Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EG Y ES 0 L J ET E K I Ara: 1,20 Ft Somogg! Néphü XXXV. évfolyam 33. szám 1979. február 9., péntek Jogszolgálat a munkahelyeken Múltja van már a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálatnak. Jelentősegéről, hasznáról és megtett útjáról már több — különböző időszakokat átfogó — értékelés született. Jelen­tős horderejű most, a témá­val kapcsolatos miniszterta­nácsi előterjesztés is: gyakor­latilag ennek a nagy szak- szervezeti hagyományokra épülő »jószolgálati« formá­nak a hosszabb távra szóló fejlődési lehetőségeit, irá- n-ait határozta meg a Mi­nisztertanács csütörtöki ülé­Előzmcnyként a SZOT kii- lö leges gonddal tekintette át a jogsegélyszolgálat eddigi, több mint három esztendős > ’últjának« főbb állomásait. Néhány sokat mondó szám­adatot érdemes ismertetni. 1977-ben lGOti helyen — az összes üzem, intézmény mint­egy 23 százalékában — mű­ködött szakszervezeti jogse­gélyszolgálat. Több, mint két és fél millió állampogár vet­te igénybe, s a szolgálat csaknem 150 ezer üggyel fog­lalkozott. Érdekes megoszlást tükröz­nek a jogsegélyszolgálat igénybevételének statisztikai adatai. -Eszerint a 150 ezer segítséget kérő panaszos, a jogsegélj szolgálat »ügyfelei­nek« egyötöde munkajogi ügyekben kért tanácsot, illet­ve jogi segítséget. Körülbe­lül 00 százalékot tett ki, együttesen az államigazgatá­si, a családjogi ás a polgári jogi ügyek száma. Ami a fejlődésre, a megtett út sokféle pozitív vonására jellemző: egyre jobb az együttműködés a jogsegély­szolgálat, az igazságügyi szervek, az ügyvédség kö­zött; jó kapcsolatok alakul­tak ki a tanácsok és a szolgá­lat között is; valamelyest — de meg nem eléggé — csök­kent az a munkaidőből ki­eső hányad, amelyet koráb­ban ügyintézésre fordítottak a vállalatoknál. Az elmúlt esztendő végéig az iparban, az építőiparban és a közlekedésben, a megha­tározott kategóriák szerint megszervezték a szolgálatot. Méltán állapíthatta meg te­hát a SZOT elnöksége, majd a kormány, hogy a jogse­gélyszolgálat megfelelt hiva­tásának. rendeltetésének, ed­dig is jól szolgálta a dolgo­zók, az egész társadalom ér­dekeit. Tíz- és tízezer ügy­ben sikerült gyorsan és haté­konyan segíteni a munkást, a dolgozót; a tanácsi igazga­tásban tapasztalható jó kez­deményezések, ötletek — például a félfogadási irodák közös használata, a kihelye­zett üzemi fogadóórák, a r-eghosszabbított ügyintézési idő (amelyet azonban ko­rántsem vesznek igénybe annyian, mint lehetne), sok területen tette egyszerűbbé az ügyek, gondok intézését. Mindezeket áttekintve. a SZOT elnöksége és a kor­mány méltán ítélte meg lágy a jogsegélyszolgálat eddigi tevékenységét, hogy alapjai­ban bevált — további kiter­jesztésére elérkezett az idő. Eszerint: 1979-től valamennyi vállalatnál es intézménynél ahol az igények indokol­ják és a feltételek is bizto­síthatók — a szakszervezeti bizottságok mellett fokozato­san megszervezhető a jogse­gélyszolgálat is. Célszerű az is, ha a szolgá­lat bővítésének útját úgy választják meg, hogy vállvet­ve több helyi termelő üzem­mel együttes, közös jogse­gélyszolgálatot szerveznek r ; ahol ez kínálkozik a leg­inkább járható útnak. Kádár János látogatása a budapesti pártbizottságon Az MSZMP KB első titkára a legfontosabb gazdasági feladatokról Kádár János> a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a budapesti pártbizottság székhazába lá­togatott, ahol a végrehajtó bi­zottság tagjaival, a pártbi­zottság titkáraival és osztály­vezetőivel folytatott megbe­szélést. , A Központi Bizottság első titkárát Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt­bizottság első titkára és a pártbizottság titkárai tájékoz­tatták a főváros politikai, gaz­dasági helyzetéről. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke a városfejlesztés aktuá­lis kérdéseiről, Budapest fej­lesztési terveinek készítéséről számolt be. A pártbizottság vezetői el­mondották, hogy a budapesti kommunisták egyetértéssel és cselekvő készséggel fogadták a Központi Bizottság 1978. de­cember 6-i ülésének határoza­tát,— hogy javuljon a nép­gazdaság egyensúlya, gyorsab­ban haladjunk előre a minő­ség javításában, a termék- szerkezet átalakításában, a gazdasági hatékonyság növe­lésében, a munka szerinti bé­rezésben. Kiemelték, hogy a főváros dinamikusabb fejlődé­sében nagy szerepe van a Központi Bizottság és a kor­mány politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, vala­mint a pártszervezetek tevé­kenységének, a lakosság ön­kéntes társadalmi munkájá­nak. Kádár János a Központi Bi­zottság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunis­ták munkájáról. Kiemelte, hogy a főváros pártszerveze­tei a mozgalom hagyományai­hoz híven példamutatóan tel­jesítik kötelességüket, és en­nek országos jelentősége van. A Központi Bizottság első tit­kára a múlt évről szólva hangsúlyozta, hogy népünk munkájának eredményekép­pen tavaly is előbbre jutot­tunk a tervek végrehajtásá­ban. 1 KGST-kooperáció Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar- i tott. Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság XXII. ülésszakáról. A kormány jó- ' váhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát. hogy határozza meg az ülésszak tárgyalásai­ból adódó feladatokat. A Minisztertanács megtár­gyalta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter előter­jesztését az építő- és építő­anyagipar helyzetéről és to­vábbfejlesztésének feladatai­ról szóló, az MSZMP KB ha­tározat végrehajtását szolgáló állami intézkedésekről. Mun­kaprogramot fogadott el, amely a legfontosabb intézke­déseket tartalmazza. Felhívta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, s leikerte az ér­dekképviseleti szerveket, hogy tennivalóikat feladatkörük­nek megfelelően alakítsák ki, építsék be szervezetük mun­katervébe és azok megvalósí­tását folyamatosan ellenőriz­zék. (Kommentárunk a 2. ol­dalon.) A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárá­nak előterjesztését a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat további kiterjesztésére. Hatá­rozata értelmében 1979. ja­nuártól kezdve fokozatosan és központi jóváhagyással ott le­het megszervezni a jogsegély- szolgálatot, ahol megvannak a személyi és tárgyi feltételek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kádár János rámutatott, hogy az előttünk álló nagy feladatok megoldásában tá­maszkodhatunk népünk kez­deményezőkészségére, a kom­munisták példamutató mun­kájára. Biztonságosan építhe­tünk a Magyar Népgazdaság . egészséges alapjaira és aszo-j cialista országok erősödő gaz­dasági együttműködésére. Jobban ki kell használnunk a | fejlődő országokhoz és a tő- • késoarszágofchoz fűződő, köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolataink lehetőségeit is. Kádár János hangsúlyozta: most az a legfontosabb, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával megszilárdítsuk az anyagi termelésben és az élet- színvonal emelésében elért eddigi vívmányainkat, és ily ( módon megteremtsük a to­vábbi fejlődés szilárd alap­jait. A találkozó végén Kádár János sok sikert kívánt a bu­dapesti dolgozóknak, a fővá­ros kommunistáinak és a bu­dapesti pártbizottság vezetői­nek. Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gépgyárá­ban atomerőmű vi, élelmiszeripari és vegyipari berendezé­seket. üzcmanyagszáiüló tartályokat és hőcserélőket gyár­tanak. A képen: KGST-koopcrációban a Szovjetunió ré­szére készül az atomerömüvi bepárlókészülék. Haderőcsökkentési tárgyalások Bécsben Nyugat egyre halogatja a választ fi somogyiak teljesítették a tervet Egy nehéz év kukoricatermesztési eredményei Részközgyűlésen látta ven­dégül a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vál­lalat Somogy és Zala megyei partnergazdaságait tegnap Kaposváron a megyei növény­védő állomás tanácstermében. Az utóbbi évek egvik legne­hezebb évét értékelték. La­punkban is beszámoltunk arról, hogy milyen nagy ne­hézségekkel küszködtek a késve beérő, az átlagosnál jó­val nedvesebb — egyébkén! az átlagosnál több — termés betakarításakor és szárítása­kor a megye gazdaságai. A rendszer termelési igaz­gatója, Tóth László elmondot­ta, az országos adatokhoz vi­szonyítva jól alakult a part­nergazdaságok állagtermelé­se. Figyelmeztetett arra, hogy már a munkák megkezdése­kor figyelembe kell venni azt, hogy csak a gondosan előké­szített magágy lehet a bizto­sítéka a későbbi jó termés­nek. Ennek azonban egyik előfeltétele az időben és jó minőségben elvégzett őszi szántás. A rendszer tagjainak háromnegyed része végezte el ezt a feladatot. Ez már nagy előrelépésnek számít. Költséget és időt az úgyne­vezett kapcsolt munkaműve­letek bevezetésével lehet meg­takarítani; egy géo két egy­máshoz csatolható munkát vé­gez el. (Pl. a talajéiőkészítűs­sel párhuzamosan permetez.) Jelentősek a tartalékok és az ésszerű. munkaszervezésben a takarékos hatóanyag! elhasz­nálásban. Az évközi felméré­sek kimutatták: számos he­lyen a szükségesnél több ha­tóanyagot használtak fel. s ezek között sajnos »előkelő helyen« szerepel Somogy me­gye is. A vetés jó minőségben tör­ténő elvégzéséről szólva hang­súlyozták, alig van az ország­ban olyan gazdaság, amely megközelítené a kísérletekben beállított optimális viszonyo­kat. Pedig ennek csupán egy előfeltétele van: az, hogy szakszerűen állítsák be a gé­pet. Dr. Ruppert József, a közös vállalat közgazdasági igazga­tóhelyettese az elmúlt év ada­tait ismertetve elmondta 1583 milliárd forint árbevé­telre tett szert a vállalat. A ráfordítás 1.385 milliárd fo­rintot tesz ki. A nyereség 198 millió forint, amelyből 119 millió felosztható. Sokat vál­tozott a gazdasági helyzet az indulás óta, az akkori válla­lati vagyon 1978 végére a hússzorosára nőtil Az idei év nagy felelősséget ró minden szakemberre a rendszer 'tagjaira. A külföldi devizák árváltozásai kedve­zőtlenül hatottak a vásárlási lehetőségekre, s ezért minden gazdaságnak érdeke az alkat­részekkel való takarékos és előrelátó gazdálkodás, hiszen az ilymódon felszabadítható összeget érdemes inkább új gépek vásárlására fordítani. Egyébként öt év élteiével, ez év elejére 3,5 milliárd forint értékű gépet juttatott a közös vállalkozás tagjainak. A korszerű gépek nagyobb teljesítményűek. Tavaly ilyenkor a veszteségek oká­ról szóltak a somogy—zalai körzetben. Elégedetten álla­píthatta meg Scmsey László, a körzet vezetője:' az ide tar­tozó gazdasagok teljesítettek vállalásaikat. Az eredmények javultak, a legjobb és leg­rosszabb között csökkent a különbség. Tanulságul szol­gált az ősz is, az itt-ott tart­hatatlanul kicsi szárítókapa­citásával. Nehéz évzárás után kemény évkezdet következik. Ez az előfeltétele, hogy a körzet gaz­daságainak kitűzött célja, a termésátlag további növelése valósággá váljon. halogatják a konkrét és hiva­talos válaszadást a négy szo­cialista ország múlt év június 8-i javaslatára, amely egy sor kompromisszumos elemet tartalmazott. Ehelyett a NA- TO-országok arra töreksze­nek, hogy. a vitás problémá- ; kát egyenként tárgyalják meg. ■ Ezzel a módszerrel beláthatat­lan ideig elodázhatnák a konkrét válaszadást. A haderőcsökkentósi tár­gyalások következő plenáris ülését jövő csütörtökön tart­ják meg. Barcs—Gyurgyevác Megállapodás Pécsen befejezte háromna­pos tanácskozását a magyar— jugoszláv vízgazdálkodási bi­zottság keretében működő Dráva-hasznosítási albizott­ság. A tárgyaláson mesálla- podás született a további ter­vezés alapvető kérdéseiről, ezen belül a Barcs—Gyurgye- vac közti vízlépcsőrendszer kiépítésének legfontosabb műszaki jellemző adatairól. Szekér Gyula hazatazgü Moszkvából Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, csü­törtökön hazaérkezett Moszk­vából, ahol reszt vett a Szö­vetség gázvezeték építésében együttműködő: országok kor­mányközi bizottságának ötö­dik, kibővített ülésén. A moszkvai repülőtéren Konsztanlyin Katusev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese búcsúztatta. Ott volt Szűrös Mátyás, ha­zánk moszkvai nagykövete. Újra lángra lobbant a gáz Feszített munka a zsanai kútnál Űjabb kitöré.selfojtási kísér­let előkészítését kezdték meg csütörtökön délután a dél-al­földi kőolaj- és földgázkiter­melő vállalat Zsaná határá­ban levő kútjánál, ahol már több mint két hete küzdenek a speciális brigádok, hogy megfékezzék a levegőbe ro­bajló gázt. A több órán át tartó műveletbe a honvédsé­get és a határőrséget is be­vonták. Az eddigi élfojtási kísérle­teket mindig a kút körül levő akna gáztelítettsége hiúsította meg. Emiatt nem sikerült el­távolítani a kút fején levő ré­gi, roncsolódott kitörésgátlót, noha anélkül az újat nem le­het fölszerelni. Az újabb el- fojtási kísérlet előkészítése során előbb közelről irányí­tott lövegekkel »megfűratták« a roncsot, majd pedig meg­próbálták — nagy körültekin­téssel előkészített robbantás­sal, s lehetőleg a kútperem megsérülése néikül — eltávo­lítását, A robbantás, mint erre -a szakemberek számítot­tak, újra lángra lobbantottaa gázt. Hogy a művelet eredményes volt- e csak pénteken tudják megállapítani. Az elfojtás elő­készületei ettől függetlenül folytatódnak. Üzembe helyez­ték a vízágyúkat, állandóan töltik a víztárolókat. Az sem kizárt, hogy ezúttal sem sike­rült megoldani a roncsolódott kitörésgátló eltávolítását. Erre az esetre újabb élfojtási mód­szereket dolgoznak ki. Csütörtökön Becsben dr. Emil ~Keblusek nagykövet, csehszlovák küldöttségvezető elnökletével megtartották a k izép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tWigyalásso- rozat 192. plenáris ülését. A tanácskozás egyedüli felszó­lalója dr. Ernst P. Jung nagy- ! követ, az NSZK küldöttségé­nek vezetője volt. Mint az ülést követő sajtó- tájékoztatóból kiderült, a nyugati országok továbbra is

Next

/
Oldalképek
Tartalom