Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

(TJtytatítM tu L. oldalról) ’ lakosságot, hogy segítse a kor­mányt a rend helyreállításá­ban. Ismeretlen fegyveresek cso­portja szerdán reggel tüzet nyitott az Egyesült Államok teheráni nagykövetségére, majd az épület kétórás tűz­harc után hatalmába kerítette — jelentették a nyugati hír- ügynökségek. Egy amerikai katonai szóvivő közölte, hogy a nagykövetség mintegy 70 főnyi személyzete — köztük William Sullivan nagykövet — foglyul esett. A hír szerint a nagykövetségen két ember megsebesült. Khomeini főhadiszállásának szóvivője elhatárolta magát az akciótól. Közölte, hogy a körzetet a rendfenntartó mi­líciák lezárták, az épületet körülvették. Ibrahim Jazdl miniszterel­nök-helyettes a helyszínen megpróbált tárgyalni a fog­lyok szabadon bocsátásáról. Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je megerősítette a támadás hírét Khomeini milicistái végül tegnap ellenőrzésük alá von­ták az Egyesült Államok te­heráni nagykövetségének épületét amelyet ismeretlen fegyveresek támadtak meg. A washingtoni külügyminiszté­rium bejelentette, hogy a nagykövetség 70 főnyi sze­Itövid időre Ismeretlen fegy­veresek megszállták az Egye­sült Államok teheráni nagy- követséget és fogva tartották a személyzetet. A túszok kö­zött volt William Sullivan amerikai nagykövet is. mélyzete — köztük Sullivan amerikai nagykövet — kisza­badult a fogságából, miután az ideiglenes kormány képvi­selői tárgyaltak az őket fog­lyul ejtett fegyveresekkel. Ibrahim Jazdi miniszterel­nök-helyettes, aki Bazargan megbízásából milicistók élén sietett a helyszínre, kijelen­tette: »Az amerikaiak az én védőőrizetemben varrnak«. A A.— 1-----JI i ——. » A t i coeraiB radio pcoig ismenes­te a forradalmi bizottság egyik tagjának közleményét, amely szerint a nagykövetség a forradalmi kormány hadse­regének védelme alatt áll. Egyidejűleg felszólították a főváros lakosait, hogy kerül­jék el a nagykövetség épüle­tét Hodding Carter, az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivője szerdán igen mérték­tartóan nyilatkozott a tehe­ráni amerikai nagykövetség elleni támadásról. Aggodal­mát fejezte ki a történtek miatt, de megnyugtatónak minősítette, hogy az átmene­tileg foglyul ejtett amerikai állampolgárok immár a kor­mányhatóságok védelme alatt állnak, s visszanyerték sza­badságukat Amerikai tv-társaságok helyszíni tudósításai szerint a támadók foglyul ejtettek né­hány, az amerikai nagykö­vetségen tartózkodó iránit — feltehetően a Savak-nak, a sah hírhedt titkosrendőrségé­nek tagjait A washingtoni szóvivő az ügynek erre a vo­natkozására nem tért ki. Carter elnök, aki szerdán regigei indult el mexikói hi­vatalos látogatására, mérle­gelte, hogy későbbi időpontra halassza az indulást, tekintet­tel a Teheránban és Kabul­ban történtekre. A helyzet alakulása tükrében a Fehér Ház végül az eredeti útiterv mellett döntött. Lázár György látogatása a XVI. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán a főváros XVI. kerületébe látogatott. Részt vett a láto­gatáson Molnár Endre, a bu­dapesti pártbizottság titkára is. A Minisztertanács elnökét a pártbizottság székházában a kerület párt- és állami veze­tői fogadták, majd Somogyi József, a pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a városrész gazdasági, politikai életéről, a pártbizottság irá­nyító tevékenységéről, mun­kastílusáról és módszeréről. Lázár György ezután az Ikarus karosszéria- és jármű­gyárat kereste föl. Az üzemlá­togatáson megtekintette a gyártmányfejlesztési főosz­tályt megismerkedett a válla­lat legújabb műszaki-fejlesz­tési témáival, a ma még csak a tervezők asztalán formálódó új, korszerű járművekkel. Ezt követően megtekintette az autóbuszgyártás teljes techno­lógiai sorát, a járművek ösz- szeszerelésének különböző fá­zisait. Délután pártnappal folyta­tódott az Ikarus gyári prog­ram, majd Lázár György ak- tívaértekezleten találkozott a vállalat vezetőivel és a szo­cialista brigádok tagjaival. Devizajogszabályok módosítása (Folytatás ez 1, oldalról) lakossággal kapcsolatos elszá­molásokban (pL turizmuís, ro­koni támogatások, szerzői jog- c i jak stb.) kerül alkalmazás­ra. Nemzetközi idegenlorgal- munkbán legjelentősebb valu­ták közül pl. 1 USA dollár rém kereskedelmi árfolyama 17.79 Ft volt. Ezentúl 20,33 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 35,58 Ft marad; 1 NSZK márka nem kereske­delmi árfolyama 9,72 Ft volt, ezentúl 11,10 Ft lesz, keres­kedelmi árfolyama továbbra is 13,13 Ft marad; 1 osztrák schilling nem kersekedelmi árfolyama 1,36 Ft volt, ezen­túl 1,55 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 2,71 Ft marad. Ez azt Jelend, hogy a kon­vertibilis valutát beváltó kül­földiek valutájukért az eddi­ginél több forintot kapnak, ami feltehetően az eddiginél osszabb tartózkodásra, több . 'égenforgalmi szolgáltatás I fénybe vételére ösztönöz. Végső soron tehát az intézke­déstől konvertibilis idegen- forgalmi devizabevételeink növekedését várjuk. Több forintot kapnak azok a magyarok, akik külföldről kapott nyugdíj, rokoni támo­gatás, örökség, szerzői jogdíj stb. címen váltanak be kon­vertibilis valutát forintra. Ugyanakkor azoknak a ma­gyar állampolgároknak, akik konvertibilis valutát vásárol­nak (pl. egyéni kiutazáshoz) vagy valuta-tartalmú szolgál­tatást vesznek igénybe (pl. társasutazás külföldi menet­jegy), az eddiginél több fo­rintot kell fizetniük. Nem érinti ez az intézkedés az utazási irodák által az 1979. évre már meghirdetett társasutazások árait, ki vér7« a költőpénzért fizetendő ösz- szeget. A magyar állampolgárok 1979. február 15-től utazásaik­hoz az eddiginél több konver­tibilis valutát vásárolhatnak és bővül a turistaútlevéllel meglátogatható országok köre. Az alábbi intézkedések célja egyrészt az, hogy a nem ke­reskedelmi árfolyamváltozás ne csökkentse a vásárolható valuta összegét, másrészt, hogy állampolgáraink — nép­gazdaságunk lehetőségeivel összhangban — jobb feltéte­lekkel utazzanak külföldre. A tőkés országokba és Ju­goszláviába egyéni turistaút­levéllel utazók az eddigi sze­mélyenkénti 4000 Ft helyett 4500 forintért vásárolhatnak valutát, az eddi© feltételek szerint. Ezen felül személyen­ként 1500 Ft. értékű konver­tibilis elszámolású többletva­lutát lehet egyidejűleg vásá­rolni. — A nem kereskedelmi ár­folyamok emelkedésével ará­nyosan növekszik az a forint- összeg, amelyért az utazási irodák társasutazásaival tő­kés országokba és Jugoszláviá­ba utazók költőpénzt vásárol­hatnak változatlan feltételek­kel. A társasutazóknak is le­hetőségük nyílik költőpénzük kiegészítéseként személyen­ként 300 forintnak megfelelő többletvaluta egyidejű vásár­lására. A látogató útlevéllel tőkés- országokba és Jugoszláviába utazók változatlan feltételek szerint továbbra is személyen­ként 500 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású va­lutát vásárolhatnak, amelyet egyidejűleg kiegészíthetnek személyenként 300 Ft értékű többletvalutával. A többletvaluta vásárlásá­nál 40 százalék illetéket kell fizetni. Akik utazásukhoz a szükséges valutát már meg­vásárolták, de utazásukra csak február 15-e után kerül sor, a többletvalutát a valu- takiszolgéltató helyen pótlólag megvásárolhatják. 1979. február 15-től bővül a turistaútlevéllel meglátogatha­tó országok köre. Eddig Eu­rópán kívül csak azokba az országokba lehetett egyéni tu­ristaként utazni, amelyekbe menetrendszerű magyar légi­járat közlekedett. Ezentúl Eu­rópán kívüli országokba (pl. Kanadába és az USA-ba) is igényelhető turista valutael­látmány, és váltható forintért a repülőjegy, ha a turista olyan légijáratot vesz igénybe, amelynél a repülőjegy meg­vásárlása nem jáír konvertibi­lis valutakiadással a népgaz­daság számára. Ez a lehetőség jelenleg a KGST-tagországok által üzemeltetett légijára­toknál áll fenn. Kivételt ké­peznek — a külföldre utazás­ról és az útlevelekről szóló jogszabályokkal összhangban — azok az országok, amelyek­ben a magyar állampolgárok érdek- és jogvédelme nem biztosítható. Népgazdaságunk és vala­mennyi állampolgárunk érde­ke, hogy nemzetközi idegen- forgalmunk szervezetten, rendben bonyolódjon le. nem­zeti valutánkat megvédjük a spekulációval szemben, és elő­segítsük. hogy a hozzánk lá­togató külföldiek kellemesen érezzék magukat Devizajogszabályaink mó­dosításával is e célok meg­valósítását kívánjuk elősegí­teni. Tekintetbe kell vennünk, hogy az áruválasztékunk, egyes áruk és szolgáltatások árszínvonala eltér elsősorban a bennünket körülvevő orszá­gokétól Ez hozzájárul, hogy külföldiek nálunk nemcsak az utazáskor szokásos ajándéko­kat vásárolják, hanem olyan árukat is — közöttük pl. élel­miszereket —, amelyek jelen­tős ártámogatással kerülnek forgalomba. Az Elnöki Tanács módosí­totta a tervszerű devizagaz­dálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr-t, a pénzügyminiszter pedig az 1/1974. (I. 17.) PM. sz. rendeletet. A módosított jogszabályok — amelyek 1979. március 1-én lépnek hatályba — legfontosabb rendelkezései a következők: — Külföldiek a magukkal hozott valutát csak hivatalos átváltóhelyen (pl. MNB. OTP, utazási irodák stb.), a hivata­los árfolyamon válthatják át forintra. Magyarok forintért valutát szintén csak ezeken a hivatalos átváltóhelyeken vá­sárolhatnak. — Az eddigi, személyen­kénti 400 Ft helvett kevesebb forint vihető ki, illetve hozha­tó be: belföldiek személyen­ként 200 forintot (50 forintos­nál nem nagyobb címletek­ben). külföldiek pedig 100 fo­rintot (csak érmékben) hoz­hatnak be, illetve vihetnek ki magukkal. A magyar állampolgárok külföldre kivihető forintot azonban csak a rendeletben külön felsorolt KGST-tagálla- mokban válthatják át, az ot­tani hivatalos átváltóhelyeken. — Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magán- forgalomban Magyarországon nem értékesíthetik. — Magyarországról kiutazó magyaroknak és külföldieknek továbbra is lehetőségük lesz, hogy utazásuk időtartamára, de legföljebb három napra való — fogyasztásra közvetle­nül alkalmas — élelmiszert vigyenek magukkal. Húsipari termékekből azonban legföl­jebb 1 kg, ezen belül fajtán­ként csak fél kg vihető ki Az a külföldi azonban, aki 24 óránál rövidebb ideig tartóz­kodott Magyarországon, itt vásárolt élelmiszerből csak 100 Ft értékű úti élelmiszert vihet magával. Elvárjuk mind a hozzánk érkező külföldiektől, mind a magyar állampolgároktól, hogy előírásainkat, jogszabá­lyainkat betartsák. azokkal ellentétes tevékenységet ne folytassanak. Ezt kívánják meg népgazdasági devizagaz­dálkodási érdekeink, amelyek­nek védelme céljából a jövő­ben hatékonyabb ellenőrzést és fokozott felelősségrevonást fogunk szükség esetén alkal­mazni. Az árfolyamok módosításá­val, a valutaellátási intézke­désekkel és a magyar—lengyel megállapodás feltételeivel kapcsolatban a bankóit, a valutaki szol gáltató helyek és az utazási irodák adnak rész­letes tájékoztatást. A jogsza­bálymódosítások teljes szöve­ge a Magyar Közlöny 1979. február 15-i számában jelenik meg. forlntben forintban egys. devizanem vétel közén eladás vétel közép eladás 100 albán lek 156,59 156,59 156,39 — — — 1 angol font 41,48 41,52 41,56 72,59 72,66 72,73 100 ausztrál dollár 2370,04 2379,02 2381,40 4159,13 4163,29 4167,45 100 béig« frank 70,4* 70,50 70,57 123,26 123,38 123,5« 100 bolgár leva 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 cseh korona 155,28 155,28 155,28 — — — 100 dán korona 401,35 401,75 402,15 702,36 703,06 703,76 100 francia frank 483,68 484,16 484,64 846,43 847,28 848,13 100 hollandi forint 1023,85 1026,88 1027,91 1795,24 1797,04 1798,84 100 Indiai rúpia 256,33 236,59 256,85 448,58 449,03 449,48 100 japán jen 102,67 102,77 102,87 179,67 179,85 180,03 100 kanadai dollár 1736,01 1737,75 1739,49 3038,02 3041,06 3044,10 100 KNDK-von 910,42 910,42 910,42 — — — 100 kubai peso 1328,80 1328,80 1328,80 — — — 1 kuwaiti dinár 78,12 78,20 78,28 136,71 136,85 136,99 100 lengyel zloty 76,42 76,42 76,42 — — — 100 mongol tugrik 352,87 352,87 352,87 — — — too NDK-márka 484,— 484,— 484,— — — — 100 norvég korona 409,91 410,32 410,73 717,34 718,06 718,78 100 NSZK-márka 1109,20 1110,31 1111,42 1941,10 1943,04 1944,93 1000 olasz líra 25,03 25,06 23,09 43,82 43,86 43,90 100 osztr. schilling 154,73 154,88 135,03 270,77 271,04 271,31 100 pakiszt. rúpia 210,— 210,21 210,42 367,50 367,87 368,24 100 portugál escudo 44,38 44,42 44,46 77,66 77,74 77,82 loo román lel 170,— 170,— 170,— — — — loo spanyol peseta 29,16 29,19 29,22 51,03 51,08 51,13 100 svájci frank 1174,82 1176,— 1177,18 2055,94 2058,— 2060,06 100 svéd korona 478,42 478.00 479,38 837,24 838,08 838,92 100 szovjet rubel 1622,50 1622,50 1622,50 — — — 100 tr, és cl. rubel — — 3136,80 3200,— 3203,20 loo tTRA-dollár 2031,— 2033,03 2035,06 3554,24 3557,80 3561,36 1M vietnami dong 6S2,»1 682,81 682,81 — — — PORTUGÁLIA Szavak és tettek Polarizálódás: manapság ez a legjellemzőbb sajátossága az Ibériai-félsziget kisebb és szegényebb országának. Por­tugália gondjainak megsza­porodása szükségszerű követ­kezménye volt a sok hóna­pos — tavaly nyártól decem­berig tartott — kormányvál­ság sajátos és egyáltalán nem megnyugató megoldásá­nak. Mint Ismeretes, két és fél éves szocialista párti kor­mányzásnak vetett véget an­nak idején Eanes államfő, azzal a meghirdetett szán­dékkal hogy működőképe- sebb és főleg eredményesebb irányítása legyen az ország­nak hogy egyáltalán megkí­sérelhesse a krónikusan bé- nítóvá lett gazdasági és tár­sadalmi bajok orvoslását. A majd fél esztendős kabinet­válság megoldása azonban a legkevésbé sem bizonyítja, hogy a szükséges változások megvalósulnak. Sőt! A pár­tokon kívülinek nevezett, de valójában nagyon is jobbol­dali politikai erőkkel együtt hajózó technokrata-kormány ténykedése éppen a politikai összecsapások új, kiélezet­tebb korszakát hozta magá­vaL A reakciós erők széles körű összefogása ugyanis — a Szocialista Pálit gyengeségére építve — az 1974-es fordulat óta elért haladó vívmányok minél gyorsabb megsemmisí­tésére irányul. S nem is eredmény telenüL Január közepén például bejelentet­ték, hogy az idén a béremel­kedések nem haladhatják meg a 18 százalékot, mond­ván: különben nem lehetne ugyanennyire leszorítani az infláció ütemét. (A pénzhí­gulás aránya jelenleg 22—23 százalék körül van.) A bérek ennél kisebb méretű növelése egyértelműen a tömegek élet- színvonalának további rom­lásával jár együtt. Márpedig Európa »szegény sarkában« már eddig is nyomasztó volt a legkisebb keresetű milliók helyzete. Ezt kiegészíteni még egy kis adóemeléssel, s máris készen áll a rövid tá­vú gazdasági program, amely a válság helyi kezelését a dolgozók zsebéből óhajtja fi­nanszírozni. Természetes hát. hogy gyorsan nő az elégedetlenség a munkás és szegényparasz­ti rétegekben. Annál is in­kább, mert a jobboldali kor­mányzat és szövetségesei módszeres rohamokat indíta­nak az államosítások jelenle­gi szintje és a földreformból eddig megőrzött eredmények ellen. A kormány nem habo­zik erőszakot alkalmazni a földjeiket védő szövetkezeti parasztok ellen a délvidéke­ken, hogy a türelmetlen nagybirtokosok mielőbb visz- szakaphassák a közös tulaj­donba és művelésbe vett gazdaságaikat. S aligha két­séges, hogy rövidesen úiabb rohamok indulnak az állami tulajdonba vett üzemek mi­nél nagyobb hányadának »újratőkésítése« érdekében. S hogy mindezt még meg Is koronázzák, már megszü­lettek a tervek az alkotmány megváltoztatására. A maeát minden alap nélkül szociál­demokratának nevező, ag­resszívan jobboldali párt ve­zetése meghirdette a tőkés Európa leghaladóbb alaptör­vényének gyökeres módosítá­sát. Törölni szeretnék pél­dául a szocialista rendszer megvalósítására vonatkozó utasításokat, s teljesen meg­változtatni az agrárreformot is. Mindezzel szemben —saj­nos — aligha elegendő a dol­gozó tömegek ellenállása. A pártpolitika szintjén kellene minél előbb és minél haté­konyabban szembeszegülni az elmúlt öt esztendő haladó folyamatait visszafordítani igyekvő erőkkel. Ebben a ma még legnagyobb pártnak számító szocialistáknak kel­lene vezető szerepet játsza- niok. Soaresék kikényszerít- hetnék a parlamentben a jobboldali kormány megbuk­tatását, de nem merik, mert félnek az új választások ki­írásától, az elképzelhető nagyarányú szavazatvesztés­től. Így inkább hagyják, hogy a jobboldal fokozatosan fel­számolja a baloldal által ne­héz harcban elért forradalmi vívmányokat Eközben váto- zatlanul a Kommunista Párt ellen lépnek föl. Az Intersindical nevű or­szágos szakszervezeti központ gyengítésére létrehozták a szocialista befolyás alatt álló UGT szakszervezeti szövet­séget. Ezt és még sok mást is joggal vet a kommunista Párt a szocialista vezetés sze­mére. Eddig hiába. Ma, amikor a portugál jobboldal egyre nyíltabban tör céljai felé, s a dolgozók ellenállása — sztrájkok, tün­tetések, gyűlések ezrei bizo­nyítják — mind határozó!- tabbá, elkeseredettebbé válik, a Szocialista Párt tétlenül nézi az eseményeket. Ez re- dig aligha marad száma a következmények nélkül. A. K. Szőnyegvásár a Zselic Áruházban! Gépi perzsa Gépi perzsa Gépi perzsa összekötő Gépi perzsa összekötő 300x100-as 200x300-as 90x160-as "OxllO-es Futószőnyegek 50—120 cm-lg 6500,— Ft 2370—1070,— Ft-ig 933,— Ft 548,— Ft 131— 400,— Ft-il (41214) A Siófok és Vidéke Afész 1Ü79. évi nyári idényjellegű vendéglátó üzleteibe fölvesz szakácsot, cukrászt, konyhamészárost, felszolgálót. # Jelentkezés személyesen vagy írásban a központ áruforgalmi főosztályán. Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (412261 laÉlil8ü|i>iai|ytt

Next

/
Oldalképek
Tartalom