Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
MUNKAKULTÚRÁNK A : feuBörai és á gazdaság! színvonal szoros összefüggése, kölcsönös meghatározottsága ma már általánosan — és nemzetközileg — ismert. A kutatások régen bizonyították, hogy egy ország gazdasági teljesítőképességét alapjaiban befolyásolja, meghatározza az átlagos kulturális szint, amely — más szóval — azt jelenti: nem lehet tartósan magas színvonalon dolgozni az automatizált gépsor, a bonyolult elektronikus berendezés mellett, ha a magánszféra, a munkán kívüli életvitel megrekedt a középkori hiedelmeknél, primitív szokásoknál, vagyis alacsony kulturális színvonalon. Ebben az értelemben a köz- művelődés elsőrendűen fontos gazdálkodási tényező. Noha ez ma már közhelyként ismert igazság, kevésbé elfogadott e feltétel logikai ikerpárja. Arra gondolunk, hogy a kultúra nem szűkíthető, mondjuk a Beethoven-szimfóniákra vagy Shakespeare ismeretére, bár a humán kultúrkör a közműveltségi szint nélkülözhetetlen alkotóeleme. A kultúrának azonban meghatározó része az is, amit átfogó kifejezéssel munkakultúrának nevezhetünk. Sőt: olyannyira alapvető ez, hogy a munka tette homo sapienssé — értelmes lénnyé — az embert, s ez a folyamat mindmáig azonos tartalmú: a munka az ember önmegvalósításának, képességei .gyarapodásának, s benne kulturális látóterének legfontosabb fejlesztője, kibontakozásának terepe. Aligha tekinthető logikai kerülőútnak, ha erről az oldalról — tehát a személyiséget fejlesztő, az alkotóképességet kibontakoztató — hatásaitól közelítjük meg azt az összefüggést is, ahogyan a munkakultúra magára a munkára, a gazdálkodás eredményességére, színvonalára hat Kétségtelen, hogy ha a termelés legfontosabb tényezője a termdlü ember, akkor a munkahelyi kultúra közege is a legjelentősebb ponton kapcsolódik a gazdálkodáshoz. Ám célszerű most már hozzávetőlegesen körvonalaznunk magát a fogalmat, a munka- kultúra tartalmát is. főleg azért, mert ebben nem kevés a félreértés. A fogalom természetesen magába foglalja mindazt, amit — némi egyszerűsítéssel — beruházási feltételekhez köthetünk, tehát a gépesítettség fokát, a műszakszámot, a munka úgynevezett , infrastruktúráját (egészségi, munkavédelmi stb. feltételeit), továbbá tanultsági szintjét, szakképzett vagy kisegítő jellegét. De legalább ennyire fontos elemei a munkakultúrának azok az egyszerűbb s nem beruházási pénzekhez kötődő körülmények, amelyek temérdek apróbb feltétel összhatásában tükröződnek. Erről szólva hadd utaljunk — szokatlan módon — a Központi Statisztikai Hivatal egy mostanában zárult és nagy hatású vizsgálatának egyik lábjegyzetére. -A fizikai dolgozók munkakörülményei-" címet viseli ez a publikált vizsgálat, amely sokrétűen és átfogóan elemzi a munkakörülmények iparági, ágazati feltételeit és rangsorát A kutatás bemutatja a technikád, technológiai fejlődés hatását a munkakörülményekre, ám itt szükségesnek tartja hozzátenni: »Egyenletes munkaütem, zavartalan anyag-, rajz-, szerszámellátás, a gépek célszerű sorrendje, rend és tisztaság a munkahelyen, elegendő fény és levegő stb. a tágabban értelmezett munká körülmények szerves — és szervezést igénylő — részei.-« Nos, mindez együtt tölti meg tartalommal a munkakultúra fogalmát. S hogy ez a sok apróbb- nagyobb feltétel mekkora jelentőségű, azt hadd jegyezzük ugyancsak e vizsgálat egyik x-észmegállapításával. A kutatók egyebek között azt is elemezték, milyenek a munkakörülmények az úgynevezett hiányfoglalkozásokban — ott tehát, ahová az átlagosnál is nehezebben találnak munkavállalót. Kitűnt a vizsgálatból: e nehezen »benépesíthető« szakmák némelyikében nemcsak — sőt nem is elsősorban — a bérek vonzásában van a hiba, hanem a munkakörülmények hátrányai, azt is mondhatjuk: az elmaradottabb munkakultúra a vonzáshiány fő tényezője. A nemzetközi termelékenységi mezőnyben elfoglalt helyünk éppenséggel nem tekinthető kedvezőnek. Ahhoz, hogy gyorsítva lépjünk itt előre, természetesen egész sor körülmény — köztük sok beruházást feltételező tényező — összhatását kell latba vetnünk. Születésnap a szülőföldön Fodor András köszöntése E zek sorában azonban különleges hely Illeti meg a munkakultúra kisebb és hozzátehetjük: olcsóbb, kevesebb pénzt, de több figyelmet kívánó részelemeit. A kifestett műhely, a tiszta üzem, az egyenletes hőmérséklet — mindez -és megannyi más sorolható ide. S végül talán még azt sem fölösleges megjegyezni: az idei fejlesztési lehetőségek, pénzügyi körülmények sajátos nyomatékot adnak e részelemek jelentőségének. T. A. Ülést tartott a megyei közművelődési bizottság Könyvek tízmillióért ülést tartott tegnap a Somogy megyei Tanács közművelődési bizottsága. A testület napirendjén a szövetkezeti könyvterjesztés helyzetének és a siófoki járás közművelődési életének — elsősorban a közművelődés anyagi feltételeinek — megvitatása szerepelt. Csaknem kétszázezer somogyi lakos szellemi táplálékkal való ellátásáról gondoskodnak megyénk szövetkezeti könyv- terjesztői — többről, mint ‘ a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat üzletei. Nem elhanyagolható tehát a bizományosok és a Nagyatádon, Marcaliban, Csurgón, illetve Barcson működő könyvesboltok szerepe, s mint a tanácskozáson kiderült, nem elhanyagolhatóak érdemeik sem. Ebben a négy üzletben tavaly több mint tízmillió forint értékű könyvet adtak el: hét és fél százalékkal többet, mint 1977-ben. Ám az áfész- boltok a hanglemezárusításban is derekasan kitettek magukért: az eladott készlet értéke egymillió forint. A szövetkezetek a községi iskolák tanulóinak tankönyvekkel való ellátását is magukra vállalták. A megyében öt helyen működik már áfész-iskolaszö- vetkezeti csoport. A kaposvári és a siófoki járásban nincs szövetkezeti könyvesbolt: itt — a Művelt Nép üzletein kívül — kilencven bizományos foglalkozik könyveladássaL A megye nyolcszáz kereskedelmi egységének csaknem a felében terjesztik ma már a könyveket: ABC-áruházakban, élelmiszerüzletekben és iparcikk- boltokban, felvásárlóhelyeken. A megyeszerte tevékenykedő kétszázötven társadalmi bizományos a múlt évben négymillió forint értékű könyvet adott el, többnyire a falvak és tanyák lakóinak. Jelentősek azonban az aránytalanságok: egyik-másik községben az egy lakosra jutó könyvvásárlás — évi átlagban — csupán fillérekkel mérhető. Jó eredményeket értek el a szövetkezeti áruházak könyvosztályai. A balatonlellei áruházban és a balatonmáriai áfész műszál boltjában tavaly — egyenként — százezer forint értékű könyvet hoztak forgalomba. Az olvasás iránti igény növekedését segítették az évenként megrendezett különböző megyei könyvterjesztési akciók is, így a mező- gazdasági szakkönyvhőnap, a költészet napja, az ünnepi könyvhét, a KPVDSZ kulturális napok, az őszi megyei könyvhetek, a politikai, könyvhónap, a szovjet könyv ünnepié, a műszaki könyvnapok. A sikert most csupán egyetlen látványos adattal bizonyítjuk;: tavaly az őszi megyei könyvhetek idején nyolc és félszázezer forint értékű olvasnivalót vásároltak falvaink, tanyáink, pusztáink lakói. Vannak már követendő példák az üzemi könyvterjesztésben is. A barcsi szövetkezeti könyvesbolt egyre növekvő forgalmat bonyolít le az Épgép helyi gyárában, de meg kell említenünk a marcali Mechanikai Művekben és a nagyatádi konzvergyárban folyó könyvértékesítési tevékenységet is. Ezért a munkáért az elmúlt években több boltvezető vagy bizományos kapott kitüntetést vagy a Szővosz és a Kulturális Minisztérium elismerő oklevelét A bizottság ezután a siófoki járás közművelődési életének anyagi támogatásáról készített jelentést vitatta meg. Az elszomorító adatokat tartalmazó beszámolóból kiderült: a tanácsok költségvetési támogatása a közművelődési intézmények működési feltételeinek biztosítására négy év alatt félmillió forinttal emelkedett, ami ha figyelembe vesszük az időközben történt árrendezéseket, igen szerény összeg. A rendelkezésre álló pénzeszközök csak az elmúlt évben növekedtek jelentősebb mértékben: a siófoki járás községeiben ekkor több mint négymillió forint állt rendelkezésre közművelődési célokra, jó egymillióval több, mint 1977-ben. A járás tizenhét termelőszövetkezete tavaly hárommillió forint kulturális alappal gazdálkodott, ebből 350 ezret fordított famsbnányi ösztöndíjakra és oktatási feladatokra, egy és negyedmilliót kirándulásra, közművelődési intézmények támogatására, ifjúságpolitikai célok megvalósítására és sporttevékenységre. Ugyan- csak egy és negyedmillió forintot nem használtak fel. A könyvtárak helyzete és a könyvállomány gyarapodásának üteme sem ad okot jó kedvre. Az egy lakosra jutó beszerzési keret tavaly 5,4 forint volt: tíz fillérrel több, mint 1977-ben. A siófoki járási hivatal vezetői által készített jelentésben sem a könyvtári ellátás fejlesztésére, sem a művelődési otthonok és más létesítmények hálózatának javítására vonatkozóan nem voltak konkrét elképzelések. L. A. Ä szülőfalu köszöntésével ünnepelte ötvenedik születésnapját Fodor András József Attila-díjas költő. Vasárnap délután irodalmi műsort rendeztek Kaposmérőn: az általános iskolások és a községi KISZ-szervezet Horizont Színpada — Balássyné Bárdos Alice és Tóth Istvánné tanárok gondos közreműködésével — versekből, népdalokból kötött koszorút nyújtottak át a költőnek. Papp József párttitkár és Tódor György tanácselnök tolmácsolta a méreiek jókívánságát; Csűrös Miklós irodalomtörténész Fodor szülőföldi líráját méltatta. — Költő és szülőföldje bensőséges találkozásának, kölcsönös tiszteletadásának vagyunk ma tanúi Kaposmérő- ben. Hála és ragaszkodás hozta haza 50. születésnapján az országos ünneplést legszívesebben elhárító Fodor Andrást — mondta az irodalomtörténész, s rámutatott Fodor szülőföld-ölelésű, termékeny költészetének sajátos magatartást is tükröző vonásaira. Ez a bensőséges harmónia nem olyan természetes, nem olyan magától értetődő, mint amilyennek első megközelítésre látszik. Arra is ismerünk irodalomtörténeti és élő példákat, hogy viszálykodás, harag torzítja el a közösség és a belőle kinövő művész viszonyát Még gyakoribb a közöny, vagy a meg nem értésből következő elszakadás. A hazai táj és emberek igézetében született versek, melyeket itt hallottunk, kirajzolják Kapx>smérőnek és tá- gabb értelemben Somogyor- szágnak azt a vonzó arculatát amely a példaszerű, meghitt kapcsolat egyik nélkülözhetetlen feltétele. Az emberi dolgok szeretető, megbecsülése, az élő és élettelen tárgyakban egyaránt megtestesülő humanitás tisztelete táplálja Fodor emlékezetét, talán ez a végső forrása hűséeredetéhez, A könyvtár házhoz megy A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár két mozgó könyvtára járja naponta a -külső kerületeket. Az autóbuszba szerelt könyvtár ezekben a betekben az idősebbeknek és a gyerekeknek különösen nagy segítséget jelent a hideg és a csúszós utak miatt. A két mozgókönyvtárnak több mint háromezer állandó tagja van, aki hetente egyszer »menetrend szerint“ cserélheti a könyveket. (MTI-fotó — Hadas János felv. — KS) ^Serencséi^likló^j | FERDE HÁz\ Edit, a Burján család diplomás büszkesége elhatárolta magát a vasárnapi lazsálóktól. Ferde rajzasztalára tódult a fény, s a mérnöknő karcsún, szép>en, élénk józansággal uralta különváló világát. Vonzódtak hozzá a többiek, önkéntelenül kívánkozással szállták meg lakását, mert valahogy az unalom Is emelkedettebbé vált jelenlétében. Paula úgy beszélt, mintha érzelmes hajdani emlékekre gondolt volna. — Lánykoromban volt egy p>ompás farkaskutyánk. Rozsdásszürke. A szeme fölött fekete pontokkal. A háta is fekete volt. Dezsőt egyszer megharapta. Férje, a vaskos Dezső, morogva kapta ki a pipát a szájából. — Nem kell ide kutya. Inkább nyulakat tenyésztünk, vagy selyemhernyói. gének múltjához, szülőföldjéhez. Más szavakkal így fogalmazta meg az irodalomtörténész Fodor »szövetkező barátságának« divattal szembeni ellenszegülését: — A közösség építése Fodor András számára előbbrevaló a kordivatnál, a hasznosságnál, az önérdeknél; példájának egyik legmesszebb sugárzó tanulsága épp az, hogy másokkal törődve, közösségi missziót vállalva is lehet érvényes, korszerű életművet létrehozni. Az emlékek kultuszával, a közösségi eszmével együtt a kifejezés pontossága, követhető világossága is szerves része Fodor emberi és költő programjának. Formai tükre annak a nyíltságnak és bizalomnak, amelyet közönsége, közössége iránt érez. Szavai így kerülnek összhangba tetteivel, így szolgálja életében és műveiben egyaránt »a szétesettséggeL szemben az emberi közeledés, megértés" minden másnál fontosabb ügyét. A költő szavai a hitelesen rögzített gyerekkori emlékekhez vezettek vissza: föltárta mérei naplójának mintegy negyvenéves lapjait A költő hétfőn délelőtt Kaposváron a Táncsics gimnáziumban — az egykori alma materben — találkozott a középiskolásokkal, majd a megyei könyvtárban szerzői esten köszöntötték Fodor Andrást. Takáts Gyula József Attila-díjas költő többek között e szavakkal fordult az ötvenéves költőhöz. — Nem felejtem el diákköri, átizzott tanárköszöntőit Az együtténeklés fényét az ifjú arcon. A barátság kereső és tartó öröm tisztaságát. Ide kell sorolnom most már országos levelezéseinek segítő szenvedélyét is, szervezőkészségét az írószövetség költői szakosztályában, a lírai zsengék istápolását, az első kötetes költők nem mindig hálás szerepű bemutatását. Ez a bizony már-már Kazinczy-szenvedélyű literátorí szervezés és közösségi szenvedély a saját mű építéséből tépett ki nagy időt De íme, itt és most látjuk, hogy megérte mindezt, mert az érzelmi gazdagság meg is gyorsítja, ki is szélesíti a lelket és a művet. A működés több, mint a lét címmel összeállított versgyűjteményt Olsavszky Éva Kos- suth-díjasnak, Illetve Mihályi Győzőnek és Spindler Bélának, a Csiky Gergely Színház művészeinek az előadásában hallottuk. Klausz Róbertné és Kovács Antalné zongoratanárok és Csűrös Miklós irodalomtörténész működtek közre az irodalmi esten. H. B. — Ejmehettél volna Karcsival a meccsre. Szó se róla, Editnek soha nem esett nehezére együtt időznie tanár férjével. De ahelyett, hogy magyarázkodásba kezdett volna az eltérő vasárnapi program kényszerítő okáról, hogy tudniillik határidős magánmunkát kellett végeznie, a meccsre utalva megjegyezte szelíd iróniával: — Elmentem volna, de minek? Partjelzőnek? Vagy rágógumit árulni? ff — De furcsa vagy, kislányom — lepődött meg az öreg, de inkább együttérzőn, semmint sértődésre hajlamosán. — Bizony — sóhajtott aggodalmasan Paula, egyfolytában a horgolótű hegyére meredve kidülledő békaszemével. — Pedig lenne miről beszélni. A mérnök nő nem nézett rá. — Például a farkaskutyákról? Dezső, a vaskos alkatú kőfaragó, gyakorlott kárörömmel ujjongott. Szerette, ha a két nő finoman csipkedte egymást. fToljfiatjuk) Hálásan bólintott feléje apja az erkélyről. — Ügy van. Ördög vigye a kutyákat. Jó Itt üldögélni és elnézni messzire a saját házunkból. Tulajdonképpen ma pihenünk meg először másfél év óta. Editkém... te se dolgozz. A mémökmő ipjarkodott szelíd és illedelmes maradni. Mielőtt szólt volna, gyengéd mosollyal lágyította meg közlendője keménységét. — Muszáj gürcölni. Még nagyon sokáig muszáj lesz. Ceruzát tartó kezével csak úgy mellékesen körbe mutatott a kopár szobában, amelynek újdonságát, imponáló tágasságát elcsúfította a gyér számú hitvány bútordarab. A fehér hajú Burján Péter pontosan értette, miféle vonalat hagy maga után a levegőbe rajzoló ceruza. Mégis úgy tett, áriát aki gyanútlan.
