Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

Tom borék kéményén ir&VnOOTCK K«if8enyCw vén kandúr miikol, mert Viddni túszon* elverte a húztál A ravaszdi macska besurrant a házba, gondolta, jobb lenne, ha meguzsonnázna. Megette a tejfáit a túrós csuszáról, s lelökte a fedőt az új piros tálról Zománca lepattant, zúgtak fura hangok, amikor a kandúr elhagyta a gangot. Vidánt kiűzte a torkost a házból: s azóta Tomborék kéményén miákol Bmcs János Nazim Hikmet GYERMEKEKNEK Gyerekek és kerekek 'A áljak között kerékpár, zsebrádió "\ Gyermekek kertje — pályázat A gyermekév alkalmából pályázatot hirdetett a Kerté­szet és Szőlészet szerkesztősé­ge a Kertbarátok és Kiste- nyésztók Országos Szövetségé­vel, a Magyar Úttörők Szövet­ségével, valamint ezek lapjai­nak szerkesztőségével közösen. A pályázatot a kertészkedő gyermekeknek írták ki. Egyé­nileg három korcsoportban le­het versenyezni (1. csoport: hatéves korig; 2. csoport: 6— 10 évesek; 3. csoport: 10—14 évesek), a csoportos kategó­riába azok a kisdobos-, úttö­rőőrsök, rajok nevezhetnek, melyek iskolakertet gondoz­nak. A pályamunkákban a kö­vetkezőket kell leírni: Mekko­ra területen, milyen növénye­ket neveltek? Milyen munkát, hogyan végeztek el? Hogyan készültök föl a kerti mun­kákra, mi lesz a sorsa a ké­sőbbiekben a kertnek vagy kertrészletnek, amelyet mű­veltek? Mit szerettek legjob­ban a kerti munkában, és miért? A növények ápolását hogyan egyeztetitek össze az iskolai munkátokkal, illetve az iskolában tanultakat ho­gyan hasznosítjátok? Heten­ként mennyit foglalkoztok a kerttel, melyik a kedvenc nö­vényetek? Miért foglalkoztok szívesen ezzel a munkával? Tetszés szerint készítsetek rajzot, festményt vagy fény­képet a kertetekről, és a le­írással együtt ezt is küldjétek el. Az első két korcsoport tag­jainak segíthetnek a szüleik is a pályázat elkészítésében. Akik a pályázaton részt ki­vannak venni, azok a neve­zést — levelezőlapon vagy le­vélben — április 30-ig küld­jék be a Kertészet és Szőlé­szet szerkesztőségébe. A pá­lyamunkák elkészítésének és beküldésének határideje szep­tember 15.; ezeket is a Kerté­szet és Szőlészet szerkesztősé­gébe kell küldeni (Budapest, Pf. 14. 1355). A csoportos kategóriában a három első díj: 4000, 3000 és 2000 forint. Az egyéni neve­zők korcsoportonként ugyan­csak három-három díjat nyer­hetnek. Kerékpárt, fényképe­zőgépet, mikroszkópot, labo­ratóriumi fölszerelést, zsebrá­diót, diavetítőt, tollaslabdát, könyvcsomagot kapnak majd a legjobb pályamunkát bekül­dő fiúk és lányok. Lesben a vadász A kutya ugat, a karaván halad Vannak, olyan közmondások, amelyek nem veszítenek szép­ségükből, frisseségükből. Ezek közé tartozik, a legszebb: A kutya ugat, a karaván halad. Valahányszor gyermekko­Éri barátja Gyerekek! Nektek is bemu­tatjuk Éxd legújabb játszópaj­tását Ha kíváncsiak vagytok rá, kössétek össze vonallal a pontokat sorba az ábécé betűi mellett romban ezt a közmondást hallottam, szinte magam előtt láttam a karavánt: amint a forró téglaként izzó sivatagi éjszakában elfúló lélegzettel, a csillagokig szálló csengety- tyűszóval haladt a menet min­dig csak előre. A karaván pi­henés nélkül folytatta útját távolról kutyák ugattak utá­na. A kutyaugatást maga mö­gött hagyva, pihenés nélkül tovahaladó karaván tisztelet­tel teli félelmet ébresztett kis szívemben, ilyenkor szerettem volna a szemem behunyni, és fejemet anyám ölébe rejteni. Sok más félelemmel együtt, ez a tisztelettel teli félelem is elenyészett, mire felnőttem. Ezek a szavak legsötétebb napjaimban is fényt jelente­nek számomra. A kutya ugat, a karaván halad. Tüzes dal ez, hittel te­li a hitért küzdő ember aj­kán. Ezt kiáltották a forra­dalmak hősei, amikor harcba indultak. Az emberiség története tu­lajdonképpen nem más, mint az előrehaladó karavánok és az ugató kutyák meg-meg- újuló, szüntelen ellentéte. (Tunádl Edit fordítása.) (Asztalos Réka (S éves) Illusztrációja.) Egyszer egy királynak el­veszett egy értékes gyűrűje. Tűvé tett mindent, de sehol nem találta. Kihirdette: ha egy mágus megtalálja, egész életére gazdaggá teszi. Volt egy paraszt, szegény, mint a templom egere, se írni, se ol­vasni nem tudott, és Rigó­nak hívták. »Olyan nagy do­log mágusnak lenni? — gon­dolta magában. — Megpró­bálomÉs elment a király­hoz. A király szaván fogta, be­záratta egy szobába, hogy fejtse meg a rejtélyt. A szo­bában csak egy ágy volt, meg egy asztal, egy nagy mágikus könyvvel, tollal és tintával. Rigó leült az asztalhoz, la­pozgatni kezdte a könyvet, de egy szót sem értett belőle, írni sem tudott, különös ákom-bákom jeleket rajzolt a papírra; ebből a szolgák, akik naponta kétszer enni hoztak neki, azt gondolták, hogy a titkok igazi tudójá­val van dolguk. Éppen ezek a szolgák lop­ták cl a király gyűrűjét, és Rigó fensöbbségcs pillantá­sait — amellyel végigmérte őket. hogy tekintélyes tudós benyomását keltse — • gya­fl rokoRSzenvtő! a barátságig Miért érzünk bizonyos em­berek iránt rokonszenvet? Miért jó velük együtt lenni, beszélgetni, dolgozni, és miért erősödik meg a vonzódásunk valaki iránt — néha — oly­annyira, hogy barátunkká fo­gadjuk? Az e kérdéseket kutató szo­ciálpszichológusok megállapí­tották például, hogy azokat kedveljük, akiktől a legkisebb ■-befektetéssel-“ a legnagyobb »nyereséget« várhatjuk. Ez azonban nem minden vonza­lom kialakulására érvényes! Szeretjük ugyan, ha megdi­csérnek bennünket, s legtöbb­ször azt, akitől a dicséretet kaptuk, jobban kedveljük ez­után, mint addig. De ha ész­revesszük, hogy a dicséret túl­ságosan hízelgő, sokszor épp az ellenkezőjét éri el vele. Talán meglepően hangzik, de a kísérletek szerint nem azt szeretjük, akitől ajándékot kapunk, vagy aki szívességet tesz nekünk, hanem azt, aki­nek mi adunk ajándékot, vagy ] akinek mi teszünk szívességet! I A rokonszenvünk sokszor ak­kor támad föl valaki iránt, ha megtudjuk, hogy az illető szeret bennünket. Egy hosszú kísérletsorozat bebizonyította, hogy egy má­sik ember felénk irányuló ro- konszenvének a fokozódása jobban növeli a vonzalmunkat iránta, mintha kezdettől egy­formán kedvel minket A ro- konszenvének a visszavonása pedig ellenszenvesebbé teszi, mintha kezdettől negatív ér­zelmeket táplált volna Irán­tunk. A rokonszenv a barátság alapja is. Barátot az ember önként, maga választ. A ba­rátsághoz nyíltság, őszinteség és kölcsönös szeretet kell. Szinte kivétel nélkül azok kö­zött szövődik, akiket valami­lyen közös tevékenység — sport, tanulás, munka — köt össze, azonos csoporthoz tar­toznak. Hogy a barátság mély érzelmi kapcsolat, azt jól mu­tatja az a fájdalmas érzés, amelyet akkor érzünk, ha csa­lódnunk kell egy barátunk- I ban. Az öreg vadász fiatalos hévvel lesi a vadat-. Vele van hűséges társa, Dorka nevű kiskutyája. Aki Szemfüles, az gyorsan meg tudja nekünk mondani, milyen fajta kutya Dorka. (Aki nem elég szemfüles, az a helyes választ megta­lálja a 10. oldalon.) A paraszt mágus Olasz népmese Italo Calvino feldolgozásában nakvás jelének vélték. Ret­tegni kezdtek, hogy leleplezi őket, ezért nagy tisztelettel és figyelmességgel fordultak hozzá: »Igen. mágus úr! Pa­rancsoljon, mágus Úri­Rigó furfangos paraszt volt, és rögtön megsejtette, hogy a szolgák tudnak valamit a gyűrűről. Elhatározta, hogy csapdát állít nekik. Egy nap, mikor hozták az ebédet, elbújt az ágy alá. Be­lépett az egyik szolga, és nem látott senkit. Az ágy alól jó hangosan kiszólt Rigó: — Az egyik! — s a szolga a tá­nyért otthagyva rémülten el­menekült. Belépett a második szolga, és mintha a földből hallotta volna a hangot: — A máso­dik! — Elrohant ő is. Belépett a harmadik: — A harmadik! A szolgák tanakodni kezd­tek: — Most már lelepleződ­tünk, ha a mágus bevádol a királynál, végünk van. így aztán elhatározták, hogy bevallják bűnüket a mágusnak. — Szegény bűnö­sök vagyunk — mondták —, ha megmondja a királynak, elvesztünk. Itt van egy er­szény arany: ne áruljon el minket. Rigó fogta az erszényt, és azt mondta: — Nem árullak be benneteket, de csináljátok azt, amit mondok. Fogjátok a gyűrűt, oszt’ nyelessétek le a pulykával lenn az udvaron. A többi az én dolgom. Masnap Rigó megjelent a királynál, és mondta neki, hogy hosszú tanulmányozás árán sikerült megtudnia, hogy hol a gyűrű. — Es hol? — A pulyka nyelte el. Kibelezték a pulykát, és megtalálták a gyűrűt. A ki­rály elhalmozta kincsekkel a mágust, és egy ebédet adott a tiszteletére a hercegek, gró­fok. bárók és az udvari nagy­ságok jelenlétében. A sok-sok fogás között egy tányér osztrigát tettek az asztalra. Tudni kell, hogy eb­ben az országban nem ismer­ték az osztrigát, most látták először, egy másik ország ki­rálya küldte ajándékba. — Te, aki mágus vagy — mondta a király a paraszt­nak —, mondd meg nekem, hogy hívják azt, amit a tá­nyéron látsz. Szegény feje a hírét sem hallotta eddig ennek a jó­szágnak. A bajsza alatt dör- mögte magában: — No, oszt' Rigó, most véged van. — Jól van! — mondta a király, aki nem ismerte a paraszt Igazi nevét. — Kita­láltad, a neve: osztriga! A világ legnagyobb mágusa vagy (Fordította: Angyal János.) Virágaink VÍZSZINTES: 1. Gyalogiá-1 lóra. 7. Biztatás. 9. Megsej­tendő. 10, A. Vadászuk, cél­pontja. 11. B. V. 12. Ont — hangtalanul. 13. Táncot jár. 14. Ilyen játék is van. 16. Tudja, hogy ki. 19. Nagy hal. 21. Kettőzve édesség. 22. A nagy varázsló. 23. Megfejten­dő. 25. Mez betűi keverve 26. ( Dísze. 27. Piszke. 29. Török katonai rang volt. 30 Kezdi nem bírni. 33. A gyöngyöt cérnára rakja. 34. »Bepucol- ja« a házat. 35. Eszes. FÜGGŐLEGES: 1. Minősé­gileg más. 2. Megfejtendő. 3. 1 Régi — hangtalanul. 4. Szov- : jet folyó. 5. Régi régiesen.- 6 I A rádium vegyjele. 7. Meg­fejtendő. 8. Juttat. 10. Vő — a táviratban. 13. Rím betűi I keverve. 15. Ápolásra szoru­I lók. 17. Megfejtendő.' 18. Za­rnaia,’ 20^,' Te, és ők.'^S. Egy­mást követ«. piagánjjangzok. 24, Kicsinyítő kép^ő. .25, Bát­rak. 28. Erősen mozgató. 31. Sűrű. 32. Esztendő. 33. .Fali Leó. K. J. Beküldési határidő: 1979. április 23., hétfő. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjéték be, s írjátok rá: »Gyermekkel- esztrejt vény«. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1979 ápri­lis 25-én. szerdán az Otthon és család című összeállítá­•41 • ••'«' A n

Next

/
Oldalképek
Tartalom