Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

Onedin „civilben” Gázturbinás mozdony Hosszú története ellenére a vasút ma is meghatározó sze­repet játszik mind a sze­mély-, mind az áruszállítás­ban. Megbízhatóságának az az oka, hogy a közlekedési eszközök közül leginkább a vasút független az időjárás­tól. Aránylag kis vontatása költségét a csekély menetel­lenállás biztosítja: acelkere- kei acélsíneken gördülnék. Hátránya a pályához való kö­töttség és a viszonylag nagy beruházási költsége. Fasint már a XVI. századi európai bányákban is hasz­náltait, amelyeken emberi erővel továbbították a csillé­ket, de a XVIII. században ezeket felváltották a vassí­nek. A fejlődő ipari termelés, majd a gőzgép feltalálása nagy lendületet apott a vas­út fejlődésének. A világ első teljesen gőzüzemre berende­zett vasútja 1830-ban nyílt meg Liverpool—Manchester között. Világszerte megindult a nagy vasútépítés, és a XIX. század végére az egész vilá­got átfogó közlekedési esz­közzé vált. Fejlődésének kö­vetkező fejezete a villamos vontatás bevezetése volt: az első villamos vontatásé vas­út az Amerikai Egyesült Ál­lamokban létesült . 1895-ben. A XL világháború után a ki­sebb beruházást igénylő dí­zel vonta tás lépett előtérbe. (Érdekes, hogy a villanyvon- tatás fejlesztésében Kandó Kálmán, a dízelvontatáséban Jendrassik. György munkája jelentős előrelépést jelentett.) A föld vasúthálózatának a hossza kb. 1 300 000 kilomé­terre tehető. A személyszállítás további fejlesztése főként a sebesség fokozására irányuk Gyakran jelennek még hírek az újsá­gokban, amelyek egyes or­szágokban rövidebb-hosszaibb kísérleti pályán elért rekord­sebességekről adnak számot. A francia államvasutak — többek között — gázturbinás szerelvények üzembe állításá­val kísérletezik. A TGV—001 jelzésű szerelvényt például a Bordeux—Morceux közötti próbaszakaszon »vizsgáztat­ják-“ a szakemberek. Az el­ső próbafutások során órán­ként 307 kilométeres sebessé­get ért el a gázturbinás sze­relvény. A gázturbina előnye, hogy a dízelmotorokénál jó­val gyengébb minőségű üzem­anyaggal is megelégszik, to­vábbá nincs szüksége vízhű­tésre, tehát a mozdony ki­sebb súlyú, de mégis nagyobb teljesítményű lehet. A du­gattyúk elmaradása és a csapágyak kisebb száma miatt az olajszükséglete sem nagy. A múlt év végén rendes forgalomba került a francia államvasutak különlegesen gyors szerelvénye a Párizs— Lyon vonalon. Végsebessége 260 kilométer óránként. A két város közötti 460 kilo­méteres távot két óra alatt teszi meg. Heteken keresztit» köret­hetik szárazon és vízen One- din kapitány kalandjait a tv-, nézők. A tapasztalt »tengeri medve« »egyaránt állta a vi­harokat — kinn az óceán hul­lámain, s odahaza, érzelmi életében. Ennyi epizód után a közönség alaposan megis­merhette nemcsak a kapi­tányt, hanem életre keltőjét, Peter Gimore-t is, aki nem­rég egy külföldi lapnak nyi­latkozott pályafutásáról, s ki­derült, hogy a látszat csal — bizony még sok mindent nem tudunk róla. Peter Gilmore ugyanis nem­csak a tengerészkarrierre, de még csak a színészi pályára sem gondolt soha. Egyik nagy­apja halászattal kereste ke­nyerét, de az unoka a film forgatásának megkezdéséig tulajdonképpen sohasem szállt tengerre, de még az oly nép­szerű vitorlássporínak sem hódolt... Katonai szolgálatá­nak teljesítése után kezdett megélhetés után nézni. Kémi­kus vagy mezőgazdász szere­tett volna lenni, de az életben nem mindig azt csinálhatja az ember, amit szeretne, bele kellett nyugodnia, hogy egye­temi tanulmányok nélkül ál­ma sohasem teljesedhet, erre pedig nem volt pénze. így kötött aztán ki a színészetnél. Ugyanis Angliában ehhez neim szükséges semmiféle diploma, bárki felcsaphat színésznek. Az ötvenöt londoni, a három­száz repertoárszínház és a kétszáz amatőr társulat kö­zött rendszerint akad egy, ahol ilyen-olyan szerepre ke­resnek jelentkezőt Termé­szetesen, mint pályakezdő, ő is főleg a zenés színpado­kon próbálta ki tehetségét, énekelt táncolt, míg aztán megérkezett címére a meghí­vás az első prózai együttestől, kis epizódszerepre. Üjabb és újabb színházak következtek Peter Gilmore életében, oly­annyira, hogy olyan esztendő is volt, amikor csaknem fél­száz darabban kellett játsza­nia. Nagyon rövid idő alatt sok tapasztalatot szerzett, de másokkal ellentétben, Gilmore azt tartja, hogy nem a gyakor­lat, a túl nagy gyakorlat teszi a mestert. Amikor szerződése lejárt, más színházak címére írt, új ajánlatra várva. Aztán minden kezdődött elölről. Ha­marosan arra a fölfedezésre jutott, hogy ez kevés a dicső­séghez. Így próbálkozott meg a filmmel, a rádióval, a tévé­vel ... Húsz év telt el megfe­szített munkával, hogy aztán a hetvenes évek elején beko­pogtasson a siker, Onedin ka­pitány szerepében. Minden egyes epizód felvé­tele tíz napot vett igénybe (összesen hetven készült), ezt kétaapnyi utószimkron követte. A közreműködő művészek a hajó személyzetével együtt A sebészet régi keletű problémája a megsérült csont szöveti állományának megfe­lelő anyaggal való pótlása. A sokirányú próbálkozás ellené­re az idegen anyag csonthoz való kötődése terén még ma sem sikerült megnyugtató megoldást találni. Az erre alkalmas anyagok iránti kutatás napjainkban is folyik. A bécsi egyetem klini­kájának kutatói újabb vizs­gálataik során a faanyagot alkalmasnak találták a sebé­szeti implantáció számára. Bizonyos fafajok fizikai szemponttól a csontszövetek­hez hasonlítanak: elasztiku­sak, nyomás- és szakításszi­lárdságuk terén ugyanazon nagyságrendbe tartoznak, tö­rés esetén is hasonlóan visel­kednek. Korrózió és steriili- zálhatóság szempontjából is megfelel a követelményeknek. Feldolgozhatóság szempont­jából pedig minden eddig használt pótanyag tulajdonsá­gát túlhaladja. keitek útra, a matrózok mu­tatták meg nekik, mikor mit kell csinálniuk. Így aztán az egesz együttest beavatták a szakma titkaiba. Ezzel vált atéliietóvé. érthetővé Gilmore és kollégái számára egy ad­dig alig-alig ismert világ, így született meg a BBC produk­ciójának tálán egyik legfőbb erőssége, a kitűnő színészi já­ték. A főhősről Gilmore el­mondta, hogy kezdetben alig hasonlított hozzá, csak akkor szólhatott bele kollégáival a mese irányításába, az epizó­dok megírásába, amikor a forgatókönyírók kezdtek kifá­radni, egyre kevesebb ötle­tük volt, és kénytelenek vol­tak »ráfanyalodni-** a színé­szek véleményére, javaslatai­ra. így történhetett meg, hogy Onedm es larsai mindjobban kezdtek megszemélyesítőik­hez »hasonlítani«. »Nem hinném, hogy a szí­nészet intellektuális foglalko­zás — vallja Gillmore. — Ke­gyetlen munka, amelyhez sok erőfeszítésre, koncentrálásra és sok gyakorlatra van szük­ség. Számomra mindig vonzó volt a szerepek megkívánta fizikai követelmény, főleg Onedin megformálásakor.« Terveiről szólva Gilmore el­mesélte, hogy a legújabb, a gyeretkek számára készülő ka­lózfilmben ismét' tengerre száll, és szerepet kapott — a változatosság kedvéért — a Titanic katasztrófájáról for­gatott szuperprodukcióban is. Nemlaha György Az ausztriai fafajok közül a kutatások sorain a kőris- és a nyírfa mutatkozott a legmeg­felelőbbnek a sebészeti be­avatkozás számára. Használat előtt a faanyagból ki kell mos­ni a gyantákat, a zsírokat, a festékanyagokat és a csersa­vat. Az így tisztított1 faanyag sterillizálása után kerül a se­bész kezébe. 13 kísérleti nyúl­nál összesen 28 esetben im.p- plantáltak faanyagot a hátsó végtagba. A műtétet követő hetekben az állatok nem mutattak fájdalmat és moz­gászavarokat. Néhány hónap múlva az implantált faanya­got a csontszövet körülnőtte, és a faanyag nagyobb póru­saiba csaknem minden eset­ben finom csontgerendák nőt­tek bele. A faanyag nem vált ki a testben védekezési reakciót, tehát nem tekinthető testide- gennek. A képdés behatóbb vizsgálata során most széles körű immunológiai kutatást végeznek. Egyidejűleg terhe­lési próbának vetik alá a kü­lönböző fafajok anyagát. Faanyag a sebészei- szolgálatában Madárszállé a Hortobágyon A Hortobá­gyon mindig történik Vala­mi. Nyáron lo- vasnapoikkal, hídi vásárral, oeiibábbal csá­bítják oda a romantikára vágyó , turistá­kat, de ez a vidék máskor som szűkölkö­dik az esemé­nyekben. Ahogy nyáron a turistáik se­rege lepi .el a vidéket, ta­vasszal és ősz­szel a hortobá­gyi ha.astava- kon szállást és élelmet kereső madarak né­pes csapatai ütnek tanyát. A Hortobágy nemzetközi hí­rű madárrezervátuma jórészt az ottani mesterséget halasta­vaknak köszönheti létét. Ezek a hol feltöltött, hol lecsapolt tavaik és környékük adnak élelmet és fészkelőhelyet a gázló és vízimadaraik nagy tömegének, s szinte minden hazánkban előforduló madár­nak. ' A madárvilág élete alkal­mazkodott a halastavak mű­ködési ritmusához, s bizonyos fajok a lehalászás, mások a tavaik szárazon ál’ása idején keresik fel a Hortobágyot. Ahhoz, hogy ez az »együtt« é és“ az ember és a madarak között fennmaradjon, s a ma­daraik a rétisastól a fekete gólyán át a récék, ludgk, can- kók seregéig sokáig otthont találhassanak a Hortobágyon, az embernek is alkalmazkod­nia kell. Meg kell őriznie a tavak háborítatlanságát, s a halgazdaságok működését is a lehető legjobban a madarak igényeihez kell igazítani. Képünkön: a gémtelepert nagy számban fészkelnek a bakcsók. A televíziózás A mértéktelen televízió né­zéssel kapcsolatban nem ré­giben több orvosi vélemény is napvilágot látott. Heidel- bergi orvosok például megfi­gyelték, hogy a magas vér- nyomású betegek szívműkö­dése televíziózás közben (kü­lönösen a krimik és egyéb iz­galmas műsorszámok alatt) megváltozik: a percenkénti szívösszehúzódások száma megnő, és gyakran követke­zik be »szívbotlás« is, amikor nem a megszokott időben, ha­nem annál korábban húzódik össze a szív, s ez a szabá­lyos ritmust megzavarja. Volt olyan beteg, akiiben te- levízi ónézés közben 179 szív­verést mértek percenként, jóllehet egy 800 méteres gya­loglás után mindössze 140-es pulzusa volt. Az orvoskutátók szerint a szívbeteg emberek­nek nem jó az i^alrhakat kérésni, az ilyen műsorokat ■ lehetőleg kerülnie kelt Egy másik orvosi csoport a tévénézők gyomorsavtermelé­sét vizsgálta. Megállapítot­ták, hogy minél izgalmasabb egy műsor, annál nagyobb a savkiválasztás. A mértéktele­nül sok tévénézés gyomorfe­kély kialakulását segítheti elő, és — tekintve, hogy a megnövekedett savtartalom éhséget okoz — elhízásra is vezethet, ha a néző éhsége csillapítására az adás alatt rendszeresen és sokat eszik. A televíziózás okozta szem­panaszokkal kapcsolatban megállapították, hogy a gya­kori kötőhártya-gyulladást nem a tévé fénye, hanem el­sősorban a szem túleröltetése váltja ki. Akinek fényre ér­egészsósiaiia zékeny szeme van, az nap­szemüveggel védheti a sze­mét. De az egészséges szem­nek sem árt, ha tévézés köz­ben pihentetik szemüket:egy­részt változtassák gyakran a pillantás irányát, másrészt a készülék bekapcsolása, illet­ve a kép megjelenése után egy-két másodpercig fordít­sák el tekintetüket rövid idő­re a képernyőről. Azt ajánl­ják, hogy legalább 2—2.5 mé­terre üljünk a készüléktől, és pontosan vele szemben, mert ezzel elejét vehetjük az ese­tenkénti szemfájásnak. Kutatják a tévézés ortopé­diai vonatkozásait is. Egy frankfurti orvoscsoport ki­emeli a székek alakjának a fontosságát. Eszményinek azokat a kartámlával ellátott székeket nevezhetjük, ame­lyek a hátat, a nyakat és a fejet is megfelelően megtá­masztják, emellett láb tartó­juk is van (ezt székkel, vagy más lábtartóval is helyettesít­hetjük). Ilyen »tévészékkel« nemcsak a váll- és nyakszirt- fájások kerülhetők el, hanem a lábakban fellépő vértódulás okozta vénabántalmak is. Na­gyon jó hatású az is, ha té­vénézés közben — egy-egy műsor végén — felállunk és sétálunk, vagy egyszerű test- gyakorlatokat végzünk. Elvis Presley hagyatéka A tennessee-i pénzügyi ha­tóságok az 1977-ben, negy­venkét éves korában elhunyt rockand-roll király hagyaté­kának összegét 8 millió dol­lárra becsülik. Az örökösök: az énekes tízéves kislánya, Lisa-Marie, apja, Vernon Presley és nagyanyja, Minnie Mae. Volt felesége egy hónap­pal ex-férje haiála után ka­pott 6000 dollárt, ezen felül semmit sem kap. A haláleset bekövetkezése­kor Piesiey vagyona még i7 millió dollár fölött volt, ami­ből 15 miuió kizárólagos tu­lajdon volt. A lerne lesi költ­ségeik, adóterhek és különböző illetékek azonban ezt az ösz- szeget kevesebb mint á felé­re csökkentették. A végrendelet értelmében Presley lánya örökségét csak huszonnégy ediÄ , életévének betöltésekor kaphatja kézhez, addig nagyapja és dédanyja kezeli a pénzt, és havonta 4000 doliárt ÍOiyósit neki. Per a pávával a bernáthegyi kufyakölyökért Egy amerikai ügyvéd évek óta különös pörben áll a ka­tolikus egyházzal, és erkölcsi­leg máris nyert, bár anyagi igényét még nem sikerült ér­vényesíteni. Willam Sheffild, Santa Ana-i (California) lakos még 1968-ban, amikor a berkeleyi egyetemen jogot tanult, Euró­pában utazván meglátogatta Svájcban a Szent Bernát-he- gyen levő kolostort. Ott meg­mutattak neki egy alom ber- náthegyikutya-l'ölyköt, ame­lyek megnyerték tetszését, ezért 65 dollár előleget adoV az egyik szerzetesnek azzal, hogy amint a kölykeket elvá­lasztották ' az anyjuktól. va­gyis már nem szopósak, légi­postával elküldi néki az egyik kölyköt Los Angelesbe. Csak­hogy az az egész alom elpusz­tult, így a lekötött ■ kölyköl sem küldték el a vevőnek. Három évig tartó eredmény­telen levélváltás után, amely­nek során az amerikai visz- szakövetelte az előleget, az ügy bíróság elé került, a ká­rosult ugyanis időközben meg- I szerezte jogászi oklevelét. 1975-ben — amint ö maga mondta a Los Angeles Times tudósítójának — a San Fran­cisco-i Saint Mary kátédralis adománygyűjtő-perselye ellen nyújtotta be jóvátételt igé­nyét; a seriff emberei bemen­tek, lefoglalták és zsákban ki­hozták. A vasárnapi misén gyűjtött összeget ugyanis »Pé- terfillérnek« nevezik, vagy a »pápa gyűjtésének«, az egy­ház azonban azzal vitatta Sheffild ügyvéd igényét, hogy tagadta: az a pénz »különle­gesen« a pápáé volna. »Es a bíró nem tudta eldönteni, ki­nek van igaza« — mondta William Shef filed, aki maga különben nem katolikus. Az összeg egyébként, ame­lyet a seriff ily módon kí­vánt behajtani, a bíróság által Sheffildnek megítélt 428 dol­lár és 50 cent kártérítés és perköltség volt, maga Sheffild led azonban húszezer dollárt követel az egyháztól. »A bernáthegyi sem kell — j mondta —, az túl dogmatikus 1 lenne nekem. Most egy dán dogot akarok vásárolni.« P. G. P.1 Nincs határa ... mármint az emberi telj ■síitíképességnek és a különc­ségnek. Ezt bizonyítja négy nyugatnémet fiatalember: ők új világcsúcsot állítottak fel »távkártyázásbőd“. 144 óráig, azaz kereken hat napig verték a blattot — az utolsó két napon minden pihenő nélkül. Olyan apróságok miatt, mint a borotválkozás, nem szakították meg a játékot: azt is két oszlás köze iktatták bel

Next

/
Oldalképek
Tartalom