Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-30 / 75. szám
Két tv- és három rádióműsor Ki figyelje a költségeket? N lem nehéz válaszolni a címban föltett kérdésre, hiszen kézenfekvő: a költségek szemmel tartása azok dolga, akik ezért kapják a fizetésüket. A könnyen megadott válasz pontosan arra figyelmeztet, ami a gondokat okozza: a hibás szemléletre, amely leszűkíti a költségelemzés és -gazdálkodás sokrétű feladatát néhány emberre. A termelőtevékenységben az előrelátás olyan, mint gépkocsivezető kezében a kormány: az iránytartós nélkülözhetetlen feltétele. Az előrelátásnak viszont elengedhetetlen eleme a költségek ismerete, s nemcsak utólag kiderítve, mi mibe került, milyen ráfordításokkal készült el, hanem a cselekvést megelőzve is tudva, mi mennyibe jöhet, azaz megéri-e egy-egy lépés eC gyártás-, a gyártmányfejlesztésben az árát, megtérítik-e a hozamok a kiadásokat? Az idén megszűnik hazánkban a személygépkocsiab- roncs-termelés — nem gazdaságos —, ugyanakkor a tehergépkocsik és az autóbuszok abroncsainak előállítása gyorsan bővül, nagy mennyiség kerül belőle kivitelre is. A két irányban tett lépést a költségelemzés diktálta, az bizonyította, mát érdemes, mit nem érdemes tenni. Újabb példáért nyúlva: a villamosgép és -készülék- iparban egy év alatt hetvennégy cikk gyártását szüntették meg, ezek átlagos kora — a termelés kezdetétől eltelt idő — 10,6 esztendő volt. Ugyanakkor 258 — egyedi és sorozat — tennék előállítását kezdték meg, s 1,4 milliárd forint értékűt már el is adtak azokból. Reprezentatív vizsgálatok szerint a szóban forgó új áruk egyharmadánál nem készült részletes előkalkuláció; azaz a gyártók ugrottak egyet a sötétben, abban bízva, mégis sikerül a dolog. Két-három éve nagy visszhangot keltettek az érték- elemzési ujjgyakorlatok, amelyekre néhány nagyobb vállalatnál sort kerítettek. A meghökkentő vizsgálati eredmények fölverte por azonban már leülepedett, ismét nagy a csend, a termékek java kerül amibe kerül alapon hagyja el a készáruraktárakat. Az idézett esetek, bármennyire véletlenszerűen választottak is, tanúsítják: gyenge lábakon áll a költségek súlyának elismertetése, egyszeregyszer ugyan látható némi nekibuzdulás, de utána marad a járt út, a kerül amibe kerül. S marad annak gyakorlata is, hogy törődjenek a költségekkel a közgazdasági o ztály, a kalkulációs csoport beosztottjai, az ő munkakörük ez. A költségek alakulásának befolyásolása: mindenkinek a munkaköre! S zénaboglyából húzkodva a szálakat: a költségekből tekintélyes részt lefaraghat a szállítási osztály, a legkedvezőbb továbbítási mód kiötlőiével, hiszen ne feledjük, ma már a termékek árának 8—12 százaléka — csekély értékű, de nagy tömegű cikkeknél 30— 50 (!) százaléka — a szállítás fedezete. Hozzájárulhat a minőségellenőrzés is a költségek kedvezőbbé tételéhez; a villamos forróvíztárolók egy év alatti javításának — 91 ezer eset — a fele — garanciális kötelezettség teljesítése volt. Ennek fedezete ugyan benne foglaltatik a termék árában, csakhogy elkerülhetetlen utolsó fillérig igénybe venni azt?! S persze mindezeket, a hasonlókat megelőzően a költségek útjelzőit figyelve kellene haladnia a termékfejlesztésnek, a gyártás korszerűsítésének, a termékösszetétel változtatásának.' Summa summarum: nincs olyan poszt, ahol ne akadna teendő. Abban a tényben, hogy a vállalatok ún. költségérzékenysége a kívánatosnál alacsonyabb, sokféle hatás ösz- szegeződik. Mert hiszen természetes, a költségek igazi súlyának érzékeléséhez valós viszonyokat, arányokat, értékeket tükröző árrendszerre éppúgy szükség van, mint az egyes költségnemek reális elkülönítésére. Nemcsak vállalati gyengeségek, tétovasá- gok, következetlenségek sűrűsödnek tehát a mai helyzetben, hanem hasonló jelző- jű irányítási, szabályozási elemek is. Ezek együttesen vezetnek arra, hogy például az elő- és az utókalkuláció számításai között meghökkentő eltérések mutatkoznak, felületesség, alaptalan optimizmus stb. miatt. Ez egyébként az új beruházások soránál is — sajnos — igazolódik, ahol — banki utólagos vizsgálatok ismétlődően figyelmeztetnek rá — az előzetes számítások^ kai szemben a tényleges termelési költségek 30—150 (!' százalékkal magasabbak! S az szintén elgondolkoztató, hogy az ún. egvéb költségek sokkal gyorsabban nőnek, mint a termelési kiadások egésze. , ncs olyan tényezőjük a termelési költségeknek — az anyagtól a munkásszállás működtetéséig —, ahol ne lehetne megállapítani a szükségest és a fö'ösíegesjt e'választó határt. Amihez kell némi többlet- energia, ám a termelőhelyek nem csekély részén csupán annyi szükségeltetne hozzá, hogy megadják a költségek rangját, tiszteljék a forintot, s ne püsztán bevételben, hanem elkerülhetetlen kiadások, s elérhető haszon viszonyában lássák, mérlegeljék terveiket, gyakorlati lépéseiket. Mészáros Ottó N B Dunántúl legnagyobb adója a kab-hegyi Kab-hegyen »megnőtt« a tv-torony azzal, hogy a tetejére — akrobaták által is megirigyelt ügyességgel — föltették azt a nyugat-német antennarendszert, mely a második műsort sugározza. A műszaki feladat bonyolultságát'jól jellemzi, hogy a nyugat-német szállítók először azt javasolták a postának, hogy helikopter segítségével emeljék a tetőre az új antennát. Aztán gyorsan le is beszélték erről a beruházót. Végül is olyan emelőrendszert szerkesztettek, amely »önmagát építette fel« a tetőre, majd amikor helyére került az antenna, a 235 méter magasságból le is bontotta a védőkorlátot és a csigásért. A torony teteje ma — Kab-hegyet is Sízámolva — 835 m magasan van a tengerszint felett. Innen indulnak el a tv- jelek. A negyven kilowatt teljesítmény — amellyel az adó sugároz — ma a legerősebbek közé tartozik az országban. A Kab-hegyről sugárzott műsort a 22-es csatornán lehet venni. Hogy miért éppen itt? A posta szakemberei egyszerű feleletet adnak: nemzetközi egyezmények határozzák meg, hogy melyük ország hol és milyen teljesítménnyel. melyik csatornán sugározhat. — Mit jelent Kaposvárnak az új adó? — A mérések azt bizonyítják, hogy megfelelően méretezett —» és jól beállított — tetőantennával tökéletesen vehető a városban a második műsor — mondja Horváth Ferenc, a rádió- és tv-műszaki igazgatóság osztályvezetője. — A kettes műsort a pécsi adóról is jól lehetett venni. A kab-hegyi adótorony. A JOBB ELLÁTÁSÉRT Üzletet nyitnak a tsz-ek Kaposváron A megyeszékhely ellátásában nagy szerepük van a környékbeli • termelőszövetkezeteknek, Kaposvár, sok intézménye — mint a mezőgazdasági főiskola — pedig az egész megye mezőgazdaságának fejlesztésében szerepet játszik. A város gyors ütemben fejlődő élelmiszeripara a legfejlettebb a Déi-Dunántú- lon: a megyein kívül regionális feladatokat is ellát. A városi pártbizottság a jobb ellátást szolgáló tennivalókat együtt oldja meg például a Kaposvári Járási Pártbizottsággal a kialakult gyümölcsöző együttműködés alapján, A városi pártbizottság Kaposvár sajátosságainak megfelelő tervet fogadott el a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatainak alapján, elsősorban a legfontosabb feladatokat emelve ki. Á testület a növénytermesztés szakosítására ösztönöz, mégpedig az adottságoknak legjobban megfelelő rendszerek keretében, a termelőszövetkezetekben. A Ka- postáj Tsz például már elhatározta a célszerűség és a gazdasági mutatók alapján, hogy 1980-ig a szocialista géprendszereket alkalmazzák, az úgynevezett bolyi rendszernek lesznek a tagjai. A több mint hetvenezer lakosú megyeszékhely jó és megnyugtató ellátása végett a városi pártbizottság fontos feladatnak tartja, hogy a termelőszövetkezetek több árut adjanakr Most ugyanis a szövetkezetek közvetlen városellátó tevékenysége még nem jelentős. Ez csak akkor kép zelhető el, ha az üzemek növelik a zöldségtermelés területét, esetleg társulnak más nagyüzemekkel és a forgalmazó, valamint a feldolgozó szervekkel. Indokolt például, hogy a két kaposvári tsz nyisson üzletet vagy pavilont s vásárcsarnokban. A háztájthan megtermő zöldséget Is1 árusíthatják ott a saját primőr és szántóföldi termékeik-* kel együtt. A Kapostáj Tsz már elhatározta, hogy részt vállal a zöldségei Iá fásban. Mindenképpen szükséges a felvásárlás további javítása, hiszen a háztájiban, a kisegítő gazdaságban, a város külső területein, a kertbarátok parcelláin megtermő fölösleges zöldség és gyümölcs csak így juthat el a város lakóinak asztalára. Kaposvár élelmiszeripara adja a város egész ipari termelésének csaknem a felét. Ebben az ötéves tervben három és fél milliárd forint jut élelmiszeripari beruházásokra, rekonstrukcióra. Fontos, hogy a húskombinát export- növelő berúházása határidőre befejeződjön. A feladatok között szerepel a feldolgozó üzem korszerűsítése, egy nagy teljesítményű marhavágóhíd építése. A cukorgyár rekonstrukciója folytatódik, s egyik része a városfejlesztéssel is összefügg, az új kazánházuk ugyanis a kisgáti lakótelep igényeivel összehangoltan épül. A héten avatják fel a tejipari vállalat új kaposvári üzemét. A továbbfejlődést egy tejporitó megépítése jelenti majd. A jövő szempontjából szintén szép elképzelés, hogy tárgyalásokat kezdtek egy kétezer vagonos mélyhűtő és tárolóüzem Kaposvárra telepítéséről a megye mezőgazda- sági terményeinek feldolgozása és a jobb ellátás érdekében. Ennek megvalósulása előrelendíthetné az egészséges táplálkozás ügyét is az ott gyártandó termékek, félkész ételek révén. Mint any- nyi más üzem, ez is nagy sze-, repet kapna a Balaton-part ellátásában. Sok függ a pártszervek és -szervezetek gazdaságiráhyí-1 tó, -szervező és -ellenőrző I munkájától. Ha ezt a feladattervet a helyi viszonyokra alkalmazzák és következetesen megvalósítják, nemcsak Kaposvár, hanem az egész megye, bizonyos területeken még a Dél-Dunántúl mező- gazdaságára is hatnak. lé. G. Az eddigi mérések szerint a folyamatos vonallal jelzett körzetben úgynevezett nagyvárosi térerősséget biztosít az új adó. Jó vételi lehetőséggel számolhatnak azok is, akik a szaggatott vonalon belül lakn ak. Középpontban a gazdaságpolitika Jobb munkára mozgósít a Hazafias Népfront Nemzetközi tájékoztató a megyebizottság ülésén A népfrontmozgalom sokat tehet Somogy fejlődéséért. Éppen ezért tűzték napirendre a Hazafias Népfront megyei bizottságának tegnapi ülésén az V. ötéves terv megvalósításának Somogy megyei tapasztalatait és a további feladatokat Sugár Imrének. a megyei tanács általános elnökhelyettesének, a megyei népfrontelnökség tagjának előterjesztésében. A Kaposvári Városi Tanács dísztermében megtartott- ülésen ott. volt dr. Molnár Béla. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A testület tagjai sokoldalúan megvitatták a témát, kiemelve a népfronttestületek, munkabizottságok, aktívák feladatát a mozgósító, meggyőző. felvilágosító munkában. Sok még a tartalék a településfejlesztést segítő társadalmi munka szervezésében, a helyi anyagok és pénzű ~n erőforrások összehangolt fel- használásában. A megyei népfrontbizottság úgy határozott, hogy a gazdaságpolitikai tevékenység a mozgalom egyik legfontosabb feladata a megyében is. Éppen ezért felhasználják a testületi üléseket, az előadásokat, a csoportos beszélgetéseket, a népfroritesteket, a különféle fórumokat arra, hogy ismertessék a gazdasági építőmunkát, a népgazdaság erejét, a termelés fejlesztésének lehetőségét, az eredményeket, a nehézségek okát. Kitérnek a nemzetközi gazdasági helyzet hatására, a külső piac követelte minőségi és gazdaságos- sági követelményekre. A mozgalom egyre erősebb üzemi kapcsolatai indokolják, hogy több szó essen a termelési szerkezet korszerűsítéséről, az együttműködésről, a takarékosságról. a közérdek elsődlegességének megértetéséről. A községi népfrontbizottságok feladata elsősorban, hogy rendszeresen foglalkozzanak az egyéni és családi munkán alapuló háztáji és kisegítő gazdaságok termelésé - vei. A társadalmi munkában eddig elért eredmények indokolják a közösségért végzett tevékenység széles körű szervezését. A mozgalom a felvilágosító, meggyőző munka révén érheti el az egyetértést az országos és a helyi intézkedésekkel. Az együttes cselekvés így hozzájárulhat az idei, valamint az V. ötéves terv teljesítéséhez is. Fontos, hogy a lakosság jogos véleményét, javaslatait, észrevételeit .figyelembe vegyék, továbbítsák az illetékes szervekhez. Már megkezdődtek a VI. ötéves terv előzetes tervezései. A mozgalom feladata, hogy mindenhol részt vegyen a tervezet kidolgozásában. tolmácsolva a városi, községi lakosság véleményét. Ezután dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tájékoztatót tartott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, előre föltett kérdések alapján. — Ez a lehetőség ezután is megmarad. A két adó Somogy felett ’ »átlapolódik«: vagyis két oldalról kapja a műs»rt ez a megye. Esetenként — domborzati viszonyokat is figyelembe véve — kell dönteni arról, hogy az antennát Pécs vagy Kab-hegy felé irányit ják-e. — Pécs a 32-es csatornán sugározza a műsorát, Kab- hegy pedig a 22-esen. Ez újabb antennák fölszerelését jelenti? — Véleményem szerint nem — mondta dr. Horváth Lajos, a posta-vezérigazgatóság vezeték nélküli távközlési szakosztályának vezetője. -— Ha valaki a pécsi 2-es műsor vételére alkalmas antennát Ka-b-hegy felé fordítja töké.- letesen tudja fogni az innen sugárzott jeleket. Kaposváron egy'bként az eddigi mérések szerint nagyvárosi térerősséget — és ennek megfelelően jó vételt — biztosít az új kab-hegyi adó. Kab-hegyről 1962 óta sugároznak tv-műsort. Az adóállomás ma központi helyet foglal el a rádió és a televízió műsorainak továbbításában. Tornyának legmagasabb csúcsán a 2-es program antennáit helyezték el. Alatta egy 20 méteres csőszakasz tartja az 1-es programot. Ez alatt helyezték el a rádió —1 a Kossuth, a Petőfi és a harmadik műsor — URH antennáit. Ez az állomás kapcsolja össze mikrohullámon a tal- liándörögdi űrtávközlési földi állomást Budapesttel, és helyet ad még egy távbeszélő- csatornának is, ame\,rnok segítségével egy időben 960 telefonbeszélgetés továbbítható. A sokrétű feladatot, a két egymással szoros kapcsolatban álló adóperem iránvítását, ellenőrzését és javítását összesen 12 ember végzi. Amikor megkezdődött Kab-hegyről a műsorszó"ás. több mint hetvenen dolgoztak az adóállomáson. A második tv-műsor születésének tízéves évfordulóién helyezték üzembe az új adót. amelynek építéséről mostanában sok szó esett. A posta szerint először 1975 han jelent meg tájékoztató az ötödik éves tervben te'epíterirlő tv-adókkal kapcsolatban. 1978 tavaszán újra szóba került, hogy a 2-es program gerinc- hálóz.p*'ának kíénftés» 2 m’l- liárd fo-mt'ába kerti! a népgazdaságnak. és e’T -nóták az.t is. tv'pv m’h’en adókat és hova telepítenek. Ennek ellenére Kab-hecv belépése »váratlanul« érte az nnte-mö* forgalmazó és s-ren^iest véaz.ő cégeket. A post?, vé’eménve is az hO'gv a t.áiékoztaitást az pMpm,i vállalatok nem. de a maszekok komolyan verték, és felvíc-7'Vtek az. ar,tonnák beépítésére, szerelésére. Ennek a tanulságát érdemes megszívlelni. Dr. K. I.
