Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

Vendégségben Győző tanár úrnál Történelem nádfedél alatt ' — Sándor bácsi nemrég ér­dekes ajándékkal gazdagította a helytörténeti gyűjteményün­ket — jegyzi meg Győző. — Egy úgynevezett vasas zseb­könyvet kaptunk tőle, ame­lyet szervezett munkások szá­mára adtak ki a század ele­jén. Tüntetésekről, sztrájkok­ról van szó benne, s egy vád­iratot is tartalmaz. Tisza Ist­ván ellen. Akkoriban Sándor bácsi már a fővárosban a Vikftória^malomban dolgozott. — A katonaságnál találkoz­tam először a munkásmozga­lommal — mondja az öreg­ember. — Furcsa körülmények között A későbbi sztrájkoló akkor még sztrájktörő volt Angyalbőrben, persze. Nem le­hetett mást csinálni, a hadbí­róság nem kukoricázott Ta­lán hallottak a nagy vasutas- sztrájkról, amely 1903 máju­sában tört ki. Emlékszem, ép­pen kimenőnk volt, vígan sö­röztünk egy nyári vedéglő- ben, amikor a 26. ezred kürtö­se riadót fújt Két ezred fe­küdt Esztergomban. A 26 »tót« ezred, meg a mienk, a 76-os gyalogezred. Mondom a komáknak: »Készüljünk, mert ha a tót kürtös befutott a mienk se késlekedik sokáig. Fekete lovon jött Fújta a vi- gyázzt, aztán az ezredhívót, s mi futólépésben haza. A lak­tanya udvarán már osztották az élest. Mindenki jgyázhúsz , töltény kapott Friedrich fő­hadnagy, ahogy meg­látott, már adta is a pa­rancsot: sze­kérre a ko- vácsműhely- lyel! Este hatkor indul­tunk a bécsi hajóval Bu­dapestre. A Petőfi téren ‘Kiabálás: »Megjöttek a sztrájktörők, szegény 1 vas­utasoknak vé­gük«! A Má­ria ' Terézia laktanyába masíroztunk. Reggel hat­kor ébresztő. Elosztás. In­dulás Érsek­újvárra bak- terházakhoz, állomások­ra, vonatra. Minden posztra] katona került vasutas mun-1 kás közelébe se mehetett a pályának. Előfordult, hogy rá-j lőttek a mozdonyra vadász-j puskával. Május 21-ig tartott a sztrájk. A Keleti pályaud­varon ünnepi beszédet mond­tak a tiszteletünkre, minden katona 55 forint »Júdás- pénzt« kapott Egy tehén ára volt ez akkor. — Leszerelés után mindjárt a Viktória-malomba került? ;— kérdeztem. — Néhány hónapig itthon maradtam. A gazdák gőzgépé­vel csépeltem, aztán fölmen­tem Pestre. Egy-két hétig be­jelentő nélkül gőzekéket ja­vítottam Fa László mester­nél, majd elhelyezkedtem a malomban. Huszonnégy vasas dolgozott itt. A vas- és fém­munkás szakszervezet tagja­ként heti hat krajcár tagdíjat fizettem, később tizenkét kraj­cárt Az órabérem 13—20 krajcár volt, s naponta tíz órát dolgoztam. A napszámos munkásoknak (segédmunká­soknak) ugyanitt 8 krajcár volt az órabérük. Igen Kevés. Szakszervezeti bizalmi vol­tam, tüntetésekben, sztrájkok­ban vettem részt. Mindig va­lamiért, vagy valami ellen tüntettünk, vagy sztrájkol­tunk. »Jogot és kenyeret!« — ezt a jelszót kiabáltuk legin­kább. Az V. kerületben lak­tam, de előfordult, hogy egy- egy tüntetés végén a IX-ben kötöttem ki. Kardlapozó lo­vasrendőrökkel a nyomomban. Az 1907-es és 1908-as eszten­dők elég melegek voltak. — És 1912? — Ha jól emlékszem, má­jusban volt az általános sztrájk. A vasasok voltak ak­kor is a legkeményebb legé­nyek. A Váci úton, a Kőbá­nyai ülőn ... Bosnyák kato­nák vonultak Kispest félé fel­tűzött szuronnyal. A trombi­tás egyre csak azt fújta: -Lőj baka, lőj baka. tele a f§ gatya.« Később a világhábo­rúban erre a jelre rohamoz­tunk mi is... A nép a par­lament felől jött. Ömlött Lo­vasrendőrök mindenütt A Csángó utca sarkán egy nő kést döfött a repdőr lovába. A Schlicht-gyáraiál drótköte­let húztak ki a munkások, az attakozó rendőrök nekirohan­tak, lepotyogtak a nyereg­ből ... Ilyenekre emlékszem. — És a sztrájkok? — Ajjaj! Volt úgy, hogy ki­lenc hetet töltöttem sztrájk­tanyán. — Hol? — Lágymányosán, Szúnyog­szigeten. A rendőrfőkapitány jelölte ki a satrájkitanyát Oda mindennap kimentünk, reg­gel négykor a vasas központ megbízottja névsort olvasott, s aki hiányzott, nem részesült segélyben. Ha a mulasztásnak betegség volt az oka, erről két szaktárs meggyőződött A gyá­rakban gyűjtöttek a sztrájko­lok számára. Hiányt nem szenvedtünk. Egy alkalommal, mi, malomi munkások a nagy­javítások előtt sztrájkoltunk. Nyáron. A szakszervezet ma­gasabb órabért követelt a karbantartó munka idejére. Minden kisvendéglőre két ma­lom jutott Kártyáztunk, kug­liztunk a sztrájktanyákon. HÉTVÉGI TÁIOLÓ Az erőd Reggelente a sörgyárból stráf­kocsi hozta a sört, a hentesek pedig élelmet küldtek. Mind­ezt a szakszervezet járta ki. Előfordult, hogy muzsikusok is kijöttek hozzánk, hogy szó­rakoztassanak bennünket. No persze a rendőrség besúgói is köztünk voltak. — Akadtak sztrájktörők? — Mindig. Volt nálunk egy szíjgyártó, aki abban az idő­ben már húsz esztendőt töl­tött a malomban. Nem akart sztrájkolni. Minden reggel női ruhában, szatyorral (mintha valami küldönc lenne) óva­toskodott be a kapun. Egy este a Duna-parton, a fatele­pek körül elkaptuk. Lerántot­tuk róla a szoknyát, a saját szatyrával vagdostuk fejbe. Jöttek sztrájktörők Óbudáról is. A Vizafogónál leptük mieg őket. Jó estét, köszöntünk ne­kik barátságosan. Honnan jönnék a szaktársak? -A Vik- tória-malomból« mondták. -Azok a piszok szocialisták nem akarnak dolgozni, helyet­tük álltunk be.« No erre az­tán. .. ami rájuk fért Javá­ban csépeltük őket, amikor kocsik álltak meg mellettünk Az újlaki téglagyár kocsisai suhogtatták az ostort Szerve­zett munkások azok is. -Mi van itt, emberek?« -Sztrájk­törőket abriktolunk.« Leszáll­tak a kocsiról, s a fonott os­tornyél boldogabbik végével segítettek nekünk. Beszélgetés közben rőzsét tördelt gyors, gyakorlott moz­dulatokkal lobbantott tüzet a sparheltban. Azután pipára gyújtott Most jön a világhá­ború — néz ránk bizonytala­nul. mert odakint szürkül, és Győző egyre sűrűbben néz az órájára Fogytán az időnk, nemsokára kezdődik a fúvó­sok próbája a szomszéd falu­ban. Pedig a világháborús él­ményeit aligha tudná dióhéj­ba sűríteni az öregember, hi­szen memóriája a legapróbb részleteket is rögzítette. Pon­tos beszámolót hallhattunk tő­le egykori ezredének veszte­ségeiről, a menázsi minőségé­ről, a patkolásra, gyógyításra szoruló lovak tulajdonságai­ról, a bécsi hadikórházról, ahol sebesülten feküdt. Arról a stájerországi fegyver- ’ gyárról is, ahol 28 ezer munkás katonával együtt két évig, a háború be­fejezéséig dolgozott — renge­teget tudna -mesélni«, akár­csak az őszirózsás forradalom­ról, amelybe éppen -bele­csöppent«, amikor hosszú tá­voliét után a Nyugati pálya­udvaron leszállt a vonatról. Károlyi Mihály éppen akkor jött Becsből (talán Károly ki­rállyal tárgyalt), s az állomá­son zajgó tömeg fogadta. -Két baka vitte a vállán« em­lékszik Sándor bácsi, és foly­tatná tizenkilenccel, a daru- tollaspkkal. Somogyi és Bacsó Béla (a Népszava szerkesztői) meggyilkolásával. temetésé­vel, amikor — mondta — a Keleti pályaudvar tetején gyorstüzelő ágyúk és géppus­kák meredtek a mártírokat kísérő munkástömegekre. Búcsúznunk kell. — Sándor bácsi 1931-ben köl­tözött haza. A becsületén folt sohasem esett, szerényen, csöndben, magányosan élde­gél. Jó időben kiül a háza elé, és előre köszön mindenkinek. (Folytatjuk) Szapudi András tTJra magyar filmet játszik a kaposvári Vörös Csillag Filmszínház a hét végén. A Budapest Filmstúdió új alko­tása Hernádi Gyula 1971-ben megjelent, s azóta újabb ki- I adást megért regényéből készült. Szinetár Miklós ren­dezte, aki nem először való­sít filmre Hernádi-művet: mint ismeretes, Az elnökasz- szony című tévéfilmet is ő rendezte, és a Szép magyar tragédia című drámát szintén 6 vitte színre Gyulán. Az erőd, most látható közös munkájuk egy meg nem ne­vezett kapitalista országban játszódik, ahol unott millio­mosok és kalandorok élet-ha­lál játékot, lokális háborút vívnak egymással; erre előre befizetnek, mint egy társas- túrára ... A film egyik főszerepét Rajhona Adám, a Csiky Ger­gely Színház színművésze kij, akit Szász Péter Kapasz­kodj a fellegekbe című film­jében láthattunk. A Latinca mozi a Fél ai fej jel című, kedves, régi Lata- óár-filmet ígéri minden kor­osztálynak, míg a Rákóczi mozi vasárnapi ajánlata: Egy, eladott élet. A Csiky Gergely Színház-1 ban ma estétől Frantisek H rubin Augusztusi vasárnap című színműve tekinthető meg Gazdag Gyula rendezé­sében. A vasárnapi előadás 14 óra 30 perckor kezdődik, este 19 óra 30-kor viszont Witold Gombrowicz Esküvő című műve látható Acs Já­nos rendezésében. A Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban található Fonómun- kás-klub vendége ma este 19 órakor a tatabányai Bányász Sgínpad lesz. Ä Raffai Sarolta regényéből — Mbrzsahegyek Bács Ferenc és Bordán Irén Az erődben. alakítja. A többi főszerepben Bács Ferencet, Tornai Bellát, Oszter Sándort, Madaras Jó­zsefet, Benkő Gyulát és Pé­tert, Tarján Györgyit és Hau- mann Pétert látják a nézők. Maradjunk még filmeknél! A Szabad Ifjúság Filmszín­ház a hét két utolsó napján a Tél Jakobsfeldben című szinkronizált jugoszláv, és A tóparti asszony című ugyan­csak szinkronizált szovjet— lett filmet ajánlja. Az előbbi gyerekek szemszögéből ábrá­zolja a fasizmust, illetve az ellenállást, az utóbbi fojtott légkörű, lélektani alkotás, melynek egyik főszereplője és rendezője Gunar Cilinsz­Gerencsér Miklós | "ferdeHÁZ I ..........mi in i mi ■mii in min mii ll■l^^TT^TT■■^^T■^r — Édes fiam, kár az erköl­csiekre apellálni! Művezető vagyok, könnyen kiszámítom, hogy kinek mennyi munka­bérrel tartozom a segítségért Megfizetem. A legmagasabb órabért fizetem, amit valaha is kaphattak Magyarországon a nyugdíjas fusizók. Sőt a dupláját fizetem! Ehhez meg mit szólsz, kispajtás,?!... XXill. Épp ajánlani akarta a szer­számlakatos Mártinak, hogy menjenek és keressenek vidá­mabb időtöltést, amikor meg­szólalt a lépcsőházi csengő. Mintha a mérnöknőn is vé­gigfutott volna az áram, aka­ratlanul megrándult. — Talán a hirdetésre jön­nek ... — nézett a bátyjára. Dezső egyetlen pillanat alatt átváltozott. Máris rontott az ajtónak. — Akkor most gyorsan cső­re töltöm az intelligenciámat. Miatyánk, ki vagy a meny- nyekben... — Kirohant a szobából,' az ajtót nyitva hagy­ta maga mögött. A bentmara- dottak pontosan hallották harsány szavalatát, melyet kissé torzított a lépcsőházi akusztika: 1— Á, fölséges szomszéd urunk!... Meg az ő hercegkisasszony lánya! Hát miért nem táviratoztak?! Mi­csoda szégyen ránk nézve, hogy az állami himnusz nél­kül kell fogadnunk önöket! De biztosíthatom a fényes vendégeket, hogy az érzelem majd pótolni fogja a külsősé­geket ! Alig észrevehető zihálással érkezett föl az emeletre Fé­lix Elek. Kissé1 féloldalt for­dult az előtérben, hogy egy­szerre léphessen lányával a szobába. Nyomban a beléje rögződött álszerénység hang­ján kezdte: — A világért sem akarok ám zavarni^ kérném tisztelet­tel... Csókolom a kacsóját, Editke... — A fémdíszműves viszont biztos, ami biztos ala­pon, a -kőfaragót is nagy reve- renciával üdvözölte1 —- Sze­rencsés jó napot, kedves De­zső. — önnek is, drága szom­széd. Érezzék otthon magukat. — Kedves Dezső, szavai mély benyomást tesznek rám. Szívélyessége felbátorít, hogy atyai gyengédséggel köszönt­sem tündöklő leányát — s el- lágyülva, nyitott tenyérrel mutatott Dezső lányára, Ka- rikóról azonban tudomást sem vett. Várakozóan köszönt Márti- ka. — Jó napot..; szervusz Bea. Mintha néma lett volna a fémdíszműves menyasszony lánya. Szó nélkül, mesterkél­ten kedves biccentéssel fo­gadta Márti köszönését. Ka- rikót felületes érdeklődéssel mérte végig. Bea különben csillogott a világos, fémes tisztaságtól. Haja szőke, ben­ne a hullámok keményre lak­kozó ttak; bőre fehér, de nem hamvasan, hanem krémektől fénylőn; műszempillája mere­ven állt, mint a babáké. Szemhéját a rézoxid kékje borította. S mindezt a festé- kes-fémes csillogást egy neo- szecessziós fodrokkal teli ru­ha csomagolta ciklámen szí­nű göngyölegbe. Senkivel nem törődve a lakást mustrálgat- ta. — Azt hiszem, jól el tud­nám itt rendezni a kolóniái garnitúrát.. Mondjuk ide kö­zépre kerülne a hatszemélyes asztal, oda az ablak mellé a bárszekrény, abba a sarokba a kerek társalgó asztal a két fotellel, ebbe a sarokba meg a heverő. Na és a könyves­polc? ... I Edit ironikus mosollyal fi­gyelte a szomszéd lány szán- déktalanul is tolakodó tervez- getését. Szívélyessége szintén ironikus volt, amikor helyet ajánlva a könyvespolcnak, a vele szemben lévő falfelület­re mutatott: — Talán oda. Élénk bizalommal helyeselt Bea. — Valóban! — De hirtelen aggodalma Lámadt. — És meg­bírja a fal a kolóniái köny­vespolcot? Nem állhatta tovább szó nélkül Karikó ezt a birtok­bavételi terepszemlét. — Igen, megbírja. Feltéve, ha tiplikre akasztják. Egyéb­ként a ház falai garantáltan erősek. Dezső pőffeszkedően simí­totta melléhez széles nyakken­dőjét. — Hát nem is bóvli. Elvég-- re szakemberekből áll a csa­lád. — Tanúsíthatom — sietett az igazolással Karikó. A kőfaragó hálásan fogadta a segítséget, jóiasöen húzta ki magát. — Na ugye. De kétkedőbben fülelt, ami­kor' hangot váltott a bordó garbós legény: — Meg azt is tanúsíthatom, hogy az összes többi szakem­ber ugyancsak a párját ritkít­ja. Valósággal felragyogott Márti szeme, hogy udvarlója alkalmat teremtett a leckézte­tő játékra. — Dömötör i bácsira gon­dolsz," a parkettásra? — Például. Ö készítette a városi tanács dísztermében az intarziás padlózatot. — Majd- 1 nem parancsolóan szólt Félix- re és Dezsőre: — Nézzék, mi­csoda pompás parkettet rakott ide. — Cipője talpával alapo­san megdöngette a padlót Mintha megijedt volna Már­ti, hogy valami fontos kima­radt, sürgősen jdézte a fiú emlékezetébe: — És a vakolat? Meg a mennyezet-rozetta ? — Igazad van — kapott észbe vidáman Karikó. — Szalőki bácsi a gipszrmiiniká- ban is profi. Nincs az a ne­héz ornamentika, amit meg nem mintázna. A műemlékek stukkóihoz hozzá sem nyúl­nak nélküle, pedig már elmúlt hetvenéves. (Folytatjuk) — készült Értjük egymást? című színpadi játékot mutat­ják be. László Tibor dramati- zálásáhan és rendezésében. A forgatókönyv a -Munkásélet« pályázat második díját nyer­te. A színpad egyébként ti­zenöt éve alakult, és a'törzs­tagságot ma is ez a gárda képezi. Munkásságukra a sok­oldalúság, »I kísérletező kedv és a gyakori fellépés a jel­lemző. Műsoraikat zömmel munkahelyi környezetben mutatják be. E színpadi já­tékuk egy értelmiségi család­ból származó ipari tanuló tra­gédiájának .okaira derít fényt Ebben az intézményben tartják a Matematikáról szü­lőknek című sorozat harma­dik előadásait is ma 18 óra­kor. Nagy napja van ma a bar­csi Gábor Andor Színpadnak: önálló műsorukat mutatják be a helyi művelődési köz­pontban. Színre kerül Orbán Ottó A világ teremtése, Hans Sachs A mennyet járt diák című műve, illetve a Pásté­tom és torta című népi komé­dia. 19 órakor kezdődik a be­mutató. Diszkó-hírek: a nagyatádi Victor Jara ifjúsági klub programjában holnap 18 órától szerepel lemeem.ű- sor. Eninél is nagyobb szabású rendezvény hol­nap 19 órától a kaposvári Dorottya szálló-vendéglő ze­ne-tánc programja, melyen a lemezgazdai tisztet Szabó Bé­la és Tóth Zoltán tölti be az -összes teremben«. Film- és diavetítés is lesz.' S most pillantsunk előre, a jövő heti programba! Hétfőn este rendezik a somogyi mű­vészeti szemle Kaposvár vá­rosi gálaestjét a Latinca Sán­dor művelődési központiban. A műsorban a/ megyeszékhely minősített amatőr együttesed és legjelesebb szólistái lép­nek föl. A megyehatáron túl­ról érkezett az értesdtés: áp­rilis harmadikán avatják Dombóvár művelődési köz­pontját és könyvtárát. Akkor leplezik le Samu Géza Po­gány mitológia című szobrát is a? új intézmény előfht.

Next

/
Oldalképek
Tartalom