Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
4 ÚJÍTOK és újítások Hidraulikus állvány Föllendülés után visszaesés Az 1974-ben megjelent minisziuamnácsi reaaelet első painagraíusa így fogalmaz; »*'_z ujitomozgtLLom a műszaki ha-adas tarsaoauiü erőforrása, a dolgozók öni&ént vállait és tuoatos alkotó tevékenységének szervezett tormáját Célja, hogy a dolgozóit, munKaitöri kötelességük ellátásán, túl, újítási javaslatokkal segítsék a műszaki fejlődést,1 a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának növelését-«. S ha akkor ezek a feladatok fontosak voltak, mostanra még inkább megnőtt a jelentőségük és időszerűségük, hiszen mindenki előtt ismeretesek a népgazdasági célok, amelyek megvalósításához fokozódott az újítások iránti igény. A minisztertanácsi rendelet nyomán megyénkben 1974 és 1978 között növekedett az újítások száma. Fontos szerepet játszott ebben az EgV bri.a — egy újítás mozgalom, amely késölbb — a formalitás kiküszöbölésére és a tartalmi munkára való ösztönzés végett — az Egy brigád — egy hasznosított újítás mozgalomra módosult. A fellendülés után aztán megtorpanás következett ... Somogybán * dolgozók 3 százaléka nyújt be újítást évente — az országos arány 5 százalék. Nagy a különbség az egyes ágazatok között az ezer dolgozóra jutó, elbírálásra beadott újítások számában. Az élelmiszeripariban például minden ezer aoigozo- ra 81, a szállításban es a hírközlésoen 66, a vasasüae- méknel új. a mezőgazdaságban 13, a kereske-delambem ö újítás jut. Ha a mezőgazdasági ágazaton betűi a termelő“ szövetkezeteket is figyelembe vesszük — az imént csak a MEiXtóZ-üaemekrói volt sző —, még rosszabb az arány. Tavaly kevesebb és minőségileg is »gyengébb« újításokat nyújtottak be a somogyi üzemekben, mint 1977- ben: akkor a beadott 2431 újítás 84 százalékát elfogadták és 66 százalékát bevezették, most pedig a 2388 újításból 60, illetve 54 százalékra csökkent ez az arány. Általános tapasztalat a megyében, hogy a vállalati fel- adattervekböl nem mindegyik valósul meg. Ezek okait és egyáltalán a megtorpanást előidéző körülményeket hamarosan megvizsgálja az SZMT közgazdasági osztálya. Választ keresnék arra a kérdésre is, hogy az idei újítási feladattervek mennyire veszik figyelembe a népgazdasági célokat, hogyan ösztönöznek a kezdeményezőkészség kibontakoztatására, és a dolgozók ismerik -e a feladatokat? Az SZMT fogSaäkozik a munkahelyek újítási felelőseinek képzésével: iparjogvédelmi témában középfokú képesítést nyújtó oktatás kezdődött Kaposváron harminc hallgatóval. Nyolcvankettőből kilenc Börzén a jó elgondolások gyriUMta ehrasható hivatalon jelentésekben: »Nem ke~ veset tesznek az újítómozga' lom támogatásáért... Jelentős támogatást kapnak... So' kát fejlődött az újítómozga' lom.« Ez az utóbbi megállapítás méltán mondható el megyénk mezőgazdasági újításairól Is... A derűs kép azonban elkomorodik, ha pontosítjuk ezeket a bizonytalan »mértékegységeket«. Kiderül, hogy a nem kevés igenis kevés, a jelentős támogatás csak viszonylag jelentős, és a nagy fejlődés csak a korábbi »semmihez« képest nagy. Csak három-négy éve, hogy a somogyi szövetkezetekben szervezett újítómozgalom létezik (értsd.: létezhetne). Azóta az újitások száma évről évre nőtt, és tavaly a 82 isz- böl »már« 12 elfogadott javaslatot adtak be. Nyilvánvalóan több volt az »aranyat érő megoldás«, csakhogy valami okból ezek híre nem jutott túl a falusi gépműhelyek falain. Hogy feladattervek csak elvétve készülnek mezőgazda- sági szövetkezetekben, az részben még érthető, hogy azonban a gazdaságok jó részében újítási szabályzat, sőt a tárgyban jártas felelős szakember sincs, az már kétségkívül gátja a mozgalom fejlődésének. Igaz, a lényeg nem a papír és nem is az, hogy létezik-e egy névleges bizottság. Néhány éve készültek már ilyen jogszabálykivonatok, de ha ma azokat valaki kérne, ugyancsak zavarba hozná sok gazdaság jogászát vagy műszaki vezetőjét. Több helyen aligha találnánk embert, aki legalább annyit meg tudna mondani, létezik-e egyáltalán náluk újítási bizottság. Gyakran kiderül, hogy létezik, a jelentésekben .., Hogy ma egy hasznos, jó ötletből lesz-e' újítás, az döntően a helyi vezetők és a munkatársak szemléletétől függ. Sok helyen munkaköri kötelességnek tüntetik fel az újítást, máshol 3—500 forinttal »honorálják« a* ötletet, amelyből egy nagyvállalat esetleg világraszóló szabadalmat készíthetne. A múlt évre kiirt újítási versenyre 9 gazdaság pályázott.. . A képet javítja, hogy több tsz szakemberei valamelyik iparszerű termelési rendszerhez nyújtják be újításaikat, ahol — és erre valóban sok jó példa van — azokkal méltó módon foglalkoznak. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az újítás a gazdaságok több mint felében »sokádrendú kérdés«. A tavalyi versenyt a kapós- füredi tsz nyerte három újításával. Szakembereik ötlete nyomán például lehetővé vált a géppel már felszedhetetlen, erősen megdőlt len betakarítása, A megtakarítást félmillióra becsülték, a két mester ennek az összegnek az egy százalékán osztozott Alig néhány nappal a »szikra kipattanása« után már átvette a megoldást a Lenipari Vállalat is több ezer hektár termésének a megmentésére. Nyilván több milliós veszteséget kerültek el, a két mester nevét azonban, még csak köszöt\ő levélben sem említették. Az ilyen példa nem egyedülálló ;.. Ugyancsak súlyos visszásság, hogy egy-egy ötletről ott értesülnek utoljára, ahol már- már »életet mentene«. Gyakran csak két műszaki vezető véletlen találkozásakor kerül szóha, hogy például Mikében a burgonya minőség szerinti válogatását segítő megoldást találtak ... — Voltaképpen érdemes-e ma újítani a somogyi tsz- ékben? — krédeztük Molnár Istvántól, a megyei tsz-szö- vetség szakemberétől. — Gyakran nem. de hát — és jó, hogy így van — az újítót legtöbbször nem a várható haszon vagy dicsőség, hanem az új műszaki megoldások iránti szenvedélyes érdeklődés és valamiféle elfojthatatlan alkotásvagy hajtja. Egyszer'kipattan a szikra, azután már nincs megállás. Jó volna már végre megtalálni azt a taplót, amelyet roeggyűjthatna az a szikra... Az élelmiszeriparon belül az újítások szervezett cseréjében előkelő helyet foglal él a cukoripar. A Kaposvári Cukorgyár két éve első, tavaly harmadik lett a gyárak közötti újítómozgalomban. A múlt évben 120 dolgozójuk nyújtotta be javaslatát A vállalat 210 ezer forintot fizetett ki díjként. Harmadik éve hirdetnek versenyt a kiváló újító brigád címért, amelyben azóta első helyen szerepel a múszerészbrigád. Vezetője, Detrich Miklós külön füzetet vezet erről a munkáról — Hogyan szereztek tudomást a másutt jól bevált újításokról? — Rendszeresen tartanak börzéket. A mi ötletünk is ott kelt el; öt cukorgyár vette meg. — Bármikor eladhaja másoknak is az újítását? — A vállalat fenntarthatja az átadás intézésének a jogát, vagy az újító levelez, tárgyal a vevővel. — Hogyan tud a brigád közösen újítani? — Talán a műszerészek területe az egyik legalkalmasabb az ötletek megvalósítására. Ez az öreg gyár egyébként is sok lehetőséget kínál. Egy p>élda a kollektív munkára : a műszerszekrényeket az évek során kinőttük. Az új dolgozó már nehezen tudott rajtuk eligazodni, olyan megoldást kellett keresni, mely áttekinthetővé teszi a munkát. A kiváló újítómunkáért tavaly három arany- és egy ezüstjelvényt osztottak ki. Az egyik aranyjelvényes Pálfal' vai László termelési osztály- vezető. — Mi volt a legutóbbi munkája? — Energiamegtakarítással kapcsolatos javaslatot nyújtottam be, a nyersgyárban már meg is valósítottuk. Az eredmény: egy év alatt 600— 700 ezer forint megtakarítás, — Mennyi idő telt el az ötlettől a kész tervig? — Ez nem magától kipattant szikra volt. Sokéves tapasztalat formába öntése akidolgozás: két-három évig tartott. Ilyenkor a meggyőzésre is föl kell készülni. Ebben a beosztásban apróságokkal nem állhatunk elő. Tiszaváry Ottó főmérnökhöz jutnak el az újítások, ezután küldik őket szakvéleményezésre. — A magasabb beosztási! dolgozók újítása már olyan jelentős lehet, hogy majdnem találmányszámba megy. Ezek elbírálására a tröszt szakemberét vagy a Cukoripari Kutatóintézet munkatársát kérjük íeL A mi késztermékeinknél nem lehet újításról beszélni, esetleg az előállítás technológiájánál. Sokszor veszünk át és adunk át ötleteket, jól bevált módszereket. Az Ikarus buszok motorjának ki- és beszereléséhez hidraulikus állványt készítettek. Ezzel egyszerűbb és biztonságosabb lett a munka. Ezen az állványon a motor javítása is elvégezhető, s ez lényeges munkaidő-megtakarítást, nagyobb biztonságot jelent. Ötletgazdagon Egy újítót kerestem a Finommechanikai Vállalat 3. számú kaposvári gyárában; kettő lett belőle. Ebben a gyárban az a szokás, hogy a jobb megoldásokon többen együtt törik a fejüket. A munkájuk is elválaszthatatlan. Ha valakinek egy ötlete támad, a másik utánanéz a szakirodalomban, a könyvtárban, azután kicserélik a tapasztalatokat. Különösen a bemérőmúhelyre jellemző ez a módszer. Itt található a vállalat kiváló brigádja, az Elektron szocialista brigád. Tagjai a közösen beadott újításokkal hoztak már egy-két milliót a vállalatnak. Olyan év is volt, amikor huszonkét újítást adtak be. Bedegi Tibor és Geicz Géza tavaly megkapta a kiváló újíAz alkotók nem magyarázkodnak Mikroszkóp nélkül lehetetlen lefényképezni, de leírni sem könnyű azt az apró alkatrészt, amelyet Horváth István, a kaposvári elektroncsőgyár mérnöke mutatott. A neve: rács. A csövek egyik alkotó eleme. Két vastagabb dróton körbefutó vékony huzal, leginkább létrára hasonlít. csakhogy még a bolhának is kicsi lenne. Es az újítás — nem is akármilyen; föl tér jesz- tették szabadalmaztatásra — még nehezebben írható le szakszavak nélkül. Eddig néhány centit a vékonyabbik drótból (talán már ez a drót szó is szentségtörés) egyszerűen eldoblak. Most egy ötletes szerkezet segítségével fikarcnyi hulladék nélkül dolgozik a tekercselőgép. A miniatűr darabokat megtakarítva másfél millió forint hasznot hoz. A »drót« ugyanis nagyon drága fémötvözet. A gyárban mondták, hogy tíz éve megoldásra várt ez a gond. Budapesten egyszer már kísérleteztek vele, készült is valamilyen szerkezet, de nem vált be. Horváth István tíz éve kezdett műszerészként az Izzóban. Munka mellett két gyereket nevelve tanult, nem régóta gépészmérnök. S a várt újítás megszületett. Azt hallottuk róla: nagyszerű. A feltaláló szerint: — Tulajdonképpen nem nagy dolog. Nekem sokat segített, hogy műszerész voltam ismertem a gépeket. A gyakorlati tudassál meg a műegyetemen szerzett ismeretekkel azután már csak keresni kell. hogy hol lehet valamit csinálni. Nem a nagy vezérelveken áll egy-egy gyártmány sorsa, hanem azon, hogy az ember apró dolgokat észrevesz. Azután jönnek a tervek, az átvirrasztott éjszakák, később oda kell állni a satupad mellé i* ... — Szerintem már az is nagy vezérelv, hogy valaki ke resi az újat. alkotni akar Mégis ettől függ minden. — Lehet — mosolyodat el széttárja a karját, mint akinek nincs több mondanivalója. Pedig lenne. Már a viselkedése is sokat elárul. Amíg a gyárat jártuk, sokszor elmaradt, megállt, megnézett egy- egy gépet, láthatóén megszűnt számára a világ, a fejét vu- kargatta. Talán az ilyen pillanatokban születik meg az új ötlet. Horváth Istvánnak sok ilyen pillanata van. Még egy újítást mutattak meg az izzósok. Lohner János, Wcrtenbach Károly és Herner Gábor egy vénséges ven Siemens masinát változtatott ifjúvá, majdcsaknem teljesen új gépet varázsoltak belőle. Azt is elmondták, nem állnak meg. Elégedetlenen, valóban új gépet akarnak csinálni. mert a mostaninak a fele Is elég lenne, még mindig sok fölösleges része van. — Mindezt miért? — Megdühödtünk, mert kinevettek, amikor hozzáfogtunk. Azt j mondta mindernd, hogy nem sikerül. — Ennyi az egész? —- Ennyi. Tömör válasz. Csak épp hihetetlen. De hát az alkotók dolga nem az, hogy' megmagyarázzák, miért is alkotnak. tó jelvény bronz fokozatát. Egyikük 360 ezer, másikuk pedig 320 ezer forintot takarított meg újításaival. Azóta nyolcat-tízet mái újra benyújtottak, hatot el is fogadtak. — Kéz alatt is van kettőhárom.— vallják be. — Mert nem érdemes gyors egymásutánban kirukkolni valameny- nyivel: akkor rosszul fizetik. Azt, hogy milyen újításaik voltak, nehéz felsorolni. De tudom, hogy 1200 normaórát takarítottak meg azzal a célműszerrel, amellyel éppen dolgoznak. Ez már egy következő félautomata működéséhez is kapcsolható. — Ha mi itt benyújtunk valamit, az először az újítási előadónk révén eljut Budapestre, a törzsgyárba. Akkor van igazán baj. ha a javaslatunk típusvizsgálatot igenyel. Ez ugyanis hosszadalmas. Előfordult, hogy a vizsgálatokat végző laboratóriumból azzal a véleménnyel utasították el az újítást, hogy egy másik gyárban már bevezették. pedig Kaposváron azt a módszert nem alkalmazták még soha. — Mikor a legnehezebb elfogadtatni egy újítást? — Ha kiderül, hogy amit mi itt a műhelyben kifun- dáltfink. azt valaki másnak munkaköri kötelességekéi t meg kellett volna oldania, ígv a saját mulasztását ismerné el azzal, hogy igent mond az ötlet megvalósítására. A két technikus legutóbb szervezési újítást adott be. A pénzre terelem a szót. Bedegi Tibor tavaly tíz-tijr.en- két e/er forint körüli összeget vett föl. — Nem vagyok elégedetlen; ha valaki folyamatosan foglalkozik újítással, annak megéri. Mégis, ha már az anyagiakról esik szó, hadd mondjam el: általános tapasztalat, hogy az. eszmei díjazással pórul járnak az. újítók. A másik az. hogv a díjat a vállalatok, a gvárak nyereségéből fizetik ki. Ha egy újításból a vállalatnak mondjuk másfél millió forint haszna van, az újítónak nem lehet kifizetni a 150 ezer forintot. »Leszorítják« az összeget, nehogy irigykedés támadjon. Persze, azt nem lehet mindenkinek elmagyarázni, hogy az a bizonyos újítás, amikor bevezetik, a következő évi nyereséget is »megdobja«. — Minden cég készít újítási feladattervet. Ha a határidők lejárta után akad olyan téma, amelyben nem született megoldás, azt tanácsos lenne más vállalatok dolgozóival megismertetni: hátha éppen onnan jön egy jó ötlet- Sokkal célszerűbb lenne, ha a vállalatok jobban összedolgoznának. llorváth István