Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-27 / 72. szám
MAI KOMMENTÁRUNK SZILÁRD ELVI ALAPOKON AZ MSZMP Központi Bizottsága legutóbb tavaly márciusban, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésével együttesen értékelte a párt szövetkezetpolitikájának érvényesülését. Kimond ta, hogy fejlődésünk mai és jövőbeli szakaszában is a lenini elveken alapuló, bevált politikát folytatja. A közelmúltban lezajlott zárszámadó közgyűléseken a szövetkezeti tagság három generációja vett résit: az alapítók, akiknek többsége ma mar nyugdíjas: a középkorúak, akik az iskola padjait koptatták, amikor szüleik aláírták a belépési nyilatkozatot s a ma fiataljai. Az alapítók új fogalmakkal ismerkednek, ami nem is csoda, hiszen az »ö idejükben-“ kézi erejükre alapozódott minden, s napjaink fiataljai is csodálkozva hallgatták egy-egy nyugdíjas felszólalását amint a »hősi korszak« megpróbáltatásairól beszélt. Nagy-nagy változás következett be a szövetkezeti viszonyokban az első gazdaságok megalakulása óta Az utóbbi egy évtizedben mintegy felére csökkent a tsz-ék száma földterületük növekedett a szövetkezeti földtulajdon aránya mintegy 50 százalékra emelkedett. Csökkent a dolgozó tagok száma, ugyanakkor növekedett a fiatalok aránya, akik .nem hoztak földet a szövetkezetbe. A szövetkezeti élet és gazdálkodás változásait, gazdagodását bizonyító jegyek mindegyike a szocialista vonások erősödésére utal. Elsődlegesen arra, hogy a szövetkezet ma már olyan a közösben végzett személyes munkán alapuló szó-1 cialista nagyüzem, amely a népgazdaság érdekeivel és a | társadalom céljaival összhangban fejti ki tevékenységét, továbbá a szövetkezeti demokrácia rendszerében önálló, tervszerű gazdálkodást főt v tat. önkéntesség A szövetkezeti mozgalom szocialista vonásainak erősödése nincs ellentétben azzal, hogy a szövetkezet továbbra is a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása. Ám a fejlődésük intenzív szakaszába erkezett termelőszövetkezetekben az önkéntesség elvének tartalma is fejlődött. Nem csupán az egyéni ki- és belépés önkéntes, hanem egy- egy szövetkezet tagságának közössége ezen az alapon vesz részt a koncentrációban, a szakosodásban. A tsz-ek egyesülésénél, a gazdasági társulásokba való belépésnél szintúgy szükségszerű az önkéntesség elvének érvényesítése. Az 1970-es évek közepe táján gyors ütemű volt a területi koncentráció, s egy kissé «-divatos« is. Párt- és tanácsi szervek nemegyszer a szövetkezetek gazdasági nehézségeit két vagy több tsz egyesítésével akarták megoldani. Szá-, mos szövetkezet mai gondja, nehézsége a ntegalapozatlan egyesítésből ered. A párt álláspontja világos: az egyesítés nem cél, hanem eszköz a termelés fejlesztésében. Ennek alapján született az a döntés, hogy a tsz-ek egyesüléséhez miniszteri hozzájárulásra van szükség. Ezt minden esetben alapos vizsgálat előzi meg. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, szakosodása megköveteli az anyagi és szellemi Érvényt szereznek az ifjúsági törvénynek Fiatalok a vezetésben Az ifjúságról szóló 1971. évi törvény végrehajtását ellenőrizték a közelmúltban megyénkben a népi ellenőrök. A legutóbbi NEB-ülésen a vizsgálat tapasztalatait vitatták meg. Tíz gazdálkodó szervnél jártak az ellenőrök, s megállapították, hogy ezeken a helyeken a törvény végrehajtására intézkedési tervek készültek, a vállalatok sajátosságainak figyelembevételével. A kollektív szerződésekben mindenütt .szerepel a törvény végrehajtásával kapcsolatos feladat. Az ifjúsági parlamenteket a felelős vezetők jelenlétében, kétévenként megtartották, s a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a fiatalok közösségi és egyéni problémákat vétettek föl ezeken a fórumokon. A vállalatszervezés értékelte az elhangzott javaslatokat, s a vezetők azonnal, vagy harminc napon beiül válaszoltak a különböző kérdésekre. Az ifjúság nevelésével, oktatásával kapcsolatban a népi ellenőrök megállapították, hogy a vállalatoknál létrehoztak művelődési bizottságokat, és ezek továbbképzési terveket dolgoztak ki. Az egyes üzemekben megbecsülik a fiataL szakembereket, s nem idegenkednek attól sem, hogy feielős beosztásba helyezzék őket. A Finom- mechanikai Vállalat 3. számú farában a káderutánpótlás: tervekben a harminc éven aluliak aránya 80 százalék. A Kaposvári Közúti Építő Vállalatnál az elmúlt két ét'ben 12 vezetőt neveztek ki, közülük hat a fiatal. A nők aránya a vezetésben már nem Ilyen kedvező. A vizsgálat során az is kiderült, hogy viszonylag sok olyan fiatal akad. aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az ezzel kapcsolatos vállalati kezdeményezések általában kevés eredménnyel jártak. Van olyan üzem is. ahol analfabétákkal is találkoztak az ellenőrök. Az üzemek anyagi kedvezményekkel, egyéb juttatásokkal serkentik Őket a tanulásra. ám az eredmények nincsenek arányban az erőfeszítésekkel. A munkába álló fiatalok beilleszkedését mindenütt segítik, ennek módját intézkedési tervben szabályozzák. A fiatalok részt vesznek a különböző versenymozgalmakban, szerepelnek az ifjúsági vetélkedőkön. Külön ifjúsági brigádok alakultak. De nemcsak a munkában vesznek részt a harminc éven aluliak, hanem komoly közéleti tevékenységet is folytatnak. Ott vannak a párt-, szakszervezeti tisztségviselők között, a választott testületekben és a gazdasági vezetésben. Szomorú tény, hogy a vizsgált egységek többségében nem kielégítő az egészségügyi és szociális helyzet. Az ilyen jellegű létesítményeket több helyen most fejlesztik. A kollektív szerződéseknek megfelelően azonban a vállalatok igyekeznek segítséget nyújtani a szociális helyzet javításához. Kölcsönökkel támogatják a lakásvásárló vagy építő fiatalokat. Lényeges kérdés az is, hogy a fiatalok miként töltik el szabad idejüket. Vállalati klubok, sportkörök alakultak. A k’.ubprogramokban irodalmi estek, vetélkedők, fórumok, vitakörök szerepelnek. A legtöbb helyen van üzemi könyvtár — sajnos nem mindenütt megfelelő a látogatottsága —, ahol a polcokon nemcsak szakkönyvek, hanem szépirodalmi művek is sorakoznak. A vizsgálat megállapítása szerint sportcélra magas összegeket fordítanak a vállalatok, ám az ilyen jellegű rendezvények iránt nem nagy az érdeklődés. A legkedveltebb programok általában az országjáró kirándulások, néhol külföldi utat is szerveznek. A mostani vizsgálat egy néhány évvel ezelőtt lezajlott ellenőrzés óta bekövetkezett változásokat mérte föL A tapasztalatok általában kedvezőek, az ifjúsági törvénynek mindenütt érvényt szereznek. erők összefogását. Nem csupán a szövetkezetek összefogását, társulását, hanem a tsz-ek ne k az állami gazdaságokkal, az élelmiszeripari vállalatokkal és a kereskedelemmel való együttműködését is. Azt hogy egy-egy szövetkezet belép-e valamely társulásba, 4 tagság hivatott eldönteni. A párt- és a gazdasági vezetésnek türelmes meggyőzéssel kell a tagság »igen« szavazatát elnyerni a szövetkezetét érintő fontos döntésekhez. Fokozatosság A fokozatosság elvének tartalma is jelentősen módosult az elmúlt két évtizedben. Az átszervezés idején azt jelentette, hogy milyen szövetkezeti típust választanak a gazdák. Napjainkban ez is magasabb szinten — általában a szövetkezetek egész közösségét érintő kérdésekben — jelentkezik. A közös gazdálkodás kezdetén a családi és részesművelés alkalmazása, a különböző szociális vívmányok megvalósitása, a szövetkezeti földtulajdon fokozatos kialakulása mind egy-egy jelentős állomása a mozgalom kiegyensúlyozott fejlődésének. A fokozatosság elve érvényesül a reneszánszát élő háztáji gazdálkodás segítésében is. Amíg a szövetkezés kezdetén a háztáji az egyéni »átmentését« jelentette a tsz- tag számára, napjainkban szerves része a nagyüzemnek, s rajta jobbára tervszerű, a korábbinál magasabb szintű termelés folyik. A szövetkezetek maguk választják meg azt is, hogy az együttműködés mely formáit választják. Az egyszerű társulástól, az egymással szoros együttműködést követelő gazdasági kapcsolatokig széles skálája van ennek. Az egyszerű együttműködésben való részvétel is erkölcsi, politikai elismerést érdemel, mert ebben is benne van az az elismerés, hogy az anyagi és szellemi erők összefogása nagyobb eredményekkel jár. De sok esetben nem csupán az Mrarattől fOg* a táisoMa termájának megválasztása, hanem elsősorban anyagiaktól. A szövetkezetek a fejlesztés feltételeit is fokozatosan teremtik elő. csakúgy, mint az elfnúlt évtizedben a vállalati önállóságukat. Támogatás A termelőszövetkezetek létrejöttük első pillanatától érezték a társadalom hatékony politikai-anyagi támogatását. Vállalati öna.lóságuk létrejöttével változott a támogatás tartalma és formája, de azt, hogy erre napjainkban is szükségük van a szövetkezeteknek, nem lehet vitatni. Ez egyébkent következik a munkás—paraszt szövetség politikai tartalmából, de abból is, hogy a szövetkezetek igen differenciáltán fejlődtek. A gazdálkodás eltérő lehetőségei, a változó közgazdasági környezet, a szövetkezet: parasztság különböző szintű termelési kultúrája, a vezetőség felkészültsége mindmind nagy hatással voltak és vannak a í szövetkezetek boldogulására. Különösen a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó tsz-ek szorulnak rá a megkülönböztetett segítésre. (Ez egyébként a közvélemény messzemenő egyetértésével is találkozik.) Az ilyen szövetkezetekben legalább annyit — de még inkább többet — dolgoznak az emberek, mint a közepes körülmények között gazdálkodó szövetkezetekben, csupán ennek eredménye marad el — rajtuk kívül álló okok miatt. A Központi Bizottság 1978. március 15-i határozatában nyomatékosan hangsúlyozza a mezőgazdasági termeles ipari háttere fejlesztésének szükségességét. A feldolgozóipar, a tárolás és a kereskedelem fejlesztése a mezőgazdasági üzemek érdekeit is szolgálja. Az üzemek termelési biztonságának fejlesztése össztársadalmi érdek. Napjainkban az ipari háttér szűkössége miatt nagy értékek mennek veszendőbe. A szövetkezeti mozgalom fejlődése tehát nem áll meg A párt — mint ahogy ezt tette eddig is — napirendep tartja a szövetkezetpolitika érvényesülését, és azt alkotó módon fejleszti Mihók Sándor Több tájékoztatás! a városfejlesztésre! Lassan az első negyedév végére érünk. Sok üzemben megjegyzik, hogy az eredmények alapja a kommunisták felvilágosító, mozgósító, minden kérdésre választ adó, összehangolt magatartása. Elörelendíti az ügyet a párttagok példamutatása az üzemrészekben, a munkapadoknál. Az idei beszámoló taggyűlések hatása, a cselekvési programok megválás Húsának elkezdése is lemérhető mindebben. Az év eleji számadásokon alaposan elemezték a gazdasági feladatokat, a munka hatékonyságának javítását. Az 1978-as eredmények alapján elismerték, ami jó, a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság határozatának szellemében pedig a változtatás irányait is megszabták. Kaposváron például a beszámoló taggyűlések színvonala emelkedett, e fórumok tartalmasabbak voltak. A városi párt-vb szerint ebben nagy szerepe volt az alapos előkészítésnek. Példaként megemlíthetjük a ruhagyár párt bizottságát. E testület időben és minden részletre kiterjedően elemezte az egy évvel azelőtti tapasztalatokat, s mindent megtett, hogy mind a megjelenés, mind az aktivitás javuljon, a gyár előtt álló feladatokat minden alapszerrezetben úgy vitassák meg, hogy közben hozzátegyék saját javaslataikat, véleményüket, kérdésüket is. A nagyobb követelményeket megértették a taggyűléseken. s többen kifejtették, hogy az eddigi példamutatás, helytállás alapot teremtett az idei terv teljesítésére. A három hónap tapasztalata bizonyítja, hogy ezek nem puszta fogadkozások voltak. Mindig lehetett számítani a kommunisták kisebb és nagyobb csoportjaira a legnehezebb feladatok megoldásában is. A párttitkárok jól érezték, hogy fontos a vélemények egyeztetese a gazdasági vezetőkkel, hiszen már az indításkor szükség van az egységes értelmezésre es fel- adatrneghalarozisra. A vezetőségek beszámolói így teljesen összhangban voltak a gazdasági vezetőség elképzeléseivel. Az első negyedév ts mutatja, hogy sokkot bonyolultabb. sok esetben szigorúbb föltételek között termelnek a gygrak, a vállalatok. s igen jó. hogy ezt a szellemet erősítették. Nem egy igazgató felhívta erre a figyelmet a taggyűlésen. A húskombinát igazgatója a munka egyelem erősítéséről, a sonkakonzerr -ütem zökkenő nélküli indulásáról, az elektroncsőgyár igazgatója a minőség javításáról beszélt a kommunisták előtt. A kaposvári Kefe és Műanyag- ipari Vállalat a határozatá- ■ ban is megfogalmazta, hogy a minőséq áll az első helyen, s fontos a tartalékok feltárása. A tavalyi gondok enyhítése vagy megszüntetése érdekében kérték, hogy vizsgálták felül a» e-e-niaella- t ást. Nagyon bíztató jelenség, hogy a párttagok nemcsak a kapun belüli fejlődéssel törődnek és foglalkoznak, hanem a város gyarapodása, csinosítása szintén szívügyük. Ezzel kapcsolatban nem egy taggyűlésen szóba került, hogy a párttagság nem ismeri eléggé a város- fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket. A városrészi fórumok, az üzemi találkozók lépésről lépésre javítanak e helyzeten, mégis jogos ez a vélemény, érdemes megtalálni azt a formát, amely eredményesen képes bekapcsolni Kaposvár kommunistáit a város életébe. L. G. Felhangzott Szülők, testvérek, közeli és távolabbi rokonok özönlötték et vasárnap Kaposváron a Táncsics Mihály laktanyát. Azért jöttek, hogy a katonaélet nagy eseményének, az eskütételnek rész-tvevői lehessenek. A sok száz ember — némelyik katohaf iához 15—20 hozzátartozó is jött — azt jelezte: ez a nap egyúttal fontos családi esemény, ünnep. — Ott a Laci. . .! — Andris, Andris...! A hatalmas udvart körülál- ló hozzátartozók örömteli kiáltásokkal ismerték fel a téren fegyelmezetten álló katonák közöl' a7.t a fiút. akinek kedvéért sokan száz kilométereket utaztak. Azután felhangzott az elöljáró parancsnok érkezését jelző kürtszó, és Veret Lns;/ó őrnagy jelentést tett Kása Imre ezredesnek. A Himnusz után Böröndi József őrnagy beszélt. — Az eskü nemcsak a tényleges katonaidőre szól hanem egész életükre... A hadseregből leszerelőket mindenütt örömmel fogadják, várják az üzemekben, a gazdaságokban. ,A most rnegta- nult ismeretekre szükség lesz majd akkor is, ha tartalékosként szólítja őket a haza szolgálata. — Esküszöm. .. Magasba emelt, ököl De szorított jobb kéz, a bal a fegyvert fogja: Rézbányái Ferenc honvéd után mondják az eskü szövegét. Fölemelő, felejthetetlen pillanatok. S míg hangzik az eskü, a katonazenekar előbb halkan, majd egyre hangosabban játsza a ' Szózatot: Hazádnak rendületlenül.. Meghatottan figyelik a fiatalokat az elnökségben álló vendégek is. köztük dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, s a rendőrség, a munkásőrség, az MHSZ képviselői. Nagy Géza alezredes köszöntője után Köröndi László honvéd tesz ígéretet társai nevében, hogy becsülettel, az eskü szellemében teljesítik katonai kötelezettségeiket. Végül Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára üdvözli a fiatalokat. Emlékeztet napjaink történelmi eseményeire, az esküt tett fiatalok, egész ifjúságunk kötelességére. s ő is a haza becsületes szolgálatát kéri tőlük. Díszmenetben vonulnak el a parancsnokok, a szülők, a hozzátartozók meg a vendégek előtt az esküt te't katonák. Az elnökségben ott van Jani Zoltán honvéd édesanyja és a felesége, őket azért hívták meg az. elnökségbe, mert a fiú, a férj eddigi példás magatartásával kiérdemelte. Joggal lehetnek büszkék mindketten, s az édesana Jani József munkásőr is. aki több mint két évtizede viseli az acélszürke egyenruhát. Vége az eskü teteinek. Nó- ' aszóval vonulnak el az esküt tett egységek a körletekbe. Kis idő telik csak el, s már oC vannak a hozzátartozók karjai között, s kérdések özöne hangzik el kölcsönösen. Hogy érzed magad? Mi újság otthon? Azután pedig folytatódik a katonai szolgálat, amelynek példás ellátására most tettek esküt. \ Szalai László
