Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-08 / 56. szám
GÖLLil HÉTKÖZNAPOK A madár alakú csengő A falu egyik legszebb épü- lete az iskola. Súlyosan. és szélesen telepszik Gölie közepén, a világháború előtti idők ízlését Őrzi felújított hom- lókaza. Nyolc helyről hozza a busz reggelente az isjjp-. 1 ásókat. Ez is kifejezi azt, a, szerepet, ' amelyet Gölle az utóbbi években mindjobban magára vállalt: a környező puszták, a kisebb falvak (Kis- gyalán, . Büs- sü, Fonó) igazgatási, oktatásügyi központja lett. Ma a 248 tanulónak több mint fele bejáró. A hosszú távú fejlesztési program szerint körzeti óvoda is létesül itt: megszervezik az iskolás korba érők előkészítését. Milyen ez a generáció, mely a község távolabbi jövőjének letéteményese? Az iskolaigazgatót, Mezei Bélát faggatom. Szerinte a gyerekanyag — összehasonlítva az elmúlt két évtizedével — ma valamelyest gyengébb, tehát lassú romlásnak vagyunk tanúi. Ötvennégy hátrányos helyzetű és harmincegy cigánytanuló jár iskolába, » tizenöten kisegítő osztályban ismerkednek a betűvetéssel. E számok évekkel ezelőtt lényegesen alacsonyabbak voltok. Kisegítőbe irányított tanuló például alig akadt egy- kettŐ. Mi lehet mindennek az oka? Bizonyára szerepet játszik a környék lassan módosuló családszerkezete. Gölle, de még inkább Büssü, Fonó hosszú évek óta a varosba küldte tanulni a felnövekvő nemzedéket. Büssüben, Fonóban ma már egyértelműen látszik ennek az elvándorlásnak a nyoma. Göllében még kevésbé. Az életerős, munkabíró. tanult, középkorú generáció egy része ezért ma hiányzik e falvakból. S amikor a körzetesítés megtörtént, szükségszerűen a gyerekanyag változásához vezetett. Van persze más ok is. A rendezetlen családi élet, egyik-másik családban az alkoholizmus a kisiskolások érzelmi életét, gondolkodásbeli képességét hátrányosan érinti. Az iskola pedagógusai azt is elmondták, hogy a gyermekek nagy hányadával sokat törődnek a szülők. Jól Öltözöttek az iskolások — ezt a benyomást azonnal rögzíti a látogató. Anyagilag előnyös helyzetben van a gyerekek jó része. S bizony a göllei szülők közül páran — csakúgy, mint az ország egyéb vidékein — könnyen átesnek a ló másik oldalára. Elfelejtik apáik- anyáik következetes szigorát, s. kényeztetik gyerekeiket. Merre kanyarog az általános iskolát végzett gyerekek útja? A három évtizedes helyi hagyományok szellemében 80— 90 százalékuk jelentkezik továbbtanulásra. Az idén végző harminc nyolcadikos közül 5 gimnáziumba, 10 szakközépiskolába megy. A többi szakmát választ. Esztergályos, lakatos, kereskedő — ezek ma a leginkább áhított foglalkozások a göllei iskolában kitöltött jelentkezési lapok tanúsága szerint. A tsz mezőgazdasági gépész szakkört indított a 6—8. osztályos gyerekeknek, s ez sokat jelent a pályaválasztásnál. De amikor dönteni kell, mégis a jól ismert szülői szemlélet kerekedik fölül; menjen, tanuljon a gyerek, ne maradjon Itthon. Később természetesen — vargabetűvel — visszafelé is kanyarodik egyik-másik életút. A tsz-ben ma már sok érettségizett fiatal dolgozik. Több olyat is megemlítettek, aki Budapestről, Kaposvárról, Dombóvárról költözött vissza. Dolgozni, élni a faluban. Az iskola a göllei művelődésnek is fontos központja. Őrzik a Fekete István-hagyo- mányt: a Göllében született író emlékeit, hagyatékát. Az iskola madár alakú kézicsengőt őriz tőle. A könyvtárban műveinek sorozatát forgathatják az érdeklődők, az úttörőcsapatnak írt levél a csapatotthonban látható. A falu központjában mérványtábla őrzi az író szülőházán Fekete István emlékét. Az iskola kisugárzó hatása nem múlik el nyomtalanul a faluban. Tíz évig működött a híres pávakor. Most Fonó felnőttkórusával egyesülve vegyes, karrá alakult át. Hogy a jövő énekeseinek kedvét megalapozzák, citerazenekar alakult az iskolában. A Da tinea Sándor úttörő- csapat sport- és kulturális tevékenysége, valamint tanulmányi eredményei alapján eddig kétszer nyerte el a KISZ j KB vörös vándorzászlaját. S, hogy az úttörőszervezetben végzett jó munka mennyire összefügg az ifjúsági szervezet életével, arra jó bizonyíték: a göllei KISZ-szervezet háromszor kapta meg ugyanazt a zászlót, amelyikét a »teatvéröccse«. A megyei munkásőröknek pedig Gölle a bázisközségük. A múlt és a jelen keveredik a jövő megalapozását szolgáló tényekkel. Ez a göllei hétköznapok lényege, öregek tapasztalata, szívós munkabírás, fiatalok szakértelme, szülőföldjük szeretete. Ebből gyúrja, keveri az idő Gölle holnapját. Csupor Tibor A melegedőben A fa összetartó ereje Középen három asztal. Kettő hosszában egymás mellett, a harmadik keresztben. Az asztalok mellett padok, az emberek a falnak támaszkodnak. Éppen csaik ekkora a helyiség. A bejárattal szemben egy sarokasztal, azon öreg rezgők, lábosok. Mellé is jutott a lócákból. Fejkendős, bőrkö- témyes asszony hosszú, élvezetes stukkókat szív a cigaret tábpl. Hallgatja, amiint a fiatalok az asztalok körül felolvasnak a gimnáziumok negyedik osztályosainak szóló magyarítod alom-könyvből. A puíajikás, füles bőrsapkájukat itt is viselő fiúk egvmás kezéből kapják- ki, indulatosan lapozgatják. — Persze, mert mi voltunk az egyetlen fizikai brigád ... A kissé távolabb húzódó asszony megm „ ;yarázza: a múlt héten vetélkedőn voltak. — Deszerepeltiünk... — dün,nyögik. Pironkodó társukat csepü- lik. Maries Zoltánt, aki érettségizett. Mellette Gelencsér István. Neki szakmunkás-bizonyítványa van. Bennük volt a többiek reménysége. — Hiába na, kevés ez Így — vakargatják a fejüket. A SEFAG csurgói üzemében vagyunk, a ládakészítők melegedő-, étkezőhelyiségében. Itt gyűlnek össze egy cigarettára, néhány mondatra azok, akik egész nap a sivító, áthatolhatatlan zajban vágják, hasítják, formálják a fát. Van, aki otthonról hoz harapniva- lót, de sokan dicsérik az üzemi konyhát is. A huszonkét ember éppen elfér a melegedőben. Napjában egyszer szükségét érzik, hogy így együtt legyenek. 1974-ben döntöttek arról, hogy szocialista brigádot alakítanak, ezzel hivatalos keretet adtak a természetes életformának. Gépmunkások, anyag- mozgatók, targoncások. Kettő kivételével betanított vagy segédmunkások. Két műszakban nehéz, hatalmas szálfákkal gyors tempóiban tápláljak a gépeket. Nyáron a hőség, a por, télen a csarnokon keresztülnyargaló hideg szél gyötri.. őket. Az egvík szép arcú asz- szony eldugja a kezét, amikor észreveszem meg,nyomorodon körmeit. Tizenöt éve dolgozik itt, és a fától gombásodást kapott. Kezelgetl, ke- negeti, de hát, ha a köröm megbetegszik, nehezen gyógyít*. : Nem kívánkoznék ide dolgozni —• motoszkál a fejemben. amikor a bőrkötényes, fejkendős asszony: Fábián Jánosáé a sarokban elnyomja a cigarettát. Rám emeli kék szemét. — Az a nagy baj, hogy el kell mennem. Közeleg a nyugdíj. Tudja, ez olyan összetartó közösség, ahova jó tartozni. Tizenhárom évet húztam le itt, és őszintén szólva egyelőre nem is tudom, hogyan telik majd az életem ezek nélkül az emberek, a gépek, és nevessen ki, a zaj nélkül. A fiatalok felé fordulok. Gondüiom, nekik más a véleményük. A fiuk azonban sorra arról bizonykoctnaK, hogy faipari szakmunkások lesznea Hamarosan, es eszük ágáoan nincs továbbáúni. — Ide köt bennünket a fa, ami szép, érdekes, izgalmas, változatos. Sikerült olyan légkört teremteni, hogy mindent szemtől szembe elmondhatunk egymásnak, még a művezetőnknek is. Itt nincsenek feszültségek, kibabrálások... . Leli Istvánná brigádvezető lép be. Gerincbetegségével hetek óta betegállományban van. Most bekukkantott, «►megnézi az övéit«. Eiújsá- golja, hogy a gyárvezetőtől jön. — Amiről beszélgettünk, az titeket is érdekel — mondja, és letelepszik. — Marikáról beszélgettünk. Tudjátok, azt forgatja a fejében, hogy ápolónő lesz. Arra biztatott a gyárvezető, hogy beszeljek az nutzet igazgatójával. muík.- jam el, hogy Mariim tervének megvalósításában segítőnk. Ha jól tanul, jarhat a csurgat g.mnázíumba, a koueglumi- elhelyezései megoldjuk. — Helyes, és arator legalább a közelünkben lesz —• vágnak közbe többen is. Több mint négy éve a kaposvári Dója nevelőintézetben találkoztak Mecseki Marikaval, akinek addig senkije sem volt. Időközben a ma tizenhárom éves kislány Öreglakra került, de a csurgóiak ott is rajta tartják a szemüket. — A mi lányunk — mondják, és történetek következnek vakációkról, ünnepekről, kirándulásokról, ajándékokról, kedveskedésekről. — Szóval kitaníttatjuk! — döntenek. Ha a kislány kikerül az általános iskolából, tőkével indulhat: gyűlik a pénze a takarékban. A fűrészüzemieknek van rá gondjuk. Kínt felsivít a körfűrész. A munkások fürgén kisorolnak az ajtón. Követem őket, de ott már csak nézhetek. És van mit látni: minden idegszálukat, izmukat leköti a fegyelmezett munka. A huszonkét ember Miinnieti Ferenc nevét választotta, amikor . elhatározta, hogy brigádot alakít. Négyszer kapták meg a szocialista címet, aranykoszorús jelvényük vaui. Vállalásaikat rendszeresen túlteljesítik. A népszerű FATIP ragasztott tarlószerkezetek gyártásában fontos szerepet játszanak, és évente két-háromszáz óra társadalmi munkát végeznék. Minderről írhattam volna brigádkrónikát is, de.., én csak fél órát tölthettem velük' a melegedőben. Nem volt több idejük rám: várta őket a munka. Gombos Jolán Csak száz vagonokban mérhető Háztáji fórum Kaposváron A tegnap Kaposváron rendezett háztáji fórum jelentőségét az érdeklődők nagy száma mellett az is mutatta, hogy több termelőszövetkezetből a háztáji agronómuson kívül az elnök is eljött. Ott voltak a szakirányító szervek. az ipar és a kereskedelem képviselői is. Jó néhány adat elhangzott az ágazat súlyának érzékeltetésére. A legfontosabb: a megye mezőgazdasági termelésének ma is egyharmadát adják a háztáji földek és kiskertek. A népgazdaság A Medicor Művek rftntgengyárának tapsonyi üzemében nemrég készüllek el a szociális létesítmények bővítésével: fürdő, öltöző, mosdó épült. Csaknem 700 ezer forintot költöttek a nők munkahelyi szociális ellátottságának javítására. Másfél évvel ezelőtt autóbuszt vásároltak a dolgozók szállítására. Hamarosan bevezetik az üzemi étkeztetésben az ön- kiszolgáló rendszert, ezzel gyorsítják és egyszerűsítik a 120—130 dolgozó (köztük negyven-negyvenöt ipari tanuló) napi ebédel tetéséL Ez a felsorolás is mutatja: olyan folyamatnak lehetünk tanúi a tapsonyi üzemben, amely a dolgozók érdekeit szolgálja. A »borítékon kívüli juttatásokról« Barka József üzemvezetővel és Várhelyi Györggyel, a röntgengyár személyzeti és szociálpolitikai osztályvezetőjével beszélgettünk. — Szociálpolitikai és oktatási célokra az idén 1,2 millió forintot fordít a röntgengyár, ebből mintegy félmillió forinttal az iparitanuló-kép- zést támogatja — mondta az osztályvezető. — A tapsonyi üzemben például most rendezünk speciális szaktanfolyamot Minden real’s igényt teljesítenek „Borítékán kívül” a tapsonyi Medicorban a felületkikészítő dolgozóknak, akik — jóllehet ezt a munkát végzik már jó ideje — még nem rendelkeznek szak- muilkas-bizonyítvánnyal. Tap- sonyban tavaly tizennégyen tettek lakatos-szakmunkás vizsgát, Olyanok, akik éveket töltöttele már el ilyen munkával. Az ipari tanműhelyben havonta más témájú munka- védelmi filmeket vetítenek Ha szükség lesz rá, a helyszínen rendezünk vezetőképző tanfolyamokat, még az idén. Most négy művezető utazik innen Nagyatádra, nyolcán pedig Kaposvárra járnak he- ges/.tőtanfolyamra, s ennek befejeztével szakmunkások lesznek. A tapsonyiak a politikai oktatásban olyan eredményt mondhatnak magukénak, amilyenre az egész Medicornál nincs példa: huszonegyen marxista középiskolába, öten az esti egyetemen tanulnak. — Segítjük a politikai és a szakmai képzést, s a dolgozók élnek ezzel a támogatással. Nem feledkezünk meg a működési területen levő gyermekintézményekről sem. Tap- sonyban például 50 ezer forintot adunk az óvodának. Az ifjúsági parlamenten Székely Gyuláné mondta el a kérést: szükség lenne műszaki könyvtárra. A teljesítéssel. nem vártunk hónapokat: úgy döntöttünk, hogy 35—40 könyvet — ezek értéke mintegy kétezer forint — veszünk a tupso- nyiaknak, az általuk összeállított jegyzék szerint. A kötetek egy része már itt Van az üzemben. Külön helyiséget »nevezünk ki« könyvtárnak, ahol nemcsak szakkönyvek, hanem a szépirodalom, a folyóiratok is helyet kapnak. Az ifjúsági parlamenten merült fel az igény festőtanfolyam iránt, s ma már tizenhatan részesülnek ebben az oktatásban. Csupán a tankönyveikre 4800 forintot költőt, tünk. Segélyezésre az idén 110 ezer forintja van a röntgengyárnak, s ebből 30 ezer forintot a nőpolitikái célokra fordítanak. Az összegből a tap- sonyi üzem nődolgozói is részesednek. — Minden olyan igényt, amelynek reális alapja van. teljesít a gyár — mondta Várhelyi György osztályvezető. — Sokat várunk a tapsonyi üzemnél még új testületnek számító közművelődési bizottságtól. A Medicor Művek Vállalati művelődési bizottságának idei munkatervében kiemelt feladatként szerepel a gyárak közművelődési tevékenységének irányítása, a gyári albizottságok működésének folyamatos segítése. A tapsonyi tapasztalatok bizonyítják: a dolgozók általános, politikai és szakmai képzése, illetve továbbképzése elengedhetetlen föltétele a jó munkának, H, F. számára is igen fontos több termeaet — egyebek közt mézet, nyúl- és gaiambhúst — csak a kisgazdaságok termelnek. Ahogy a megyei tanács elnökhelyettese fogalmazott: az irányok és arányon még pon- tosaub meghátározasara, a népgazdasági, nagyüzemi és háztáji érdekek még jobb összenangolására van szükség ahhoz, négy ne fékeződjön a több területen mar jó ütemű fejlődés. Az eddig tett lépésekre utal, hogy tavaly 43-ról 59-re nőtt az önálló háztáji ágazattal bíró nagyüzemek szama, vagy hogy már 189 áfe»z-«znkc»oporl dolgozik a megyében. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek mintegy 30 ezer kistermelővel szerződnek évente. A háztájiból származó hús, zöldség és gyümölcs mennyisége csak száz vagonokban mérhető. A vitaindító előadás termékenként elemezte a tavalyi eredményeket. Mintegy 27 ezerrel több hízott sertést ad- , tak tavaly a kisgazdaságok, mérséklődött viszont a háztáji szarvasmarhatartás fejlődése. Ennek nem csupán az állattartó gazdák öregedése az oka. Több helyen a takarmánygond, a pósztorhiány vagy a háztáji legelők elhanyagolt volta is rontotta a termelői kedvet, örvendetesen nőtt a zöldség- és gyümölcs- termelés (primőr zöldséget már 100 ezer négyzetméternyi fóliasátor alatt termelnek Somogybán). Gondot”okozott viszont — termelőknek és felvásárlóknak egyaránt — a gyorsan változó piaci helyzet, Szinte korlátlanul értékesíthető a nyúl- és galambhús, Olykor a feltételek hiánya, máskor a nem eléggé ösztönző ár okozza, hogy e termékeknél még sok a kihasználatlan lehetőség. A baromfi és u tojás tavasszal túl sok, ősszel túl kevés. Itt a termelés hullámzásának mérséklésé a legsürgetőbb. A méhészét fejlesztése azért is fontos, mert e téren megyénk az ország egyik legjobb adottságokkal rendelkező területe. A helyenként parázs vita felszólalói között több kifogásolta a Zöldért »válogatósságát«. A vállalat igazgatójának válasza megszívlelendő tanulságokat ad: »A Zöldértnek nem terményre, hanem keresett minőségi árura van szüksége.« A két év előtti^ ellátási gondok ide.ien alkalmazott — és máig idézgetett — »Mindent át kell venni« jelszó a mai piaci körülmények között így változott: »Minden jó minőségű, a kül- és belföldi fogyasztó által keresett árut ét kell venni.« A kaoosfői tsz elnöke a háztáji kisgépellátás fogyatékosságait említette. Kicsi a választék. és helyenként irreálisan magas a gépek, szerszámok éra, A tsz-ben kiselejtezett néhány gépet a háztájiban jól lehetne hasznosítani, ka ezt a jogszabályok lehetővé tennék. Annál is sürgetőbb egy Ilyen lépés, mert a fogathiány már égető. A balatonmáriai áfész képviselője a más megyékből jövő kalózfelvásárlók elleni lépéseket sürgette. A megyei tsz-szövetség képviselője szóvá tette, hogy nem egy gazdaságban amíigv -sarcra« — a korábbi évek tendenciáit' alanul véve —* tervezik a háztáji várható fejlődését. »Ha a gazdaságok felelősei fölkeresik a családokat. az nemcsak a számokat teszi hitelesebbé. hanem javítja a termelni kedvet, és hozzájárul a bizalom megőrzéséhez is.« A hozzászólók véleménye helyenként élesen különbözött. Fgvben aznnhan valamennyien pgvot értettek: hasonló fórumokat a jövőben is hasznos volna rendezni. B. F.
