Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

A hét három kérdése Hétfőn, a kínai agresszió tizenhatodik napján, Peking hivatalos nyilatkozatban jelen­tette be csapatai visszavoná­sát. Egyelőre azonban nem lehet túlzottan gyors ütemről beszélni, hiszen a hét végén még mindig hadi jelentések érkeznek Vietnam északi tar­tományaiból. Pedig a vietna­mi erők, hogy elkerüljék a háború elhúzódását, s elejét vegyék a további vérontásnak, szabad utat engedtek a kivo­nulásnak, csakhogy ez az ésszerű ajánlat természetesen nem vonatkozhat a fosztoga­tó és pusztító, távozási szán­dékot nem mutató kínai ala­kulatokra. I Befejeződött-e a kínai agresszió Vietnam el­len? A nemzetközi politikában is gyakran előfordul, hogy valaki a szükségből igyekszik erényt kovácsolni. Peking ag­ressziója Vietnam ellen — egyértelműen kudarcot vallott A kínai támadóknak rendkí­vül magas veszteségekkel kel­lett fizetni a 20—40 kilomé­ter mélységű behatolásért, jól­lehet vietnami oldalon nem a tényleges főerők, hanem csak a különböző helyi és területi milícista egységek vették fel a harcot Ugyanakkor a kínai vezetés érezhette a nemzet­közi tiltakozás súlyát s kény­telen. volt tudomásul venni, hogy provokációjával nem ingathatta meg a nemzetközi viszonyokat' (Erre utalt a moszkvai tárgyalások kap­csán pohárköszöntőjében heonyid Brezsnyev és Kádár János, amikor a szocialista közösség további erőfeszítéseit helyezte kilátásba az enyhü­lés érdekében. (Minden jel szerint Peking belső vitái és a hatalmi harcok is felélén­külhetnek a balsikert köve­tően. 14,. • Mindezek a tényezők alap­vetően hozzájárultak ahhoz, hogy miután Teng Hsziao'ping 33 napos háborút, sőt hosz- szabb lehetőségeket említett végülis kénytelenek Voltak a visszavonulás mellett dönteni. Figyelmeztető lehetett az a fl HÉT- címszavakban HÉTFŐ; Vietnam elrendeli aiz álta­lános mozgósítást, Peking nyilatkozatában bejelenti a kínai agressziós csapatok visszavonását. — Nemzet­közi Vietnam-konfereneía Helsinkiben. — Tanácskoz­nak az afrikai írontorszá- gok. KEDD: Kádár János és i T.eonyl<l Brezsnyev megkezdi moszk­vai tárgyalásait. — Észak- Jemen megszegi a fegy­verszünetet, újra feléli' r.- külnetk a Harcok az Arab- félszigeten. — Botrány Luns NATO-íőtitkár náci múltja miatt. SZERDA: Ismét Andreottt próbálko­zik kormányalakítással Olaszországban. — Carter Kairóba, közel-keleti kőr­útjának első állomására utazik. CSÜTÖRTÖK: Hírek és cáfolatok P.-Tzar- gan iráni kormányfő le­mondásáról. — A fran­cia elnök Romániában. — Nem sikerült áthidalni a belga kormányválságot. — Bonnban megkezdődik a parlament leszerelési vitá­ja. PÉNTEK: Növekvő kínai nyomás Ká­oszra. — Amerikai nyilat­kozatok a SAET-egyez- ményről. — A Biztonsági Tanács elitéli a rhodesiai rezsim akcióit. SZOMBAT: Koszigin szovjet kormáúy- íő Indiai megbeszélései. — Heves, fegyveres összetű­zések Uganda és Tanzá­nia között. Vietnam szuverenitásának tiszteletben tartása. Vietnam rendezett és békés állapotokat kíván Délkelet-Ázsiában, de a közelmúlt eseményei bebizo­nyították, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni, barátai szolidaritását élvezve, képes megvédeni magát. Az esemé­nyek alakulása most elsősor­míndlg csak Itt fognak tar­tani? A különűt-viszonyok tehát változatlanul bonyolultak. A három érdekelt vezető. Szá­dot, Begin és Carter személy szerint messzemenően érde­kelt abban, hogy a szerződést aláírják. Am időközben olyan események zajlottak — a bagdadi csúcstalálkozó, az iráni fordulat, a palesztin mozgalom sorainak rendezése —, amelyeket nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. A kü- lönbéke-szerződés számára kedvezőtlenebbé vált külső körülmények azt eredményez­ték, hogy előkerültek a meg­oldatlan, szőnyeg alá söpört problémák is. (Főként négy vitapont: a palesztin önkor­mányzat — nem önrendelke­zés! — pontos időbeni menet­rendjének meghatározása; a békeszerződés viszonya Egyip­tom arabközi szerződéseivel; a nagykövet-csere megvalósí­tása; s magának a békeszer­ződésnek bizonyos idő eltelté­vel történő felülvizsgálata.) Ügy tűnik, megint nagy a hajlamra szerződéshez csatolt különböző levelekkel úgy old­ják meg a vitákat, hogy azok ne oldódjanak meg. Ebben az esetben viszont nem lenne meglepő, ha az újabb esemé­nyek következtében (máris szóbakerült egy arab külügy­miniszteri találkozó, vagy csúcsértekezlet lehetősége) az elentétek megint felújulnának. Akármilyen egyezség is szüle­tik tehát a -Carter-ingázás­kapcsán, a különbéke válto­zatlanul törékenynek ígérke­zik. Egy átfogó és tartós ren­dezés továbbra is várat ma­gára a Közel-Keleten. 3 Milyen íj fejlemények • jelentkeznek a nyugat- európai politikában? Olaszországban Andreotti második kísérletet tesz a kor­mányválság áthidalására, Belgiumban harmadik hónap­ja nincs állandó kabinet, Londonban — a skót és wa­lesi népszavazás fiaskója nyo­mán — bizonytalanná vált a Caílaghan-kormányzat utolsó néhány hónapja is. (Októberig ugyanis mindenképpen válasz­tásokra kerül sor Nagy-Bri- tanniában.) Ha mindehhez hozzávesszük a társadalmi fe­szültségek fokozódását Fran­ciaországban, akkor a kora­nyárra esedékes úgynevezett európai parlamenti választá­sok, s az áprilisban ünneplés­A kínai csapatok bejelentett kivonása ellenére Vietnam északi határvidékének több ré­szén tovább folytatódtak a harcok. Képűnkön: vietnami erősítés útban Lang Son tartomá­nyi székhely felé. : í *<*■ "- \ vietnami lépés amely el­rendelte az általános mozgósí­tást s ezzel jelentősen fokoz­ta az ország védelmi készen­létét. A nagy kínai roham te­hát nem érte el célját, de Pe­kin gben szemmel láthatóan nem tettek le agresszív szán­dékaikról. Ezért nem lehet múlt időt használni. A kínai agresszió nemcsak abban az értelemben nem fejeződött be, hogy folynak a harcok, hanem reálisan számolni lehet újabb, változatos módszerek­kel történő próbálkozásaik­kal. Erre vall, hogy a vissza­vonulást bejelentő nyilatko­zat is hemzsegett a fenyege­tőzésektől, s kínai csapat-ösz- szevonásokról érkezik hír a Laosszal szomszédos térségek­ből. . . Vietnam kész tárgyain! Kí­nával, de ennek természetesen van három alapfeltétele: a támadó csapatok teljes kivo­nulása, lemondás a további fegyveres fenyegetésekről, e ban attól függ,' hogy a még­leckéztetett leckéztetek, a kí­nai vezetők mikor és mennyi­ben hajlandók felismerni a kérlelhetetlen realitásokat. 2. ben? MI áll Carter közel-ke­leti kőrútjának háttéré­m A szokásos »-hideg-meleg kúra-« tanúi lehetünk Carter, meglepetést keltő módon lét­rejött közel-keleti körútja kapcsán. Egyik órában arról szólnak a jelentések, hogy a különbéke már , aláírásra kész, a másik órában elhang­zanak a cáfolatok, s előtérbe kerülnék az ellentétek. A tu­dósítók egy része azzal érvel, hogy nyilván megtörtént a nagy alku, különben Carter aligha vállalná az újjáválasz- tási esélyeit is érintő kudarc kockázatát. Ugyanők a szo­kásos túldramatizálással ma­gyarázzák a hírek és hangula­tok hullámzását Néhány vé­lemény viszont arra hivatko­zik: ki hitte volna szeptem­berben, Camp David-ben, hogy egy fél év múltán még re vlró NATO-jubíleum előtt nem tűnik valami rózsásnak a »kilencek« képe. Ráadásul a Jelen és a jövő gondjai mellett — a múlt is kísért. A magyarázkodások ellenére ma már nem lehet tagadni, hogy' a NATO főtit­kára. a hidegháborús hangjai­ról híres és hírhedt Joseph Luns-ről bebizonyosodott: há­rem éven keresztül a holland náci párt tagja volt A hol­land parlamentben a többség ugyan megakadályozta az erre vonatkozó részletesebb vitát, de a munkáspártiak most vizsgáló bizottság felállítását javasolják. S az egyes tagállamok belső bajfri mellett ezért erősödnek a híresztelések: személyi vál­tozások várhatók az atlanti apparátusban. Konkrét nevek ugyan nem hangzottak el, de a cserék magas posztokon is történhetnek, a főtitkár múlt­ban viselt dolgai kevéssé szol­gálhatnak vonzó cégérül. Réti Ervh' ENSZ-vita az izraeli megszállásról A Biztonsági Tanács Jordá­nia javaslatára napirendre tűzte és megvitatja, hogy Iz­rael milyen terrort és elnyo­mó intézkedéseket alkalmaz az általa megszállt arab terü­leteken a lakosság ellen. A jordániai előterjesztés többek között felkéri a Biztonsági Tanácsot, parancsoljon hala­déktalanul megálljt »-a továb­bi izraeli gyarmatosításnak, annak, hogy Izrael újabb pa­lesztin és más arab megszállt területeket sajátít ki magá­nak a zsidó települések léte­sítésével«. Az izraeli nagykövet rövid válaszában kijelentette, hogy a jordániai javaslatok »a nemzetközi béke és biztonság ellen irányulnak«. A tanács, határozathozatal nélkül hétfőre halasztotta a vita folytatását Szót kapott a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ENSZ- képviselője is, aki nemcsak Izraelt vádolta, hanem az Egyesült Államokat is, mert anyagilag és erkölcsileg támo­gatta és támogatja a cioniz­mus legszélsőségesebb képvi­selőit Spanyolország Községtanácsi választások kampánya Szombaton Spanyolország­ban megkezdődött az április 3-ra kitűzött községtanácsi választások hivatalos propa­gandakampánya. A két legnagyobb parla­menten kívüli baloldali párt. a korábban kínai befolyás alatt álló Spanyol Munkapárt és a ma is a kínai politikái támogató maoista alakulat a Dolgozók Forradalmi Szerve­zete a parlamenti választáso­kon elszenvedett kudarcok hatására úgy döntöttek, hogy a községtanácsi választásokon kölcsönösen visszalépnek egy­más javára, és május 1-ig egyesítik a két pártot A két párt döntésének bejelentése előtt a Spanyol Kommunista Párt felszólította a két szer­vezetet, hogy vonják vissza jelöltjeiket a kommunista je­löltek javára. Nemzetközi hajózás Az egyenlőség alapján A Szovjetunióban hivata­losan foglalkoznak azokkal az intézkedésekkel, amelye­ket bizonyos államok szervei hoztak a szovjet kereskedel­mi flotta tevékenységének korlátozására. A szovjet kor­mány szükségesnek tartotta, hogy ezzel kapcsolatban meg­felelő intézkedéseket hozzon, A nemzetközi hajózás je­lenleg a fejlett tőkésorszá­gok gazdasági válsága miatt igen nehéz helyzetben van. Csökkent a szállítások volu­mene, több száz óceánjáró hajónak nincs megrendelése, a nemzetközi hajózásban ki­éleződött a verseny. Bizo­nyos nyugati hajózási cégek azonban a fejlődő országok, de különösen a szocialista országok hajózási társaságai rovására igyekeznek megőriz­ni elsőbbségüket. Nyugaton felerősödött a propagandisztikus , politikai kampány a szovjet kereske­delmi flotta ellen. A lapok, főleg az amerikai, az angol, a nyugatnémet és a holland újságok rendszeresen közöl­nek ilyen tendenciózus anyagokat. Az írják, hogy a szovjet tengerhajózási válla­latok meg akarják »kaparin­tani« a hajózás nemzetközi piacait. A szovjet kereske­delmi flotta minisztériuma többször is hangoztatta: ren­dezni kell a nemzetközi ten­gerhajózás szabályait, java­solta, hogy a problémák meg­oldása érdekében folytassa­nak egyenrangú tárgyaláso­kat. A nyugati kampány azo-n- ban nem csitul. Sőt az ipari és kereskedelmi monopóli­umok arra törekedtek, hogy kormányaikat beavatkozásra bírják, s törvénybe iktassa­nak bizonyos protekcionista intézkedéseket a maguk ja­vára és megkülönböztető korlátozásokat vezettessenek be a szovjet kereskedelmi flották számára. Az amerikai kongresszus például nemré­gen törvényt hozott, amely csorbítja a külföldi, köztük a szovjet állami hajózási társaság jogait, az amerikai szövetségi tengerhajózási bi­zottság pedig szankciókat al­kalmazott a szovjet balti­tengeri és távol-keleti hajó­zással szemben. A Közös Piac közlekedési miniszteri tanácsa úgy dön­tött, hogy korlátozások cél­jából elrendeli a szocialista országok hajóinak kötelező regisztrálását. Mindez a nyugati cégekkel szemben hátrányos helyzetbe hozza a szovjet hajózási társaságokat. A szovjet kereskedelmi flot­ta minisztériumát felhatal­mazták, hogy ellenőrizze a szovjet társaságok külföldi hajóbérléseit, feljogosították a közös kétoldalú vonalakról szóló kereskedelmi megálla­podások felbontására. Ezek az intézkedések alkalmazha­tók minden olyan állam ha­józási társaságaival szemben, amelyek kormánya — a nem­zetközi hajózás más részve­vőihez viszonyítva — korlá­tozza a szovjet hajók jogait. Nem azonnali szankciók al­kalmazásáról van szó. Az események alakulásának megfelelően vezethetik be, sőt szigorítják majd azokat. Az egyenrangú, éj kölcsönös elfogadható rendezés előtt az ajtó minden esetre nyitva álL Ivan Konsztantylnov (APN—KS) Carter Izraelbe utazott (Folytatás az 1. oldalról.) i mindig vannak megoldatlan kérdések«. »Karnyújtásnyi távolságra* I van az egyiptomi—izraeli megállapodás — mondta az egyiptomi parlament előtt szombaton Jimmy Carter. Az egyiptomi népi gyűlés­ben Carter közölte, hogy az egyezményért az Egyesült Államok »hajlandó átvállalni Előkészületek a népszavazásra (Folytatás az 1. oldalról.) Mindezek mellett az or­szágban a helyzet bonyolult. Mint az ideiglenes kormány szóvivője kijelentette, a meg­döntött rezsim támogatói folytatják aknamunkájukat az iráni forradalommal szemben és számos gazdasági nehézsé­get is le kell még küzdeni. A szóvivő bejelentette, hogy az ország élelmiszertartalékai már csak egy hónapra elegen­dőek. Folytatódik az államappará­tus és a hadsereg megtisztítá­sa az ellenforradalmi ele­mektől. Pénteken Teheránban a forradalmi bíróság ítélete alapján három volt rendőr­tisztet végezték ki, akiket bű­nösnek találtak politikai fog­lyok meggyilkolásában. A közbiztonság védelmére alakult szervek tovább foly­tatják a SAVAK-ügynökök felkutatását. Közülük egyedül Mashhad városában 150-et tartóztattak le. Az iráni nők szombaton újabb tiltakozó megmozdulást rendeztek Khomeini ajatollah­nak, a nők jogait az iszlám szellemében korlátozni kívánó kampánya ellen. A Khomeini-ellenes jelsza­vakat hsftigoztató, modern nyugati ruhákba öltözött asz- szonyok Teherán egyik temp­lomában ülősztrájkot kezdtek, s bejelentették: tiltakozó ak­ciójukat mindaddig folytat­ják, amíg a szabadságukat korlátozni igyekvő kampány folytatódik. Az »iszlám brigádok« elne­vezésű iráni fanatikus cso­port tagjai szombaton kések­kel támadtak a teheráni ut- j cakón jogaik megvédéséért ’ tüntető iráni asszonyokra. A | Teherán egyik templomában j megkezdett szombati tiltakozó akció tömegméretűvé széle­sedett; mintegy tizenötezer nő csatlakozott az igazságügymi­nisztérium elé vonuló tüntető menethez. A jelentések szerint Kho­meini elítélően nyilatkozott a felvonuló asszonyokat ért tá­madásokról. az egyiptomi nép terheinék egy részét«. Ugyanakkor sür­gette, hogy Egyiptom — Szá­dat elnök korábbi ígéretének megfelelően — vállaljon csendőr-szerepet a térségben, Ö (Szadat elnök) és én felis­mertük, hogy ennek a fontos térségnek a biztonsága veszé­lyeztetve van. Üdvözlöm el­tökéltségét, hogy szembeszáll ezzel a kihívással, és kormá­nyom mellette fog állni« — mondta Carter. Carter szólt arról, hogy a megkötendő szerződés »nem tudja mind a két fél minden vágyát teljesíteni«, de »vé­delmezi . mindkettőnek alap­vető érdekeit«. Az amerikai einök felhívta a nemzetgyű­lést, hogy ha a szerződést ra­tifikálás végett elébe terjesz­tik, akkor fogadja azt el. Carter előtt Szadat egyipto­mi elnök és Szufi Abu Taleb, a népigyűlés elnöke kapott szót. Szadat is azt hangsú­lyozta. hogy »döntő pillanat« érkezett el. És megvan az a remény arra, hogy »testvére és barátja« — Carter elnök — felteszi a koronát az eddigi egyiptomi—izraeli tárgyalá­sokra. A KAPOSVÁR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 2 vas-, edényeladó férfit, I nőt pénztárosnak fölvesz. Jelentkezés az áfész munkaügyi csoportjánál, Kaposvár, Budai Nagy Antal u. I. (41351) Értesítjük Morca// lakosságát, hogy 1979. március 13-án, kedden 7—17 óráig a vízhálózat fertőtlenítő klórozását végezzük. Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom