Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

AZ M S Z M I* SOMOGY M EG YE I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 76. szám 1979. március 31., szombat Szilárdan, kiegyensúlyozottan Ülést tartott az Elnöki Tanács A. nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevé­kenységéről szóló jelentést, valamint a belpolitikai elet egyes időszerű kérdéseiről előterjesztett tájékoztatót vi­tatta meg és fogadta el a Központi Bizottság március ~X-i ülésén, ezt adja tudtul az a közlemény, amelyet a lapok pénteki számukban hozlak nyilvánosságra. A ve­zető párt- és állami testüle­tek nemzetközi tevékenysé­gét és irányvonalát jóvá­hagyva a Központi Bizottság megkülönböztetett hangsüly- lya! mulatott rá: az enyhü­lést akadályozó tényezők elhárításában, a nemzetközi légkört mérgező törekvések \ Lse74W47őritásában meghatá­rozó szerepe van a szocia­lista országok együttes föl­lépésének. Hazánk aktív résztvevője a' szocialista or­szágok közös erőfeszítéseinek — Helsinki szellemében — a nemzetközi enyhülést, a bé­kés egymás mellett elést szolgálva. Kiemelkedő jelentőségűnek ítélte a vezető párttestület Kádár János és Leonyid llrezsnyev márciusi találko­zóját, ahol a tárgyalófelek mind a nemzetközi kérdé­sekben, mind a gazdasági együttműködés továbbfej­lesztésének szükségességé­ben és gazdag lehetőségeiben azonos álláspontot foglaltak cl. A nemzetközi helyzet ese­ményeit áttekintve a Köz­ponti Bizottság nagy jelen­tőségű tényként értékelte Kambodzsa népének győzel­mét* hazánk lakossága ne­vében is elítélte Kína világ- békét veszélyeztető kalan­dorpolitikáját, a Vietnam el­leni fegyveres agressziót. A nemzetközi helyzetről szóló jelentést elfogadva a Köz­ponti Bizottság megállapí­totta: népünk üdvözli az iráni forradalmi változáso­kat. míg az egviptomi—izra­eli különbekéről úgy véleke­dett, hogy az állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. A nemzetközi helyzet bonyo- loitsága, a makacs feszült- s'ggócok keltette veszélyek is indokolják pártunk azon törekvését, hogy óhaitja és a maga eszközeivel elősegíti a testvernártok közötti kapcso­latok fejlesztését, erősítését. Belpolitikai életünk egyes időszerű kérdéseit elemezve a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapította meg: a párt vezető szerepe érvényesül s ez legfőbb biz­tosítéka annak, hogy a to­vábbi haladás feltételeit megteremthessük. Ezeknek a feltételeknek a korábbiaknál célszerűbb kialakításához adott nagy segítséget a tes­tület 1978. április 19—20-i ülésének — a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló — határozata. A Központi Bi­zottság mostani ülése hang­súlyozta: az áprilisi határo­zatban foglallak végrehajtá­sa — összhangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával — megfele­lő úton halad, a cselekvés egységét, célratörését, ritmu­sát cs hatásosságát azonban némely területen javítani kell. Elsősorban a gazdasági te­vékenységre. valafninl az ál­lami elet fejlesztésére ért- b éljük. vonatkoztathatjuk ezt. A Központi Bizottság ugyanis ismételten aláhúzta: szocialista építőmunkánk leg­fontosabb terepe ma a gaz­daság. s ezen belül első he­lyen most az 1979. évi nép- gazdasági tervben foglaltak végrehajtása, a tervcélokkal egyező ágazati, vállalati cse­lekvés áll. Az idei népgazdasági prog­ram kezdete — amint ezt a közleményben olvashatjuk — megfelelő munkáról ta­núskodik. Épp emiatt kell fölfigyelni arra a tapasztalat­ra, hogy nem mindenütt ér­tik világosán — az iparcso­port!, iparági irányításban éppúgy, mint a termelőhe­lyeken — az űj követelmé­nyeknek megfelelő gazdasá­gi tennivalókat, s ezért a cél­szerű cselekvés is késik a termelő tevékenység némely részterepén. A minőségi, ha­tékonysági követelmények előtérbe állítása — amire egyebek mellett módot kínál a termelésnövekedés vissza­fogottabb üteme, a folyó be­ruházásokra történő kon­centrálás — nem belátás kérdése, hanem szükségsze­rűség. A szigorúbb gazdálko­dási feltételek ellenére kö­zösségek sora bizonyította, hogy megvannak — illetve előteremthetők — a források a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító cselekede­tekhez, fejlesztésekhez és termelési eredményekhez. Tág terepen vizsgálódott a Központi Bizottság belpoliti­kai életünk különféle össze­tevőit mérlegelve, hiszen a szövetségi politika alakulása, a tömegek erősödő részvéter le a közéletben éppúgy he­lyet kapott az értékelésben, mint a fegyveres testületek tevékenysége, az állami élet fejlődése, a kommunisták növekvő aktivitása a part politikájának képviseletében cs megvalósításában. Ez a szeles körű áttekintés egy­ben jelzi azt is, hogy a ve­zető párttestület folyamato­san figyelemmel kíséri a tár­sadalmi—gazdasági életünk igazodását a változó köve­telményekhez. azaz nemcsak akkor foglalkozik egy-cgy kérdéscsoporttal, amikor ab­ban esetleg gondok, nehéz­ségek sűrűsödnek, hanem rendszeres és következetes ellenőrzést gyakorol — ép­pen a párt vezető szerepé­ből származó felelősségér­zettől vezérelve. Kiegyensúlyozott belpoli­tikai életünk alapköve a párt bevált politikája, fts c poli­tikát a tömegek cselekvőén támogatják. Ez éppúgy kedvező hatással van a szocialista demokrácia erő­södéséire. gazdagodására, mint ahogy serkentően hat rá a párttagság megnöve­lt ed ett aktivitása is, s ezen belül a kommunista példa- mutatás, a nehéz feladatok vállalása, a kezdeményezé­sek fölkarolása. Hatalmas erő rejlik a cselekedni ké­szek táborának szüntelen gyarapodásában, s ezért nagy a cselekvés egységének sze­repe termelő- és lakóhelyen egyaránt. A leendők lényegét a Központi Bizottság így fo­galmazta meg: »A fő fel­adat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi terme­lés eredményeinek és az ei­ert életszínvonalnak a meg­szilárdítása, a további fej­lődés feltételeinek megte­remtése,•< A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeie'et fogadott el, amely 1979. július 1-vel hatályba lépteti az új Bünte­tő törvénykönyvet, rendelke­zik a szükségtelenné vált jog­szabályok hatályon kívül he­lyezéséről, továbbá a törvény- könyv végrehajtásával és ér­telmezésével kapcsolatos más fontos rendelkezéseket tartal­maz. Az új Büntető törvénykönyv cg vés rendelkezéseivel össz­hangban az Elnöki Tanács módosította a büntető eljárás­ról szóló 1973. évi I. törvényt. Eijp*elcmmcl a Magyar Tu­dományos Akadémia megnö­vekedett és kiszélesedett fel­adataira, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újó­lag szabályozta az akadémia jogállását és hatáskörét, A mezőgazdasági- és élel­mezésügyi ágazat területi ál­lami irányításának fejlesztése érdekében az Elnöki Tanács módosított néhány törvény­szintű hatásköri szabályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött: dr. Bíró József külkereske­delmi minisztert — érdemei elismerésével, nyugállomány­ba vonulása miatt — fölmen­tette tisztségéből és Veress Pétert külkereskedelmi mi­niszternek megválasztotta; Bálint Józsefet fölmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencnc dr.-t állam­titkárnak kinevezte. Egyidejű­leg a Minisztertanács Bálint Józsefet — érdemeinek elis­merése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt — fölmentette a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöki tiszt­ségéből, egyben Nyitrai Fe- rencné dr.-t a Központi Sta­tisztikái Hivatal elnökévé ki­nevezte. Az Elnöki Tanács Nagy Ti­bort büntetésvégrehajtási ve­zérőrnaggyá, az igazságügy-mi­niszter pedig a büntetésvégre­hajtás országos parancsnoká­vá kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. Az Elnöki Tanács dr. Bíró Józsefnek, a külkereskedelem­ben kifejtett eredményes te­vékenysége elismeréseként — nyugállományba vonulása al­kalmából — A Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Veress Péter külkereskedel­mi miniszter pénteken a Par­lamentben letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Ká­dár János, az MSZMP KB el­ső titkára, házár György, a Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke és Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. A Dcl-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat 1977. óta építi a Jutái úton beton-előregyártó telepét. A 20,5 mil­lió forintos beruházás az idén készül él, A pénz felét gépek­re költötték. A budapesti Epltögépgyártó Vállalat Emelőgép- gyára építette fül a telepen ezt az óriási mozgódarut — egy­millió 780 ezer forint az ára, a szerelési költsége pedig 300 ezer forint. A daru 12 és fél tonna teherbírású, tíz méter magasra tud emelni, a sintávolsága 10 méter. Ügy építették, hogy az emelőszerkezet a daru lábaitól jobbra is, balra is öt méter­re el tud érni. A Délviép szakemberei tegnap vizsgáztatták az új darut. Ha mindez meglesz, két hét múlva elkezdhetik a munkát a sárga óriással. fi Politikai Bizottság tagjainak látogatásai Üzem- cs iskolalátogatás Huszár István, az MSZMP! Politikai Bizottságának tagja, j a Minisztertanács elnökhe-' Magyar—bolgár barátsági napok Nagygyűlés Berzencén, Lábodon Gazdag programú magyar- bolgár barátsági nap volt csütörtökön és tegnap me­gyénkben a Hazafias Népfront megyei bizottságának szerve­zésében. Somogyba látogatott Alelcszandr Decsev vezérőr­nagy, a Bolgár Népköztársa­ság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, Emil Pet- kov, a Bolgár Kulturális Köz­pont igazgatóhelyettese, vala­mint Alekszandr Gyurov, a központ fömunkatársa. A bolgár vendégek Rostás Károlynak, a Hazafias Nép­front megyei elnökének kísé­retében csütörtökön délután Nagyatádra utaztak. A kon­zervgyárban Jéger Ferenc igazgató a gyárról, dr. Kovács János vb-titkár a városról adott tájékoztatót. A gyárlá­togatás után a művésztelepet nézték meg, majd Berzencére mentek. Kováes Istvánná, a pártvezetőség titkára ismer­tette meg a község életévei a vendégeket, s megmutatta, hogyan fejlődik Berzence Csütörtökön este hétkor zsú­folásig megtelt a berzencei pártház nagyterme: a barát­sági nagygyűlés résztvevőihez először Alekszandr Decsev szólt, majd Emil Petkov be­szélt a Bolgár Népköztársaság külpolitikájáról, a testvéri or­szág mezőgazdaságának ered­ményeiről. Tegnap reggel Kaposváron folytatódott a barátsági napok programja. Novak Ferenc vá­rosi népfronttitkár tájékoztat­ta a vendégeket a megyeszék­hely életéről. Ezután az 503. számú Ipari Szakmunkáskep­A bolgár vendégek a kaposvári 503. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetben. ző Intézetben Bogdán János igazgatóhelyettes ismertette az oktatási intézmény munká­ját, megmutatta a korszerű is­kolát a vendégeknek. A szak­munkástanulók egy csoport­jának Alekszandr Gyurov be­szélt a bolgár ifjúság életéről. Előadását filmvetítéssel szem­léltették. Kötetlen beszélgetés alakult ki: a fiatalok kérdez­hettek is a testvéri országban élő fiúk és lányok helyzeté­ről. Tegnap délután Lábodon a tanácsházán Balta László, a pártvezetőség titkára beszélt a községről. A bolgár vendégek megkoszorúzták a bolgár hő­sök emlékművet. Megnézték az iskolát, az óvodát, majd a Dél-somogyi Állami Gazdaság nagysalléri üzemegységét Galamb Gábor kerület vezető kíséretében. A barátsági nagygyűlés este fél hétkor kezdődött a lábodt művelődési otthonban. Leber Gyuláné tanácselnök ryiiotta meg, majd Alekszandr Decsev emlékezett meg a hazánk fel­szabadításában részt vett boL gár katonák hőstetteiről, s Emil Petkov adott tájékozta­tót a Bolgár Népköztársaság­ról. A magyar—bolgár barátsági napokon sokan megismerték a testvéri szocialista ország éle­tét. A bolgár vendégek pedig meggyőződhettek a megye fej­lődéséről, a két nép barátsá­gáról. lyettese pénteken látogatást tett a főváros XXII. kerületé­ben. A kerületi pártbizottság székhazában tájékoztatták a vendéget az SO ezer lakosú városrész politikai, gazdasági, társadalmi életéről és fejlő­déséről. Ezt követően Huszár István a/, országos Frederic Joliot- Curie Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézetbe látogatott, majd az épülő, új Rózsakért utcai lakótelepre, ahol 1980 végéig 1100 lakást vehetnek birtokba a lakók. Ezután megtekintette a buda- tétényi kerületi kulturális köz­pont építkezését, az úttörő- ház munkálatait. A program a Gyümölcs- es Dísznövényter­mesztés i Kutatóintézet dísz­termében rendezett pártaktí- vaüléssel fejeződött be. Hu­szár István gazdaságpoliti­kánk időszerű kérdéseiről tar­tott tájékoztatót. • • • Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Veszprém megyében. Csütör­tökön Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságá­nak első titkára tájékoztatta a megye életéről, ezután Bala­tonalmádiban fölkereste a Bauxitkutató Vállalatot, majd Tapolcán a Bakonyi Bauxit­bánya-vállalat munkájáról hallgatott meg tájékoztatót. Megtekintette az Iza—II. ak­naüzemnél a vízüzemi auto­mata állomást és találkozott a Deáki—II. aknaüzem 4-es komplex szocialista brigádjá­val. Az Ajkai Timföldeyár és Alumíniumkohóban fölkeres­te az uj timföldüzemet. Fock Jenő pénteken az utób­bi időben kiváló eredménye­ket elért Veszprémi Állami Epitőiparf Vállalat munkájá­val ismerkedett, és fölkereste k veszprémi házgyárat, vala­mint az új tejgyárat. Ezután látogatást tett a veszprémi akadémiai bizottság székhazá­ban. A kétnapos program Ne- mesvámoson, a Veszprém kör­nyéki tsz-ek vezetőivel folyta­tott eszmecserevei fejeződött be. Óriásdaru a betoutelepen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom