Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

<SV

itt m/r,

u;

' ÍS\

SÍIIG PROLEIÁRJII,’ EGYESÜLJETEK!

Ara: 1,20 Ft

Somogyi Néplap

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXV. évfolyam 67. szám

1979. március 21., szerda

Emlékezés a Magyar Tanácsköztársaságra

„11 ma nemzedékét ferradaímár elődeink

példája lelkesíti!”

Díszünnepség a Csiky Gergely Színházban

A hatvan évvel ezelőtti dicső 133 napra, a Magyar Tanácsköztársaságra emlékeztek tegnap este a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Munkások, parasztok, értelmiségiek jöttek el, hogy ünnepeljék a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját.

Az elnökségben helyet foglalt az évfordulóra megyénkbe látogató kaiinyim pártmunkásküldöttség, melyet Pavel Artyomovics Leonov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a KaJinyini Területi Pártbizottság első titkára vesét. Ott voltak az 1919-es veteránok, s eljöttek a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek képviselőt

A magyar és a szovjet himnusz után Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a díszünnepség résztvevőit. Megnyitójában többek között ezeket mondta;

A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei és Kaposvári bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében üdvözlöm ünnepségünk valamennyi résztvevőjét. Köszöntőm az elnökség tagjait, őszinte megbecsülésünket és az utódok háláját kifejezve a Tanácsköztársaság somogyi veteránjait. Közülük elsősorban Somogyi Pál_ elvtársat, akit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az évforduló alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntetett ki. Sajnos, betegsége miatt nem lehet közöttünk.

Elvtársi tisztelettel köszöntőm testvérmegyenk, n annyin kepviseioi i, anik Pa vei 1 Ar.yomovics Leonov elv tars- i nas, az SZKP Központi tíi- zottsága tagjánaK, Kulinyin | megye első uutárának a vezetésevei megyénkbe látogattak, hogy velünk ünnepeljenek. Köszöntőm az ideiglenesen i hazánkban állomásozó szov- ] jet Déli Hadseregcsoport egysegének parancsnokai, Viktor Vasziljemcs Gnyigyin elvtár- ! sat.

E napokban a magyar történelem kiemelkedő eseményére, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára emlékezünk. Egyben azokra az elődökre, akik gyöngy betűkkel írták be nevüket a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetébe.

Hat évtizede annak, hogy 1919. március 21-én az._orosz- országi elnyomottak és kizsákmányoltak példáját első- j nek követve a magyar prole- ' tariátus megteremtette Magyarországon a dolgozó nép államát. 1919 tavaszán a somogyi munkásság és agrárproletariátus is többet követelt a feudális viszonyokkal terhelt polgári demokratikus forradalom által biztosított, korlátozott jogoknál.

Az ipari munkásság a gyárak és üzemek társadalmasítását, a cselédség és a falusi szegénység pedig a nagybirtokok felszámolását követelte. Ezek az osztályharcos megnyilvánulások SomogvKmt is a szocialista forrada- 1

lom felé mutattak. A baloldali erők; a kommunisták és a szocialisták — köztük Latin- ea Sándor, Tóth Lajos, Szalma István, Szántó Imre, Győrffy Antal, Klemens Béla — vállalták a követelések teljesítéséért folytatott harc ve- vezetését

Az 1919. március 10-én Kaposváron hatalomra jutott direktórium a somogyi jogfosztottak és kizsákmányoltak

akaratának megvalósulása volt. Ezzel megyénk forradalmi erői a gyakorlatban is bebizonyították, hogy a proletárdiktatúra kivívásának le- j hetős'ége élő realitás. Mi, somogyiak büszkék lehetünk arra, hogy itt rpár a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt meg- j kezdődött a nagybirtokok kisajátítása, és az országban elsőként termelőszövetkezeteket hoztak léire.

Eredményeink, a mostani országépítő munka, munkásosztályunk, népünk kiállása a békéért, igaz hazafisága és proletár internacionalizmusa bizonyítja: azon az úton járunk, amelyért 1917-ben Lenin és követői, s amelyért 1919-ben népünk legjobb fiat harcoltak.

Ezután Böhm József, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet.

Böhm József ünnepi beszéde

Tisztelt ünneplő közönség!

Ebben az évben ünnepeljük a dicsőséges Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának, hősi harcokban született eredményeinek 60. évfordulóját.

Hazafias és internacionalista kötelességünk, hogy nemzetünk. történetének ezt a felejthetetlen 133 napját újra és újra felidézzük emlékezetünkben. Tartozunk ezzel dolgozó népünknek, hős mártírjainknak és a nemzetközi munkásmozgalomnak.

Az 1918—19-ben lezajlott forradalmi események egymással szorosan összefüggő, a forradalom menetében egységes folyamatot alkotó sorsfordulói történelmünknek.

Ma világosan látható, hogy ami Magyarországon 1918 őszén és 1919 tavaszán történt, az nem történelmi epizód, nem rövid kitérő ' nemzetünk történelmi útján, hanem betetőzése, összegezése, csúcspontja a régi küzdelmeknek, és egyben forrása, elindítója, előkészítője volt a jövendő harcainak.

Hazánkban akkor a forradalmi helyzet kialakulását elősegítette az oroszországi forradalmak mozgósító hatása; a népek csalódása a háború tragédiájába sodró kormányaikkal szemben; a monarchia felbomlását követő válság; népünk vágya a békére, egy új társadalomra.

Az elnyomott magyar tömegek kirobbanó lelkesedéssel üdvözölték orosz testvéreiket, és e dicső példa nyomán fokozták harcukat. Nálunk is megrengett a föld.

Böhm József ezt követően arról beszélt, m’lyen szenvedéseket okozott a magyar népnek az első világháború, s hogy az elégedetlenség nyomán miként érlelődött a forradalmi helyzet. Emlékeztetett az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmére, majd a Kommunisták Magyarországi Pártjának

megalakulására.

— Lelkes, forradalmi hangulattól izzó napok voltak azok. 1919 januárjában, februárjában már »tűzország Magyarország«, ahol »Százezernyi parittyás Dávid készül bízón, dalolva ...« az útolsó, győzelmes rohamra. Hiába börtönözték be a kommunista vezetőket, a történelmi szükségszerűség parancsára elindult forradalmi folyamatot már sem megtörni, sem megállítani nem lehetett.

1919 márciusában a polgári kormányzat már nem volt képes megoldani az előtte tornyosuló külső és belső feladatokat A magyar polgári demokratikus forradalom szembetalálta magát a világháborúban győztes imperialista hatalmakkal, amelyek ellenséges fellépésükkel nehezítették

hazánkban a polgári demokratikus rendszer megszilárdulását. Ugyanakkor a kormány belpolitikai intézkedései nem elégítették ki az ország dolgozó népét, mert jogos követeléseit nem teljesítették.

Az országért, a népért érzett felelősség vezette a kommunistákat, hogy a munkásosztály élére álljanak, és a polgári forradalmat szocialista forradalommá változtassák.

A díszünnepség szónoka fölelevenítette az 1918 őszén, 1919 elején megyénkben lezajlott történelmi eseményeket, azután,így folytatta:

— Somogybán a munkásság követeléseinek eredményeként március 10-én — tizenegy nappal a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt — háromtagú direktórium — Latinca Sándor, Tóth Lajos és Peiin- hoffer Lajos — vette át a megye vezetését.

A mezőgazdasági uradalmakban már a munkáshatalom kikiáltása előtt megindultak az agrárproletariátus ezreinek földfoglaló, szocializáló és termelőszövetkezetet alakító mozgalmai. A Latinca Sándor által elindított termelőszövetkezeti mozgalom gyorsan terjedt Somogy megyében, és átcsapott az ország más területeire is. 1

1919. március 21-nek napja hat évtized távolából is csodálatos fénnyel ragyog föl előttünk. Ez az életadó fény azt bizonyítja, hogy 1917. november 7-e nem orosz sajátosság volt csupán, hanem minden népre, nemzetre ható egyetemes jelentőségű esemény. A magyar proletárforradalom győzelme — ha rövid időre is — hozzájárult a forradalmi helyzet megteremtéséhez Közép-Európában.

Ezután somogyi és országos példákkal bizonyította, hogy mi mindent tett az új hatalom a nép érdekében, majd hangsúlyozta:

(Folytatás a 2. oldalon)

Ünnepi ülés Budapesten

a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján

\

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülésen emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról.

Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Nemes Dezső, a Nép- szabadság főszerkesztője, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak az elnökség tagja volt: Andics Erzsébet akadémikus. Györkös Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádvezetője, Hidas Antal költő, Huny a István nyugdíjas, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Keszi Ferenc nyugdíjas bányász, László Aladár nyugdíjas, Lovas László, a Duna Cipőgyár cipész szakmunkása, szocialista brigádtag. Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Práth Károly nyugdíjas, Sebes Sándor nyugdíjas, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagja, Sípos Zsigmondné, a Fékon ruházati vállalat vasalónő szakmunkása, szocialista brigádtag, Sze~ rényi Sándor nyugdíjas. az

MSZMP " KEB titkárságának tagja, Szobek András nyugdíjas, Tássonyi Kadocsa, a Kőolaj- és Gázipari Tervezővállalat szakági főmérnöke, a KISZ KB tagja.

Részt veitek az ünnepségen a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének, az országgyűlés tiszti 'karának, a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének tagjai, s a padsorokban helyet foglalt a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos más vezető személyisége is. Jelén volt az ünnepi ülésen a magyar forradalmi munkásmozgalom sok régi harcosa, valamint az évforduló alkalmából kittüntetett veteránok népes csoportja. Ott voltak az ünnepi megemlékezésen szocialista társadalmunk legkiválóbb építői, a szocialista brigádvezetők, az élenjáró szellemi és fizikai dolgozók, a KISZ-es fiatalok képviselői.

/ Az ünnepi ülés részvevője költ a Szovjetunióból érkezett internacionalistáknak, a hazánk felszabadításában, a magyar—szovjet barátság erősítésében kiemelkedő érdemeket szerzett szovjet embereknek a küldöttsége, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai városi bizottságának delegációja. Részt vett az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője is.

Az ünnepi ülést a Himnusz elhangzása után Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Ezt követően Nemes Dezső mondott ünnepi beszédet. _

Büszkén magunkénak valljuk a Tanácsköztársaság történelmi örökségét

Nemes Dezső ünnepi beszéde

1919. március 21-én Magyarország proletariátus, a falusi szegénység aktív támogatásával és más dolgozó rétesA rokonszenvét is megszerezve, az egyesült párt vezetésével meghódította a hatalmat, megteremtette a Magyar Tanács- köztársaságot — mondotta Nemes Dezső, majd visszatekintett nemzeti történetünk e nagy eseményének előzményeire. Hangoztatta:

— A munkásosztály egyöntetű akaratából, politikai erejének túlsúlyra jutása , révén létrejött hazánkban az első proletárhatalom, amely hivatva volt új korszakot nyitni az ország történetében, a nemzet fejlődésében.

— A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte nagy rokon- szenvet váltott ki a proletariátus körében az országok egész sorában. Határtalan lelkesedéssel üdvözölték a szovjet föld népei, amelyek harcban álltak forradalmi hatalmuk védelméért. Örök időkre szólóan méltatta Lenin a magyar proletárhatalom nemzetközi jelentőségét, kiemelve sajátos vonásait is, így létrejöttének békés jellegét.

— A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tőkés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kimerült országot hagyott maga után. A tanácshatalomnak .tehát rendkívüli erőfeszítéseket kellett tennie, és tett is, a termelés és az elosztás megszervezésére. A tanácsrendszer gyors kiépülése és működése, a pénzintézetek, az ipari és a kereskedelmi vállalatok államosítása, a népgazdaság megszervezése, a szűkös lehetőségek közepette is a dolgozók ellátásának bizonyos javítása, jelentős szociálpolitikai intézkedések kezdeményezése és bevezetése, a mánka- és életkörülmények emberibbé válása mind-mind mutatta, hogy a dolgozók üj világa épül.

Ezután így folytatta:

A proletárhaza védelmében létrejött a magyar vörös hadsereg. A forradalmi honvédelemnek alapja minderikelőtt a munkásság elszántsága, továbbá mindazok segítsége, akik tisztelettel tekintettek az antanttal dacoló ■ tanácshatalomra, és készek vol tak támogatni az ország védelmét.

— A munkásság nagy erejű fellépése az (április végi, a május eleji napokban, amely elhallgattatta a kishitűeket és elszigetelte a kapitulánsokat, a győzelmes május végi, júniusi északi hadjárat arany betűkkel íródott be hazánk történetébe.

— Az antant katonai túlereje megdöntötte a Duna völgye első proletárhatalmát Ismételten a magyar nép nyakára ültette a tőkés-földbirtokos uralmat amely kegyetlen bosszút állt. A fehérterroir ezreik életét oltotta ki, tízezreket zárt hosszabb-rövidebb időire börtönökbe és inter- nálótáborokba, s tízezrek csupán az ország elhagyásával tudták elkerülni, hogy áldozatai legyenek a véres leszámolásnak.

Azonban a remény a negyedszázados fasiszta uralom idején megingathatatlan erőforrása volt a forradalmi küzdelemnek. Támaszkodott arra, hogy létezik és fejlődik a szovjetek hatalmas országa, amely sikerrel harcolt az imperialista világ nagy túlerejével, rendíthetetlen politikai és erkölcsi támasza maradt a vi- lagforradalomnak, amelyet elindított . .

— A Tanácsköztársaság emlékében testet öltő hagyomány igen fontos része a pro- letárság politikai egységének létrejötte, a kommunisták és a szocialisták bekövetkezett egyesülése. E történelmi tényen Peyerék leghevesebb antikommunista propagandája sem változtathatott. Ez a hagyomány nyert új erőt a két munkáspárt 1944. október 10-i egységmegállapodásában.

(Folytatás a 2. oldalon) j