­dési fegyelem megszilárdítása és természetesen — nem lehet elégszer hangsúlyozni — a(' megfelelő közlekedési morál ] kialakítása. Sajnos megyénk­ben sok a gyermekbaleset. Okai főként a szülői gondat­lanságban és a közlekedési szabályok nem ismerésében keresendők. gi helyzetük iránti érdeklődés közvetíti.« Nem egy somogyi vállalat kísérletezi.«. a prémiumok vagy a tényleges kereset egy részének »lebontásával«: azaz a vállalatvezetők rábízzák a helyi vezetőkre (művezető brlgadvezető) vagy a munka­helyi egységekre e pénzek el­osztását. Ahol ez a módszer meggyökeredzett, nyíltabb, demokratikusabb légkor ala­kult ki, értékek, önminősíté­sek egész rendszere alakultát — egészségesen. Másfelől ez a módszer sem alkalmazható általánosan: két éve egy fővá­rosi v állalatnál megtagadták a munkások, hogy ebben fele­lősséget vállaljanak. Midért? Mert ennek is föltételei van­nak. Magyarul: a részvétel készsége attól függ, hogy — alapvető érdekeikkel össz­hangban —, az embereiknek megéri-e részt venni az Irá­nyításban vagy sem? S egy tanulságos győri pél­da. Az egyik Rába-parti vál­lalatnál évekig jól bevált rendszer — a munkaihelyi ki­sebb csoportok döntöttek a teljesítménybérről — az idők során teljesen formálissá vált. A termelésben korábban kulcspozícióban dolgozó oso- portok ugyanis időközben a termelés perifériájára szorul­tak. A vállalat vezetősége nagy horderejű döntést ho­zott, s ennek során átrétege- ződött az üzem, megváltozott a hagyományos termelési szerkezet. Így lettek az elsők­ből utolsók... E z a példa arra figyel­meztet: az egész vál­lalatot érintő döntések meghatározzák a csoport- és műhelyszintű részvételt és döntéseket. A dolgozók rész­vétele, beleszólása — bár­mennyire így látják ők maguk — nem merülhet ki e sorsu­kat, szükségleteiket közvetle­nül érintő kérdésekben. Ezt a területet szélesíteni kell. Valamennyi szakbizottság­nak feladata, hogy elősegítse a kulturált, fegyelmezett köz­lekedést, illetve az előzékeny­séget. Ez komoly feladat, hi­szen hazánkban a motorizá­ciót nem követte a helyes közlekedési morál kialakulá­sa. A szakbizottságokra tehát nagy feladat vár; s az idén is részletesen munkatervek sze­rint dolgoznak a közlekedés biztonságosabbá tételéért. A tegnapi tanácskozótestü­leti ülésen végül megjutal­mazták a legeredményesebb | munkát végző társadalmi ak- i tivistákat. ‘ Megkezdte működését a Vinnyicát és Albertirsát ösz- szekötő 75U kilovoltos távve­zeték. Hossza iHU kilométer, építésében reszt vett Bulgáíia. Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország, az NOK es a I Szovjetunió. A táwezetéa 6e-1 gítségevel összekapcsoltáK a I Szovjetunió egységes energia- rendszerét és a szocialista or­szágok ívíiK nevű energia­rendszerét, amely lehetővé te­szi az elektromos energia köl­csönös szállítását. Ilyen módon megbízhatóbbá és hatéko­nyabbá válik a szocialista kö­zösség országainak elektromos energiaellátása. A távvezetéket szovjet és magyar építők közös erőfe­szítésével 'készítették. Elké­szültek a hatalmas vastraver­zek, megépültek a legkorsze- űbb berendezéssel fölszereli elállóm ások. Az építők sokat tetlek a környezetvédelemért és a táv­vezetékeknél dolgozók bizton­ságáért. A távvezetékoszlopok 50 méter magasak, különleges árnyékoló berendezéssel van­nak ellátva, amely védi a kör­A csurgóiak és a közigaz­gatási körzetbe tartozó tele­pülések lakói április közepén felhívást kaptak kézhez. A nagyközség pártbizottsága, ta­nácsa, KISZ- és népírontbi- zottsága vasárnapi munkára hívta a lakosságot azért, hor.v »ezen a napon ki-ki a sajtit környezetét — udvarát, háza előtti területét — lomtalanít- sa. parkosítsa. virágo,síisa, ezt követően pedig folyamatosan gondozza, ápolja és tartsa tisztán. Induljon nemes ver­sengés a tiszta, szép, rende­zett, virágos település cím el­nyeréséért; társadalmi össze­fogással szülessenek ' virágos utcák, udvarok, utcai fasorok. TcgyiÍK közüggyé környeze­tünk védelmét« — olvasható a ieihívásban. A kérési megfogalmazó tes­tületek vezetőit sorra megta­láltuk vasárnap a csurgó' -rendcsinálás« különböző te­rületein: irányítottak, szer­számot forgattak. Vancsurc: Józseffel, a nagyközségi párt- bizottság titkárával a Csoko­nai gimnázium parkjában ta­lálkoztunk: a diákokkal és v tanárokkal gyűjtötte az avart, a korhadt ágakat a hatalmas fák alatt. Pápa Imre tanács­elnök az ipari és mezőgazda- sági szakmunkásképző inté­zetnél a gyalogjáró hídgvűríí- jének elhelyezésen dolgozott/' Csókné Kiss Mária, a nagy­község: KlSZ-bizottság titkára a Napsugár Ipari Szövetke­zetben ö«szegvűlt vashulladé­kot rakta pótkocsira a tucat­nyi fmtalla! egyetemben. Mol­nár Gergely nagyközségi nép- fronttitkárral minden helyet fölkerestünk, ahol a vasárna­pi társadalmi munkaakcic zajlott. — A lakosság kezdte leg korábban. Jó néhányan má- pirkadatkor sepertek, gereb­lyéztek, így a délelőtt dere­kán már leteheti ék a szerszá­mot, a háziasszonyok hozzá­foghattak a vasárnapi ebét' főzéséhez. Érdemes megnézni nyezelet a nagy erősségű elektromos tértől. Az alállo- mások veszélyes helyein dol­gozó munkások különleges vé­dőöltözetet kaptak, amelyet különleges védőövvel láttak e! A Vinnyica—Albertirsa kö­zötti energiahíd új lépést je­lent a KGST-tagországok kö­zötti hosszú távú együttműkö­dés megvalósításában. A szocialista közösség or­szágai tovább folytatják a nagyfeszültségű távvezetékek közös építését, umel.vben nagy szerepet játszik az atomener­getika fejlesztése. A követke­ző evekben két, egyenként 750 kilovoltos vezeték épül. Az egyik a hmelnyicki atomerő­műtől a lengyelországi Rze- szówig húzódó 390 kilométer hosszú távvezeték, mely az egyesített energiarendszer kö­zépső szakaszának megbízha­tó működéséhez járul hozzá A másik pedig a csaknem 730 kilométer hosszú, a korisztau- tyinovói atomerőműtől a ro­mániai Mecsinán keresztül Lengyelországig húzódó távve­zeték. Az új távvezetékek üzem­most az utcákat, betekintőn'! ,az udvarokba. A járda mellett virágágyá­sok, gondozott pázsi tszeg élyek — a gereblyenyomok frisí munkáról tanúskodtak, A ját­szótéren mintha a fű is vidá­mabban borzol ód na a szé l nyomán. — A helyi Zrínyi Tsz-tő' három traktor a szemetet szállítja el • — tájékoztatott kísérőm, Molnár Gergely. — Igénybe vesszük a szakmun­kásképző oktatógépeit is: a négy Dől három szállít, egy pedig markolóval rakja pót­kocsikra a hulladékot. Az 526-os ipari és mező­gazdasági szakmunkásképző intézet tanulói és tanárai szakoktatói szombaton és va­sárnap ’.s kétszázan tettek ele­get a felhívásnak. Megtalál­tuk őket az iskola, a kollégi­um, a tanműhelyek környékén és a község különböző pont­jain. Az egyik helyen Tóth Tihamér igazgató volt c munkairányító és -szervező* másutt a tanárok részvételé­vel folyt a tisztítás, a takarí­tás. Két harmadéves ipari ta­nulót — a szentai Kis-Felsö Károlyt és a berzeneei Szab- rics Róbertét — kérdeztünk be helyezése több kedvelő feltételt teremt. Lehetőség van az elektromos energia nagy távolságokra történő szállítására, az egyik helyen felszabaduló több millió kilo­watt energia odairányítására, ahol arra az. adott időpontban a legnagyobb szükség van. A szakemberek kiszámították, •hogy csupán annak az idő­nek a kihasználásával, mely a terhelés csúcsidejének el­tolódásában jelentkezik, a jö­vőben csaknem 300 megawa t teljesítményű elektromos erőmű munkája takarítható meg. Más részről a 730 kilo­voltos távvezeték lehetővé teszi, hegy 1000 megawattos vagy ennél is nagyobb telje­sítményű energetikai blokko­kat alkalmazzanak. A KGST-tagországok egye­sített energetikai rendszeré­nek méretei páratlanok n vi­lág energetikai gazdálkodásá­ban, Kz a rendszer nemcsak a KGST európai, hanem ázsiai részét is magában fog­lalja. miután az egyesített energiarendszerhez kapcsolták ka Mongol Népköztársaságot ia. arról, mivel töltenék a vasár­napot, ha otthon lennének: — Akadna munka a házon is, a cserepeket kellene cse­rélni, javítani a tetőn, ezt azonban megtaláljuk a jövő hét végén is. Molnár Gergely mondta: a nagyközség soxat köszönhet a szakmunkásképző diákjainak és tanárainak, az intézet je­lent: a húzóerőt a társadalmi munkákban. , Az orvosi rendelőnél az egészségügyi dolgozók szom­baton e. végezték az épület környékének »nagy takarítá­sát«, vasa: nap az ipari tanu­ló«: eltakarították az össze­gyűjtött hulladékot. Három pedagógussal — Csőke Erzsé­bettel, ranker Zoltánncval és Németh Kiurával (mindhár­man a pedagógus KlSZ-szer- vezet tagjai) — munkájuk vé­geztével futottunk össze: hu­szonöt. iskolással es kollégák­kal reggel nyolctól az egyik lakóhely jószóterét tettók rendbe. A Napsugár Ipari Szövetkezet mögött a lakóte­rületi KTSÉ-alapszervezet fiataljai dobálták a pótkocsi­ra a fémhulladékot. — A kesztyűket a ktsz-től kaptuk — magyarázta Csókné Kiss Mária. — Négy-öt pót­kocsira való rakományt elin­díthatunk innen. Mi — és körbemutatott társaira, Hor­váth Lászlóra, Németh Ágnes­re, Tóth Lászlóra meg a töb­biekre —• most rakjuk a má­sodik pótkocsit. Az. első 28 mázsa tiszta huUadéksúUyaJ ment el. — Vasárnap a kettes telep dolgozói közűt mintegy nyolc­vanon rendezték a telepet, téglát tisztítottak — tájékoz­tatott Zakóét János, a kt.sz raktárosa, aki szintén társa­dalmi munkában dolgozott ezen a napon, — Az egyes telepiek általános takarítás­ban vettek részt ötvenen-hat- vanan. Elnökünk, Radnóti László — szokása szerint — szintén itt volt közöttünk. A Csokonai gimnázium parkjában mintegy száz ta­nulót találtunk; az iskola ve­zetőivel, tanáraival eeviltt dolgoztaik a jókora területen. Ez a kén is Molnár Gergely népfronttitkárt igazolta: Eredményes volt a felhí­vás, a falu lakosainak körip- beltil a kétharmada vett részt az udvarok, az utcák és más közterületek csinosításában. Még soha nem volt ilyen nagyszabású társadalmi meg­mozdulás a nagyközség rend­jéért. tisztaságáért! Most már Csak az kell, hogy ezt meg­tartsák — s ebben a költség- veté-si üzem is «ego. A Tiszte udvar — rendes ház címre fc,va.lV 5?0 f M elővette, ktost .'m9 család npvozert. s hogv bizonyosan több lesz a siko-es ná’’-:ivó. arra a vnsérnapi társadalmi akció a garancia. .Az új közlisztosági tnn.Bos- re«d/aJf»t ered/v.pnves -meeva­lósítását. a népfront körnve- zetvédelmi bizottsága is segí­ti. ebben a testületben rész.t vesznek a lakosság és az üze­mek képviselői. | Hemesz Ferene Csupor Tibor Nagyobb társadalmi összefogásra van szükség Tanácskozótestületi ülés a közlekedésről Egyesített energiarendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom