Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-20 / 91. szám
A tanácsok és az idegenforgalom Negyedszázada kezdődött a fafeldolgozás Tanácskozás a csurgói fOrésziizemíren M a már nem feltétlenül szükséges, hogy statisztikai adatokkal, különböző felmérésekkel bizonyítsuk, milyen nagyot fejlődött' az utóbbi években az idegen- forgalom, a turisztika Magyar- országon. Nagyobb lett a külföldi és a hazai érdeklődés szép tájaink, üdülőhelyeink és műemlékeink iránt, s a személygépkocsik rohamosan növekvő száma és a javuló vo- natközlekedés is mind több lehetőséget kínál az egészséges kikapcsolódásra, a megérdemelt pihenésre, szülőföldünk alaposabb megismerésére. Mindez azonban az örvendetes jelenségnek csak az egyik oldala, a másikon azok a sürgető követelmények állnak, amelyek , megteremtése nélkül aligha biztosítható a bel- és külföldi vendégek, kirándulók, üdülők zavartalan ellátása. Az idegenforgalom nem csupán a különböző központi és megyei szervek közreműködését igényli, hanem a helyi tanácsoktól is megkülönböztetett figyelmet, tervszerű munkát követel. Kiváltképp az üdülő- és a kirándulóhelyek tanácsaitól. Mert hiába a legpompásabb hegyoldal, a gyönyörű kilátás, a tiszta levegőt árasztó erdő, a kellemes tó- vagy folyópart, ha maga a település nélkülözi a kulturáltság, a korszerűség jegyeit, s a vendégek legelemibb igényeit sem képes kielégíteni: Ha a tanács elha» nyagolja az úgynevezett infrastruktúra fejlesztését, nem gondoskodik idejében a közművek, a település útjainak, kereskedelmi és szolgáltató hálózatának kiépítéséről, a vendéglátóhelyek szaporításáról, a község vagy város külső arculatának szépítéséről, rendezéséről. Az ilyen elhanyagolt helyekre legföljebb egyszer látogatnak el a • turisták, aztán többé feléjük sem néznek! Pedig hát ennek épp az ellenkezője a célunk, ami szívós és következetes igyekezettel előbb-utóbb meg is valósítható. S ennek már a különböző fejlesztési tervek elkészítésénél jelentkeznie kell. Vitathatatlan, hogy a tanács ilyenkor szükségszerűen mindenekelőtt a helyi lakosság érdekeit, kívánságait, javaslatait tartja szem előtt, emellett azonban — ha valóban komolyan veszi az idegenforgalom fontosságát — a testületnek minden esztendőben adódik lehetősége arra, hogy javítson a vendéglátás • körülményein. Ez egyben a lakosság helyzetén, ellátásán is sokat köny- nyít, arról nem is beszélve, hogy a fellendülő turistaforgalom általában egyéb anyagi hasznot is — lakáskiadás, árusítás stb. — jelenthet a számára. Az idegenforgalmat illetően a szokásosnál összetettebb az »ellátás« fogalma. Nem elég, ha a vendégnek szállása van, villannyal és vízzel ellátva, ha a legszükségesebb árucikkeket megvásárolhatja, s jóízűen ehet. ihat a vendéglátóhelyeken — manapság ennél már jóval többet kell nyújtani. Kulturált körülményekről aligha beszélhetünk ott, ahol az utcák piszkosak, bűzös szemétkupacok éktelenítik az árkokat, az üres telkeket. Ahol elhanyagoltak a házak, a kertek, a parkokkal, fákkal senki sem törődik, s arról se gondoskodik a tanács, hogy autóparkolók" álljanak az érkezők rendelkezésére. A legtöbb turista azonban nem csupán a szép tájra kíváncsi, hanem sportolási, testedzési lehetőségeket is keres, vagy egyszerűen csak jól akar szórakozni — erre is tekintettel kell lennie a helyi tanácsnak. Sőt, ha arra megfelelő adottságokkal rendelkezik a település, nemesebb kulturális programokkal is szolgálhat vendégeinek: bemutathatja történelmi emlékeit, nevezetességeit, népi hagyományait, s ha van, falumúzeumát. A tanács tehát az ilyen jellegű »szolgáltatásokért« is felelős, mint a város vagy a község »állami gaz- dá A magyaros vendégszeretet és vendéglátás világszerte közismert. S ezt a jó hírünket csak öregbíteni szabad, nem feledkezve meg termés'7r‘íesen a magyar turisták, üdülők millióiról sem. N. G. Rendszeressé vált Csurgón, hogy a nagyközségi pártbizottság, a tanács, a népfront meg a KISZ szervezésében a társadalmi és tömegszervezetsk, az üzeimek, intézmények párt- és gazdasági vezetői közös tanácskozáson beszélik meg a jelentősebb feladatokat. Első alkalom, hogy tegnap erre a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyáregységében került sor, sok meghívott jelenlétében. — Éppen huszonöt esztendeje kezdődött meg a fafeldolgozás a korábban len megmunkálásával fog’alkozó üzemben. Azért rendezzük nagyobb körben, és itt a helyszínen hagyományos koordinációs értekezletünket, hogy a tanács, a párt-vb meg a népfront-bizottság, és a többi üzem, intézmény vezetője is meg: smerhesse a fűrészüzem fejlődését, jelenlegi munkáját, terveit — hangoztatta megnyitójában Vancsura József, a nagyközségi pártbizottság titkára. Ezt követően előbb meghallgatták dr. Göldner Vilmos vb-titkárt, aki a köztisztasággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseit tapasztalatairól, valamint a »Tegyünk többet lakóhelyünkért« akció előkészületeiről tájékoztatott. Csurgó és a környező falvak lakóinak életében is számottevő változásról szólhatott Ge- leta Ferenc gyáregységvezető, amikor ismertette a helyi fa- feldolgozás negyedszázados múltját. — Másfél száz ember, korszerűtlen gépeli, mindötsze évi 4000 köbméter feldolgozott gömibfa, alacsony termelési érték — mondta a gyáregységvezető. Szavai nyomán szinte megelevenedett a múlt. Huszonöt esztendő alatt 156 millió forintot költötték fejlesztésre, gépesítésre, szociális célokra. Az egy munkásra jutó évi termelési érték csaknem megtízszereződött, s tavaly 62 ezer köbméter fát dolgoztak föl, 276 mjllio értékű fűrészárut és más terméket állítottak elő. Néhány éve kezdték el a ragasztott favázszerkezet — fatip — gyártását. Az első évben alig 120 ezer, tavaly viszont már 31 millió forint értékben készítettek. Az országiban kilencven he- ’yen szereltek össze e csurgói termékből istállót, hodályt, fiaztatöt. Most jön létre — csurgói irányítással — a rendszergazdaság, több tsz, erdő-, valamint állami gazdaság vesz benne részt. Beszámolt Geleta Ferenc a gyáregységben — 1975-ben érték el ezt a rangot — folyó eredményes szocialista versenyről, a szocialista brigádok nagyszerű munkájáról, társadalmi vállalásairól is. A fejlődésről, a megváltozott munkáról nemcsak a vezető szavaiból tájékozódhattak a vendégek. Diafilmek vetítésével bemutatták az üzemben folyó munkát, kezdve a parketta gyártásától a ragasztott favázas szerkezetek készítéséig, a helyszínen történő összeszereléséig. Csurgó lakói is képet kaptak a negyedszázada megkezdődött, s azóta jelentős változáson keresztülment fa- feldolgozásról. Az üzem történetét, a különböző műhelyek tevékenységét, a készülő gyártmányokat a nagyközség művelődési házában fén vik ép-kiállítás mutatja be, így a helyszíni tanácskozáson megjelenteken kívül Csurgó egész lakossága érzékelheti: miként fejlődött ezer munkást foglalkoztató, jelentős gyáregységgé a negyedszázada indult, kis, csurgói fafeldolgozó üzem. Sz. L. üzemmérnökök továbbképzése Kaposváron Üj oktatási forma ' A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte az agrárszakemberek képzésének, továbbképzésének a helyzetét. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján ugyancsak kiemelten hangsúlyozta a szaikmai felkészültség fokozásának elsődlegességét. Megyénkben e feladatból jelentős részt vállal magára a mezőgazdasági főiskola továbbképzési központja. A továbbképzés formáiról dr. Pap Gáborral, a központ vezetőjével beszélgettünk. — Milyen elgondolásból kezdődött 1978 őszétől az új továbbképzési forma a főiskolán? — Az üzemmérnökök szakosított, iskolarendszerű továbbképzésének megszervezését több tényező is indokolta. Szükség volt rá először azért, mert ezen a területen a szakmérnökképzéshez hasonlóan nem volt semmilyen szervezett módija az ismeretek gyarapításának. Az üzemmérnökök alapképzésének ideje meglehetősen korlátozott, a speciális ismeretek megszerzése »nem fér« bele, jóllehet erre fokozottan szükség lenne, kivált, ha az üzemmérnök szaktudást, igénylő munkahelyre keryl, például szarvas- marhatelep-vezető vagy juhágazat-vezető lesz. — A továbbképzés is szakosított, a kaposvári főiskola milyen oktatási feladatokat lát el? — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kutatási és szakoktatási főosztályának megbízásából főiskolánk továbbiképzési központja öt szákon szervezi az oktatást. Mivé.] a kaposvári elsősorban állattenyésztési jellegű felső- oktatási intézmény, ezért nálunk szarvasmarha-tenyésztő, sertéstenyésztő, juhtenyésztő, tyúk-, -pulyka- és gyöngyös- tenyésztő, valamint prémesál- lat-tenyésztő továbbképzés folyik. — Kik vehetnek részt az egyes szakokon az oktatás- j ban? — A részvétel elsődleges feltétele az üzemmérnöki oklevél, de szükséges hozzá a munkahely javaslata és annak igazolása, hogy az új ismeretek. megszerzése a munkakör betöltéséhez szükséges. — Ebben a tanévben, azaz a múlt szeptemberben valamennyi szakon megkezdődött az üzemmérnökök, továbbképzése? — Az 1978/79-es tanévben a szarvásharha-tenyésztési szakon kezdtük meg a szakosított továbbképzést. Az itt részt vevő huszonöt állattenyésztő üzemmérnök tanulmányi ideje két félév, és említésre méltó, hogy a félévenkénti kétszáz óraszám harminc százaléka a gyákorlat. Természetesen a tantárgyakon belül a legnagyobb arányt a szakmai ismeretek képviselik, az ösz- szes óraszám hetven százalékát teszik ki. Mintegy húsz százalék a vezetési, szervezési és tíz százalék a politikai jellegű oktatás. — Hogyan egyeztethető az üzemmérnökök napi munkája, feladata ezzel a továbbképzéssel? — Nem a teljes időt töltik el a főiskolán a hallgatók. A szarvasmarha-tenyésztők az első félévben például három hetet voltaik benn előadásokon, konzultációkon, üzemi szemlén, gyakorlaton. A terv szerlnt a második félévben is ugyanennyi lesz a »kötelező« elfoglaltságuk. Emellett a két félévben a szakosítón részt vevőknek öt vizsgát kell tenniük, s a záródolgozat elkészítése és elfogadása után vizsgával zárul a továbbiképzés. A sikeres vizsga után új oklevelet kapnak a hallgatók. — A továbbképzési központ terve szerint az idén kezdődő tanévben indítanak-e és milyen szakon üzemmérnök-szakosító továbbképzést? — Erre a továbbképzési formára a szakosodással, a specializálódással együtt fokozódó szükség van. Tervünk szerint az 1979/80-as tanévben két szakon szervezzük meg a szakosító továbbképzést, most kerül sor a juhtenyésztők, valamint a tyúk-, pulyka- és gyöngyös tenyésztők oktatására — fejezte be a beszélgetést dr. Pap Gábor. V. M. Fellendülő szakcsoportok Bogdán József és felesége hat éve foglalkozik nyúltenyész- téssel. Inkább a nagyobb ágatokkal, marhával és sertéssel foglalkoznak szívesen a karádi áfész körzetébe tartozó községek lakói. A hagyomány itt igen erős, ám az utóbbi években mindinkább népszerűvé válik a kisállattartás, a fóliás zöldségtermesztés, egyszóval 1 arak az ágák, amelyek most különösen fontosak a népgazdaságnak. A fellendülésben nagy részük van az áfész termelést serkentő kedvezményes akciónak is. Kezdetben sokan megTavaszi határszemlék Számadás csaknem 300 ezer hektárról Pontosabban: 299 579 hektár mezőgazdasági rendeltetésű föld használatáról kell számot adni Somogybán a következő két hét tavaszi ha- társzemiéi során. Nyolcvankét mezőgazdasági termelő- szövetkezet, tíz állami gazdaság, a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság, magán- személyek, állami vállalatok és intézmények, községi tanácsok — mint a földek kezelői — számolnok el arról, végre- hajtottók-e a ■ rendeletet, amely előírja: minden föld- használó köteles a tulajdonában, kezelésében és használatában levő mezőgazdasági rendeltetésű földeket kellő időben megművelni és rendel~ tetésiiknek megfelelően használni. Ellenőriz a tanács és a földhivatal A megm ű velési kötelezettség teljesítését és a rendeltetésszerű használatot évente vizsgálják. Erre olyan időpontot jelölnek ki, amikor még pótolhatók az elmaradt mezőgazdasági munkák. Az idén április 23-a és május 5-e között végzik a tavaszi határ- szemléket a községi tanácsok és a járási, városi földhivatalok megyeszerte. A munkában részt vevők részletes tájékoztatást kaptak a meglehetősen nagy feladat; szabály- szerű lebonyolításáról. A mezőgazdasági nagyüzemek kezelésében levő 261 ezer hektár szántó és ültetvény mellett a visgalodás kiterjed valamennyi városunk és községünk külterületén levő, a zártkerti és az ezerőlszaz négyzetmétert meghaladó belterületi, mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanokra \ szemlék so-án megkii’ön böztetett figyelmet szentelnek majd a szántók, a kertek, a gyümölcsösök és a szőlőterületek hasznosítására, s hogy áttekinthessék, kitől mit kell számon kérni: a járási földhivatalok ingatlannyUvántar- tasi munkarészletekkel és térképekkel látják el az ellenőrzésben részt vevőket. Harminc nap haladék Előfordulhat — az eddigi határszemlóken is volt rá példa —, hogy némelyik mezőgazdasági nagyüzem nem tett eleget idejében a művelési kötelezettségének. Ha a járási .földhivatalok dolgozói ilyen területeket találnak, kötelesek a szemlejegyzőkönyvben — legalább 30 napos határidő megjelölésével — felszólítani az üzemet az elmaradt mezőgazdasági munkák elvégzésére, és arra, hogy ha ennek nem tesz eleget. a pnegműveletlenül hagyott föld aranykoronában nyilvántartott kateszteri tiszta jövedelme ezerszeresének megfelelő forintösszeget kell befizetnie, a nagyüzem veze- * tője ellen pedig szabálysértési eljárás indul. Ha a határszemle magánszemélyeknél derít ki hasonló ■ mulasztást, a községi tanácsok szakigazgatási szervei adják ki a felszólítást és a 30 napos határidőt, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ha a haladékként kapott idő lejártával sem teljesítik művelési kötelezettségüket, . földjük — térítés nélkül — állami tulajdonba kerül. A mezőgazdasági földek védelméről szóló minisztertanácsi és miniszteri rendeletek egyaránt azt célozzák, hogy ne maradjon hasznosítatlan egyetlen négyzetméternyi, mezőgazdasági művelésre alkalmas föld sem, amelyet ilyen rendeltetéssel hasznainak, Lakások, ipari letesiW mények, utak építése termőföldből csíp el itt is, ott is kisebb-nagyobb területeket, következésképp azt a már említett csaknem 300 ezer hektárt a jó gazda gandosságá- | val kell gondozni, művelni, j Hogy' ez mindenütt így törté- j niik-e, arra derítenek fény a most következő, két hétig tartó határszemlék a Drávától a Balatonig. H. F. mosolyogták azt, aki például nyállal kívánt foglalatoskodni, ám az új hikali fajta, melyet a nyúltsnyésztő szakcsoport tagjai ingyen, a többiek térítéssel kapnak, kedvet adott sok gazdának. Eddig 570 törzs- áiiaíot helyeztek ki, de az érdeklődés alapján úgy vélik az áfész képviselői, hogy mintegy 8—900 darab nyálra alapozhatja termelését az áfész szakcsoportja. Tavaly másfél millió forint értékben 440 mázsa nyuiat adtak el, az idén szeretnék elérni a 600 mázsát. Ha a most még csak elterjedőben, levő húsgalambot sikerül megkedveltet,ni, nyereséget hozhat Nágocs és Karád mintegy negyven kistermelőjének. Az állattartás mellett Inkáim csak a gyümölcs term észtet számottevő a községben, ám az utóbbi időben egyre népszerűbb a fóliás zöldségtermesztés is. Tavaly mintegy 3,5 ezer négyzetméter alapterületű fólia alatt termesztettem zöldpaprikát a szakcsoport tagjai, az idén 620 négyzetméterrel nőtt az alapterület, s a tervek szerint mintegy 23 ezer darab primőr zöldpaprikát, illetve később még csaknem 50 mázsa paprikát vásárolhat fel az áfész. \ A fejlődő kistermelés és a hagyományosan elterjedt nagyállattartás mellett — melynek takarmányszükségletét a termelőszövetkezettel megegyezve nagyobbrészt az áfész elégíti ki — kedvelt ág a méhészet. Az áfész-hez tartozó négy méhészszak cső port tavaly 600 mázsa mézet értékesített, s az idén is ennyit várnak. Újdonság volt a lépes méz, melyet ■ üvegekbe öntve árusítottak. 8800 üveg kelt el, de az érdeklődés alapján úgy véiiik, az idén eladható lesz 10 ezer üveg lépes méz is. Ugyancsak jó jövedelmet jelen,tett a szakcsoport által termelt és értékesített 275 kiló — gyógyszeralapanyagot jelentő — virágpor. Tavaly az időjárás a karádi körzetben nem okozott nagy veszteségeket, s mivel a jó svümö'cstermés és a kedvező felvásárlási árak növelték a bevételt, sikerült elérni a rekordnak számító 12 millió forintos összforgalmat. Az idén kevesebbet várnak az áfész vezetői, s e'sősorbao azt. hogy a bevétel a hagyományos áaa7atek ra el tett. mted nagyobb részben a fellendülőkből tevődik majd ki.
