Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 1,60 Ft SomogyiNéplap AZ MS ZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 29. szám 1979. február 4., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1978. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1978-ban a termelés növe­kedése az iparban megköze­lítette, az építőiparban és a mezőgazdaságban elérte a ter­vezettet Az aktív keresők száma a népgazdaság egészé­ben valamivel több, ezen be­lül az anyagi ágakban keve­sebb volt mint 1977-ben. A termelés növekedése a mun­katermelékenység emelkedé­séből származott A lakosság jövedelmének és fogyasztásá­nak növekedése megközelí­tette a tervezettet Az ország termelő állóeszközei, valamint lakásállománya, egészségügyi, szociális és kulturális létesít­ményei bővültek és korszerű­södtek. Az előrehaladást jelző ered­mények mellett azonban né­hány fontos területen nem ér­vényesültek kielégítően 9 tervben meghatározott köve­telmények, A gazdálkodás ha tékonysága az előirányzottnál csak kisebb mértékben javult A termelés anyag- és eszköz­igényessége fokozódott. Elma­radt az igényekből a termék­szerkezet korszerűsítése. A belföldi felhasználás növeke­dése meghaladta a termelés növekedését A kivitel alig, a A népgazdaság 1971. évi fejlő Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem Egy keresőre jutó nominálbér Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér A lakosság fogyasztása A szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft Lakásépítés, ezer db behozatal jelentősen emelke­dett Mindennek fontos sze­repe volt abban, hogy a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőtleneb­bé vált A megtermelt nemzeti jöve­delem 1978-ban több mint 510 milliárd forint volt, ösz- szehasonlító áron mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évit A növekedés nem érte el a tervben előirányzott 5 százalékot részben mert a bruttó termelés a számítottnál mérsékeltebben emelkedett másrészt mert az anyagi rá­fordítások a termelést megha­ladóan nőttek. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása a tervezetthez közelállóan, 3 százalékkal emelkedett. A fel­halmozás a tervezett csökke­néssel szemben mintegy 25 százalékkal nőtt Ebben szere­pet játszott hogy a tervezett csökkenés helyett a beruházá­sok összehasonlító áron körül­belül 4 százalékkal nőttek, de különösen n készletfelhalmo­zás volt nagymértékű. Mind­ezek következtében a belföldi felhasználáson belül tovább nőtt a felhalmozás aránya. lésének főbb mutatószámai Terv Tény 1978. év 1977. év %-taan 105 104 105,5—106 105,2 104—105 105 102—103 102 107—107,4 107,5—108 107 108 104 104,6 103—103,2 103 102,8—103 103 103,4—103,6 103 180—182 90 88 Ipar — Építőipar Néhány fontosabb termék ter melése Az 1978. évi Az 1978. év termelés az 1977. év mennyisége százalékában Villamosenergia, milliárd kwó 25,5 109,2 Szén, millió tonna 25.7 100,8 Kőolaj, millió tonna 2.2 100.4 Földgáz milliárd köbméter 7,3 111,1 Acél, millió tonna 3.9 104.1 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 103,6 Bauxit, millió tonna 2.9 98.3 Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, 785,4 99,9 ezer tonna 150,5 107,7 Tégla, milliárd darab 1.9 99.5 Cement, millió tonna Műtrágya, hatóanyagban, 4,8 . 103,1 ezer tonna Növényvédőszer, hatóanyagban, 887.3 110,2 ezer tonna 21.2 123.8 Műanyagok, ezer tonna 212.8 143.5 Vegyi szálak, ezer tonna 28.4 109.2 Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, 13,1 110,3 folyó áron. milliárd Ft 4,5 107,4 ‘ Rádió, ezer darab 264.0 102,1 Televízió, ezer darab 434.7 102,7 Hűtőszekrény, ezer darab 432,1 94,9 Mosógép, ezer darab Pamutszövet, millió 223,2 110,2 négyzetméter Gyapjúszövet, millió 365,0 99,8 négyzetméter 1 Kötött alsó- és felsőruha, ' 42,6 99,7 ezer tonna 15.1 97.4 Cipő, millió pár 45.9 100.2 Fogyasztói tej, millió liter 783.2 102.1 Vágott baromfi, ezer tonna 156.5 104.4 Napraforgó olaj. ezer tonna 73.7 109.9 Sor, millió hektoliter. . 7,2 103,4 A szocialista ipar bruttó ter­melése a tervezettnél valami­vel mérsékeltebben, 5,2 száza­lékkal nőtt. A termelés növeke­dése az élelmiszeriparon kívüli ágazatokban együttvéve 6,1 szá­zalék, az élelmiszeriparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a vegyipar, 10,7 százalékkal, a villamos- energia ipar, 9,8 százalékkal, az építőanyagipar, 7,6 száza­lékkal, és a gépipar, 6.4 száza­lékkal. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése 2—3 százalékkal emelkedett. A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő növeke­dése nem járt együtt a terme­lés összetételének és szervezett­ségének, a termékek minőségé­nek és választékának szüksé­ges méretű javulásával. A ter­mékszerkezet korszerűsítése több ipari ágazatban, főként a gépiparban és a ruházati ipar­ban az indokoltnál lassúbb ütemben haladt. Az ipari ráfor­dítások hatékonysága nem ja­vult a tervezett mértékben. 1978-ban az ipar elsősorban ! a belföldi felhasználók részé­re növelte értékesítését. Leg- ' nagyobb mértekben, 18 száza­lékkal a beruházási célú el- j adások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelkedett a nagy- és a kiskereskedelem részére értékesített ipari ter­mékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú értéke­sítést is. Az exportra történő értékesítés csak mérsékelten emelkedett Az ipar anyagellátásában a hazai termelés bővülése mel­lett növekedett az anyagim­port szerepe. Az energiahor­dozók és anyagok behozatala a termelés önvekedését jóval meghaladóan fokozódott. A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban éves átlag­ban 1 687 100 fő volt. 1400 fő­vel, 0,1 százalékkal kevesebb, mint 1977-ben. A munkater­melékenység 5,3 százalékkal emelkedett Az év folyamán az ipar ál- j lóeszközei bővültek és korsze­rűsödtek. A Borsodi Vegyi j Kombinát új pvc-gyára évi 150 ezer tonna pvc-por gyártó és évi 124 ezer tonna maró- í nátront gyártó kapacitással' termel. A Tisza Vegyi Kom­binát új polipropilén gyárá- j ban belépett .40 ezer tonna évi propilén gyártó kapacitás. El­készült a 750 kV-os távveze­ték Albertirsa—országhatár közötti szakasza. A Tiszai Hő­erőmű 1978-ban üzembe he- j lyezett blokkjai a villamos, erőművek teljesítőképességét j további 430 Mw-tal, 9 száza­lékkal bővítették. Az Özdi Ko- j hászati Üzemek acéltermelést növelő beruházása — amely- j nek felét már 1977-ben üzem- be helyezték — teljesen bele- ■ j.eződött. Átadták , ~ Zalaeger- | szegi Hútőházat, amelyen be­lül 11 500 tonna mélyhőmér- j sékletű tárolórész és évi 11 600 | tonna mirelitárut előállító üzem létesült. Megkezdte tér- í melését a Gyulai Húskombi-1 nát, amely évi 21 600 tonna hús és évi 2800 tonna száraz- j árugyártó kapacitás bővülést jelent. Az országos építési-szerelé­si teljesítmény a tervben elő- { írt 4—5 százalékos ütemnek megfelelően mintegy 5 száza­lékkal, ezen belül a kivit«-1 lező építőipari szervezeteknél 5,8 százalékkal emelkedett. *AÍ kivitelező építőiparban foglal­koztatottak száma 0,3 száza­lékkal meghaladta az előző évit. Bővült és korszerűsödött az építőipar gépparkja, javul­tak a dolgozók munkakörül­ményei. Mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelentős emelkedés után 2 százalékkal nőtt. A növénytermelés ter­melési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő eredményei elle­nére alig haladta meg az elő­ző évit és nem érte el a ter­vezettet. Az állattenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt A mezőgazdaság anyagi ráfor­dításai erőteljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben, A több­lettermés — a tervnek meg­felelően — nagyobb részt a hozamok emelkedéséből szár­mazott. A búza hektáronkénti 4280 kg-os átlaghozama 5,7 százalékkal, a kukorica hek­táronkénti 5200 kg átlagter­mése 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorré­patermés több mint 7 száza­lékkal nőtt. A burgonyater­més, míg a korábbi években csökkent, 1978-ban 19 száza­lékkal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből és egyes szálas és lédús takar­mányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb termett zöldségből, gyümölcs­ből és szőlőből. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a tervezett­nél gyorsabban nőtt: a vágó­állat termelés 4 százalékkal, a tojás és a tej termelése 5, il­letve 6 százalékkal, a gyapjúé 9 százalékkal. A szarvasmarha-állomány az év végén'megközelítette a 2 milliót és lényegében azonos volt az 1977. december 31-ivsl A sertésállomány — a te­nyésztés ingadozásának ki­küszöbölésére hozott intézke­dések eredményeként — há­rom éve csaknem azonos nagyságú. 1978. december 31-én 8 millió sertés volt az országban, 2 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2,3 millióra szaporo­dott. A dolgozók átlagos állomá­nyi létszáma az állami mező- gazdaságban és a mezőgazda- sági szövetkezetek közös gaz­daságaiban 780 ezer volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházá­sok a tervezett csökkenéssel szemben növekedtek Az üze­mek többek között 4000 trak­tort, 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásároltak. A gépi vonóerő kapacitás 7 szá­zalékkal nőtt. Az erdőtelepítés és -felújí­tás 1978-ban tervszerűen folyt, a fakitermelés a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett. (Folytatás a 2. oldalon.) Harmincflyolcitiillió tasak vetőmag A VetőmagtermeUctő és Értékesítő Vállalat Rottcnbiller ut­cai belföldi ellátó központja a közelgő szezonra harmincnyolc­millió tasak vetőmagot hoz forgalomba a kiskcrUulajdonosok- nak. A zöldség- és virágmagokat az ország ncgyezerötszáz üzletében árusítják. (..1T1 Fotó — Soós I^ajos) A tömegpusztító fegyverek ellen Magyar felszólalás a Béke-világtanács ülésén — Leszerelési felhívás Ä Béke-világtanács<nak berlini rendkívüli ülése szom­baton nagy fontosságú ta­nácskozásának második nap­ján bizottságokban és plenáris ülésen egyaránt folytatta a péntek délután megkezdett vitát az enyhülés és a lesze­relés alapvető kérdéseiről, a tömegpusztító fegyvereik elle­ni harc fokozásáról, s a nem­zetközi békemozgalom fel­adatairól a neutronbomba el­leni világméretű kampány további erősítése érdekében. Jevgenyij Fjodorov Akadé­mikus, a szovjet küldöttség vezetője felhívta a figyelmet arra: miközben a NATO 1978 májusi ■ csúcsértekezletén hosszú távra szóló fegyverke­zési programot fogadott el, addig a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé 1978 novemberében komplex leszerelési programot terjesz­tett elő Moszkvából. Roger Mayer, a francia békezmoz- galom titkára »az emberiség legnagyobb veszélyének-« ne­vezte «-a fegyverkezés magas fokát«. Jozef Cyrankiewicz, a lengyel béketanács elnöke p^- di® az imperialista monopo­lista körök és a kínai vezetes közötti összhang növekedésére figyelmeztetett. Dr. Johannes Vi roíainen finn miniszterei- aül:-hsl"í.ites’ aláhúzta, hogy az 1975-ös helsinki konferen­cia záróokmánya ma is érvé­nyes és jó alap az 'enyhülési politika továbbvitelére a vi­lágban. (Folytatás a 2. oldalon.) Khomeini vallásháborúval fenyegetőzik Iránban ♦ Khomeini ajatollah, az irá­ni vallási -politikai ellenzék vezére, szombati sajtóértekez­letén bejelentette az iszlám forradalmi tanács megalakítá­sát és vallásháborút helyezett kilátásba, ha a Baktiar-kor- mány a legrövidebb időn be­lül nem hajlandó lemondani. A testület névsorát hama­rosan közzéteszi — közölte Khomeini. A testületnek ' az lesz a feladata, hogy az ideig­lenes kormányt kinevezze s ennek megbízatását népsza­vazáson hagyassa jóvá. Ez­után — a vallási vezető po­litikai programja szerint — új parlamentet kell választa­ni. Khomeini ismét a sah ál­tal kinevezett polgári kor­mány távozását követelte és azt hangoztatta, hogyha ezt a követelését nem teljesítik, minden következmény Baktiar kabinetjét terheli. A síiták vezetője bejelentet­te, hogyha a jelenlegi kor­mány ragaszkodik hivatalá­hoz, Dzsihadot, vallásháborút fog hirdetni. Az iszlám tör­vényei szerint ebben minden hívő mohamedánnak részt keil vennie. Az ajatollah ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egy ideig még a békés megoldást tartja szem előtt A vallási ellenzék vezetője kijelentette, hogy csoportja kapcsolatban van magas rangú katonai vezetőikkel. A kivárás taktikáját vá­lasztja az iráni miniszterel­nök — tűnik ki Baktiar in­terjújából, amelyet a Le Ma- tim című párizsi lap közölt szombaton. — Várni néha, a pozíciók fenntartása mellett, a legjobb taktika, mindig kész vagyok tárgyalni, de ha Khomeini új­ra lemondásomat követeli, azt felelem, fenét. Fia folytatja, csak tegye akár hat hónapig, de egyszerc&ak véget ér a do­log. Ha tüntetni akarnak, mindennap tüntethetnék. Azt a parancsot adtam a hadse­regnek, hogy ne lőjön. Ha azonban gyújtóbombákkal és fegyverekkel tüntetnek, ; lőni fognak és Khomeini lesz a felelős — jelentette ki. a francia polgári sajtóban. Előszeretettel »liberálisnak« nevezett miniszterelnök. Arra a kérdésre válaszolva, mi tör­ténnék, ha Khomeini kine­vezné saját kormányát, Bak­tiar így felelt: — Amennyi­ben ezt Quom szent városában tenné meg, hagynám, bájos lenne, ha lenne egy kis Vati­kánunk. Azonban nyilvánvaló, hogy nem hagyom egy igazi kormány megalakítását. Ha a szavakról a, tetteikre tér át; nagy zűr lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom