Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-03 / 52. szám
Ö römmé! mondta «ä egy ®Aía4 párttag a beszámoló taggyűlésen: mekkora élményt jelentett neki és társainak a pártszervezet által összehívott találkozó az üzem negyvenötöe kommunistáival. Ez a találkozó emberközelbe hozta a fiatal kommunisták számára azokat a küzdelmeket, amelyeket a város, az üzem munkásai a felszabadulást követő esztendőkben folytattak. Az élmény eleven, átható erejét tükrözte, hogy — noha ez a hangvétel manapság már nem szokás pártéletünkben — a felszólaló megköszönte a vezetőségnek a találkozó megrendezését. Időről időre történnek fölmérések, melyek azt tudakolják, mennyire ismerik egyik vagy másik üzem fiatal, pályakezdő dolgozói munkahelyük múltját, történetét. A vizsgálódások többnyire kedvezőtlen eredményeket szoktak felmutatni, az ismeret olykor meghökkentően hiányos, csekély. Igaz, akadnak ellenkező példák is. Van üzem, amely gondos munkával létrehozott gyártörténeti múzeumába invitálja új dolgozóit; hozzátartozik ez Is a munkahely megismertetéséhez. Mégis, egészében véve ebben a tekintetben több baráti országban is előbbre járnak, ez a tevékenység ott jóval sokrétűbb, erőteljesebb, mint nálunk. Vajon nem Is lenne erre szükségünk? Aligha lehetne e Az üzem hagyományai kérdésre ömagunkat nyugtatgató feleletet adni. Hiszen mennyi panaszt hallani arról, hogy a fiatalok nem éreznek kötődést munkahelyük iránt, hogy pár forintnyi béremelésért készek otthagyni, másik vállalattal felcserélni. Bizonyos, hogy e kötődést elsősorban olyan kézzelfogható tényezők befolyásolják, mint a kereseti lehetőségek, a munkakörülmények, a szakmaimunkaköri előrehaladás perspektívái. a munkahelyi légkör, a vezetés stílusa, a társak segítőkészsége és így tovább. De lehet szerepe a hagyományok ismeretének is. Hiszen tapasztalatilag igazolt tudományos igazság, hogy valódi közösség nem alakulhat ki elfogadott-átérzett közös tradíciók nélkül. A közösség hatóereje, belső kapcsolatainak intenzitása pedig természetszerűen kihat az egyén értelmi és érzelmi állásfoglalására is. S a dolog lényege éppen ebben van. Nem a kiindulásként emlegetett munkaerőgazdálkodási szempontokban, hanem abban, hogy a hagyományok ápolása, tudatosítása előmozdítója lehet a munkahelyi közösségek kikovácsolásának, belső életük szocialista tartalma kibontakozásának Jól értették meg ezt azok az üzemi mozgalmi szervezetek, szocialista brigádok, amelyek ezekben a hetekben, hónapokban az 1918—19-es események jubileumairól való megemlékezést összekapcsolják a helyi történések felkutatásával. Számba veszik és propagálják, miként vettek részt az adott gyár vagy bányavállalat munkásai az akkori megmozdulásokban, a tanácshatalom építő tevékenységében. De nemcsak a politikaimozgalmi harcok emléke lehet éltető forrása a mai cselekvésnek. Hiszen ha hazánk ipara egészében véve nem is haladt éppenséggel a műszaki fejlődés élvonalában, voltak ágazatai, gyárai, amelyek egy-egy szakaszban világméretekben is az élenjárók közé tartoztak. Kétségtelenül ellentmondásos örökség ez, hiszen a gyár műszaki-gazdasági felfuttatása tőkés viszonyok között elválaszthatatlanul összefonódott a munkások kizsákmányolásával, s akik személyükben hordozói, kezdeményezői voltak az előbbinek, az utóbbi miatt nemritkán váltottak ki jogosan keserű indulatokat a munkások tömegeiből. A közvetlen cez- tályütközések múltba tűntével azonban ezt az ellentmondásos örökséget Is mindinkább a maga valódi helyére tudjuk Megkezdődtek a házi versenyek 264 brigád jelentkezett a 133 dicső nap elnevezésű vetélkedőre Befejeződtek a Jelentkezések a 133 dicső nap elnevezésű társadalompolitikai vetélkedőre, melyet a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregységének dr. Dohány Jenő szocialista brigádja kezdeményezett a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 60. évfordulójának a tiszteletére. Az ipari vállalatok. Intézmények szocialista brigádjai az SZMT-nek küldték meg a j elentkezéseiket. — Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a vetélkedő iránt — mondta Schwajda József, az SZMT kulturális osztályának munkatársa. — A megye egész területéről kétszáztíz szocialista brigád nevezett be. — Hol a legnagyobb ■ résztvevők száma? — Minden dicséretet megérdemel a Mezőgép Vállalat, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyára. A legtöbb brigád onnan vesz részt a vetélkedősorozaton. Az üzemi szakszervezeti bizottságok minden erkölcsi és anyagi támogatást mégadnak, hogy jól sikerüljenek e rendezvények. A brigádoknak elsősorban a Tanácsköztársaság országos és megyei történetének ismeretéről kell számot adniuk. Ezenkívül időszerű kül- és belpolitikai, gazdaság- politikai kérdéseket is kapnak a csapatok. Szó lesz a magyar munkásmozgalom történetéről is, elsősorban a sorsfordulók köré csoportosítjuk a kérdéseket. A brigádok a felkészüléshez szükséges irodalom jegyzékét megkapták. Az SZMT központi könyvtára, a megyei könyvtár, a kaposvári városi fiókkönyvtár-központ szintén bekapcsolódik az előkészítésbe a könyvek ajánlásával. Az SZMT központi könyvtára az irodai om jegyzé1; alapján be is hoz bizonyos műveket onnan, ahol most nem szükségesek, s oda küldi, ahol sok a vetélkedőre készülő brigád. — Mikor kezdődnek a vetélkedők? — A házi versenyek már megkezdődtek a SEFAG-nál, a Mezőgépnél, a textilművekben. Tervünk szerint március 24-én három városban lesz vetélkedő: a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalatnál, a kaposvári ÉDOSZ Művelődési Otthonban, a marcali művelődési központban. Március 31-én a vasasüzemek csapatai találkoznak a Kaposvári Villamossági Gyárban. Kiemelem, hogy a Csepeli Egyedi Gépgyár kaposvári nehézgépgyára most először szerepel öt brigáddal. Ugyanezen a napon az építővállalatok a DÉLVIÉP székházában vetélkednek. A Nagyatádi Konzervgyárban, a kaposvári La- tinca Sándor Művelődési Központban szintén lesz verseny. Április 14-én lesz a mi megyei szakszervezeti vetélkedőnk a Latinca Művelődési Központban. A legjobbak innen kerülnek a 133 dicső nap megyei döntőjére, amelyen ugyancsak ott lesznek a fogyasztási, az Ipari szövetkezetek legjobb szocialista brigádjai. A szakszervezeti megyei döntőn játékosságot is viszünk a vetélkedőbe. A KISZÖV-ben tíz Ipari szövetkezetből negyven brigád jelentkezett. A házi versenyek szintén megkezdődtek. A Marcali Építőipari és Szakipari Szövetkezet pénteken tartotta a tíz brigád vetélkedőjét. Horváth Tihamér, a KISZÖV szövetkezetpolitikai munkatársa elmondta, hogy az első három helyezett háromezer forint értékű jutalmat kapott Két csapat kerül az ágazati elődöntőbe. Ezt tizenöt csapat részvételével március 31-én rendezik meg. A fogyasztási szövetkezettől 14 csapat nevezett. A kaposvári áíész kiemelkedik, onnan hét brigád jelentkezett. Március 21-én' lesznek a házi vetélkedők, egy hét múlva pedig az ágazati elődöntő. 'Bánkúti Béla, a Mészöv szövetkezet- politikai osztályvezetője elmondta, hogy akárcsak a KISZÖV ágazati elődöntőről, tőlük is két csapat mehet az áprilisi megyei döntőre. Sok ismeretet ad a vetélkedősorozat, az elolvasott könyvek, cikkek haszna azonban nemcsak most, hanem később is érződik majd. tenni Megértve, hogy nem feltétlenül szükséges utólagosan indokolatlanul is haladó politikai gondolkodásúvá átrajzolni a jelentős műszaki elmét, mert enélkül is besorolható méltánylandó hagyományaink sorába. Felvetődhet, hogy számos üzemünk — s természetesen valamennyi mezőgazdasági szövetkezetünk — nem rendelkezik nagy tradíciókkal teli múlttal, hiszen nem is léteztek a korábbi időkben, szocialista fejlődésünk szülöttei. Ám az azóta eltelt idő sem csekély ívet fog át: a szocialista/ iparosítás kezdetén létesült üzem jelenleg már három évtizedes múltra tekinthet vissza. Ez a három évtized is gazdag ’ hagyományokkal teli történelem, melynek megismertetése erőforrás is lehet, tanulságokkal is szolgálhat. Hogy csak egyet említsünk: az idei nehezebb feladatok teljesítéséhez bátorítást adhat annak felidézése, hogy az eltelt években éppenséggel nem is egyszer birkózott már meg nehéz feladatokkal az adott üzem kollektívája. T udunk üzemről, ahol helytörténeti szakkör működik, másutt pályázatokkal, megbízatásokkal késztettek az üzem történetének megírására. Kiadványok is láttak-látnak erről napvilágot, csillogóan díszes vagy hétköznapion egyszerű köntösben. A lényeges, hogy ne porosodjanak olvasatlanul a szekrényben, hasznosuljanak a pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ, a munkahelyi vezetés politikai tevékenységében, segítsenek a ma tennivalóinak megoldásában. Hiszen ez a lényege az üzemi hagyományok ápolásának. Nem holttá dermedt, csak kegyeletből elő-elővett ereklyeként kell kezelnünk ezeket, hanem mint a mai cselekvés éltető, eleven erőforrásait. Gyen es László MAI KOMMENTÁRUNK Elveszett órák Az egyik üzemi tanácskozáson hallottam a beszámolóban: »A múlt esztendőben munkaidő alatt 2245 dolgozó távozott a gyárból, közülük 1742 magánügyben. Ez ösz- szesen 6184 óra termeléskiesést jelentett, kevesebbet az előző évinél, mert akkor 7141 óra volt a kiesés.-« Az elmúlt hetekben, napjainkban, s bizonyára a jövőben is sokat foglalkoztak és foglalkoznak a munkafegyelem megszilárdításával, a munkaidő kihasználásával, a hatékonyság növelésével, a minőség javításával és ezekkel összefüggésben a termelés fokozásával. A számok figyelemmel kisérése, tanulmányozása azonban kevés. Nem mutatnak eléggé rá bizonyos kérdésekre, fontos okokra, összefüggésekre. Ám érdemes egy kissé »játszadozni« velük. Hova vezethetne az a gyakorlat, ha a munkaidő alatti eltávozás általánossá válna? Az említett üzem dolgozói számát tekintve nem tartozik a nagyobbak közé. Ilyen gvárat, üzemet, intézményt, közös gazdaságot, nagyon sokat találhatunk a megyében. Vegyünk csak százat! S tegyük föl, hogy ez az eltávozási igény csupán városainkban jelentkezik, üzemeink feilét érinti! Így az eltávozó dolgozók száma meghaladja a 80 000-et, a kiesett óráké pedig a 300 000-et. Ha egy órára csupán száz forint termelési értéket tekintünk, akkor. .. No, de hagyjuk abba, hiszen lehetetlen kimutatni, hogy a néhány órára magánügyben eltávozottak milyen módon és mennyire akadályozzák társaikat, egy szalag, az egész üzemrész, a gyár munkáját. Vagy például annak az ügyintézőnek távolléte, alá csupán egy pillanatra »ugrik« ki a városba magánügyben, milyen bosszúságot okoz a rá várakozóknak. Sok ember csupán érdeklődni, tanácsot vagy felvilágosítást kérni megy ki munkahelyéről néhány órára a városba. Ezt esetleg telefonon gyorsabban el lehetne intézni. S nem szól tunic még arról: a munkahelyen is van jogsegélyszolgálat, ott sok kérdésben megfelelő felvilágosítást kaphatnának. Jó néhány hivatalban megkísérelték, hogy ezen segítsenek. Esténként, munkaidő után is intéznek ügyeket, fölvesznek panaszoka:, tájékoztatást adnak. Az ingatlankezelő vállalat ezért nyitott ügyfélszolgálati irodát. Az oda beosztottak munkaidő után, az esti órákban is fogadják a panaszosolcat. Kezdetben még csak mentek nc- hányan, tazután lassan elme- radootak. Ezért az iroda a múlt évben már csak hetenként háromszor állt esti órákban az ügyfelek rendelkezésére. Ez is soknak bizonyult. alig ment el egy-egy nyugdíjas ember; ők azonban napközben is elsétálhattak volna. Az iroda ezért esténként mar nincs nyitva, fölösleges lenne, mert azok, akiknek érdekében az esti ügyfélszolgálatot létrehozták, nem igénylik! Sz. L. A kis közösségek nagyobb önállósága A termelőszövetkezetek eredményességét alapvetően meghatározza a termelő és a technológiát üzemeltető emberi tevékenység. A tsz-ekben a munka-, a termelés- és vezetésszervezés javítása, az emberek munkában való érdekeltségének növelése döntő és gyorsan megtérülő tevékenység. Ezért munkánkat elsősorban az emberi tevékenység fejlesztésére célszerű összpontosítani, megelőzve a technikai, technológiai és biológiai tényezőicet. Ehhez új Lajos Géza | szervezési eljárásokat, vezetési- és munkadíjazási rendszeréket szükséges alkalmazni. , Feltétlenül fontos, hogy az egyes termelőegységek, azok vezetői, a kis közösségek nagyobb önállóságot kapjanak. A technika térhódítása, az üzemi méretek növekedése és a szakosodás fokozódása indokolttá is teszi a termelés hagyományos irányításának ágazat-, teleprendszer jellegűvé történő átalakítását. Az irányítás korszerűsítése az önálló, jól elkülöníthető termelési egységek kialakítáMűtrágya a levegőből delmét. A vállalalt szerzi be a műtrágyát, tárgyal a pilótával, egyezteti az időpontokat, és a helyszínen felügyel a munkára. Tavaly több mint 63 és fél ezer hektárt szórtak be szemcsés műtrágyával a helikoptereik. Az idén már aligha lesz ennyi, korlátozták a repülőórák számát — amelyet tavaly jócskán túlléptek —, s ez meghatározza majd a teljesítményt is. A Zetor a mögéje szerelt műtrágya-adagolóval odafa- rol a helikopter tartályához, megcélozza a beöntőnyüást, és a szó szoros értelmében belövi a fehér műtrágyát a tartályba. A gép a levegőbe emelkedik, a traktor vissza- gördül a zsákokkal rakott pótkocsikhoz, s míg a szárnyas masina a levegőben tölcsér, alakban szétterjedő port hagy maga után, a földön az asszonyok ügyes mozdulattal hasítják föl a • műanyag zsákokat, és a fehér szemek a belövőszerkezet tölcsérszájába öan- lenek. Egyszerre telik meg a földi tartály és ürül a levegőbeli. A helikopter felénk tart, a parkolóhelyet jelző piros zászlócskák fölé libben, és mintha zsinóron vezetnék, pontosan az előbbi helyére ereszkedik. — Érti a dolgát! — mondja mellettem valaki, nyilvánvaloan a fiatal pilótára gondolva. Közben a traktor már odaállít, föl bér reg a motor, és a fehér műtrágya már zúdul is a helikopter tartályának szürke torkába. Kezdődik minden elölről. Kilencszáz hektárt fejtrágyáznak a levegöoól a segesdi termelőszövetkezetben. Ez a gabonaterület 85 százalékát teszi ki. Ha aiz időjárás nem szól közbe, a 900 hektár két nap alatt megkapja a szükséges hatóanyagot. Az idén a sagesdi gazdaság már a harmadik, ahol helikopterrel végezték el a tél végi, kora tavaszi fej trágyázást. B. A. A munkamagasság talán méter. tíz Kavarog, poraik a frissen esett hó, a légörvény szemünkbe vágja, a pelyheket, lesodorja fejünkről a sapkát, a kabát gallérja möigiá repíti a fagyos részecskéket, pedig már amúgy is elegünk van, a hidegből. A helikopterre vártunk a s eg esdi termelőszövetkezet földjén. Amikor megérkezett a sárga Ka—26-os. az ácsorgást feledve örültünk jöttének, pedig a szele alaposan elárasztotta a tél fagyos ajándékával. A termelőszövetkezetek kereskedelmi és szolgáltató közös vállalata szervezi ez év elejétől a mezőgazdasági üzemek repülőgépes növényvéséval kezdődik. Ilyen egység lehet pl. a szántóföldi növénytermesztés, gyümölcsvagy zöldségtermesztés, a szarvasmarha-ágazat és a tö- megtakarmány-termesztés együtt, a sertéságazat vagy sertéstelep, a háztáji üzemág, építőszervézet stb. Az önálló termelési egységek vezetői közvetlenül a termelést irányító elnökhelyetteshez tartoznak. Az önálló termelési egységeknek a tsz tervével összehangolt, de önálló termelési és pénzügyi tervvel kell rendelkezniük. Az önálló termelési egységnél legfontosabb a munkadíjazási, eredményességi javadalmazási rendszer összeállítása, amely figyelembe veszi a dolgozók értékítéletét A munkadíjazási rendszer minden bértételének valamilyen termelési eredményhez vagya ráfordítások csökkentéséhez kell kapcsolódnia. A hozamokhoz, az előállított végtermékhez kötött bértételek megállapításánál a munka nehézsége. körülményei mellett figyelembe kell venni a termelés színvonalát és a hozamnövelés kihasználható tartalékait is. A tsz könyvelésében a költségeket, a hozamokat termelési egységenként szükséges nyilvántartani. Az önálló termelési egységek közötti elszámolásokban a lehetőség szerint a tényleges beszerzési, felvásárlási árakat, ezek híján a szűkített önköltséget alkalmazzák. A helyi sajátosságokat is figyelembe vevő önálló belső elszámolás kevés munkatöbblettel járó megszervezéséhez jól képzett, a helyi adottságokat ismerő üzemgazdászok, közgazdászok szükségesek. A termelési egységenkénti irányítás és önálló belső elszámolás korszerű és hatékony irányítási forma. E módszer az állami gazdaságok mellett már a tsz-ekben is széles körűen bevált. A kisebb közösségek kezdeményezőkészségének. öntevékenységének, kollektív és egyéni érdekeltségének a növelése, a munka- és technológiai fegyelem javulása mellett hozzájárul a szövetkezeti demokrácia magasabb színvonalra emeléséhez is. „ _ _ Dr. S. Oy. A töltés! !űö egy perc.
