Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-06 / 30. szám
Teng és a piros lámpa Teng Hsziao-ping még az Egyesült Államokat járja (különféle üzleteket köt, amelyekkel kapcsolatban amerikai pénzügyi körök homlokráncolva kérdik, miből fizet majd?) és nem is csinál titkot abból, hogy ezt az útját diadalútnak tartja. Mivel elsődleges célja az volt, hogy az amerikai vezetést szovjetellenes szólamokra késztesse, elégedettsége nem is teljesen alaptalan. Arbatov professzor, a neves szovjet amerika-szakértő nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy »a házigazdák magatartása nem volt sem kifogástalan, sem hasznos-*. A professzor a londoni Financial Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy Peking nem egészen sikertelenül próbálja belerántani a Nyugatot, főleg Washingtont egy élesen szovjetellenes politikába. A jelek szerint Teng Is ezt érzi és ettől vérszemet kapott. Bejelentette, hogy néhány nap múlva Japánba utazik. Nyilván a felkelő nap országában akarja folytatni azt, amit egyelőre az Egyesült Államokban abba sem hagyott. Veszélyes útján azonban most félreérthetetlenül és jól láthatóan felvillant egy figyelmeztető piros lámpa. A látogatás hírére a japán külügyminisztérium hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy Japán nem hajlandó részt venni valamiféle Teng által kovácsolt szovjetellenes nemzetközi szövetségben. '»Jóllehet Japán a Kínával való kapcsolatok elmélyítésén fáradozik, a kétoldalú viszony nem ápolható egy harmadik ország rovására és kárára« — hangzik a nyilatkozat. Ügy tűnik tehát, hogy Tokió, amely a közelmúltban maga is meglehetősen veszélyes és kritikátlan közeledésbe kezdett Pekinggel, mérlegelte az amerikai látogatás nemzetközi — és nem utolsósorban szovjet — visszhangját és levonta ebből a szükséges következtetéseket. A Tokióban felvillant piros lámpa talán kijózanítóan hat bizonyos kínai — és amarikai — körökre. Ennek a lámpának a fényénél jól látható és értelmezhető a mostani japán állásfoglalás legjelentősebb mondata, amely így hangzik: »Japán nem óhajt a kínai világstratégia eszközévé válni-*. Több ezer tiszt támogatja Khometntt Letartóztatások Iránban i . ■ Fuccs az amerikai fegyverüzletnek Iránban az utóbbi két nap alatt mintegy száz politikai személyiséget tartóztattak le, köztük volt minisztereket, valamint ellenzéki politikusokat. Teheráni, jól tájékozott források szerint a letartóztatási hullám legújabb áldozatai között van Ali Szajed Dzsavadi, a januárban alakult »►Mozgalom-« nevű, ellenzéki politikai párt vezetője, aki egyben Irán egyik legismertebb írója is. A Kaj’han című teheráni napilap hétfőn idézte a hadsereg szóvivőjét, aki cáfolta, hogy az ország .katonai vezetői kapcsolatban állnak Kho- meinivel. A cáfolat közzétételével egy időben a Reuter te- heráni katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette: a vallási ellenzék vezetője elnyerte több ezer olyan katonatiszt támogatását, aki korábban nyugállományba vonult, avagy eltávolították őket a hadseregből, mert szemben álltak az uralkodóval. Ezek a személyek — a források szerint — hajlandók nyilvánosan támogatni Khomeini forradalmi tanácsát, vagy megalakítandó ideiglenes kormányát, sőt néhány korábbi magas rangú katonatiszt arra is kész, hogy tárcát vállaljon e testületek valamelyikében. A volt tisztek a hadseregen belül rokonszen- vezők csoportjaira támaszkodhatnak — hangoztatták a források. Az iráni kormány lemondta 12 milliárd dolláros amerikai katonai megrendeléseinek több mint a felét — közölték vasárnap Washingtonban amerikai hadügyminisz- tériumi források. Beszámoltak arról is, hogy az Iránban Világszerte folytatódnak a tüntetések a. háborús bűnök nyugat-németországi elévülésének terve ellen. Képünkön: Egy New York-i megmozdulás résztvevői. tartózkodó amerikai katonai személyzet, elsősorban a tanácsadók és kiképzők számát csökkentik. A különböző fegyvervásárlási megrendelések lemondásával kapcsolatos hírt vasárnapi számában a The Wa- hington Post is megerősítette. A lap szerint az erről szóló döntés azokon a megbeszéléseken jött létre, amelyek szombaton fejeződtek be Teheránban iráni katonai vezetők, valamint a Pentagon megbízottai között. A The Washington Post úgy értesült, hogy a most lemondott fegyverszállítások értéke 8—10 milliárd dollárt tesz ki. Hírügynökségek rámutatnak: az iráni döntés egyszersmind véget vet Mohammad Reza Pahlavi — jelenleg ►►ideiglenesen“ külföldön tar' tózkodó — sah »-álmának“, nevezetesen annak, hogy Irán* a térség fő katonai hatalmává tegye. Az amerikai lap értesülése szerint az iráni vezetők elhatározták azt is, hogy lemondanak mintegy hárommilliárd dollárt kitevő nyugat-európai katonai megrendelést is. Ez a döntés elsősorban Nagy-Bri tanniát érinti. Hétfő délutáni sajtóértekezletén Khomeini ajatollah bejelentette, hogy Medi Bazar- gant, egyik közeli munkatársát jelölte ki ideiglenes kormányának elnökévé és felkérte a kormány megalakítására. Bazargan, aki jelen volt a sajtókonferencián jelezte, hogy elfogadja a megbízatást Khomeini közölte: »az iszlám forradalmi tanács« javaslatára döntött Bazargan kinevezéséről, A sajtókonferencián Khomeini ismét követelte a Bak- tiar-kormány lemondását Az iszlám kormány elnöke kinevezésének hírére reagálva Baktiar kormányfő azonnal kijelentette: »Iránban csak egyetlen kormány létezhet.“. II CENTO ALKONYA Tito Irakba érkezeit Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök vasárnap Ahmed Hasszán al-Bakr miniszterelnöknek, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elnökének meghívására ötnapos hivatalos látogatásra Bagdadba érkezett A jugoszláv elnök 15 napig tartó, négy országot érintő közel-keleti kőrútján Kuwai- ton és Irakon kívül ellátogat Szíriába és Jordániába is. Elégedettség, aggodalmakkal Állítólag nem osztják a pekingi nézeteket Teng Hsziao-ping kínai mi- niszterelnök-helyettes hétfőn a Washington állambeli Seatt- le-ben befejezte látogatását az Egyesült Államokban. Washingtoni kormánykörökben, a törvényhozásban általában elégedettek az amerikai—kínai kapcsolatok normalizálásával, de aggodalom, fenntartások tapasztalhatók a Teng-lá- togatás két vonatkozása körül. Az egyik, hogy a kínai vezető látogatása során Washingtonban és más amerikai nagyvárosokban minden alkalmat felhasznált a Szovjetunió rágalmazására. Az amerikai sajtó a .napokban nagyobb helyet adott a Szovjetunió reagálásának: idézte a Teng-látogatással kapcsolatos sajtóvisszhangot, a félhivatalos moszkvai megnyilvánulásokat. Olyan híreik is napvilágot láttak, hogy esetleg újabb szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra lehet szükség. Amerikai részről — állítólag — nagy erőfeszítéseket tesznek^ hogy biztosítani próbálják a Szovjetuniót: nem osztják a pekingi nézeteket a Szovjetunió elleni nyugati ■-ontról“. Teng Hsziao-ping amerikai látogatásának utolsó programja, a lapkiadókkal tervezett találkozója elmaradt, és a kínai miniszterelnök-helyettes — orvosi javaslatra — Tokióba indulásáig pihenéssel tölti az időt. A kínai vendég a zsúfolt program okozta kimerültség mellett meghűléssel is bajlódik, — jelentette be a Fehér Ház szóvivője. ABéke-világtanács felhívása (Folytatás az 1. oldalról) küldöttei mellett 36 nemzetközi szervezet képviselői is részt vettek. Az igen gazdag és széles körű akcióprogram első helyén az imperialisták újabb fegyverkezési lépései és agresszív összeesküvései elleni harc áll. Április 5-e és 12-e között ennek jegyében kerül sor az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjének és biztonságának hetére, május 7-e és 13-a között pedig megrendezik az európai biztonság hetét. A békemozgalom idei programjában is nagy súlyt kapnak a világ válsággócainak felszámolását követelő akciók. A BVT támogatja az el nem kötelezett országok szeptemberben Havannában megtartandó csúcsértekezletének sikerre vitelét. A BVT 1979-ben kiveszi részét .a gyerpiekek nemzetközi évének megünnepléséből, a 15 éve meggyükolt Martin Luther King születésének 50. évfordulójáról való megemlékezésből és változatlanul nagy figyelmet szentel az apartheid- elleni és az emberi jogok megsértése elleni harcnak, A BVT berlini ülésén elfogadott állásfoglalások a latin- ameriíkai és a karib-tengeri térségbeli imperialista nyomás ellen harcoló népeket támogató nyilatkozattal és a ciprusi helyzettel foglalkozó szolidaritási nyilatkozattal egészültek ki. (MTI) Szarazási előkészületek Algériában Tizenegy faluban már dönlötlek 2 s Pakisztán Letartóztatások Ziaul Hak tábornok parancsára tömeges letartóztatások történtek a hét végén Pakisztánban, minden valószínűség szerint a halálra ítélt Bhuttó volt kormányfő fellebbezési kérelmével kapcsolatban hozott döntés bejelentésének előkészítéseképpen. A szombaton és vasárnap éjszaka végrehajtott fegyveres razziák és házkutatások során a volt miniszterelnök vezette Pakisztáni Néppárt több száz tagját fogták 1c, köztük egykori szenátorokat és parlamenti képviselőket. A letartóztatások hírére több sza-( zan illegalitásba vonultak. A Szaharában fekvő 11 algériai faluban már hétfőn megkezdődött a népszavazás Bendzsedid Sadli köztársasági elnökjelölt személyéről, s javában szavaznak a Francia- országban élő' algériaiak is. Az előrehozott szavazásra — főként a déli vidékeken — azért volt szükség, mert a sivatagban élő nomád törzsek véleményének megkérdezése időt és szervezést igényel. A jelek szerint nemcsak a köztársasági elnök személyéről lesz szó február 7-én. Az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének (UGTA) országos titkársága felhívást intézeti minden dolgozóhoz, hogy február 7-ét tekintsék akciónapnak és tömegesen járuljanak az urnákhoz, részvételükkel tegyék le a voksot nemcsak a köztársasági elnökre, de az FLN-kongresszus eredményeire. az ott megjelölt út folytatására- is. Az alkotmány szerint az új köztársasági elnöknek még azon a héten hivatalba kell lépnie, amelyen a népszavazás résztvevőinek többsége igent mondott. Az elnöki eskütétel és beiktatás csütörtökön vagy pénteken várható. (MTI) Éhségsztrájk egy iráni katonai alakulatnál, politikai gyűlések a teheráni külügyminisztériumban ... Mind a két helyen, katonák és külügyi tisztviselők egybehangzóan követelik: Irán lépjen ki a CENTO-ból, az ország folytasson el nem kötelezett külpolitikát, s távozzanak az amerikai katonai szakértők és CIA-ügynökök... 7. Irán forrong, s a tüntetők nemcsak a monarchia fölszámolását kívánják, de jelszavaikban egyre tisztábban fogalmazódik meg az új külpolitikai irányvonal követelése. Érthető hát az a koncentrált figyelem,_ amelyet a nyugati hatalmi központok, mindenek előtt Washington, a közép-keleti eseményre összpontosítanak. Egyelőre nehéz elhinni, hogy az Egyesült Államok belenyugszik Irán »»elvesztésébe“, hogy az olajban rendkívül gazdag, s a Szovjetunióval határos ország megszűnjék mint hú szövetséges, megbízható olajszállító és »regionális zsandár«. Mindenesetre Washingtonban már kénytelenek számolni azzal, hogy Irán esetleges kilépésével széthullik a közép-keleti katonai tömörülés, a CENTO. A Központi Szerződés Szervezet $ a »bagdadi paktum« utódaként született. Tagjai: Törökország, Irán és Pakisztán, valamint Nagy-Britannia, Az Egyesült Államok hivatalosan nem tagja a szervezetnek, de részt vesz tevékenységében. A CENTO-t az ötvenes években mint a szocialista tábor köré épített paktumhálózat központi magvát hozták létre, hogy összekötőkapocs legyen az azóta megszűnt SEATO és a NATO között Nos, a SEATO már elhalt, s hamarosan a CENTO-ra is sor kerülhet. Ismeretes, hogy Pakisztánban is évek óta bizonytalan a politikai helyzet: a katonai kormányzat alig-alig képes megbirkózni a belső politikai ellenzékkel, a halálra ítélt volt miniszterelnök, Bhutto híveivel és az önrendelkezést követelő pathan és beludzs törzsekkel. Ezeket a körülményeket szem előtt tartják az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom fővárosában is. Igaz, ma még nem adták föl végleg Iránt. Washington bízik abban, hogy egy esetleges »iszlám kormánnyal« fenntarthatja a korábban kiépített kapcsolatokat. (Az ortodox mohamedán Szaúd- Arábia az Amerikai Egyesült Államok egyik leghűségesebb szövetségese.) Nem kizárt a katonai hatalomátvétel sem — a pakisztáni recept szerint. Ez azt jelentené, hogy a hadsereg átvéve a síita papság jelszavait bigott diktatúrát hoz létre, ami lehetőséget ad a baloldal és a munkásszervezetek szétveré" sere. 0 A Nyugat most nagy erőt koncentrál arra is. hogy »megmentse magának Törökországot«. Ismeretes, hogy ezt az országot évek óta súlyos gazdasági válság, s a politikai erőszak sújtja. Törökország városaiban és falvaiban a fasiszta jobboldal fegyveres osztagai garázdálkodnak, s gyakran összecsapnak szélsőbal csoportokkal. Bülent Ecevit miniszterelnök kormánya a parlamentben csak bizonytalan többséggel rendelkezik, az ország kaotikus gazdasági és belpolitikai helyzete nem teszi lehetővé számára, hogy az annyira fontos reformokat végrehajtsa. A gazdaság nehézségeit fokozza a ciprusi helyzet: Ankarának nem csak a szigetország északi részét megszálló csapatainak költségét kell viselnie, de a területen létesített török cip- rióta »szövetségi államot« is neki kell eltartania. Mindehhez még hozzájárul a Görögországgal való viszály többi eleme, ami tovább bonyolítja Ecevit helyzetét. A NATO berkeiben már régóta ferde szemmel néznek arra a jószomszédi viszonyra, amelyet Törökország balkáni szocialista szomszédaival és a Szovjetunióval kiépített. Ennek fontos eleme a politikai bizalom és az egyenrangú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Nem véletlen, hoey a hisztérikus szovjeteüenesség légkörében megrendezett tavalyi májusi NATO-csúcson Washingtonban Ecevit kijelentette: országa nem érzékeli az »északi veszélyt.«. i 3. Mindezeket figyelembe Vették a guadeloupei négyes csúcs résztvevői, amikor Törökország megsegítésének lehetőségét latolgatták. A nyugati lapokban kiszivárogtatták: a négy állam — az Egyesült Államok, NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia — kb. egymilliárd dolláros mentőcsomagot ajánlott föl Ankarának. Igaz, az összeget Washington később cáfolta, magát a,,,- tényt azonban nem. ,,. Januárban hosszabb Ideig Törökországban tárgyalt Warren Cristopher külügyminiszter-helyettes, elsősorban katonai kérdésekről. A törököktől elvárt katonai jellegű engedményeket — nagyobb szabadságot az amerikai támaszpontoknak — a NATO szorosan össze-- kapcsolja az esetleges gazdasági segítséggel. Washington gyorssegélyként 300 millió dollár katonai támogatást ígért a NATO második legnagyobb hadseregének, s éreztették: Ankara számíthat a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap további segítségére is. (Ugyanakkor Ecevit 8 milliárd dollárnyi támogatást kért a Közös Piac kilenc tagállamától.) Mindez a török gazdaságot legalább ideig-óráig stabilizálhatná. A Törökország szanálására irányuló lépéseket azonban féltékeny szemmel figyelik Athénban. A görög kormány tiltakozik a felemelt katonai segély ellen, s a két ország közötti egyensúly felborulásáról beszél. Így tehát könnyen előfordulhat, hogy a segélyniűveletek, amelyek célja, hogy megszilárdítsák Törökország szerepét »Keleten« a CENTO térségében, a válság kiéleződéséhez vezetnek Görögországgal. az Égéi-tenger szigetei között. M. G. Összecsapások Libanonban Hétfőn virradóra összecsa-, pások - robbantak ki egyrészt libanoni baloldali erők és paA Kaposvári Tejipari Vállalat a kaposvári új tejüzeméhez azonnali belépéssel felvesz 2 női segédmunkást Jelentkezni az üzem főművezetőjénél lehet Kaposvár, Mező Imre ut, lesztin egységek, másrészt jobboldali milíciák között. A leghevesebb harcok Nabatíeh és a jobboldal birtokában levő Mardzsajun város térségében folytak. Fegyveres harc robbant ki Bejrútban is az arabközi békefenntartó erők és a jobboldali milíciák között. A két felet elválasztó »zöld vonal« mentén a békefenntartó erők Szíriái egységei nehéztüzérségi fegyverekkel válaszoltak a jobboldali támadásra. A bejrúti sajtó hétfőn közölte, hogy az izraeli hadiflotta egységei vasárnap a fővárostól délre behatoltak Libanon felségvizeire. 4MT1)
