Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
Több pénz jut Kaposvár tisztán tartására Március 7-én tárgyalta a városi tanács végrehajtó bizottsága Kaposvár köztisztaságának helyzetét. A település-egészségügy, -esztétika és környezetvédelem szempontjából fontos ügyben biztató határozatok születtek. Keresztúri Jánost, a tanács V -osztály veze tőjét kérdeztük: 1 .. , — Mi jellemzi a város köz- tisztaságának fejlődését az utóbbi évtizedben? — Tíz év alatt rohamosan fejlődött a város. Ezzel együtt hatalmasan megnőtt a szemét mennyisége. Ez a világjelenség nálunk is közvetlenül tapasztalható s ehhez kellett alkalmazkodnia a városban végzett köztisztasági munkának is. Csaknem megháromszorozódott az utóbbi tíz év alatt begyűjtött és ártalmat- lanított szemét mennyisége. A rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma kétszer annyi, mint egy évtizede volt. Üj szemétgyűjtési és szállítási technológiák honosodtak meg, s 1975-ben megszűnt a lófogatos szemétszállítás. Ma már a városban a közületi és a lakossági hulladék elszállítását íélpormentesen és teljesen pormentesen végezzük. A vállalatoknál, közületeknél 190 öt köbméteres konténerben gyűjtik a hulladékot, sez megkönnyíti, higiénikusabbá teszi az elszállítást. — A városlakók mégis gyakran mondják: szemetes Kaposvár, Piszkosak a járdák, sok az eltakaritatlan hulladék. Miért? - • — A szemét Összegyűjtése és elszállítása szorosan kapcsolódik a város fejlettségéhez, pénzügyi-műszaki lehetőségeihez. Komoly gondunk, hogy Kaposvár 134 kilométeres belterületi úthálózatának több imnt fele burkolatlan földút A rendszeres szemét- szállításba bevont körzetek számát emelni csak az aszfaltozott utak számának növelésével párhuzamosan lehetséges. S ez igen költséges dolog. Így fordulhat elő, hogy ma még 93 kaposvári utcában nincs megszervezve a hulladékgyűjtés-szállítás. Nem segítette a megoldást a köz- tisztasági tennivalók korábbi támogatási rendszere sem. — Az idén emelték a háztartási szemét elszállításának díját. Miért volt erre szükség? — Korábban a városi tanács költségvetéséből fizettük a közterületek tisztán tartását, és a lakossági szemét- gyűjtés egy részét is a város finanszírozta. A lakosság 3,50-et fizetett helyiségenként, ez még a ráfordítási összegeknek a felét sem fedezte. Így a közterületekre felhasználható pénzből kellett a hiányt pótolni. Mo6t, hogy a 3,50 helyett 5 forintot kér a városgazdálkodási vállalat, azt jelenti, hogy a közterületek tisztán tartására az eddigieknél több jut. A háztartási szemét elszállítása ugyanis szabadáras munka. S amit — a fölemelt díjszabás ellenére is — a városgazdálkodási vállalat ráfizet, behozhatja a közületeknék, vállalatoknak végzett munkával. Mindenesetre a pénz nem a közterületek tisztán tartására megy el. A város korábbi köztisztasági helyzetét látva, és a gondokat megértve a megyei tanács hathatós segítséget nyújtott: az idén 6,5 millió forintot biztosított e tevékenység fejlesztésére. Ezt az összeget jövőre is valószínűleg megadják majd. Ez annyit jelent, hogy a korábbinál háromszor nagyobb összeg fordítható e fontos területre. — Várhatók-e változások a városi szemét összegyűjtésében, szállításában, ártalmatlanításában? — Ez a városgazdálkodási vállalat hatáskörébe került, így a vállalat teljes mértékben érdekelt lett eszközei fokozottabb kihasználásában, a szervezett szemétgyűjtés kiterjesztésében. Már döntés született arról is, hogy újabb 28 iftcát vonunk be a rendszeres hulladékgyűjtésbe. Ugyanakkor 21 utcában korszerűsítik ezt a munkát. Megkezdjük a VI. ötéves tervidőszakban felépítendő városi szeméttelep létesítésének előkészületeit. Plakátokon, iskolákban vetített filmeken hívjuk föl a figyelmet a saját környezetére többet adó, jobban figyelő emberi magatartás szükségességére. — Sokan azt mondják: most már itt az ideje a cselekvésnek. Büntetni kell a szemetelöket! — Mi is ezt mondjuk. Régebben havonta szerveztünk köztisztasági őrjáratokat Most hetenként A hatáskör is bővült A városgazdálkodási vállalat, az IKV, a Köjál, a városi tanács és a rendőrség embereiből álló csoport — elsősorban a belvárosban — hetenként végigjár egy-egy útvonalat A rendőr gyakran bírságol a helyszínen: szabálytalanig parkoló gépkocsik vezetőit, csikket eldobó szemetelöket az építkezésről a közútra sárkihordókat... Nyomtatványokat rendszeresítettünk, amelyeken a szabálytalanul parkolók első esetben a figyelmeztetést majd a szabálysértési följelentést megkapják. — Megfelelő-e a vállalat műszaki-személyi felkészültsége? — Ha erre nem Is mondhatok egyértelműen igent * vb-határozat nyomán a fejlődés erre tart Üj, nagyobb teljesítményű, korszerű gépek beszerzéséről tárgyalunk. S erre alapozva készítettük el a város köztisztasági hosszú távú tervét Már a VI. ötéves tervidőszakban szeretnénk elérni, hogy Kaposvár köztisztasága egy kézben összpontosuljon. Csupor Tibor Piaci korkép Kettőt fizet, egyet kap... Swaélyw Időjárás, nemkevésbé xxMazékotu.y árak éski- smenhetetlen vásárlók jellemeztek a tegnapi kaposvári hetipiacot Minden volt valamennyiért és ómnak a kétszereséért, \a vásárlók pedig a sokadüka ellenére az utőb- braikbóá vettek. Virággal immár Kapóst lehetett volna, rekeszteni, de az árusak még mmtltg — finoman szólva — élelmesek voltak. A piac bejáratánál feketén árulták a -. sárga nárcisz*. Három csokor volt 10 forint aki kevesebbet vett, 4-órt kapta csokrát A vásárlók méltatlankodtak, pedig az igazi ravaszságok csak arrábto következtek. -Kettőt fizet, eovet kap- jelszóval ment a jácint és a nárcisz, szálanként (!) tót forintért Bosz- szankodhatott, aki kifizette, ment ugyanennyiért a piac szeles oldalán csotoomyit kapott volna. A szálanként 8— 10 forintos ttttjpant és szegfűt kizárólag gavallérok vették. Akárcsak egy beta, tegnap is 13 forint volt az -édes- ce- cei paprika darabja. Egy darab sem hiányzott a múlt heti kínálatból, ba az ár martad, nem is igen fog.:: -Zuhant- y szoot az áboctea ára, i már -csak- «0 forint kSója. Feje? saláta akadt három forintért, de hatért i& A hegyes erős paprikát kínálók csak heteltek-hatoltaJc l assan egy hónapja kapható már hónapos retek, az ára most csomónként 3—4 forint A zöldhagyma csomója 2—4 forint, a főnShagymáé 7—14. 1—2—3 forint a petnesse- ivem, sódra* spenót Kelkáposztát fejenként 12-ért ajánlottak, de 6-ért is veit Babot eladni továbbra sem szabad. A vásárlást viszont nem tiltja a rendelkezés. Legalább is így okoskodhattak a kiskereskedők, akik ölte lószám vették a tarka és fehér babot Az extra, különleges, csoda (stb.) akna 12,60, ameilyik egyszerűen csak alma, azért hatot kértek. Piaeszerte hűlt helye volt a párád icsomnak. — Hogy ez a csirke? — Próbálja csak megfőzni, majd rájön, hogy tyúk ez. Egyébként 75. A hánya veti válasz is sejtett, valamelyest emelkedett a baromfifélék ára, nem úgy a tojásé. Egytíanél többet'a hí- mesért sem adtak. Országszert* haaank) a szabadpiac. ára, csupán Debrecenben 1,30. Az élő csirke Pesten, a legolcsóbb. 30 forint, ugyanakkor 100 kilométerrel arrább, Kecskeméten 40—42. A burgonya Szegeden any- nyi, minit Somogybán, 4 forint, viszont Komlón 5,50. A minőségi alma Szolnokon 8 forint, Békéscsabán majdnem kéíszer annyi A vöröshagyma is a Tisza partján a legolcsóbb, 4—5 forint, Komlón. 10. A házi tehéntúró húsz forinttal drágább Debrecenben, mint Békéscsabán, ahol 30 forint. Ugyanekkora a különbség a fokhagymánál: Szegeden 10 forint, Pápán 30! Primőrben a főváros a »legolcsóbb«. Mi váltizitt a cigánysoron ? öt hónappal ezelőtt szegődtünk annak nyomába: ml az oka, hogy a nagyatádi járás szomorú statisztikáját — az állami gondozásba vont gyerekek létszámára gondolunk itt — az iha- rosberényi körzet vezeti. A négy községből akkor 65 kiskorút tartottak nyilván állami gondozottként Alkoholizmus, brutalitás — ezek voltak a menedékbe utalás indokai. Miután a gyerekek csaknem kizárólag cigány szülők gyermekei, felkerestük a leginkább veszélyeztetettek családjait Kísérőnk Csuha Józsefné, a közös tanács igazgatási előadója volt, aki nem könnyű munkáját péddaadóan végzi. -Araszolva kicsiket haladunk« — mondta öt hónappal ezelőtt Mostani látogatásunk célja az volt hogy regisztráljuk a moccamásnyi változásokat. Azokat melyek — ha egyelőre nyomokban is — az integrációt ígérik. Ötszáz emberről van szó! öt hónappal ezelőtt Templomos Ferencé knél kezdtük utunkat Iharos berényben. Nem találtuk otthon: nagyfal elvonókúrás munkaterápián volt Mint megtudtuk, azóta néhányszor megszökött Miután a kiskorúak állami gondozásáért rá háruló összeget rendszeresen elmulasztotta befizetni, újabb tíz hónapig meghosszabították kényszertartózkodását az apró, vakolatlan családi házon kívül. öt hónappal ezelőtt az ifjabb Ferencet, annak élettársát, Marit, és karon ülő babájukat találtuk csak otthon. A tizenkilenc éves Ferenc nem dolgozott »betegség« miatt Mostani látogatásunkkor zárva találtuk az épületet mely csak egy fokkal lakalyosabb a putrinál. Ifjabb Ferenc — jó érzéssel nyugtázhattuk — dolgozik a vízügyieknél. Lépés értékű változás ez. Az azonban aggasztó, hogy élettársával visszaköltözött a népesebb családba — az anyósakhoz —, ahol a körülmények szintén nem megnyugtatóak. Közben megszületett a második gyerek; a kórház szorgalmazza — teljes joggal — az állami gondozásba vételt Tavaly október közepén Inkére is eljutottunk. Tinó Erzsébet a korai fagyok idején egy kerítéskapuhoz erősített fólia alatt -lakott« hatodik gyerekével, (öt állami menedékben.) A nem túl nagy házat viszont az anyja, bejelentetlen testvérei és idegenek -sajátították ki«. Mostanra a -fólia-lakást« Tinó Erzsébet fölszámolta már. Akkor úgy volt, hogy Szombathely mellé költözik. El is tűnt rővidebb időkre, de eddig még mindig visszatért Inké- re. Kedvező változásra ebben az esetben is bukkantunk: az egyik Tinó fiú egy lovat eladva házat vásárolt tizennyolcezer forintért így élettársának és gyerekének kis akarattal otthont tud teremteni. Horváthéknál a szomszédban is újabb gyerek született ottjártunk óta. A családfőt — regisztráljuk ezt a pozitív változást is — a tanács elhelyezte az építőbrigádba, ő pedig önként jelentkezett elvonókúrára. Aprót, de sikerült, tehát lépni. De, aki egy ilyen -körútra« vállalkozik, az majdnem törvényszerűen szembetalálja magát újabb »esettel«, tragédiával is. Az egész községet megrázta a négyéves Orsós Misi tűzhalála Nem1 ő az első cigánygyerek, aki megégett Inkén. Czi- póth Antal főelőadó, az inkei kirendeltségvezető elmondta, hogy az ott élők egy rétege már szinte teljesen integrálódott. Ezek Inke régi cigánylakói. Orsós Misi esete azonban figyelmeztetés: őrizni kell az életet Vasárnap volt, március 18-a. -Hogyan történt?« — kérdeztük az anyát három nappal «később. Misi gyufával játszott abban a melléképületben, mely félig a pajta félig az istálló szerepét tölti be. Hét testvére közül néhányat az apa televíziózni vitt át a szomszédba ö egyébként éjjeliőre, takar- mányosa az inkei tsz-nek. Az anya gyógynövényüzletet kötni volt távol a Vörösmarty utcai háztól. Amikor a lángokat oltani kezdték, még senki sem tudta, hogy halott is van a szalma alatt Misit aznap temették, amikor ott jártunk... Leskó László Gerencsér Miklós I FERDE HÁZ i I — Akárcsak Pintér bácsi, a villanyszerelő! — derült fel még jobban a lány. — Az ám, az örök viccmesélő. És olyan keze van, mint az idegsebésznek. Valóságos plasztikai műtéttel operálta be a falakba a huzalcsöveket a csatlakozó dobozokat, a konnektorokat meg a kapcsolókat Közben állandóan mesélte a százéves vicceit. Elhűlve hallgatott Edit, nyugtalanul pislogott a fém- díszműves. Bea mit sem értve. tompán bámészkodott. Dezsőnek remegett a tokája, rángott a szája. — Elég a viccekből — mondta baljósán. Karikó szándékosan vigyázott gyanútlannak látszó jókedvére. — Miért? Dezső jócskán feljebb srófolta hangerejét: — Mert nincs bennük humor! — Az lehet. De a legrosszabb vicc nem tőlünk származik! — mondta Márti. — Hát? — kérdezte vallató érdeklődéssel az apja. — Azoktól, akik előtt semmi sem szent! Akik mások ingyenmunkájával kereskednek! Dezső eltökélten mozdult a lánya felé. Edit határozottan ráparancsolt: — Türtőztesd magad. De nem is támadhatott volna Mártira a kőfaragó. Szótlanul, ám annál tömörebben állta útját a piros garbós legény. Belátva, hogy a tettle- gesség jóvátehetetlen következményekkel járna, fújtatva lefekezte magat. Kárpótlásul a tekintélyének ártó megtorpanásért, rekedtségbe bicsak- ló hangon kiáltotta el magát: — Ki innen! A lány megremegett, de Karikó nyugodtan, békés szánakozással mosolygott a kőfaragóra. — Én Is úgy gondolom, hogy el innen — szólt egyetértőn, indulatmentesen. Megfogta Márti kezét. — Gyere. Menjünk... XXIV. A fiatalok távozása után Dezső tekintélye reparálásaképpen férfias basszushangon méltatlankodott. — Ez az átkozott úri modorom. Ez gátolt meg abban, hogy szájon nem töröltem a lányomat. A fémdíszműve6nek a szeme sem rebbent az iménti jelenet láttán. Félreállt, kivárta, mikor juthat ismét szóhoz. — Ünnepélyesen kinyilvánítom, hogy az iménti jelenet számunkra soha meg nem történt. Diszkrécióm fátylat borít rá. Szabadna visszatérni jövetelünk érdemi céljára? — Nagyon helyes — szólt finnyáskod va a türelmetlen Bep, s kényes tekintetét a mennyezet felé fordította. — Azt hiszem, ide kovácsoltvas csillár illene leginkább. I Dezső hirtelen utálni kezdte ezt a kényes, élő csecsebecsét. Mosolyogni próbált, de csak vicsorogni tudott. — Szó se róla, kisasszony. Leginkább. — Ügy értem, hogy a kolo- niálgarniturához — fontoskodott Bea. Nem állhatta meg Edit, hogy rá ne szóljon udvarias megvetéssel. — Mi is úgy értjük, kedvesem. A fémdíszműves élénken észben tartotta a szabályt, hogy üzletembernek nem szabad megsértődnie, de azért neheztelve vette tudomásul a Burján testvérek fölényeskedését. Hiányolta Paulát. Vele szívesebben tárgyalt volna. — Sajnálom, hogy nincs lehetőségem átadni kézcsókomat Paulácskának — mondta. Dezső félvállról felelt neki. — Megteheti, ha majd hazaérkezik a temetőből. — Hogyan ? ... — Ma van ugyanis az én szépemlékű apósom nevenap- ja — világosította fel Dezső a fémdíszművest. — Mivel szeretett nejem példás szülőtisztelő, vitt egy csokor tearózsát a papa sírjára — Nos, ha érdeklődhetnék tisztelettel... Mi az utolsó ár? Dezső azt hitte, szuggerálni akarja a szomszéd azzal a rebbenetlen, elmélyült tekintetével. Ö is így nézett Félix Elek szemébe. — Az utolsó ár? Hogy ne legyen okunk a vitára, pontosan annyi, mint az első. A kopasz fejebúbjára fésült ritka hajzatot simogatta Félix, közben olyan képet vágott, mintha enyhe fogfájással bajlódna — Szabadjon megjegyeznem, én úgy tudom, hogy ez a lakás Editkéé. — Szívesebben tárgyalna vele? — kérdezte Dezső sértődött vigyorgással. — Esetleg a kedves férjével is.,. Ráérősen fonta össze Edit a karját magas melle alatt. Barátságos tekintete sajnálkozó volt. Ezzé] fejezte ki, hogy nemes érzelmű ember ő, adott esetben a lóiétúhoz is irgalmas tud lenni. R F. (Folytatjuk)
