Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

Egységes szellemben r Önkritikus, őszinte, minden­fajta szépítéstől és dicsekvés­től mentes volt az a taggyűlés melyet pénteken este tartottak a nagybajomi Lenin Termelő- szövetkezet kommunistái. A múlt év munkáját összegező pártvezetés égi beszámolóhoz kilencen fűztek véleményt, és ez már önmagában is jelzi, amit Kovács István, az alap­szervezet titkára, így fogalma­zott: -A pártmunka minden területén jelentős fejlődés ta­pasztalható szövetkezetünk­ben.« Ennek az ötvenkét tagot számláló kommunista közös ségnek talán a legnagyobb erénye, hogy jól érzékelhető módon erősödött cselekvés' egységük. A gazdasági, a po­litikai, a szövetkezeten belüli szűkebb társadalmi életben számos tanúbizonysága van ennek. A szövetkezet múlt évi, ki­emelkedően sikeres gazdál­kodásában mérhető a legkéz- zelfoghatóbban, hogy a párt­tagság nemcsak megértette a munka minőségének javításá­ra vonatkozó határozatokat, hanem példát mutatva min­dent megtett ezek végrehaj­tásáért. A gazdasági vezetők igényelték a kommunisták ilyen jellegű segítségét. Pén­teken este Horváth László, a szövetkezet elnöke, a pártve- zetöség és a gazdasági veze­tők nevében az alapszerveze* huszonkét tagjának adott át könyvjutalmat pártmegbíza­tásának kimagasló teljesítésé­ért. Gyümölcsöző, jó kapcso latot épített ki a pártvezetö- ség a szövetkezetben levő tö­megszervezetekkel, a nőbizotc- sággal, a KISZ-szel és a szak- szervezettel. Fontos felada­tuknak tekintették a szocia­lista munkaverseny, a csoko- nyavisontai tsz-szel folyta­tott párosverseny és a szocia­lista brigádmozgalom ered­ményesebbé, tartalmasabbá tételét A szervezeti élet erősödé­sét, a kommunisták helytállá­sának bizonyítékait hosszan lehetne sorolni. Ezeket épp olyan dicsekvés mentesen mondta el Kovács István párt­titkár, mint amennyire nyilt őszinte, esetenként névre szó­ló kritilcával tárta fel a fo­gyatékosságokat. A párt vezető ség beszámolója és a felszó­lalások is kiemelten foglalkoz­tak azzal a gonddal, hogy múlt évben nem sikerült a célnak megfelelő módon vég­rehajtani a pártépítési ter­veket. Két taggal gyarapodom tavaly az alapszervezet, gond elsősorban a fizikai dolgozók körében végzett nevelő, párt- építő munkával van. A KISZ- titkár is elmondta felszólald sában, hogy a KISZ-szervezet nek kell ebből a feladatból nagyobb részt vállalnia. Sok szó esett a politikai, szakmai képzés fokozásának fontossá­gáról, és ezzel együtt arról is, hogy többet kell tenni a szövetkezeti tagság általános műveltségének emeléséért örvendetes, hogy az alapszer­vezet tagjai a termelőmunká­ban kivétel nélkül becsülettel helytálltak tavaly: mulasztá­sért, vétségért senkit sem kel­lett felelősségre vonni, ugyan­akkor a pártfegyelem követel­ményeinek már nem feleltek meg ilyen hibátlanul a kom munisták. Meglehetősen sok még például a rendezvények­ről való igazolatlan távolma­radás. A vitában részt vevők — köztük Horváth József, a já­rási pártbizottság munkatársa és Bakó László, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára — részben a múlt évi munka eredményeit méltatták, rész­ben pedig a feltárt gondot megszüntetésére tettek javas latot. Horváth László, a szövetke­zet elnöke ismertette a kom­munistákkal a Lenin Tsz mér­legbeszámolójának eredmé­nyeit. Kovács István, az alap­szervezet titkára így összege­zett zárszavában: — Gazdálkodásunk szép eredményeiben benne van párttagságunk javuló munká­ja. Ahogy a most hozott ha­tározatainkban is megfogd maztuli feladataink egyre nő­nek, ntég becsületesebb helyt­állásra, még fegyelmezettebb szervezettebb munkára van szükség. Nekünk, kommun:s- táknak nemcsak ösztönöznünk kell erre, hanem példát mu­tatnunk. V. M NÁDARATÓK Testvérvállalatot keresnek Jutalomiit a Szovjetunióba Áprilisban lesz két éve. hogy a Volán 13. sz. Vállalatá­nak MSZBT-tagcsoportja meg­kezdte működését. A vállalat­nál azelőtt is sokat tettek a magyar—szovjet barátságért, gyakran fogadtak szovjet cso­portokat. A kiemelkedő mun­kát végző dolgozóitat jutalom­ból elküldték a Szovjetunióba. Az MSZBT-tagcsoport két­éves tevékenysége révén még rendszeresebb, még szervezet­tebb lett a felvilágosító mun­ka Harsányi Edit, a vállalati szakszervezeti bizottság kultu­rális,, agitációs és propagan- da-bizottságának vezetője szin­tén tagja a tagcsoport ügyve­zető elnökségének. Díszes vö­rös albumot tett elém, ebben a megalakulás óta rendezett minden fontos esemény megta­lálható. A hű krónika révén föleievenítettük a jól sikerült találkozókat, vetélkedőket. — Mindig nagy az érdek­lődés a vetélkedők iránt a vál­lalatnál. Az októberi forrada­lom 60. évfordulójának tisz­teletére rendezett szellemi ve­télkedőn hatszáznegyvenen vettek részt a vállalatnál. A kaposvári csapat nyerte a dön­tőt a trösztnél, a KPM orszá­gos döntőn pedig negyedik lett a Varga László, Rosta Andor, Kiss József, Muzslay Pétérné, Landa József összetételű csa­patunk. — Tudom, hogy a Kell a jó könyv című pályázat szin­tén sikeres volt. — Fölkeltettük az érdeklő­dést a szovjet irodalom iránt. Tavaly irodalmi műsort ren­deztünk. Bakcsi György iroda­lomtörténész járt nálunk, az­tán Moór Mariann, Tóth Ju­dit, Cs. Németh Lajos, Löte At­tila adott elő szovjet müvek­ből. Büszkék vagyunk rá, hogy több mint százan voltak ott a műsoron, öt csapattal indul­tunk a Kell a jó könyv vetél­kedőn. Most vittük be az SZMT központi könyvtárába az 549 pályázatunkat. Van olyan fizikai dolgozó, név sze­rint Oláh János, aki például negyven ajánlott szovjet iro­dalmi alkotást olvasott el, egy év alatt, noha a kiírás szerint hat is elég lett volna! Lapozzuk az albumot. Ké­pekkel illusztrált beszámolók Munkásgyülésen összegezték a héten a gazdasági és társa­dalmi vezetők, a szocialista brigádok képviselői, hogy mi­ként lehetne nagyobb lendü­letet adni az idén a termelő- munkának. Azoknak a véle­ménye, akik a gépek mellett dolgoznak, döntő ebben a kérdésben. A termelésnek a kívülálló számára egysíkú fo­lyamata valójában rengeteg apró részmozzanatból áll. Ezek egymást követő sora meghatározott, de a munka jellegétől függően sosem me­reven. Rengeteg ■ a variációs lehetőség. Sokszor csak egy ötlet kell, hogy ebbe a folya­matba olyan elemeket iktas­son a munkás, amelyek föl­gyorsítják a munkát, növelik a teif íelést és az eredményt. Vajon megszületik-e ez az ötlet? Sok függ a munkás kedvétől. hajlandóságától, együttműködési készségétől. Ezt pedig csak világos érde­keltségi rendszerrel lehet el­érni. Legven érdeke minden dolgozónak, hogy szüntelenül saját munkája jobbításán, korszerűsítésén törje a fejét. Ez ma a legnagyobb üzem- szervezési tartalékunk: a vál­lalatoknak minden korábbinál jobban figyelniük kell rá. Ezért is került sor a héten a Pamulfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában a munkás- gyűlésre: a vállalások új for­máiról, a versenymo7.ga1om továbbfejlesztéséről volt szó. A héten kaptuk a hirt, hogy kitűzik a hajózási vonalakat a Dráván. Nemzetközi jelen­tőségű, nemcsak Somogyot érintő intézkedés ez. A mun­kát a magyar—jugoszláv víz­ügyi együttműködés keretében végzik. A Dráva határfolyó. Mindkét ország érdeke, hogy vad, rohanó vizét megzabo­lázzák, hasznos! thatóvá te­gyék. A századfordulón hajók tucatjai kötöttek ki a barcsi »Wasserkopf "-ok, a kikötői vastuskók mellett, szállítván Szlavónia és a Szerémség ga­bonáját, Budapest gépeit, So­mogy fáját és a Dunántúl gaz­dag állattartó vidékeinek ser­téseit, marháit. Azóta meg­szűnt ez az élet. A második világháború idején a vízbe omlottak a drávai hidak, még ma is feketén meredezik 'egy- egy kőláb — egykori bídpil- lér. A két. ország közötti víz­ügyi egyezmény arról is szól, hogy közösen. robbantással szabadulnak meg ezektől a nem éppen szívderítő világhá­borús emlékektől. A Dráva térsége ígv lehet a béke, a nemzetközi együttműködés színtere és követendő pél­dája. Somogyot még ma is az ap­rófalvas megyék között tart­juk számon, noha éppen az idén ötre emelkedett a vá­rosok száma, s töretlen len­dülettel tart a városba áram­lás. Éppen e sajátos település- szerkezet miatt igen nagy szerepe van a szövetkezeti ke­reskedelemnek. A megye kis­kereskedelmi forgalmának csaknem a felét az áfész-ek bonyolítják le. Hogyan lehet még színvonalasabbá, tartal­masabbá tenni a munkát? Ezt összegeztek a héten a Mé­szöv közgyűlésén. Mindenek­előtt a szervezés terén akad­nak tennivalók. Javítani kell a beszerzői munkát, az egy­ségek, az áfész-ek és az ipar nagykereskedelem kapcsola­tát. Csak így szélesedhet to­vább az áruválaszték. Kell-e helyben, a sok apró somogyi faluban az áruválasz­tékot bővíteni, vagy inkább a forgalmasabb helyeken, az erők koncentrálásával épített, nagyobb befogadóképességű boltok létesítését kell szorgal­mazni? A válasz nem kizá­rásos alapon adható meg mert mindkettőre szükség van. Igaz, hogy az erőket nem szabad szétforgácsolni, s va lódi választék csak nagy alap- területű üzletekben tartható. De ilyet nem lehet minden kis faluban emelni. Az is igaz, hogy az eldugott zselici és más falucskákban nem egy alapvető termék mindmáig hiányzik, hiába született az aprófalvak ellátásának javítá­sára megyei tanácsi határozat. A föltételek hiánya mia't minden előrelépés roppar.t költséges és nehéz. Az ellátá-i- ban mutatkozó hátrányos helyzet megszüntetésében igen fontos az áfész-ek szerepe. I Még tart a téL, de a somo- * gyiak lassacskán felkészülnek a tavaszvárásra. Így van ez a mezőgazdasági üzemekben és a_ vendéglátóiparban. Megkez­dik a balatoni szállodák fel­újítását. A Pannónia vállalat tartja magát a közmondáshoz: Ki korán kel... Csupor Tibor örökítetlek meg a szovjet cso­portok látogatásait. A vendé­gek ciriilbetűs jókívánságai is ott láthatód. Két év alatt negyvenegy dolgozót jutalmazott a vállalat szovjetunióbeli úttal, közülük tizennégyen a szovjet testvér- városban, Kaiiny inban is jár­tak. Egyre többen érdeklődnek a Szovjetunió eletét bemutató folyóiratok, a Szovjetunió a Fáklya, a Lányok-Asszonyok, a Szputnyik, az Ország-Világ iránt. Már 156 jár belőlük a vállalathoz. A Volán Tröszt műszakfejlesztési főosztályá­nak szerkesztésében jelenik meg a Tájékoztató a szovjet gépjárműközlekedési szakiro­dalomból. Ebből tizet kapnak. A szovjet—magyar sportba­rátság erősítésében is nagy szerepük van a kaposváriak­nak. Minden évben megrende­zik a Béke—barátság Kupát. A Hideg—Csabai páros, Far­kas Ferenc szerelő, Szántó László szakvezető közreműkö­désével kitűnően helytállt de­cemberben a Zima-rallin a klub—II. kategóriában negye­dik lett. A kupára, a Matrjosa babára minden volános dolgo­zó büszke. Szoros kapcsolat alakult ki a tagcsoport és a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza között. Látogatásaik .kö­zül nagy élményt jelentett, amikor a Városok»—kórusok sorozat somogyi bemutatóján is részt vettek. — Ha nincs is sok helyünk, igyekszünk érdekes kiállításo­kat rendezni az MSZBT-től kapott anyagok felhasználásá­val — mondta Harsányi Edit. — Például Lev Tolsztoj szüle­tésének 150. évfordulójának tiszteletére bemutattuk az író életét és munkásságát, a KMP megalakulása 60. évfordulójá­nak tiszteletére is rendeztünk kiállítást. A tervekről Harsányi László főmérnökkel, az MSZBT- tag­csoport ügyvezető elnökével beszélgettem. — Már eddig is sokat tett a tagcsoport azért, hogy mind több dolgozónkat bekapcsoljuk a barátsági rendezvényekbe. Elértük, hogy sokkal többet tudnak a Szovjetunió eredmé­nyeiről, a szovjet emberek életéről. Most az a tervünk, hogv fölvesszük a kapcsolatot egy szovjet testvérvállalattal. Szeretnénk még több turista- csoportot fogadni a vállalatnál. Az MSZBT-tagcsoportok me­gyei tanácskozásán elhangzot­tak alapján szorosabbra fűz­zük a kapcsolatunkat a többi tagcsoporttal. Sok terv foglalkoztatja még az ügyvezető elnökséget a ki- állitásoktól a szovjet könyv v nnepn hetének megünnepléséig. Mindenképpen részt vesznek majd az MSZBT Moszkva 1980, az olimpia városa című vetélkedőjén. A szovjet fővá­ros, a szovjet sport eredmé­nyei, a magyar—szovjet sport­kapcsolatok iránt ugyanis élénken érdeklődnek a dolgo­zók. Lajos Géza Egymillió-négyszázezer ké­ve nádat vágnak le február végéig a Dunántúli Nád­gazdálkodási Vállalat bala­toni üzemében, a Kis-Bala- tonon és környékén. Többsé­gét a vállalat battuínrusz- tai telepen dolgozzák fel. — Jó a nád, sok is van be­lőle. Vékonyak a szálak, sol gombosak, ami azt jelenti, hogy fekete gvűrűk futnak körbe rajtuk. Ha nem így volna, akkor bürkös lenne a nád, azaz vastag, görbe mint az olyan partokon, ahol veri a hullám. Az utóbbi napok enyhesé­ge elvitte a jeget, a helyén ho,l bokáig, hol meg térdis érő iszapos víz maradt. A puf- fadt kerekű nádarató gép kí­nosan éviekéi a sűrű aljnö­vényzetbe búvó pocsétákban. Először csak szemerkél az eső, aztán rákezd istenigazá­ban. Kurányi Miklós brigád­ja, »két víz közé szorul«. Hiába a különleges képessé­gekkel bíró aratógép, az ilyen vizes világban az is elakad. Ragad a nád, nem lehet kö­tözni. — Erős fagyban sem jó dolgozni, de ilyenkor a leg­rosszabb. Beljebb itt-ott meg­maradt a jég, aztán ha besza­kadunk ezzel a nagykerekű- vel, akkor se előre, se hátra, A nagykerekű: a SEIGA ne­vet viselő, külföldi gyártmá­nyú aratógép. A brigádvezető botkormánnyal igazgatja, mö­götte négyen állnak a platón. Kettő elszedi a gép által ké­vébe kötött nádat, a mögöttük várakozó kettő meg a rako­dórészbe hordja. Szellős mun­kahely. Eső, hó, szél ellen semmi sem védi őket. — Van itt egy melegedő, ilyen esőben megállunk, mert hiába, nem lehet dolgozni. Várjuk a hideget. A melegedőben olajkályha ég. Nehéz pára száll az át­ázott munkaruhákból. Védő­italt ígért a dolgozóknak a gazdaság, helyette havonta egy kiló kristálycukrot kap minden dolgozó. Ha teát főz­nének, lenne mivel édesíteni. De ki főzzön teát, amikor megy a munka? Így hát a cukrot hazaviszik. — Egy nap tíz órát is dol­gozunk, 3—4 ezer kéve nádat aratunk le. Nem lehet várni, mert nem tudhatjuk, hogy másnap milyen idő lesz, Tóth Attila elszedő. Balról áll a gépen, a kévébe kötött nádat hátraadja társának. — Több ennek a murtkának a rossz oldala, mint a jó. De ha fagy van és jégen dolgo­zunk, akkor szép a munkánk. Csak hát ki van téve az em­ber a rossz időnek. Volt, hogy mínusz húszfokos hidegben vágtunk. — Meg lehet szokni? — Felöltözik az ember. Hegedűs István a másik el­szedő. Nyáron az osztályozó- ban dolgozott. — Ha megy a gép, jól ke­reshet az ember. Csak az a baj, hogy gyakran kell vár­ni. A múlt hónapban tán ti* napot dolgoztunk. Pedig ki­jövünk ide mindennap, az­tán lessük az időt, milyen lesz. Igyekezniük kell, mert. a környezetvédelem, a Kis-Ba- lafcon rendkívül gazdag ma­dárvilágának a védelme kí­vánta úgy, hogy a tavaszi költésig befejezzék a munkát. Korábban még márciusban is arattak, most február végén elmennek innen. — Régen nem volt ilyen jó a nád, mint az idén — álla­pítja meg Ott Antal, aki ké­sőbb érkezett a melegedőbe. Odakint egyre erősebben zu­hog az eső. — Kemény, acé­los. Szép időben gyönyörű vi­dék ez, és rengeteg a madár benne. Még őzek, szarvasok, vaddisznók is tanyáznak Itt. Németh Gyula bácsi egy éve nyugidíjban van Huszon­hat évet dolgozott a nádgaz­daságban, jól ismeri a Kis» Balaton rejtett zugait is. — Mint a tenyeremet, úgy ismerem. Kocsis voltam a gazdaságban, de minden té­len jöttem nádat aratni. Ber­ki ember vagyok én, itt föl­találom magam. Annak idején kézzel arattunk. Nem is a leszedés volt a fárasztó, ha­nem a kiszállítás. Aki leszed­te a 100 kévét és kihordta sokszor másfél-két kilométer­re, az derék ember volt. Most már könnyebb a munka, de ilyen megromlott időben a gép sem bír dolgozni. Azért nem aggódom, mert meglát­ják, lesz még fagy az idén. Mára befejezték a munkát, nem érdemes tovább várni. Holnap reggel újra kijönnek, legyen bármilyen is az idő. A gazdaság battydnpusztal telepén, a régi kastélyban za­katolnak a szövőgépek. Ná­dat szőnek. Ez keresett ex­portcikk, hő- és hangszigete­lőnek használják. S ami a pa­nelépítkezések korában meg­lepő: évről évre népszerűbb a rövid méretű nád, amelyből a nyaralók nádfedelét készítik az »ősi djvatnak" hódolók — egyre többen belföldön és külföldön is. Az egymillió-négyszázezer kéve nád kétharmadát a battyánpusztai telep dolgozza fel, s ennek mintegy hatvan százalékát exportra viszik. A hideg pocsétákban gázolva, februári fagyra várva, még négy aratóbrigád dolgozik Kurányi Miklósék mellet,t a Zala folyó mentén elterülő nádrengetegben. Tán harmin­cán vannak a téli aratók. Bencsik András Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom