Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

Hogyan hat a törvény ? A közművelődés, a kultúra házai ’ legyenek valójá­ba»». • ne csak nevűkben a BzeOemi épülésnek a műve­lődési otthonok; okos és szó­rakoztató programot, olvasni­valót egyaránt kínálva törzs- közönséget toborozzanak min­den korosztályból; pezsdüljön az élet falai között — ezt igyekeztek előmozdítani mun­kájukkal a népi ellenőrök, midőn az elmúlt esztendők­ben negyven alkalommal is fölmérték-értékelték (más­más megyében, járásban), miként válik valóra az 1974- ben hozott központi bizottsági határozat, s az ennek nyo­mán 1976-ban született, a köz­művelődésről szóló törvény. E témakörben most kilenc megyére kiterjedő KNEB- vizsgálat kezdődik, amely akár utóvizsgálatnak is minő­síthető, hiszen az érintettek­nek számot kell adniuk, mit tettek a korábbi területi el­lenőrzés óta eltelt időben, okultak-e a tapasztalatokból, megszívlelték-e a bírálatot, éltek-e a javaslatokkal. A művelődési otthonok há­lózata nélkülözhetetlen sze­repet játszik az amatőr mű­vészeti mozgalom pártolásá­ban, a felnőttoktatásban, az ismeretterjesztésben, a kiállí­tások szervezésében. S bogy milyen színvonalon tesznek eleget feladatuknak ez jó­részt a tanácsok a társadalmi szervezetek és a különböző vállalatok gazdaságok támo­gatásától függ, amelyeknek — mint a törvény kimondja — tennivalói közé tartozik hogy »•Egyesítsék anyagi eszközei­ket a területi és a munkahelyi közművelődési feladatok jobb ellátására«. Az állami költ­ségvetésből fedezett kiadások mellett, melyek — a rádió, a televízió költségvetési összege és a kulturális vállalatok tá­mogatása nélkül — tavaly meghaladták a hárommilliárd forintot, egyre jelentősebb összeget, évente több mint 600 millió forintot tesznek ki a vállalatoknál képzett kulturá­lis alapok. Érthető, hogy miért vizsgálják különös gonddal a népi ellenőrök: mire is for­dítják ezeket az összegeket? A korábbi vizsgálatok azt mu­tatják, akad tennivaló ez ügyben, nagyok még a kü­lönbségek egyes országrészek, gyakorta egy-egy megye tájé­kai között is, és kívánatos, hogy az elmaradók mielőbb felzárkózzanak. Fény derült arra is, hogy a művelődési otthonok munka­tervei sem a lakosság igé­nyelt, nm a művelődéspoliti­ka céljait nem tükrözik meg­felelően, s főként a kisebb településeken működű intéz­mények között számos olyan akad, amelynek a »közműve­lődési tevékenysége« ünnepsé­gek megszervezésére és szó­rakoztató rendezvények tartá­sára korlátozódik. Annál ör- vendetesebb — és követendő —, hogy mind vonzóbbak az ifjúsági és az idősebbeknek alapított klubok, nő a gyer­mekeket foglalkoztató csopor­tok, a népi hagyományt ápoló pávakörök száma. Egyre több helyen gondoskodnak o gyesen levők foglalkoztatásá­ról. Elkelne viszont a progra­mokban több természettudo­mányos ismeretterjesztő' elő­adás. Az országos vizsgálat során a népi ellenőrök értékelik a megyei tanácsok közművelő­dési bizottságainak javaslat- tevő, véleményező, a műve­lődéspolitika helyi érvényesü­lését szolgáló munkájának az eredményességét. S még egy fontos téma: a megüresedő is­kolaépületek hasznosítása. A kérdés jelentőségének érzé­keltetéséül : a külterületeken, a kis lélekszámú települése­ken 1972-től az elmúlt tan­évig 1295 iskola szűnt meg. A SZOMORÚBŰKK TÖVÉBEN Ülést tartott a megyei klubtanács Kiváló címeket, okleveleket ítéltek oda Rendhagyó ülést tartott teg­nap a megyei klubtanács, az ifjúsági klubok irányításának legfelsőbb megyei testületé. Az új működési szabályzat vi­tára bocsátásával kifejezésre jutott az a törekvés is, hogy a klubmozgalom az eddigiek­nél még fontosabb szerepet kíván betölteni a fiatalok ne­velésében, szórakoztatásában. A megyei művelődésügyi osztály mellett működő ta­nácsadó, véleményező testü­letként folytatja tovább eddi­gi munkáját a megyei klub­tanács, melynek főbb felada­tairól dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese beszélt A közösségi élet ala­kítása mellett egyre inkább számítanak a klubok közmű­velődési tevékenységére is. Aprófalvas településszerkeze­tű megyénkben — a társköz­ségekben — jó pár helyen épp ezek az ifjúsági klubok te­hetnek a legtöbbet a műve­lődni vágyó fiatalok érdeké­ben. Találni példát arra, hogy törődnek az általános iskolá­sokkal, de szívesen fordulnak az idős lakosság felé is. S nemcsak a klubokra hárul nagy felelősség, hanem a fenn­tartókra is —hangsúlyozta a megyei tanács elnökhelyette­se. A hátrányos helyzetű, a működési feltételekben szű­kölködő ifjúsági klubok fenn­tartóinak miélőbb föl kell is­merniük személyes felelőssé­güket Tudjuk, jó pár klub csak névlegesen jelent össze­lsmerje a szolima szavait Nyelvet tanul a valutapénzíáros Nyelvtanulásra * ösztönzi a valutabeváltással foglalkozó dolgozóit az Országos Taka­rékpénztár. Ha csupán ennyi információt tartalmazna a hír, legföljebb takarékpénztá­ri berkekben számíthatna ér­deklődésre. A módszer azon­ban — amellyel a nyelvtanu­lásra sarkallják dolgozóikat — megérdemli, hogy nyilvános­ságot kapjon és követőkre ta­láljon. Ahhoz, hogy valaki valutát váltson át forintra, nincs szüksége egy nyelv teljes köznapi szókincsének birtok­lására. Elég, ha a nyelvtan legfontosabb szabályain kívül néhány száz szót ismer. En­nek az anyagnak a megtanu­lása — és bizonyos fokú be­szédkészség elsajátítása — korántsem jelent nagy meg­terhelést, nem igényel évekig tartó tanulást Éppen ezért az is vállalkozhat rá, akinek ke­vesebb az ideje, vagy éppen nehezebben tanul. Valamelyik" nyelv ilyen fo­kú elsajátítására azzal is ösz­tönzi dolgozóit a takarékpénz­tár, hogy csökkentett összegű nyelvpótlékot fizet azoknak, akik megfelelnek a vizsgán. Azok a dolgozók, akik a »mi­nimumvizsga« letétele után tovább tanulnak, és közép­vagy felsőfokú nyelvvizsgáról szereznek bizonyítványt, olyan mértékű pótlékot kap­nak, amilyet a jogszabály elő­ír. E nyelvtanulásra ösztönző módszernek különösen ott van jelentősége, ahol nagy az ide­genforgalom. Somogybán pe­dig — a Balaton-part révén — nagyon sok külföldi fordul meg. Ili-Űrt őzkodásuk során azonban nemcsak valutát vál­tanak be, hanem szállást bé­relnek, vásárolnak, kiránduló- helyeket keresnek föl. Túlzás lenne elvárni azt, hogy min­denki, aki az idegenekkel fog­lalkozik, tökéletesen beszélje nyelvüket. Azt azonban jog­gal elvárják a hozzánk láto­gató külföldiek, hogy a leg­alapvetőbb dolgokban megért­sék őket. Szerencsére van már néhány olyan nagy forgalmú üzlet, vendéglátóhely, ahol egy vagy két nyelvet — leg­alább alapfokon — beszélő dolgozó van. Számuk azonban változatlanul kevés: azok a fiatalok, akik odaállnak a pult mellé, vendégeket fogadnak, anyanyelvükön kívül más nyelven nemigen tudnak megy szólalni sem. A takarékpénztár nyelvta­nulásra ösztönző módszere ép­pen azért érdemel az átlag­nál nagyobb , figyelmet, mert másutt is eredménnyel al­kalmazható. A munkához szükséges idegen nyelv bizo­nyos fokú elsajátítására nem ez az egyetlen ösztönző mód­szer, de — mert elég hamar ígér sikerélményt — minden­képpen követésre méltó. Kü­lönösen abban a megyében, ahol nemcsak az utazási iro­dák, hanem egy sor vállalat, fogyasztási, valamint szolgál­tató szövetkezet dolgozói is találkoznak — szakmájuk, hi­vatásuk gyakorlása során — az idegenekkel. Igaz, hogy a szakma sajá­tosságait figyelembe vevő, i gyors nyelvtanulási módszer-' hez, megfelelő — jól váioga- I tott. — könyvekre, segédanya-1 gokra is szükség van, i kovácsolódott közösséget, személyiségformáló és terv­szerű munkát. Mégis: nem a működési engedély visszavo­nása az alapvető módszer, amellyel közbe kell avatkoz­ni, hanem föl kell deríteni azokat az okokat, amelyek hátramozdítói a klubmozga­lom kiteljesedésének — álla­pította meg Balassa Tibor. A jó munka eredményeivel ajánlották a járási, városi klubtanácsok a megyei klub­tanácsnak azoknak az ifjúsági kluboknak a sorát, amelyek érdemesek arra, hogy kiváló címet, oklevelet kapjanak ta­valyi tevékenységükért. Ti­zenkét klubot tartottak érde­mesnek a kiváló cím elnye­résére. -Mindegyik öt-öt ezer forintos jutalmat kap az elis­merő cím mellé. Többen ok­levelet kapnak arról, hogy az átlagosnál összeforrottabb kö­zösségként tartják őket szá­mon. Kiváló címet kapott: a somogyvári, a sávolyi, a marcali—gyótapusztai, a So­mogy tarn ócal, a nagytoldi- pusztai, a siófoki kórház— MAHART közös ifjúsági klub, a zamárdi, a kaposvári Pe­tőfi emlékkönyvtár, a Fiatal Utazók Klubja, a kaposfüredi, a bodvicai és a bolhása ifjú­sági klub. 1979-ben négy tanácskozást tart a megyei klubtanács. Má­jusban Siófokon, augusztusban Marcaliban a járásban, város­ban működő ifjúsági klubok mükájába, életébe pillantanak be a testület tagjai. „Tudós” diákok fenyőfái A városlakónak ünnep, ha kiszabadul a természetbe. Otthon — ha van neki — fel­ialapozza a növényhatározót, mert a gyűjtött virágoknak még a nevét is alig ismeri. Filútás Zoltán 13 . éves, de irigylésre méltóan tájékozott. Ladon, egy gyönyörű parkban találkoztam vele. Viruló arc­cal mesélt. — Már vagy kétszáz éve elkezdték a íadi arborétum kialakítását, valamikor itt ősi erdő volt. A kastély a század elején épült, három éve alakították át ilyen szép­pé. Van egy természetbarát- szakkörünk, annak én vagyok a titkára. Rendben tartjuk a parkot és etetjük a madara­kat. Húsz odú van, ott tudjuk megfigyelni a különböző ma­dárfajokat. Egészen ritka álla­tokat is láttunk már. Havon­ta kétszer, de van, hogy több­ször is kimegyünk a szakkör­rel. Szeretem a védett állato­kat, a bogarakat, lepkéket. A faluban azonban vannak gye­rekek, akik bántják a cine­géket, a szarvasbogarakat. Nehéz velük megértetni, hogy óvni kell az állatokat. Amit a szakkörvezetőtől hallunk, azt máshol is megfigyelhetjük. Nyáron az édesapámmal va­dászni járok, persze, még nem puskával. Apa is csak apró­vadra lő. Egy helytörténeti tanul­mányban olvastam: “-Német­iad ... nevét Lad nevezetű urától nyerte, aki dédatyja volt ama Lad Péternek, ki­nek a 16. század elején II Ulászló magyar király vásári kiváltságot adott Ladra, mi­ként a helybeli uradalmi ok­iratok tárában fellelhető, ez okból hajdan mezőváros volt.« A mezővárosi rangját rég el­vesztette az alig több mint ezer lakosú falu. Neve mégis ismert a megyehatárokon túl is. Ezt természetvédelmi park­jának, erdejének köszönheti. Értékes szenvedélynek hódol­tak egykori urai. Kétszáz év­vel ezelőtt egy Czindery Rhosszos nevű kegyúr kezdte átalakítani az ősi erdőt, euró­pai utazásairól hozott külön­leges növényekkel. A múlt század vége felé gróf Hoyos Miksa gazdagította a 30 hol­das parkot indiai. ázsiai, észak-afrikai díszfákkal, cser­jékkel. E szép kedvtelésnek köszönhető, hogy ma mintegy 125 féle fenyő él a parkban, melyet 1951-ben nyilvánítot­tak természetvédelmi terület­té. A század elején épült kastély valamikor nagy va­dászlakomák színhelye volt, ma iskolapadok sorakoznak benne, s órára hív a csengő. A tanulók egyik legkedvesebb tárgya a környezetismeret A szakköri tagságot ki kell érdemelni, a gyerekek választ­ják ki, hogy kit vesznek föl maguk közé. Kern Béla az idén nem lehetett társuk a barangolásban, de jövőre ő is szeretne velük járni. Amikor arra kérem, hogy gondolat­ban kalauzoljon el a parkba, ki sem néz az ablakon, űg mutatja be az arborétumot. — Az egész országban rit­kaság a szomorúbükk, mely­nek lelógó ágai vannak. Érde­kesek a vérbükk és a külön­leges virágokban .pompázó indiai, ázsiai díszfák és cser­jék. A park és az erdő ter­mészetvédelmi terület sok turista látogatja. Tavasszal sokat vagyunk kint tornaórán, élővilágórán. Az irodalom­óráknak is szép környezet ez. Jövőre már én is szeretnék szakköri tag lenni. Borosán István, a ladl erdé­szet fiatal mérnöke vezeti a gyerekek szakkörét. Napja nagy részét a szabadban tölti, tudását örömmel adja át a diákoknak. — Ha rossz az idő, és nem tudunk kimenni a szabadba, akkor a rendszertani ismere­teket vesszük át. Sohasem kérdezem vissza, hiszen ez nem tanóra. A beszélgetések­ből azonban kiderül, hogy mindent megjegyeznek, érdek­li őket az állat- és a növény­világ. Ha csak nem betegek, nem hiányoznak a foglalko­zásokról. Szerencsés helyen vagyunk, egészen ritka mada- darak is elvetődnek_ erre. Az erdő csapásain látható vad­nyomokból már olvasni is tudnak a gyerekek. Nyáron elviszem őket vadászni, még a lányok Is szeretik a kirán­dulásokat. Több szakkörös er­dészeti szakközépiskolában ta­nult, vagy tanul tovább. Ha vége a tanításnak, vi­dám gyerekhad lepi el a sé­tányokat, marékszám hozzák a hóvirágot. Arcuk piros a jó levegőtől, az erdő, a tisz­tások remek játszóterek. Meg­lesik a róka rejtekét. mókust csalogatnak le a fáról, ta­vasszal szemük előtt élednek újjá a park egzotikus, ritka növényei. Izmény] Éva A 118 ezer nyolcadikos többsége tovább tanul Március 20-ig elküldik a jelentkezési lapokat Távol’keleti expedíció A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt a közel­múltban a Természettudományi Múzeum expedíció,ia. Mint­egy harmincezer állattal, rJsösorbaai rovarral gyarapítónak a u*ú*cuJM anyagát. Ezekben a napokban már egyre több általános iskola adja postára tovább tanuló nyolcadikosainak jelentkezé­si lapját, középiskolának cí­mezve. A lapok továbbításá­nak végső határideje: március 20-a. Az idén az ország általános iskoláinak nappali tagozatán a tavalyinál mintegy ötezer­rel több, 118 ezer nyolcadikos fejezi be tanulmányait, és túl­nyomó többségük tovább ta­nul. A gimnáziumok a vég­zettek mintegy 18—20, a szakközépiskolák a 27—30 szá­zalékát várják, a szakmun­kásképző intézetek pedig 59 400 — a tavalyinál 7500- zal több — tanuló jelentke­zésére számítanak. Az Oktatási Minisztérium középiskolai főosztálya a pá­lyaválasztás megkönnyítésére gimnáziumi, valamint szak­középiskolai tájékoztató köny­vet adott ki, amelyet eljut­tattak az általános iskolákba. Ezeket az idén különösen nagy érdeklődéssel forgatták a pedagógusok és a szülők, a gyerekek is. A gimnáziumok­ban ugyanis szeptembertől új tanterv szerint kezdődik meg az . elsősöknek a tanítás, a szakközépiskolákban pedig tovább bővül az úgynevezett szakmunkásképzési célú osz­tályok köre. Az ide jelentke­zők négy év múltán az érett­ségivel egyidejűleg szakmun­kásoklevelet is kapnak. A tá­jékoztatók a továbbtanulás feltételeit is közlik. Középiskolai továbbtanu­lásra változatlanul azok a nyolcadik osztályt eredménye­sen elvégző tanulók jelent­kezhetnek. akik szeptember l-ig nem töltik be 17 életévü­ket. A szakmunkásképzőbe azok a fiatalok jelentkezhet­nek, akik 18. életévüket ebben a naptári évben még nem töl­tik be. A szakközépiskolába és a szakmunkásképzőbe je­lentkezőknek az előirt egész­ségügyi követelményeknek is meg kell felelniük. A tanulók a továbbtanulási lapjukon változatlanul két is­kolát jelölhetnek - meg, füg­getlenül azok típusától. A szakközépiskolákban és a gim­náziumokban túljelentkezés esetén a tanulókat beszélge­tésre hívhatják be, a művé­szeti szakközépiskolákban pe­dig felvételi vizsga van. Ugyancsak felvételi vizsga alapján döntenek a gimná­ziumok matematika II.-prog­ramozó, a speciális idegen nyelvi, valamint az ének-zene szakosított tantervű osztályai­ba jelentkezőknél. Ha a tanuló két szakközép- iskolát jelöl meg, az első he­lyen feltüntetett középiskola igazgatója április 12-ig ad vá­laszt, elutasítás esetén pedig a lapot azonnal továbbítja a második helyen megjelölt is­kolába. A gimnáziumok sza­kosított tantervű osztályaiban és a szakközépiskolákban áp­rilis 25-ig fejeződik be a fel­vételi munka, a gimnáziumok­ban, a gép- és gyorsíró isko­lákban pedig május 15-e a határidő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom