Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
-A-=6‘ VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 1,20 Ft XXXV. évfolyam 62. szám 1979. március 15., csütörtök Tizenöt nappal a népszavazás előtt Hz iráni nemzeti front felhívása A kormány kéréssel fordult Khomeinihez Az iráni nemzeti front általános felhívása teljes tá- r-ogatásáról biztosította az iszlám köztársaság megalakításának gondolatát és felszóiítot ta - az ország lakosságát: erre az államformára szavazzon a március 30-án tartandó népszavazáson. A nemzeti front »hazafias kötelességnek« tartja az iszlám köztársaságra va lo szavazást. A polgári politikai saerve zet felhívása elismeri Khome ini ajatollah vezető szerepét, teljes és feltétel nélküli szabadságot követel az ország valamennyi pártja és politikai csoportosulása számára, ugyanakkor elítéli a »zűrzavart és a fegyelmezetlenséget«. A nemzeti front szorgalmazza a politikai szervezet újjászervezését, miután két politikai csoportosulás vált ki soraiból. A felhívás leszögezi, hogy a nemzeti front tevékeny reszt akar vállalni az ország új alkotmányának megalkotásából. A polgári politikai párt kifejezi szembenállását minden olyan politikai csoporttal, amely az iszlám szellemével ellentétes módon, a »nyugati kultúra kritikában átvételei-- szorgalmazza. A felhívás a férfiakkal azonos politikai, társadalmi és gazdasági jogokat követel a nőknek — és azt, hogy minden területen tevékenyen részt vehessenek az ország életében. A nemzeti tront végezetül hangoztatja: síkraszáll azért, hogy a leendő alkotmány adjon megfelelő hatalmat a he„Magyar nap” Lipcsében A magyar—NDK árucsere- forgalomban szereplő termékek mintegy kétharmada gépipari cikk, 32 százaléka pedig termelési együttműködés, szakosítás, illetve kooperáció eredménye — közölték szerdán a lipcsei tavaszi vásár magyar sajtóértekezletén. Szántó Attila, a KGST megalapításának 30. évfordulója jegyében rendezett magyar kiállítás igazgatója kiemelte: ennek megfelelően a vásáron szereplő új és továbbfejlesztett termékek — mindenekelőtt a számítógép-vezérlésű szerszámgépek, elektrotechnikai és elektronikai berendezések — körülbelül 40 százaléka a KGST komplex programjának keretében kibontakozott szakosodás, illetve kooperáció szülötte. Magyar részről fontos feladatnak tekintik a korszerű együttműködési formák további bővítését az egészében igen gazdag — immár több mint évi 1,3 milliárd rubel értékű — magyar—NDK külkereskedelmi forgalmon belül. 35 magyar külkereskedelmi vállalat képviselői ebben a szellemben kezdték meg a vásár első napjaiban üzletkötéseiket Lipcsében. A szerdán aláírt legjelentősebb üzleti megállapodás, az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat (IG V) és az NDK-bel.i Robotron között 12 millió rubel értékű magyar pénztárgép NDK-beli exportjára vu- natkozik, 1979—80-ra. A lipcsei »magyar nap« eseményei közé számit, hogy szerdán, a nemzetközi könyvvásár programja keretében kiosztották az 1978-as év leg »szebb NDK-ban megjelent könyveiért odaítélt dijakat, lyi ügyek irányítását végző szerveknek, és elítéli a szaka- dár törekvések minden formáját. Az iráni kormány azzal a kéréssel fordul Khome m aja- tollahhoz, hogy részesíts.: amnesztia ben a megbuktatott rezsim mindazon kiszolgálóit, akik nem vettek részt ártatlan emberek kínzásaoan, le- gyilkolásában. s nem vádolhatok a nép kizsákmányolásával. Ahmad Madani nemzet- védelmi miniszter szerdán Teheránban közzétett nyilatkozatában a kérelmet elsősor- ban azzal indokola. hogy szétoszlassák »a közvéleményben egyre jobban elhatalmasodó — alaptalan — félelmet-«. Madani hangoztatta, hogy a társadalomellenes elemeket bíróság elé kell állítani, és meg kell büntetni, de azokat, akik üzleti tevékenységet folytattak és különböző pozíciókat töltöttek be a koyábbi rezsim idején, nem szükségszerűen kell »összeesküvőnek« minősíteni. — A kormány tehát — mint mondotta — mindazok számára általános amnesztiát kért. akik ellen nincs terhelő bizonyíték. Nyilatkozatában .’.'Tadan: foglalkozott a katonai szerződések és általában a hadsereg problémáival is. Üjra leszögezte, hogy a korább; szerződéseket felülvizsgálják, mert — mint hangoztatta — ezek többsége ellentétes az iráni nép érdekeivel. Példát is említett, mégpedig az Omani-öböl mentén épülő haditengerészéti bázist. Mint mondotta: a korábbi rezsim eddig 300 millió dollárt ólt bele ebbe az objektumba, s végső elkészültéig még további hatmilliárdra volna szükség. A kormány ehelyett mintegy 50 millió dolláros ráfordítással a bázist nagy kapacitású halászati komplexummá alakíttatja át. Teheránban időközben a sajtó hasábjain is heiyet kapott az amerikai Time magazin és Entezam miniszterelnök-helyettes között kibontakozott vita. Emlékezetes, hogy Entezam megvádolta az amerikai folyóiratot: »megvesztegetési pénzeket fogadott el a sahtól és családjától, s elferdítve -közölte az iráni forradalommal kapcsolatos eseményeket, A Time például legutóbbi számában egy iráni ■►szakértőjét« szólaltatta meg, aki azt hangoztatta: az iráni kormányt »szoros szálak« fűzik az Egyesült Államokhoz. Ennek alátámasztására azt hozta föl, hogy a kabinet két elnökhelyettese, Entezam és Jazdi, az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. Keddi sajtónyilatkozatában Entezam visszautasította az amerikai vádaskodásokat. Lázár György Kuvaitba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Szaad Abdullah Al-Szalem Al-Szaba'i trónörökösnek, Kuvait állam miniszterelnökének meghívására a napokban hivatalos látogatásra Kuvaitba utazik. Külügyminiszterünk iogadta a török küldöttséget A Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttségét — amelyet dr. Cahit Karakas, a nemzetgyűlés elnöke vezet — szerdán hivatalában fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. A találkozón részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés elnöke és Tálát Bent er, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörű eszmecserén érintették a kétoldalú kapcsolatokat, s külügyminiszterünk ismertette a magyar kormány álláspontját a fontosabb aktuális nemzetközi kérdésekben. A küldöttség ezután a Ganz Villamossági Művekbe látogatott. A vendégeket a vezér- igazgató tájékoztatta a 4000 dolgozót foglalkoztató törzsgyár munkájáról, eredményeiről. (MTI) Az MSZBT idei feladatai A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját köszöntő ünnepségekre 25 tagú küldöttséget lát vendégül a napokban a Magyar —Szovjet Baráti Társaság: a szovjet vendégek az egykori orosz internacionalista zászlóalj harcosainak leszármazottai. Olyan magyar internacionalistát várnak Budaoestre. aki Szovjet-Oroszországban harcolt a polgárháború idején — mondotta Regős Gábor, az MSZBT titkára, aki szerdán tájékoztatta a Barátság Házában az újságírókat az MSZBT idei terveiről. Kiemelte: a magyar—szovjet tudományos műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulóia alkalmából az MSZBT idei munkájának középpontjába állítja a szovjet tudomány és technika fejlődésének, valamint a magyar—szovjet tudományos műszaki együttműködés eredményeinek népszerűsítését. Tűzjelzőt szereltek föl a Szaljuton Kikötött a Progressz—5 Meglepetés az űrállomás utasai számára Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti Moszkvából: Szerdán délelőtt, moszkvai idő szerint nem sokkal fél 11 előtt megérkezett rendel tét éri helyére a Progressz.—5 teherszállító űrhajó; kikötött a Szaljut.—fi űrállomás hátsó kikötőhelyénél. A Progressz valamivel több mint 48 óra alatt jutott el céljához, ugyanúgy, ahogyan az előző teherűrhajók. Az ötödik teherűrhajó utánpótlást juttatott el a jelenlegi űrexpedíció tagjaihoz: Vlagyimir Ljahovhoz és Valerij Rjuminhoz. A teherűrhajó az eddigi gyakorlatnak megfelelően közelítette meg az űrállomást. A hétfő reggeli rajtot követően a Progressz előbb Eöld körüli pályára állt, onnan többszöri pályamódosítással jutott a Szaljut közelébe. A földi központ üzembe helyezte az automatikus kereső- és megközelítő-berendezéseket: a rádióadatok alapján a teherűrhajó hajtóművei, korrekciós berendezései fokozatosan a Szaljut közvetlen közelébe vitték a Progresszt. Automatikusan ment végbe az összekapcsolás is, bár Lja- hov és Rjumin állandóan ellenőrizte a manővert, s készen állt a közbelépésre, ha rendellenességet tapasztalt volna. Az űrhajó és az űrállomás ennél az üzembe helyezésnél is kifogástalanul .működött, a hosszabb idő óta használaton kívül álló hátsó kikötőhely összekapcsoló-berendezéseiben sem volt semmi hiba, a kikötés így a legkisebb rendellenesség nélkül ment végbe. A teherűrhajón érkezett szállítmány kirakása hosszabb időt vesz igénybe, mivel a pótalkatrészeket Ljhahov és Rjumin azonnal beszereli, a használt, fölöslegessé vált készülékeket pedig elhelyezi a Progressz rakodóterében. Mint ismeretes: a teherűrhajó nem tér vissza a Földre. A földi központ állandó kapcsolatot tartott az űrhajósokkal, akik részletes beszámolót adtak az összekapcsolásról. A Földről elmondották nekik, hogy az űrhajóval postát, levelet és valamilyen meglepetést is küldtek számukra — azt azonban, hogy miről van szó, Lajhov cs Rjumin izgatott érdeklődésére sem voltak hajlandóak elárulni. A két, űrhajósnak meg kellett várnia, amíg az össze* «üetiórzö művelet elvégzése után kinyithatták az összekötő ajtókat. Az űrhajósok kaptak egy fekete-fehér televíziókészüléket — a földi adások vételére. Amikor erre lehetőség lesz. a Földről eljuttatják hozzájuk a központi televízió programját, de lehetőség nyílik külön adásokra is. Ha például valamelyik műszer ellenőrzéséhez szükség van a pontos tervrajzra és az nincs meg az űrállomáson, tv-adás- ban juttathatják el a Száljútra. Egy másik érdekesség: az űrállomáson tűzjelző berendezést szereltek föl. A Szaljut— 6 különböző részeiben hat érzékelő berendezést helyeznek el; ezek a széngaz legkisebb mennyiségét is jelzik. Egy további csomag tartalma az űrhajások kényelmét szolgálja. Kovaljonok és Ivancsenkov tervei alapján »fehérnemű- szárítót« készítettek a földön, a világűrben esedékes »nagy- mosas« céljára. Igen fontos a pótalkatrészküldemény is: eljuttatták például az űrállomásra a Krisztán olvasztókemence újabb, az eddigi tapasztalatok alapján tökéletesített példányát. Örökségünk: Március 15. Azon az emlékezetes tavaszi napon, amikor negyedik osztályos kisdiákokként, rendezett sorokban vonultunk föl a Várhegyre, tanítónőnk több ízben kénytelen vol.t dörgedelmes figyelmeztetéseket intézni a rémlen.skedókhoz. A sétányig még ügy-ahogy viselkedett a rakoncátlan csapat, de amikor megpillantottuk a Hadtörténeti Múzeum előtt sorakozó 48-as ágyúikat, hamar fölbomlott a rend. A behemót csövek kegyes gondolatok helyett inkább Lovaglásra csábítottak: még engem is, a kiválasztottat, akit nem kisebb feladatra jelöltek ki, miint hogy a múzeum egyik termében rendezendő ünnepélyen eisza- valjam Petőfi Sándor versét, A vén- zászlótartót. Bent a nagy. sárga épület tiszteletet parancsoló csöndjében azonban mi is megszeppentünk egy kicsit És amóg végiig ballagtunk az egykori lőfegyverek, kardok, tépett zászlók, levelek, képek és a magyar szabadságharc más relikviái között, földerengett egy cs más, amit apáinktól, nagyapáinktól hallottunk. Voltak közöttünk alaposabban tájékozott fiatalurak is, akik a Tolnai világtörténelme és Gracaa György jóvoltából még ki is tudták egészíteni a látnivalóikat; ezek ott hirtelenjében nem várt tekintélyre tettek szert. Ezren a tavaszion, a mi tavaszunkon — amikor 1848 tavaszát jöttünk ünnepelni — nem jutott (hogyan is juthatott volna?) eszünkbe a többi emlékezetes tavasz. Hogyan is fedezhettük volna föl a mély történelmi összefüggéseket országunk nevezetes dátumai között? Honnan tudhattuk volna, hogy nemzeti önismeretünket, milyen irányba terelték a nagyanyáink polcain található történelemkönyvek: Gracza György és mások, akik évtizedeken keresztül kormányozták a magyar nép fantáziáját? Persze mi még csak tízévesek voltunk és ez mindemképpen mentő körülménynek számit. Bár csak néhány év telt el a háború óta es óvóhelyeken töltöttük csecsemőkorunké t, mire értelmünk nyiladozni kezdett, szabadok voltunk, s mi sem volt ennél természetesebb. Mit todhattunk forradalomról és harcról, vérről és köny- nyekröl, hűségről és árulásról. A szabadságharc szép -mese vo! t csak: egy a sok köz/ü 1. Tedig történelmünk március 15-ével fémjelzett nagy eseményének értékelésére már. többször is sor került: a forradalmi munkásosztály ezt a szabadságharcot mindig különös fogékonysággal és érzékenységgel elemezte. Március jelentőségét nem szenvtelenül, a szövegelerruző filosz tárgyilagosságával méltatták azok, akii; maguk is — más történelmi körülmények között — hasonló célokért küzdöttek. Csak az értheti meg a szabadságért harcolót, aki maga is a szabadságért harcolt, vagy annak megőrzésén' fáradozott. Az objektív történelemszemlélet is megköveteli, hogy nemzetünk történelmének meghatározó eseményeit ne egymástól függetlenül, elszigetelt jelenségként értelmezzük. még akkor se, ha indítékuk, lefolyásuk és eredményük merőben más volt. ' Mint 1919-ben, a felszabadulás után. is előtérbe került. az 1848—49-es szabadsagharc vizsgálata; akik felismerték a kérdés jelentőségét, azt akarták tudatosítani, hogy életünk, politikánk nem független a történelmi fejlődés folyamatától, ezért is kell a marxizmus—lend- nizmus általánosan érvényes nemzetközi tanításán nevelt gondolkodásúinkat a mi történelmünk, a mi népüm-k különleges problémái, felé fordítani. A három tavaszt ebből a meggondolásból ünnepeljük együtt is: történelemszemléletünk, önismeretünk csak így lehet teljes. Az egykori tízévesek felnőtték, s már tudják, hogy a mese andalít, de nem sokra megy vele az ember. Tudják: a ma ifjúsága a márciusi fiatalok és követőik örököse; történelmünk benne él jelenünkben, hétköznapjainkban és ünnepeinkben — munkánkban és jelie- nvünkben. A mai tízévesek, a. mi gyermekeink is i«om}az»ák, szeretik a mesét, hiszen, gyerekek. Hogy milyen felnőrt- fteklkte válnak, az mi rajtunk múlik: igaz vagy hamis meséket kapnak-e út rave lóul. Tudatosftjuk-e bennükmind- aat, amiire mi magunk sem egykönnyen ébredtünk rá; n leger tét j ük-e velük a hazaszeretet, a szocializmus eszméje és az internacionalizmus egymástól el. nem választható fogalmait; elérjük-e, hogy úgy erezzek: az örökség az övék is. Az az örökség, amellyel mindig úgv kell sáfár- j kodnunk, hogy méltóak lehessünk azokhoz, akik rank hagyták.
