Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

Hórom évtized eredményei Gyors ütemű fejlődés, együttműködés Nyikolaj Faggyejev sajtókonferenciája A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa három évti­zedes útjáról, eredményeiről, tennivalóiról, a KGST nem­zetközi kapcsolatairól tartott hétfőn Moszkvában sajtókon­ferenciát Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. — A KGST tagjai teljesen egyenjogúak, a kölcsönös elő­nyök és az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás megvalósítá­sára törekednek — hangsú­lyozta Nyikolaj Faggyejev. Egyebek közt elmondotta: — Ma a KGST tagjai kö­zött tíz európai, ázsiai és ame­rikai szocialista ország foglal helyet. Mint ismeretes: 1978- ban a Vietnami Szocialista Köztársaság is csatlakozott a tanácshoz, s a tíz ország te­rületén 435 millió ember él. A KGST tagállamai az el­múlt három évtized alatt nagyjából megháromszoroz­ták nemzeti jövedelmüket, megnégyszerezték ipari ter­melésüket. Fejlődésük üteme messze maga mögött hagyta a tőkés államok fejlődését. Míg például az ötvenes évek ele­jén részesedésük a világ ipa­ri termelésében csak mintegy 18 százalék volt, ma körül­belül a világ ipari termelésé­nek egyharmadát állítják elő. A nemzeti jövedelem csupán 1970 óta 59 százalékkal emel­kedett a KGST -országokban, míg az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban együttesen csak 21 százalék­kal. Az ipari termelés növe­kedése ugyanebben az idő- Sízakban a KGST-nél 72, az EGK-nál csak 19 százai, «os volt. Ma a kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagor­szágainak együttes villamos­energia-termelése, acélterme­lése, szénbányászata maga mögött hagyja az EGK-tagál- lamokét. A KGST-államok együttes mezőgazdasági ter­melése e harminc év alatt nagyjából két és fei&zeresére növekedett. Igen jelentősen fejlődött a tagországok egymás közötti árucsere-forgalma: 1951-hez képest tavaly már 22-szerese volt az 1951. évinek és egye­dül a múlt évben akkora volt a növekedés, mint amennyi 1958-ban a tagállamok egész egymás közötti áruforgalma volt: 11 milliárd rubel. A ta­valyi együttes érték megha­ladta a szazmilliárd rubelt Fejlődik árucseréjük a többi szocialista országgal, a fejlő­dő államokkal és a fejlett tő­kés országokká! is — ez utób­biakkal például a három év­tized alatt az árucsere a ko­rábbi szint 16,5-szörösére nőtt Nyikolaj Faggyejev részlete­sen méltatta a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának jelentőségét a már elfogadott és jelenleg ki­dolgozás alatt álló hosszú tá­vú együttműködési célprogra­mokat. Külön kiemelte a gép­gyártás és az energetika terén kialakult együttműködés, va­lamint a tudományos együtt­működés fontosságát és ered­ményeit. A szocialista orszá­gok együttműködését olyan si­kerek fémjelzik, mint az In- terkozmosz-program kereté­ben a világűr közös kutatása, az orenburgi gázvezeték meg­építése, ^az energetikai rend­szerek összekapcsolása, a kö­zös létesítmények fölépítése. A hosszú lejáratú progra­mok a többi között előirá­nyozzák, hogy 1990-ig a tag­államokban 37 millió kilowatt kapacitású atomerőművet he­lyeznek üzembe és nagymér­tékben fejlesztik az élelmi- szergazdaságot. j Gyors ütemben fejlődnek a KGST nemzetközi kapcsolatai is. Az 1964-ben kialakított együttműködés Jugoszláviával állandóan szélesedik, jellemző például, hogy az árucsere-for­galom a múlt év végéig az akkori szint hétszeresére nőtt. 1973 óta van érvényben együttműködési megállapodás Finnországgal, 1975 óta pedig Irakkal és Mexikóval is. Szélesednek a KGST kap­csolatai más országokkal is. Munkájában megfigyelőként részt vesz Laosz Angola, Etió­pia, a Koreai NDK küldötte. Részt vesz a KGST az ENSZ több szervezetének tevékeny­ségében, s együttműködik a fejlődő országokkal. Mint ismeretes: a KGST ja­vasolta az EGIC-nak, hogy kössenek megállapodást a két szervezet együttműködésének elveiről. A keretmegállapodás létrehozása jelentős tényező volna abban, hogy fejlődjenek a kapcsolatok egyrészről a KGST és annak tagállamai, másrészről az EGK és annak tagjai között, s ugyanakkor a két szervezetben helyet foglaló országok között is — hangoz­tatta a többi között Nyikolaj Faggyejev. Konznltációsorozat Sandro Por tini olasz köz­társaság! elnök hétfőn újabb kon zultáclősorozatot kezdett a pártok vezetőivel, hogy kipu­hatolja: milyen megoldást tartanának a legjobbnak az egy hónapja húzódó kormány- válság leküzdésére. Nápolyban vasárnap mon­dott beszédében Enrico Ber- linguer, az OKP főtitkára is arra szólította fel a többi pártot» hogy a rendkívüli vá­lasztás elkerüléséért alakít­son, kormányt az OKP nélkül, hiszen a kereszténydemokra­ták kezdettől fogva erre tö­rekedtek. Berlinguer közölte: pártja majd az új kormány összetétele és programja alap­ján dönti el, támogatja-e a kormányt vagy sem. Megis­mételte, hogy pártja konst­ruktív magatartást tanúsít akkor is, ha ellenzékbe vo­nul. (MTI) Súlyos harcok Vietnamban (Folytatás az 1. oldalról) A VKP fel­hívja a határ­körzetek la­kosságát, a fegyveres erők tagjait, hogy haladjanak tovább a győ­zelmeik ut­ján, egyesül­jenek az el­lenség legyő­zésére. »Di­csőséges fel­adatotok a ha­za frontvona­lában, hogy megtisztítsá­tok országunk területét az agresszorok- tól, megvéd­jetek szílár- » dán határainkat.« A felhívás a hátország la­kosságához, az itt szolgálatot teljesítő harcosokhoz is for­dul: nagy fegyelemmel, ma­gas termelékenységei lássák el maximálisan a frontot, ak­tívan vegyenek részt a katonai képzésben, s kettőzzék meg éberségüket, legyenek készen az ellenség agreseziós háború-: jának visszaverésére minden körülmények között. »Minden tartomány, minden város csa­tamező, az egész ország az.« Peking- nagyhatalmi expan- zionizmusa és nagynemzeti hegemonizmusa nemcsak a vietnami népet fenyegeti, ha­nem veszélyt jelent Délkelet- Ázsia és az egész világ bé­kéjére, függetlenségére, sza­badságára és társadalmi hala­dására is. A Vietnami Kom­munista Párt felhívással for­dul a világ kommunista és munkáspártjaihoz, a forradal­mi mozgalmakhoz, nemzetközi demokratikus szervezethez, a. világ országainak népeihez és kormányaihoz: a béke és '"SS: igazság nevében ítéljék el Há­tár ozottan a reakciós Júbai ag­Egy aggodalom margójára A NATO és a SALT Kettős lelkűk van a nyu­gat-európai kormányoknak, ha a szovjet—amerikai ha­dászati fegyverkorlátozási tárgyalásokról, a SALT-ról esik szó. Kívánják, mégpedig erősen a megállapodást, de bizonyos aggodalmak, mind határozottabb hangot kapó kívánságok is felbukkannak köreikben, ami a továbbiakat illeti. ,AtomernytT resszorokat, cselekedjenek időben a pekingi hatóságok különösen veszélyes, háborús kalandorpolitikájának megfé­kezésére, ne engedjék meg. hogy Peking megtévessze a nemzetközi közvéleményt, hogy leplezhesse a vietnami nép elleni barbár agressziójá­nak bűneit. A döntő, a legfontosabb, hogy valamennyi NATO-tag nemcsak óhajtja, hanem sür­geti is az egyezményt: hatá­rozza meg mind a két világ­hatalom stratégiai, vagyis legpusztítóbb rakétáinak szá­mát, a fejlesztés felső hatá­rait. Helyeslik ezt és meg is van rá a jó okuk. Tudják, egy esetleges atomháborúban Európa szolgáltatná a köz­vetlen, a fő hadszínteret. Mi­nél hamarabb egyezségre jut a Szovjetunió és az Esésűit Államok, annál biztosabbra vehetjük a katasztrófa elke­rülését. Márpedig egy straté­giai fegyverkorlátozási meg­állapodás e két állam között nemcsak hatalmas összegek megtakarítását jelenti, hanem elősegíti a politikai enyhü­lést, az együttélést és együtt­működést is. Ilyenformán a nyugat-európai kormányfér­fiak nem értenek egyet a SALT amerikai, kongresszus­beli ellenfeleivel. Más aggodalmaik azonban nekik is vannak. Ügy három évtized óta az amerikai ra­kétákat olyan »atomernyő­nek« tekintik, amelynek fel­adata a NATO-államok vé­delme. Hadd vessük itt köz­be, hogy a Szovjetuniónak nem volt és nincs semmilyen támadó szándéka, mégis a nyugatiaknak lassan (orvosi kifejezéssel elve), komplexu­sukká lesz a »szovjet ve­szély«. Az amerikai atomer­nyő lenne hivatva a NATO stratégiájában e »veszély* el­hárítására, az »elrettentésre«, A Varsói Szerződés országai, (miközben következetesen szorgalmazzák az atomerők kölcsönös csökkentését) tu­domásul vették a nukleáris fegyverek létét, s arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy földrészünkön az erők hoz­Űjabb támadásra készül Izrael v...' • *;•**• •*.*> Csapatösszevonások a libanoni határon. • Kivégeztek hét magas rangú tisztet Az izraeli hadsereg újabb nagyszabású katonai agresz- sziót készít elő a szuverén Libanons ellen — jelentette be hétfőn Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke egy bejrúti tö­meggyűlésen. Arafat közölte, hogy az izraeli vezetés a tá­madáshoz tízezer katonát, sok harckocsit nagy mennyiségű fegyvert és egyéb haditechni­kát von össze a libanoni ha­táron. Illetékes forrásból származó hétfői jelentés szerint Liba­non hivatalosan kérte az Arab Ligát, hogy újítsa meg az arabközi békefenntartó erők mandátumát. Az Arab Ligához a múlt hét végén küldött jelentésben — amely a libanoni hadsereg újjászer­vezéséről és a biztonság hely­reállításáról szól — a bejrúti kormányzat hangsúlyozta, hogy az országnak változatla­nul nagy szüksége van a »zöldsisakosok« jelenlétére. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) A vasárnapi teheráni lapok közölték a tóváros vallási ve­zetője, Teleghani ajatollah nyilatkozatát. A főpap figyel­meztetett: 7—8 ezret tesz ki azoknak a fegyveres Savak- ügynököknek es CIA-elemek- nek a száma, akik csak arra várnak, hogy megfelelő pilla­natban zavart keltsenek a la­kosság körében, s ily módon -megnyissák az utat embereik számára«. Teleghani hangoztatta, hogy nem szabad lebecsülni a for­radalomra leselkedő veszélye­ket», a népnek ébernek kell lennie. . A- íppap ugyanakkor kijelentette:' az állampolgárok­nak' '’bírál ni ült kell a kor- rháhyó'ha ez a ‘bírálat »konst­ruktív-és. hasznos«.;-Teleghani közvetve maga is élt a bírá­lat jogával, amikor kiemelte: a jelenlegi kormány csak ideiglenes, és tevékenysége -nem éppen -kifogástalan«. Megszólalt Ibrahim Jazdi, a forradalmi., ügyekben.: illetékes miniszterelnök-helyettes is, akit sokan "á retidéíér »érős emberének« tartanak. Az Et- telaat című esti lapban s a te­levízióban is közölt interjú­ban Jazdi hangsúlyozta, hogy a jelenlegi forradalom iszlám forradalom, s aki más néze­ten van, az súlyos hibát kö­vet el. A Khomeini egyik leg­közelebbi munkatársának szá­mító Jazdi leszögezte: »A for­radalomban nincs hely azok számára, akik nem iszlám vagy pedig iszlámellenes né­zeteket hangoztatnak.« A baloldalnak címezve sza­vait, kijelentette: a marxisták. a köztársaságpártiak idege­nek azoktól, akik iszlám köz­társaságot akarnak. Hozzátet­te: »a marxisták szabad véle­ménynyilvánítást élvezhetnek országunkban, de meg v kell érteniük, hogy iszlám forrada­lomról van szó«. Khomeini ajatollah, a Qum- ba költözött siita vallási veze­tő, szombaton kinevezett egy »iszlám forradalmi főügyészt«, akinek egyelőre sem szemé­lyéről. sem feladatköréről nem vált ismeretessé semmi. Kho­meini ugyanakkor Mahdavi Kani személyében kinevezett egy koordinátort is, akinek a feladata az, hogy közvetítsen Mehdi Bazargan miniszterel­nök ideiglenes kormánya és a többi helyi forradalmi bíróság között, azaz: közreműködjön a helyi bíróságoknak a kor­mányszervekbe történő beol­vasztásában. Mintegy 200 ezer kurd rész­vételével nagygyűlést tartottak Mahabádban, Kurdisztán egyik politikai központjában a Kurd Demokrata Párt újbóli legalizálása alkalmából. A párt a sah uralma idején kényszerült illegalitásba. Musztafa Barzani, a múlt héten Washingtonban elhunyt kurd politikus földi maradvá­nyait vasárnap Iránba szállí­tották. Barzani maradványait először Azimieh kurd telepü­lésre szállítják (40 kilométer­re nyugatra Teherántól), majd az iraki határon levő Osno- viehben temetik el: azon a vidéken, ahol Barzani szám­űzetése előtt utolsó harcát vívta a kurd függetlenségért. Barzani maradványai azon a repülőgépen érkeztek Tehe­ránba. amelyen maga a poli­tikus szándékozott hazatérni. Irán visszavonja a Golan- fennsíkról az ENSZ békefenn­tartó erők keretében működő közel 400 fős kontingensét, és erről a lépésről már értesí­tette Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárt — jelentette az iráni Pars hírügynökség Karim Szandzsabi külügyminiszterre hivatkozva. Iránnak a Dél-afrikai Köz­társasággal történt teljes sza­kítása nem okozott meglepe­tést Fokvárosban. A Teherán* ban állomásozó dél-afrikai diplomaták—egy főkonzul és két hivatalnok kivételével — már korábban elhagyták Iránt, miután . az ideiglenes kormány előzőleg bejelentette, hogy szándékában áll . meg­szüntetni a Dél-afrikai Köz­társasághoz fűződő minden kapcsolatát.. ; . ,. > . A sah idején' lián szolgál­tatta Dél-Afrika olajimportjá­nak 80—90 százalékát. zá.vetőlegesen kiegyensúlyo-' zottak, hiszen nemcsak az egyik, hanem a másik olda­lon is ott az »ernyő«. Új „aggodalmak” A most folyó szovjet- amerikai hadászati fegyver­korlátozási tárgyalások kö­zeledő lezárása azonban új kifogásokat, új »aggodalma­kat« érlelt meg a nyugat­európai kormányokban a »két nagy« megegyezésével kapcsolatban. Így okoskod­nak: korábban az ameri­kaiak fölényben voltak az atomrakétarendszereket il­letően, a SALT-megállapodás után azonban (tekintve, hogy ennek keretében a két világ­hatalom nagyjából azonos szintre hozza stratégiai erőit) kiugrik az európai katonai megoszlás »egyenetlensége«. Itt elérkeztünk ahhoz a jelszóhoz, amely ma általá­nosan uralkodik a NATO- ban, s amely nem egy tár­gyalást, például a bécsit, megbénít. Nevezetesen ahhoz az állításhoz, hogy a Varsói Szerződés európai erői — te­hát harcászati atomfegyverei és hagyományos eszközei — »fölényben vannak« a NATO-ével szemben. Az SS—20-asoknak nevezett szovjet rakétákra és a harci repülőgépekre hivatkoznak elsősorban, amelyekkel — ál­lítólag — mindeddig nem tudnak megfelelő erőiket szembeállítani. Ennek han­goztatásával indította el a NATO soha nem látott mé­retű fegyverkezési program­ját és követelik az Egyesült Államoktól, hogy »ellensúly­ként« állítson fel Nyugat- Európában középhatósugarú rakétákat. A kettő között Így nyert polgárjogot a nyugati szóhasznalatban a »szürke zóna« kifejezés. A hadászati fegyverekről — mondjak — a szovjet—ame­rikai megbeszéléseken esik szó, a hagyományos eszkö­zökről, a harckocsikról, a lö- vegekről, a csapatok létszá­máról Bécsben tárgyalnak. Ami azonban a lieitő között van — elsősorban a harcá­szati és a középhatósugarú atomhordozó rakétarendsze­rek — sehol nem szerepel a napirenden. Ezért »szürke ez a zóna. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi állama sok­szor leszögezte, hogy Európá­ban hozzávetőlegesen egyen­súly alakult ki a különböző fegyvernemek, a létszám és más tényezők együttesét fi­gyelembe véve. Helytelen és kái-os tehát »szovjet túlsúly­ról«, még inkább »szovjet veszélyről« beszélni. Ez csak azoknak a malmára hajtja a vizet, akik föl akarják pör­getni a fegyverkezés motor­ját. Bizonyos fegyverfajták­ról. így a középhatósugarú rakétákról valóban sehol nem tárgyalnak. De hát mi akadálya van annak, hogy a több szovjet vagy más szo­cialista -j javaslatot elfogadva, a nyugatiak végre asztalhoz üljenek, és ezt a témát is elővegyék? A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének legutóbbi moszkvai tanácsko­zásán (ez is már jó három hónappal ezelőtt történt) a »szürke zónára« célozva le­szögezték : készek tárgyalni minden olyan fegyverfajtá­ról, amely a két felet nyug­talanítja. T. I. Alkalmazunk ké! nehézgépszerelőt vagy mezőgazdasági gépszerelőt i központi géptelepünkön (Kaposvár, Gorkij u sz.) Jelentkezni lehet a központi géptelepen, a gépmühelyvezetőnél. nini At elfogott kínai katonáknál talált fölszerelés a Vietnam elleni táma­dás komoly előkészítettségéről tanúskodik. Képünkön: Vietnami nyelvű iratok és propagandaanyag.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom