Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
HATVAN ÉVE TÖRTÉNT Szocializálás Aj Üzemek szocializálásának gondolata először a Szociáldemokrata Párt 1918 októberi kiáltványában bukkant föl. Sokat kellett a tömegeknek és különösen a vezeuők- nek forradalmasod ni uk, amíg 1919. március 7-én a Budapesti Munkástanács elfogadta Varga Jenő javaslatát a nagyipar, a bánják, a pénzintézetek és a közlekedés szocializálásáról. A közhangulat a minisztertanácsot is megérintette. Böhm Vilmos, hogy kifogja a szelet a baloldal vitorlájából, március 17-ép elfogadtatta a szocializálás! mimisztérium felállítását. Erre azonban már nem került sor, az intézkedéseket már a proletárdiktatúra állana hozta mtg. . ívlarcms zo-an jelent meg a kormányzótanácsi renue.et az »pari, kozieuceoesL, bányászati üzemek, penzuneizeuat es iu- fcouazaK. szociauzalasároi. Gyorsan hoztáz. meg a rendeletét és gyors volt a vegrenaj- tas is, amelyet a munaastana- csokra, a szaicszervezeuacre bíztak. Jo eruneniben vett látványos sikerekre törekedlek, átmenetek es kompromisszumok nélkül akarták szoeiaUzáiini a 20 főnél too bet alkalmazó üzemeket. (A végrehajtás folyamán azulan meg ezt a halast sem tartották be, es a szatócsooltok, kisipar, kiskereskedelem erőltetett szocializálás! kísérletei már inkább gondokat, mint eredményeket okoztak.) A sietségnek, a »■túlzásoknak*« presze van magyarazata. A Tanácsköztársaság vezetői ki akarták hasznaim a viszonylag békés periódust, a külső és belső osztályeilenség zavarát és visszafordíthatatlanná akarták tenni a szocializmus irányában elindított folyamatokat. Propaganda szempontból is halálos sebeket akartak ejteni a tőkés magántulajdon intézményén. Egyébként a forradalom kezdeti lendületét bizonyítja maga ez a tempó, és az, hogy az üzemek munkássága meg sem várva a központ! utasításokat, maga kezdett a szocializáláshoz. Lenin is elismerései szóit minderről: »A mgyar kormány politikája igen határozott volt és olyannyira kommunista irányt vett, ho»v addigi, migt mi a munkásellenörzesseL kezdtük Mi lesz veled kombinát? A történet messzire nyúlik. Viták kereszttüzében alakult, s mindmáig nem zárult le. Tanulságok tucatjait szolgáltatta a szakembereknek és az érdeklődőknek; egymásnak ellentmondó tanulságokat is. A fölfegyverzett proletárság megbízoftai átveszik az üzemeket. és csak fokozatosan tértünk át az ipar szocializálására, Kun Béla a maga tekintélyével, abban a biztos tudat-ban, hogy óriási tömegek állnak mögötte, egyszerre életbe tudott léptetni egy olyan törvényt, amely szerint Magyarorszag minden kapitalista ipari vállalata társdalmi tulajdonba megy át«. A szocializált üzemekért, bankokért stb. a proletárállam semmifele megváltást nem fizetett, ' Lépéseket tettek a szocialista tervgazdaság felé is. Május 19-től a gazdasági népbiztosságokat a Nepgazdasagi Tanács keretében egyesítene« és létrehozták ennek területi gazdasági hivatalait is. A biokád körülményei között az anyaghiány leküzdésére pedig felállították az Anyagelosztó Tanácsot. Ezek a szervek egy erősen centralizált modell ke-« relében a helyi tanácsok kikapcsolásával működtek, ami hatásköri vitákra és problémákra. adott lehetőséget. A bankok és pénzintézetek államosítása — a szervezett banktisztviselőknek köszönhetően szintén zökkenő- mentesen zajlott le. A Kormányzótanács egyébként a bankoknak három bank-központba való összevonását tervezte. Kevésbé egyértelműnek és átgondoltnak bizonyult a házak köztulajdonba vétele. A rendelet, megalkotói nem gondoltak arra, hogy széles dolgozó retegeket is érint és megzavar ez az intézkedés. A nagykereskedelem államosítása egyértelműen az árukészletek jobb elosztásét szolgálta, a kiskereskedelem szocializálása — említettük — problémákat okozott. Végül az oktatási-kultúrál is épületék, szállítóvállalatok, filmgyártás —* filmforgalmazás és mozi szocializálása, színházak és mügyűjtemények I köztulajdonba vetele már a kultúra területén kiépülő szo- | cializmus képét vetette előre. I D. M. A háromfai sertéskombinát már indulásakor bőven adott okot a kétkedésre. Meg- felel-e majd a várakozásoknak? Képes lesz-e eredményesen termelni; annyi nyereséget hozni fenntartóinak, hogy gond nélkül visszafizethessék belőle a mintegy 17 millió forint hitelt és kamatait? Az első év még a fejlesztés jegyében telt el. A következő is veszteséggel zárult. Ezután két eredményes év következett, s a harmadikban, 1977- ben épphogy nullával zárták az esztendőt. És tavaly elérkeztek a mélypontra ... — Kegy és fél millió veszteség. csaknem hárommillió forint alaphiány: ez a tavalyi mérleg — mondja Hantost István, a nagyatád—háromfaj termelőszövetkezet elnöke. Az időközben társulásos fenntartásúvá alakult kombinát három másik termelő- szövetkezet mellett a nagyatádi kezelésébe tartozik. Az utóbbi gesztor, a termelésből és a fenntartási költségekből 74 százalékban részesül. Azaz; a tavalyi veszteség 74 százalékát nekik kell viselniük. — Gazdaságunknak ez mintegy hárommillió forint veszteséget, okozott. A hiányzó alap zömének oka a hitel visszafizetésében keresendő. Tavaly 3,5 millió forintot kellett törlesztenünk. Már az év eleji tervkészítéskor láttuk, hogy baj lesz. Kértük, hogy halasszák el a törlesztést, de ne volt rá mód. Az idén 2,5 millió forintot kell visszafizetnünk. Nem arról van szó, hogy a gazdaság vezetője a törlesztést okolja a hiányzó milliókrrt Hiszen a két és fél ezerre! kevesebb hízó aligha magyarázható pénzügyi gondokkal. — Hibákat követtünk el a vezetésben, és bajok voltak a technológiával. Romlottak az állategészségügyi állapotok is A tarthatatlan egészségügy állapotok «-ördögi körbe« torkolltak. A kocákat ismeretlennek létszó betegség gyengítette, ennek következtében csökkent a születő malacok száma: nagy részük kis súlyú, életképtelen volt. Ezért az előírtnál több kocát állítottak be a kombinát vezetői, a töbk koca viszont több munkát követelt volna, de kevés volt a munkáskéz, tehát romlott az ellátás színvonala. Ugyanakkor ellenőrizhetetlenné váltak a fedeztetések és a születési-szaporodási átlag ismét csak romlott. .. Nem látszott kiút, amikor a gesztor termelőszövetkezet vezetője beavatkozót!. — Ez év elején a telepvezetőt le kellett váltanunk. Belefáradt a reménytelennek látszó küzdelembe, nem hitNaponta 17 ezer Pitypangsárga kacsamező Derűs, totyogó jószágok. Pár hete bújtuk ki a tojásból — a légkond i cioná 11 kel te tőgép ben, ezredmagukkal. Most a kifutóban élvezik a kora tavasz váratlan melegét: sütkéreznek a napon, s ér&eklődve néznek kerek szemükkel az arra járókra. Szépen indul a kiskaTavaszérkezés és hétközé- pi ünnep. Ez volt talán a legjellemzőbb, legkiemelke- doub a múlt hét sokszínű eseményei között. A hatvan évvel ezelőtti 1919. tavaszára, a nagy kezdetre emlékeztünk, a Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulóját ünnepeltük. A megyei pártbizottságon, tudományos emlékülésen kegyelettel és tisztelettel emlékeztek meg a forradalmár elődökről, akik életüket áldozták a munkáshatalomért. Elemezték a gazdasági, politikai, katonai helyzetet, rámutatva a Tanácsköztársaság nemzeti, és nemzetközi jelentőségére. A Csiky Gergely Színházban megrendezett díszünnepségen munkások, parasztok, értelmiségiek gyűltek össze, felidézve a magyar történelem kiemelkedő eseményét, a Tanácsköztársaság dicsőséges százharminchárom napját. És sorolhatnánk tovább a községekben, a járási székhelyeken és az 'iskolákban tartott megemlékezések sorát, a forradalmi .ifjúsági napok ezreket megmozgató, látványos rendezvényét, a fáklyás felvonulást. Megyénkben nemzeti ünnepünknek különös jelentőséget adott az a tény, hogy erre az, alkalomra látogatott hozzánk testvérmegyénk, Ka- linyin háromtagú pártmunkás- küldöttsége Pavel Artyomo- vics l.eonovnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Kalinyini Területi Pártbizottság első titkárának vezetésével. Barátságunk követei reszt vettek a megyei ünnepségen, és első magyarországi útjuk során igyekeztek minél jobban megismerkedni megyénk gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életével. Ellátogattak a kaposvári textilművekbe, a Dél-somogyi Állami Gazdaságba, a nagyatádi müvésztelepre, a Kaposvári Húskombinátba, ismerkedtek egyik Kapos völgyi nagyüzemünk, a göllei termelőszövetkezet életével és fölkeresték a megyei könyvtárt, a szennai falumúzeumot. Igaz, hogy kissé viharos szeszélyességgel, de visszavonhatatlanul és hivatalosan is ránk köszöntött a tavasz. »Amikor zöldüllni kezdenek a vetések és lekerül az emberekről a télikabát, akkor a földet, művelő emberben megmozdul valami. Valami türelmetlen tennivágyás« — hallottam a héten. És így van ez, nemcsak a mezőgazdaság dolgozóinál, hapem a sok tízezer kiskerttulajdonosnál is, aki a munkaidő utáni hosz- szabbodó nappalokat kertjében töltötte — ásva, véleményezve, magvakat, gyümölcsfákat ültetve. Az első tavaszi napok fokozottan a mezőgazdaság felé irányítják a közvélemény figyelmét. A talajmun- káló gépek mellett a múlt héten mar fontos szerepük volt a vetőgépeknek: földbe került a mák és á koniervborsó jo része. Amennyire szervezetten — ha kicsit, késve is. de viszonylag zökkenők nélkül — indulhattak a tavaszi munkák, legalább akkora kétség és gond »veszt körül« sok gazdaságban az őszi vetéseket. Nagyon megsanyargatta a tél takarmány- és kenyérgabonáinkat, és jó néhány nagyüzemben még latolgatják: megmenthető-e az ősszel elvégzett munka, vagy ki kell-e szántani és más növénnyel pótolni a gabonatáblát. A héten a megyei tsz-szö- vetség elnökségi ülésén is szóba került ez a gond. A testület a múlt év gazdálkodósának tapasztalatairól tanácskozott. A tanulságok elemzése során a hozamok és a ráfordítások viszonyáról esett, a legtöbb szó; arról, hogy milyen szervezeti és egyeb intézkedéseket kell tenni szövetkezetein kne}<. hogy a népgazdaság igényeivel összhangban jövedelmezőbbé, hatékonyabbá váljon a gazdálkodásuk. Ezen belül az eszmecsere során nem egy elnökségi tag szólt a szak,.kai hozzáértés fokozásának fontosságáról. Erről a témáról egyébként — megyénk mezőgazdasági szakember- és szakmunkás-ellátottságának helyzetéről, feladatairól — a héten a megyei mezőgazdasági fejlesztési albizottság is tárgyalt. De nemcsak a szakmai fórumok, hanem például a Barcsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott ülésén mezőgazdasági témával: az ötödik ötéves terv feladatainak tükrében értékelték a város környéki mezőgazdasági üzemek múlt évi eredményeit es fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat Vörös Márta csak rövid pályafutása a Balatoni Halgazdaság irmapusz- tai kerületűben. Február vége óta hetente kétszer 17 ezer kacsa bújik ki a tojásokból. Az asszonyok tiszta papírdobozokba teszik a kis jószágokat: átvizsgálják, megszámolják őket majd az etőnevelőbe viszik. Most 78 ezer kacsa tqfyog az elkerített kifutókban, s a legújabb 17 ezer, amelyik most kelt ki, elszáll itásra vár. Csaknem 850 ezer darabot »állított elő« az irmapusztai kerület tavaly angol eredetű pecsenyekacsából. Ennek nagy részét maguk nevelték, de mintegy 150 ezret a somogyi áfésaek közvetítésével a kistermelőknek adtak ei napos- kacsaként. Majdnem százezret a palotási állami gazdaság vásárolt meg, kisebb mennyiséget pedig a helyi lakosok és a termelőszövetkezetek. A kedvező termelési mutatók révén a tervet teljesítették — sőt túlteljesítették —, s a baromfiágazat több mint ötmiilió forint nyereséget hozott a három kerületben. A jó sttlygyarapodás, a csekély elhullás! százalék Ir- mapusztán az állandó fejlesztés eredménye. Bukovics Imre kerület vezet 6 elégedett. Meggyőződése, hogy » technológia fejlesztése nem *iHuit meg, a ez • Coliamat olykor meglepő eredményekkel is szolgál. — Ez a fajta, amit mi tenyésztünk, rendkívül jól bírja a száraz tartást. A tavi tenyésztés nagy veszélye ugyanis az úgynevezett »tavi bénulás«, ami megtizedeli az állatokat. Szabad vizeken szinte lehetetlennek látszik az ellene való védekezés. Importból származó fajtánkat ezért úgy fejlesztették ki, hogy bírja jól a víz nélküli életet. Persze a kacsának életeleme a víz: a kísérletek révén találtunk olvan megoldást, ameiy nem veszélyezteti a halastavak halállományát, s ugyanakkor a kacsákat is megvédi a bénulástól. A vártnál jobb eredmények — a szigorú technológiai és higiéniai fegyelem mellett — ily módon a veszély nélkül visszaállított természetes körülményeknek tudhatok be. Erre alapozták az idei tervet. A törzsállomány egy-egy tojójától. egy szezonban 155 darab tojást várnak, s így a részarányos termelés szerint — megvan a remény a tervezett egymillió 200 ezer tojás előállítására. Ebből pedig több mint 800 ezer naposkacsának kell kibújnia. Jövőre az áfészék közvetítésével 177 ezer kacsát adnak el. 640 ezret pedig ők nevelnek — az értékesítési súlyig. »- A te, hogy segíteni lehet.11 A telep két állatorvosa próbálkozott a kocák kezelésevei: a 33 százalékos malacelhullás orvoslásért kiáltott. Megvizsgáltatták a takarmányt, egészségügyi vizsgalatokat kértek, majd a tsz elnöke, aki korábban a sertéskombinát igazgatója vo't, fölkereste a nagyatádi körzeti állatorvost, dr. Janzsó Józse~ Jet, aki abban az időben a kombinát üzemi állatorvosaként tevékenykedett. A tapasztalt állatorvos üzemi koiégáival együtt munkához látott. A közben kinevezett új telepvezető a tsz vezetőségének elöntése szerin t teljhatalmat adott az orvosoknak, s az intenzív munka eredményeképpen javulni kezdtek az állapotok. Megszűnt a betegség, az előírt számra csökkentették a kocaállományt, s nőtt a sziLe- tett és életképes mala :ok száma. Az év első hónapjai egyre jobb képet mutatlak, -v légkör most bizakodóbb, s a javuló közérzetnek kell a lapot adnia a mélyebb önvizsgálatra. Hol és miben hibázták, ki miért felelős, hogyan haladjanak tovább? Dr. Janzsó József hetenként kétszer jár ki a sertéskombináthoz. Fiatal és idősebb kollégájával együtt ügyel az állategészségügyi előírások szigorú betartására. (A múlt hónapban a tavalyi 33 százalékos elhullással szemben már csak 17—18 százalékos volt a veszteség. Az országos 11—12 százalékos.) — Meggyőződésem — mondja —, hogy fokozatos javulás várható, ha az előírásokat betartják. Közösein kidolgoztunk egy tenyésztési és állategészségügyi programot, s ennek végrehajtását megköveteljük. Állategészségügyi szempontból már nem látok újabb veszélyt; azért sem, mert az Allatorvostudo- mányi Egyetem kórbonctani tanszékét is bevontuk a vizsgálatokba .. í Fontos tanulság ez, de a to> vábblépéshez kevés. Javítani kell a technológiai állapotokat is. Ennek eddig elsősorban a magas hiteltörlesztés, az évi mintegy egymillió forintos kamat visszafizetése szabott gátat. Az elnök és a szakái- latorvos véleménye megegyezik: állagmegóvó és javító intézkedésekre van szükség. Három malacnevelő rossz padozatát megjavították már, a másik háromba pedig battériákat állítanak föl. Ez újabb két és fél milliós beruházást követel, s ki kell javítani a. tönkrement szellőztetőberendezéseket, az etetési technológiát is. A szakemberek közt most arról folyik a vita: a termelőszövetkezet vagy egy nagyobb pénzügyi lehetőségű állami gazdaság állítsa-e talpra a leromlott, lassan javuló sertéskombinátot. Ebben állást foglalni igen nehéz. Egy bizonyos: az államnak így is, úgy is ugyavany- nyi pénzébe kerül a helyre- állítás, és a húskombinátnak szüksége van a hétezer háromfai hízóra. A sikerekben és kudarcokban nagy múltú háromfai kombinát most új útra léffett. Ez a helyi szakembereknek köszönhető, mint ahogy őket terheli a kudarc felelőssége is. Eddig három hőnap állt rendelkezésükre a bizonyításhoz. Az eredmények biztatóak. Bencsik András I
