Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-08 / 56. szám

Bazargan a támadások kereszttüzében „Cseppfolyós" a helyzet Iránban Pietsch Lajos, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti Te­heránból: Teheránban olyan híreszte­lések láttak napvilágot, hogy Mehdi Bazargan, az ideigle­nes kormány elnöke, állítólag benyújtotta lemondását a Q um ban tartózkodó Khomeini ajatollahnak. Noha szerdán a délutáni lapok cáfolták a hírt és hivatalos helyről ilyen ér­telmű tájékoztatást kapott az MTI kiküldött tudósítója is- leheráni politikai megfigyelők egyáltalán nem tartják ki­zártnak, hogy Bazargan leg­alábbis fontolgatja lemondá­sát A napokban ugyanis a miniszterelnököt mind jobb-, mind baloldalról éles támadá­sok érték, és kormánya — egyöntetű értékelések szerint — nem állt és nem áll felada­ta magaslatán. Bazargan szá­mára szinte megoldhatatlan­nak látszik érvényesíteni a kormány irányító és ellenőrző funkcióját. Értesülések szerint a minisz­terelnököt rendkívüli módon megrázták az előző három nap eseményei, nem utolsósor­ban az, hogy a nemzéti front­ból a Nemzeti Demokratikus Front néven kivált egy cső port, jelentős erőket hódítva el a nemzeti burzsoázia szer­vezetétől. Az események hatása alatt egyes megfigyelők már azt sem tartják kizártnak, hogy a demokratikus köztársaság mellett kibontakozó tömeg- mozgalom láttán a mindeddig szigorú iszlám köztársaságot követelő vallási vezetés átér­tékeli politikai stratégiáját. A helyzet -cseppfolyós« vol­tát jelzi, hogy Teheránt egy­idejűleg más híresztelések is foglalkoztatják- nem utolsó­sorban azok, amelyek egy kor­mány elleni állítólagos össze­esküvésről szólnak, és amelye­ket a sajtó képviselői előtt Entezam miniszterelnök-he­lyettes szellőztetett. A kor­mány — Entezam szerint — a légierőt kérte föl, hogy -ta­núsítson éberséget«. A légi­erő az a haderőnem, amely — tekintettel a forradalom győ­zelmében betöltött szerepére — -elfogadható és népszerű** a lakosság körében. A teheráni egyetemen egyébként megtiltották, hogy előzetes engedély nélkül tün­tessenek, megmozdulásokat szervezzenek. Az Ajandegan című lap tudósítója szerint a döntést az egyetem ideiglenes vezetősége hozta — arra hi­vatkozva, hogy az intézkedés­re az oktatás mielőbbi bein­dítása érdekében volt szükség. Az iráni főváros központjában levő egyetem az utóbbi hóna pok során a különböző politi kai csoportok találkozóhely- volt. Brisszefi remények A Közős Piac mezősasds- *ágl miniszterei, akik hétfő óta tanácskoztak Brüsszelben, a múlt éjszaka részleges ered­ményt értek eL Nyolc kül­döttség elfogadta a bizottság javaslatát, amely szerint a mezőgazdasági úgynevezett árkiegyenlítő összegeket két év alatt fokozatosan megszün­tetik, s a lírát, az angol fon­tot és a francia frankot le­értékelik a mezőgazdasági -zöld“ elszámolási egységre történő átszámításnál Mchaigneria francia meeó- gazdasági miniszter a tanács­kozás után kijelentette: a megegyezés reményt nyújt, hogy hamarosan életbe léphet a közös piaci új valutáris rendszer. Az Egyesült Államok — az iráni sokk után Amerikai fegyverek Észak-Jemennek A kínai katonák tüzérségi támogatással Lang Szón váro­sát támadják. (Telefotó: AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) A VKP központi lapjának vezércikke végezetül köszöne­tét mond a frontharcosoknak, a testvéri szocialista országok­nak, a szabadságszerető né­peknek, hogy támogatták a vietnami nép igazságos har­cát -Vietnam legyőzhetetlen« — fejeződik be a Nhan Dán Írása. A Nhan Dán vezércikkének éberségre intő sorai egybe­vágnak azokkal a nyugati je­lentésekkel, amelyek szerint az agresszió még mindig nem mondható befejezettnek, sőt Kína — a csapatkivonási ígé­retek ellenére — újabb erőiket összpontosít a határtérségben. A Zsenmm Zsipao, a kínai párt és kormány hivatalos lapja szerdai számában ve­zércikkben minősíti -fontos győzelemnek« a kínai fegy­veres erők Vietnam ellen végrehajtott agresszióját. A vezércikk azt állítja, hogy a Vietnam ellen Indított invá­zióra a kínai nép -ünnepé­lyes felhatalmazása« alapján került sor és hogy azt a kí­nai határőr egységek hajtot­ták végre. Megfigyelők rámu­tatnak: egyik állítás sem fe­lel meg a valóságnak, mint ahogy az sem, hogy a kínai reguláris hadosztályok vissza­vonására azt követően adták parancsot, hogy azok -meg­semmisítő csapásokat mértek a vietnami agresszorokra«. A vezércikk mellőzi a Teng Szioo-ping által előszeretettel használt -büntetés« és -meg- leckéztetés« kifejezéseket es azt írja, hogy Vietnam, amely-a Szovjetunió támogatására számítva önteltté és szemte­lenné vált«, nem vette ko­molyan Kína figyelmeztetéseit, így azután Kína, amelynek — a pártlap állítása szerint — egyetlen vágya a béke és a nyugalom, végrehajtotta -önvédelmi ellentámadását« Vietnam ellen. Peking elha­tározta -győztes csapatainak visszavonását«, de jogot for­mál arra, hogy bármikor meg­ismételje akcióját, ha Viet­nam nem úgy viselkedik a jövőben, ahogyan Kína elvár­ja tőle. A Zsenmln Zsipao megerő­síti azt a véleményt, hogy a pekingi vezetés nem csupán a szomszédos Vietnam ellen akar fellépni, hanem egyszer­smind -súlyos csapást kívánt mérni a Szovjetunió agresz- sziós és terjeszkedési ambí­cióira Délkelet-Ázsiában«. Mi több; a vietnami agresszió megtervezésekor a kínai veze­tés -figyelembe vette az álta­lános stratégiai helyzetet«, és abból indult ki, hogy Kína feladata a -hegemonizmus el­leni harc«, közelebbről pél­dául annak megakadályozá­sa, hogy létrejöhessen Ázsiá­ban egy kollektív biztonsági rendszer. Vagyis Kína. ami­kor leplezetlen agressziót in­dított a szocialista Vietnam ellen, magára vállalta a vi­lág csendőrének szerepét, amelyre az amerikai imperi­alizmust nem tartja többé al­kalmasnak A tizenhat napos agresszió után a kínai vezércikk ismét -békés rendezésről« beszél és generációkon át tartó -barát­ságot« ajánl föl a vietnami népnek, a kínai agresszió ál­dozatának. Az Egyesült Államok az iráni sokk után fokozottab­ban érzékeny a Perzsa-öböl térségében zajló eseményeik­re. Washington külpolitikai vezetői egyenesen Amerika létfontosságú érdekövezeté- nek nevezik a térséget, s ez­zel. indokolják, hogy az Egye­sült Államok egyre jobban beavatkozik a két Jemen kö­zötti viszályba. Washington — a hadügy­minisztérium szóvivőjének közlése szerint — közvetlenül szállít fegyvert Észak-Jemen­nek. A Pentagon többek kö­zött 6000 harckocsielhárító ra­kétát, légelhárító rakétákat, valamint páncélozott szállító járműveket és egyéb katonai fölszereléseket küldött Észak- Jemen megsegítésére, A térségben Irán szerepét egyre inkább átvevő Szaúd- Arábia közölte Washington­nal * Észak-Jemen esetleges -összeomlását«, s ennek kö­vetkeztében -a szovjet befo­lyás erősödését« megelőzendő be akarja vetni a birtokában levő amerikai fegyvereket (átadva őket az észak-jeme­nieknek) a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság el­len. Szorfet vélemény A kínai agresszió hátteréről A náci háborús bűnök el­évülése ellen foglalt állást tegnap Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár. Üjabb találkozót tartott teg­nap Genfben a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon reszt vevő szovjet és amerikai kül­döttség. Svédország nagy érdeklő­déssel fogadta azt a közös munkaokmányt, amelyet a Szovjetunió es másik hat szo­cialista ország a nukleáris fegyverek előállításának be­tiltásáról, a fölhalmozott kész­letek csökkentéséről, majd telje« megsemmisítéséről ter­jesztett a genfi leszerelési bi­zottság elé. Leonard Woodcock, az Egyesült Államok első pekin­gi nagykövete szerdán dél­előtt átadta megbízólevelét Ulan Fu-nak, az országos né­pi gyűlés állandó bizottsága elnökhelyettesének. Az ENSZ 42 mohamedán lakosságú tagállama nyilatko­zatában biztosította támoga­tásáról azt a jordániai javas­latot, hogy a Biztonsági Ta­nács sürgősen foglalkozzék az Izrael által megszállt terüle­teken alkalmazott gyarmato­sító módszerekkel. A szovjet kormány meghí­vására Kriangszak Csama- nand tábornok, thaiföldi mi­niszterelnök március második felében hivatalos látogatást tesz Moszkvában. A Vietnam ellen február 17-én hajnalban indított ki- •' nai támadást több provoká­ció előzte meg, de ennél is régebbre nyúlnak vissza Pe­king expanziós törekvései déli szomszédjával szemben. Már az időszámításunk előt­ti III. században, amikor az első központi kínai állam létrejött, megtámadták Viet­namot. Csi Si-huang, az ál­lamalapító despota császár Mao Ce-tung példaképe volt — mindenekelőtt azért, mert valóra tudta váltani hódító elképzeléseit: egy sor szom­szédos ország földjét elfog­lalta, népeit leigázta. A Mennyei Birodalom vezetői­nek falánk tekintete azóta is szüntelenül a természeti kin­csekben gazdag stratégiai szempontból értékes Délke- let-Ázsiára irányul. Amit már nem tehetett meg Mao — a -nagy kormá­nyos« — megtették az utó­dai: megtámadták a szocia- lisá Vietnamot, amely a legfőbb akadályt jelenti dél­kelet-ázsiai elképzeléseik út­jában. Most, a kínai agresz- szorok ellen vívott küzde­lemben nemcsak-az dől el, hogy • Vietnam megvédi-e szabadságát és függetlensé­gét, hanem az is, miként ala­kul a pekingi expanziós cé­loknak kitett országok sorsa általában e térségben. Ezek­nek az államoknak nagy ré­sze már tapasztalát a kínai vezetők minden különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül alkalmaznak katonai erőt, ha akaratukat másképpen nem tudják érvényesíteni. Elég az India ellen elkövetett ag­resszióra, azóta is megszállt területeire, a Szenkaku japán szigetek körüli provokációk­ra, a Burma belügyeibe va­ló durva beavatkozásra, Ma­laysia, Thaiföld," Fülöp-szige- tek és Indonézia független­ségének megsértésére gon­dolnunk. És a Vietnam el­leni agresszióra a veszélye« kínai politika újabb meg­nyilvánulására. «■Kínának különleges fele­lőssége van Ázsiában« — mondotta még a hetvenes évek elején Csou En-laj. Napjainkban Peking újabb bizonyítékát adja, miként ér­telmezi ezt a «felelősséget«. A kínai vezetők nemcsak egyszerűen feszültséget szíta­nak, hanem egy új háború felé akarják sodorni a vita- got Már Mao Ce-tung kije­lentette: a kínai politika há­borúra és diktatúrára törék­Afganisztáni változások A* égbe nyúló hegyek or­szága, Afganisztán a változá­sok korát éli át A tavaly áp­rilisi forradalmi fordulat új távlatokat nyitott a félfeudá­lis törzsi kötöttségek között élj5 lakosság előtt Afganisztán soknemzetiségű ország, ahol a legutóbbi idő­kig a mohamedán vallás év­ezredes szigorú törvényei uralkodtak. A forradalom él­csapata. az Afgán Demokra­tikus Néppárt a társadalom általános átalakítását tűzte ki célul. Az afgán nép számára óri­ási jelentőségük van az új forradalmi intézkedéseknek: eltörölték a parasztok és földbérlők adóságait, nemzeti ellenőrzés alá vették a nagy­tőkét, megindították az or­szág ásványkincsei nek föltá­rását. A legutóbbi időben pe­dig megkezdődött a földre­form is. Afganisztán egyik legfonto­sabb exportcikke a szárított gyümölcs. Képünkön: manda- rinszüret Nangrahar megye egyik gazdaságában, amely jelentős szovjet segítséggel létesült. Teng amerikai útján: ^Fnokbö! a „felhőkarcolókból’’ agereimiK vásárolni.« szik. Utódai ebben is hű kö­vetői. Nyilvánvaló persze, hogy Peking háborús politikája közvetlenül összefügg a bel­ső helyzettel. Az ország po­litikai ingatagsága, a fontos kérdések megoldatlansága, évtizedek során fölhalmozó­dott kolosszális gazdasági problémák húzódnak meg p kínai vezetők nemzetközt kalandorsága mögött A hat­vanas évek elején, a -Nagy Ugrás« bukása után Kína határkonfliktust provokált Indiával, s most — szintén belső gondjai leplezésére — újabb kalandba bocsátkozott, az országban pedig a sovi- nizmus és a militarizmus tü- zét szítja. Azon a napon, ami­kor a kínai csapatok átlép­ték a vietnami határt, a Zsenmin Zsipao szerkesztő­ségi cikket közölt, amelyben összefogásra, a háborús föl­készülés fokozására szólított föl... Pekingnek ez a politikája rendkívül veszélyes követ­kezményekkel,-járhat Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Vietnam elleni tá­madást' megelőzően a kínai vezetés lázasan kereste a le­hetőséget a vezető nyugati hatalmakhoz való közeledés­re, korszerű fegyvereket és technológiát kívánt tőlük szerezni katonai és gazdasá­gi potenciálja növelése érde­kében és persze támogatást agresszív céljaihoz. Teng Hsziao-ping amerikai láto­gatása alkalmával leplezet­lenül fenyegeti Vietnamot. Nyugaton egyesek mégis azt bizonygatják, hogy a Kí­nának szállított fegyverek az ország önvédelmét szolgál­ják. A .kínál behatolás Viet­namba jól mutatja, hogy va­lójában mire akarják ezeket a veszedelme« eszközöket fölhasználni. Az agreöszornak fegyvert szállítani annyit jelent, mint részesévé válni az agressziónak. Kínának Vietnam elleni támadása ismét bebizonyí­totta, hogy mennyire dema­góg Peking kijelentése, hogy a «közepes és kis országok« szabadságát és önálló fejlő­dését védelmezi. Vietnamot mégis azért «büntette«, mert önálló politikát folytat, és mert megtagadta a rész­vételt a kínai expanziós tö­rekvésekben, s föllép a ve­szélyes hegemonista tervek ellen. P. JcrnttUJer—A. gcergejev (APN—KS) Elnapolták a BT rhodcsiai vitáját Az ENSZ Biztonsági Taná­csa alig egyórás tanácskozás után elnapolta a rhodesiai helyzetről folytatott vitát. Ez volt a tanács harmadik ülése péntek óta- amikor az afrikai tagállamok kérésére először ült össze a testület. hogy megvitassa a szomszédos or­szágok és az ottani menekült- táborok ellen intézett rhode- siai légitámadásokat, valamint az úgynevezett belső rende­zés következtében előállt helyzetet. Az ülést azért halasztották el, mert a BT nyugati tagjai — elsősorban Nagy-Britannia — nem fogadják el azt a ha­tározati javaslatot, amelyet a Biztonsági Tanács hét el nem kötelezett tagja terjesztett kedden a világszervezet leg­főbb szerve elé A Somogy megyei Tanáé* Kórház Rendel őintezet Kaposvár, főigazgató-főorvosa pályázatot hirdet műszaki ügyintézői állás betöltésére. Pályázhatnak gépész, esetleg villamosmérnöki diplomával és legalább öt eves szakmai gyakorlattal rendelkezők. Továbbá belső ellenőrzési csoportvezetői állásra. Pályázhatnak közgazdasági vagy .jogtudományi egyetemmel, számviteli főiskolával» okleveles könyvvizsgával rendelkezők« (41332) Megkezdődött a kínai visszavonulás

Next

/
Oldalképek
Tartalom