Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

Megemlékezés Móricz Zsigmondról ünnepség a mezőgazdasági szakközépiskolában hetjük Bartókkal és Kodály­lyal, illetve Rippl-Rónaival. A megemlékezés után ki­tüntetéseket adtak át a KISZ- fiataloknak, az irodalmi ver­seny legeredményesebb rész­vevőinek, az ifjúgárdistáknak. Kiváló KISZ-szervezet ki­tüntetést jelentő zászlót Ke' czeli Veronika, a megyei KISZ-bizottság tagja nyúj­totta át az iskola Latinca KISZ-szervezetének. Az isko­lától búcsúzó KISZ-titkár, Antyipenko Éva, Kiváló ifjú­sági vezető kitüntetésben ré­szesült, két tanuló a KISZ KB dicsérő oklevelét vette át. Az ifjúgárda alegység Is ki­váló címet kapott A szakkö­zépiskola igazgatója. Bereg­szászi Ilona — mint bejelen­tették — Az ifjúságért érdem­érmet áprilisban veszi át. Az ünnepség a Móricz emlékére készült dombormű megkoszo­rúzásával, majd irodalmi em­lékműsorral — az iskola iro­dalmi színpad bemutatójával ért véget H. B. Az ifjúság melódiákkal emlékezett Ünnepi kóruskoncert — versenyzáró gálaest Régi hagyomány Nagyatá­don, hogy a járási úttörőel­nökség, a tanácsi szervek és az ének szakmai munkaközös­ség kórushangversenyt szer­vez a Tanácsköztársaság ki­kiáltása évfordulójának meg­ünneplésére. Természetes, hogy a nagyatádi járás álta­lános és középiskolás ifjúsá­gának e dalosüranepe most a kiemelkedő jubileumon sem maradt eL Tizenhat általános és hat középiskolai énekkar lépett szerdán a járási—vá­rosi művelődési központ szín­padára, hogy klasszikus mű­vekkel és ma is gyújtó hatá­sú mozgalmi dalokkal idézze föl azoknak az elődöknek az emlékét akik hazánk törté­nelmében először teremtették meg a kicsinyeknek az intéz­ményesített közös dalolás le­hetőségét. A gyermeki hálaérzetnek ez a — talán önkéntelen — meg­nyilvánulása annak ellenére is ellenállhatatlan érzelmi hatást gyakorolt a hallgatóra, hogy egyik-másik együttes produkciójából ismét nyilván­valóvá váltak énektanításunk — és énektanár-képzósünk — szerkezeti és színvonalbeli fo­gyatékosságai. Volt ugyanis néhány csoport, amelynek si­került elhitetnie velünk a hi­hetetlent: azt, hogy nem fe­lejtettünk el énekelni. Lelke­sedés, csiszolt hangzás és sti- rális biztonság jellemezte — például — a berzencei kisdo­bosok és úttörők magyar, an­gol és francia népdal produk­cióit, amelyeket dr. Tornócz- ky József né, illetve Pép erő Gyula tanított be. Tetszett a már tavaly is meglepetést keltő balatonkeresztúri ki­csinyek fellépése, akik kü­lönösen egy orosz népdal szép előadásával tettek ki magu­kért. Jó érzéssel hallgattuk a nagyatádi, a két csurgói és a lengyeltóti általános iskola énekkarát, s mint általában, most is maradandó élményt nyújtott a kaposvári Tóth Lajos iskola kórusának Zá- kámyi Zsolt által betanított és vezényelt műsora, elsősor­ban a Kodály-darabok elő­adása. A délelőtti program­hoz méltó volt a délután ren­dezett középiskolai kórusta­lálkozó is: ezen kaposvári, nagvatádi, marcali, barcsi és csurgói gimnazisták, szakkö­zépiskolások és szakmunkás­tanulók hódoltak dallal a Ta­nácsköztársaság emléke előtt. Ugyancsak szerdán, a ka­posvári zeneiskolában került sor — zsúfolt nézőtér előtt — a Tanácsköztársaság kikiáltá­sa hatvanadik évfordulójának alkalmából meghirdetett ver­seny gálahangversenyére. E nemes versengésiben az el­múlt hónapokban a kaposvá­ri, a marcali, a nagyatádi, a siófoki és a fonyódi zeneisko­lák diákjai vettek részt, zon­goristák, vonósok és fúvósok. Az egyes intézmények válo­gatóiról csaknem száznegyve­nen léptek fel az elmúlt hé­ten, a döntőkön, s közülük harmincnyolcán mutathatták be hangszeres tudásukat a szerdai gálakoncerten. Impo­náló számok ezek, amelyek bizonyítják, hogy a mostoha körülmények között működő somogyi zeneiskolákban érté­kes munka folyik. (Elgondol­kodtató azonban, és — saj­nos — országos arányeltoló­dást is mutat a vonósok cse­kély száma: a döntő százhar- minchét részvevője közt mind­össze huszonhárom hegedűst és gordonkást találunk.) A gálakoncert résztvevői nemcsak kedvességükkel és muzikalitásukkal vívták ki a közönség önfeledt tetszésnyil­vánítását, .hanem a repertoár- választással is. Jó jei — a pöttöm alsó tagozatosoknál és a középiskolásaknál egyaránt — és feltétlenül a hasznos ta­nári beavatkozást bizonyítja, hogy a barokk és a klasszi­kus műveken kívül századunk komponistáinak szerzemé­nyeit is műsorra tűzték a diá­kok. Örömmel hallgattuk Bartók és Poulenee. Weiner Leó és Járdányi Pál, Szoko- lay Sándor és Sáry László kompozícióit,, örömmel vettük tudomásul, hogy a zeneisko­lások megyei versenye nem­csak a hangszeres tudás, ha­nem a zenei ízlés vetélkedése is volt 1 L. A. »égről beszélni Milyen jogon ?! Gerencsér Miklós | | FERDE HÁZ | írói hitvallását jegyezte le Móricz Zsigmond, mikor e sorokat papírra vetette: »Mi­nél nagyobb egy író, annál nagyobb kötelessége a legfon­tosabb dolgokban színt valla­ni, és megmondani, mi az igazság és mi a kötelesség.«* A Tanácsköztársaság esz­méjét azért vallotta magáé­nak, mert szegény sorsú hősei előtt is a legnemesebb cél, az emberi kiteljesedés személyes és történelmi útja lebegett. S amikor a történelem 1919- ben nagyot lépett előre, a változásról személyesen tudó­sított — épp Somogyból. Áp­rilisban a külföldi újságírók­hoz csatlakozva a termelőszö­vetkezeti mozgalom első nap­jainak krónikása volt Móricz Zsigmond születésé­nek centenáriumán, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának hatvanadik évforduló­ján megemlékezést tartottak az író nevét viselő kaposvári mezőgazdasági szakközépis­kolában. Eljött az ünnepségre Varga Károly, a Hazafias Népfront megyed titkára és Balajcza János, a városi ta­nács elnökhelyettese, részt vettek a mezőgazdasági főis­kola, valamint a megyeszék­hely intézményeinek a vezetői. A kaposvári mezőgazdasági szakközépiskola 1962-ben vet­te föl Móricz Zsigmond ne­vét; . nemrég avatták föl az iskola falán elhelyezett em­léktáblát. Beregszászi Ilon«, a szak- középiskola igazgatója az ün­nepségen jogos büszkeséggel beszélhetett arról is, hogy a névadó emlékét szorgalmas tanulással, eredményes közös­ségi munkával ápolják a ta­nulók és a tanárok. A szak­mai és általános műveltség gyarapításával válhatnak a dicső múlt méltó örököseivé azok a fiatalok, akik célul tűzték maguk elé, hogy a korszerű magyar mezőgaz­daságban dolgoznak. Az ünnepség dekorációja: Móricz fényképe, a KISZ-fia- talok zászlaja együtt jelké­pezte ezt a nemes törekvést. Vida Erzsébet Ady versével köszöntötte a százéves Móri- caot, akit többek között a ro­kon szellemű költő »Kelet zászlajának« nevezett Dr. Czi- ne Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár, a móriczi pá­lyát oly hatékonyan vázolta föl megemlékező előadásá­ban, hogy valóban sokat adott az ismereteihez Utalt rá, hogy Thomas Mann is, aki németül olvasta Móricz mű­veit * megsejtve nagyságát így vélekedett: A XX. szá­zad ama kevés írója közé tar­tozik, aki meg tudta őrizni a poézist. Ady testvércsillaga a magyar népi írók egész sorá­nak a pályájára hatott Mó­ricz nevét ma együtt említ­A lány megszámolta az év­gyűrűket a tölgy tuskóján. Mindjárt kiszámította, hogy a párizsi kom műn évében ültet­ték a tölgyet Javában virult már, amikor Ady leírta, hogy »Párizs az én Bakonyom«. Harmincnégy éves volt a tölgy amikor József Attila született, és negyvenöt éves, amikor az utolsó magyar ki­rályt koronázták. Ilyesmiről fecsegtünk, így csavarogtunk naphosszat az erdőben két szelet zsíros kenyéren, meg egy kulacs vizen. Azt mond­ta nekem a lány: milliókért sem adná oda ezeket a pilla­natokat. Mert vannak dús­gazdag emberek, akik bomlott mohósággal csavarognak a világban, milliókat szórnak szét egy kis boldogság remé­nyében, még sincsenek soha olyan pillanataik, mint ne­künk. Kacagva emlegette, hogy a mi boldogságunkhoz elég két szelet zsíros kenyér. Nagyon, nagyon szerettem azt a lányt. Egy cseppet sem vagy féltékeny rá? ... Pom­pás, karcsú lány volt. És megesküszöm előtted, hogy nem hazudott, Edit csak állt legyőzötten, és folytak a könnyei. — Nem ... nem hazudott, 11 Attól kezdve, hogy kirob­bant köztük a vita, először merte érinteni Danka. Rejtőn ölelte magához, hálásan kér­lelte: — Másképp legyünk büsz­kék, mint a pénzimádók.., Gyorsan tisztázni kívánta a mémökmö, hogy egyáltalán nincs kedvére a meghatodas. A bakonyi kirándulás felidé­zése óta a közös gyengédség áramkörébe kerültek vissza. Edit ebből most egyszerűen kisétált, az erkélyajtóhoz állt, háttal a férjének. Ez a kö­zönséges helyváltoztatás egy csapásra leh ütötte közöttük a klímát. — Ha nem vágysz többre, hát nem. Én viszont igen. Márpedig aki engem szeret, az a vágyaimmal együtt sze­ressen. — Milyen rideg tudsz len­ni — panaszolta a megdöb­bent férj. — Mintha attól az átkozott pénztől függne a bol­dogságunk ... — Átkozott pénz?! Amit becsületes munkával és egy kis leleménnyel keresnénk meg?! Hát hol élsz te? ... Mi­nek nézel engem?... Nézz a szekrényembe! Három-négy éves göncök lógnak benne! Nézd meg a cipőmet! A többi nő már rég elfelejtette, hogy ilyen divat is volt valamikor. Évek óta nem merek kiadni szorongás nélkül egy koszos szálast. Mire legyek büszke?.! Arra, hogy a szomszédunk milliomos lett az övcsatokból meg az ócska bizsukból? Ar­ra legyek büszke, hogy a vá­ros legbutább pincére Ford Mustangon hurcolja a szere­tőit?! Vagy arra, hogy a ti­zennyolc éves fodrásznőmmék Párizsból hordják a fehérne­műt? Egyiknek sincs diplomá­ja. Nekem van! Egyik sem tervez tizenöt emeletes háza­kat. Én igen! Milyen jogon merészelsz előttem büszke­XVIII. Ajtók csapódtak, dongott a lépcsőház: Edit kiabálására összefutott a család. Tettre- készen rontott Dezső a Dan­ka házaspárra. — Ez meg miféle kilengés? — kérdezte lihegve. — Már azt hittem, hogy operát éne­keltek. Nyornában Paula, Zoltán felesége, meg Márti rohant a nagy emeleti szobába. Edit segélykérőén kapaszkodott beléjük a tekintetével, majd a kopott fotelbe rqskadt. — Tönkretesz . .. Megöl a földhözragadtságával ... — sírta el magát kislányosan. Paula és Rózsi azonnal hozzászaladt. Gyámolították, simogatták. A trombitáló hangú Paula nemcsak gyen­géd rokonként, de harcos szö­vetségesként is vigasztalta: — Itt vagyunk, ne félj. A többi meg nem számít En­gedni fog. Felért hadüzenettel, ahogy végigmérte Danka Károlyt. A félénk tekintetű Rózsi ide- oda téblábolt kövérségével. Márti számára egyre nőtt a rejtély. Idegesítette, hogy semmit sem ért az egészből. — De hát miről van szó? .. — Majd kibarkochbázzuk a kedvedért — próbálta elütni a kérdést Dezső. — Tudni szeretném... Minden átmenet nélkül durván förmedt rá az apja: — Semmi közöd hozzá! Döbbenten hőkölt hátra a lány a kemény hangtól. Za­varában mentegetőzött — Én csak ... Megsajnálta az anyja. Kér­lel ön trombitálta: — Kislányom, ne idegesítd az apádat. A hangulati, felfordulásban éppen csak tudomásul vette HÉTVÉGI TÁJOLÓ Magyar film a moziban A kaposvári Vörös Csillag Filmszínház műsorán este 19 órakor a Sütő András drá­májából készült új magyar alkotás pereg. A Csillag a máglyán című filmet Adám Ottó, a Madách Színház igaz­gató főrendezője rendezte. Mint ismeretes: színházában is ő állította színre a művet Huszti Péterrel Szervét Mi­hály és Sztankay Istvánnal Kálvin szerepében. A színes filmváltozat főszerepeiben is e két színész alakítja. Játszik a műben Mensáros László, Haumann Péter és Schütz Ila is a »régi« szereposztásból. sével készült színes, szinkroí nizált francia filmet vetítik, a címe: Vadember. Persze akad egy nő, aki szelídíti. A Latinca mozi kínálata» 24-re és 25-re a Blöff című olasz film, amely Anthony Quinn és Adriano Celentano főszereplésével készült. A Rá­kóczi mozi A fekete rák olló­jában című filmet ígéri az ér­deklődőknek. A Csiky Gergely Színházban szombaton 19 óra­kor Witold Gombrowicz Es­küvő című antidrámáját te­kinthetik meg a nézők. A Killián György Úttörő és Ifjúsági Művelődési Központ­Avar István, Sinkovits Imre, őze Lajos egészíti ki a listát. A dráma és a belőle készült adaptáció az 1533-as évek Pá­rizsát mutatja az első részben. Szervét és Kálvin barátok, közös vallásreform-tervekkel. Húsz évvel később Genfben folytatódik a történet: Kálvin ekkor már nemcsak vallási feje, hanem főparancsnoka is a városnak. Nála jelentkezik az »eretnek« Szervét... A Vörös Csillag mozi dél­utáni és kora esti filmje a gyerekeket örvendezteti meg. akik a televízióból már jól ismerik a két lengyel rajzfi­gurát. Lolkát. és BolkáL Most kétórás mozifilm kerekedett kalandjaikból Lolka és Bolka a Föld körül címmel. A Sza­bad Ifjúság Filmszínházban a délutáni előadáson egy NDK- beli ifjúsági mű szerepel, Egy kezdő varázsló viszontagságai címmel. Az esti két előadáson az Yvés Montand főszereplé­Edit is, Danka is, hogy a lány megérkezett. Látva tá­jékozatlanságát a tanár, kö­zölte vele: — El akarják adni a házat. Azért iettem fekete bárány, mert őrültségnek tartom az ötletüket. Látnia kellett a lánynak, hogy távollétében nagy tétről vitatkozott a család, s döntés­re érett a helyzet. Most ré­mült meg igazán. Editben bí­zott, hozzá futott könyörög­ni. — Ne hallgass rájuk. Ká- rolynak igaza van. Mit szól­nának az emberek? ... Leg­alább százan segítettek, hogy otthonunk legyen! ... Nem adhatjuk el a munkájukat! Nem adhatjuk el a család be­csületét !... Erős félhomány borult köz­ben a szobára. Arról vették észre az öreg Burjánt, hogy felkapcsolta a villanyt. Az ő arcán is felragyogott a fény, amikor meglátta unokáját. — Kislányom! ... Mártinak elkerülte a fi­gyelmet, hogy mily hangsú­lyos tartózkodás fogadta nagy­apját. Csakis a maga örömé­vel törődött, és nagy szerete- tében csaknem ledöntötte lá­báról az öreget — Nagypapa..: drága nagy­papa ... úgy hiányoztál. — Te is, kedveském — ölelte át az öreg dorongNkar- jával unokája derekát. — Jói vagy, nagypapa? — Na hallod, remekül. Ál­landóan fütyörészek. Minden­féle mókás dolgokon, jár az eszem. Képzeld, ma például azt mondtam Félix úrnak, hogy függőleges kőműves va­gyak. Várja meg, amíg víz­szintes kőműves leszek. Jól érezte a lány, hogy eb­ben a mókás hetvenkedésben egy szikrányi móka sincs, (Folytatjuk) ban szombaton 9 órakor ren­dezik meg a városi úttörő kulturális szemle báb szakági bemutatóját Érdeklődőket is várnak. Vasárnap 10 órakor lesz az aprók táncháza; ve­zeti Takács László. Közremű­ködik a Kerékkötő együttes és a meghívott vendég Karáéról: Horváth János népművész. Délután 15 órakor gyermek­diszkót rendeznek Herner Ár' pád irányításával és filmet is vetítenek. A képzőművészet barátainak figyelmébe ajánljuk a Somo­gyi Képtárban Freytag Zoltán festőművész kiállítását, és a kadarkúti id. Kapoli Antal körzeti művelődési központ­ban a kaposvári járási és a kaposvári amatőr képzőművé­szek kiállítását Képünk is ez utóbbi eseményről ad ízelítőt A barcsi művelődési központ­ban ugyancsak amatőr kiállí­tást láthat a közönség: itt a két járás és a két város nem hivatalos alkotói adtak egy­másnak találkát műveikkel. Szombaton a barcsi Unitech Ipari Szövetkezetnek rendez­nek műsoros estet a kulturá­lis intézményben, s ezen a Csiky Gergely Színház tagjai — Pálffy Aliz, Komlós Ist­ván, Papp István, Rózsa Tibor és Somoss István — lépnek föl. Tizennyolc csapat neve­zett eddig arra a vasárnapi vetélkedőre, amelyet KISZ- alapszervezeteknek és ifjúsági kluboknak rendez a barcsi városi KISZ-bizottság, a vá­rosi klubtanács és a művelő­dési központ. Utána diszkó­műsor lesz és Tolcsvay Béla tart vetítettképes élménybe­számolót a havannai VIT-ről. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban szom­baton 19 órára jeles rendez­vényt terveztek: Táncra, mu­zsikára címmel mutatja be műsorát a Magyar Állami Népi Egvüttes. A nagvatádi művelődési központ »Készít­sünk együtt játékot!« fel­hívással fordult a kicsikhez. Buváry Jánosáé tanár szom­baton reggel 9-kor várja a gyerekeket, hogy együtt ké­szítsenek rongybabát és Csut­ka Rozit. Az atádi helyőrségi művelődési otthonban az Ady Endre Gimnázium öregdiákjai találkoznak szombaton. A Vic­tor Jar a ifjúsági klub tagjai Nagyatád, Csurgó, Szentmi- hályhegy kirándulásra indul­nak szombaton, az Ady Endre ifjúsági klub író—olvasó ta­lálkozót tervezett Tímár Má­téval. Csurgón a kultúra helyi in­tézményeiben diszkóműsort, ismeretterjesztő előadást, já- tékdélelőttöt és táncmulatsá­got hirdetnek a hét vége két napjára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom