Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

Vendégfogadók és vendégek A szakszervezetek közreműködése a terület* és településfejlesztésben Az SZNT lerületpoli tikát segítő munkája különösen az 1970-es évek eleje óta egyre eredményesebb. Az anyagot dr. Szerényi János, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára terjesztette tegnap az SZMT elnöksége fe- elé. A testület ülésén — ame­lyen részt vett és felszólalt Böhm József, a megyei ta­nács elnöke is — egyetlen té­mát vitattak meg: hogyan működik közre az SZMT a megye terület- és település- fejlesztési terveinek kialakítá­sában és megvalósításában, a részletes értékelésből kitűnt, hogy a területpolitikában az elsőrendű alapvető cél a gaz­dasági fejlettségnek és az el­látás színvonalának az orszá­gos átlaghoz való közelítése volt, s ennek a folyamatnak a meggyorsításán munkálkod­tak a szakszervezetek. Joggal mondhatjuk, hogy tömegmé­retű segítségről volt sző, hi­szen Somogybám a szakszer­vezeti tagok száma 109 ezer, a vállalati és gyáregységi szakszervezeti tanácsoké együttvéve 31, a szakszerve­zeti bizottságoké pedig 249. A helyi feladatok megoldá­sa egyszerűsödött, mert a ten­nivalók általában és részle­teiben idejében ismertté vál­tak: az SZMT elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága között 1967-ben meg­kötött, majd a későbbiekben megújított, illetve módosított együttműködési megállapodás módot adott a munka össze­hangolására, a munkamegosz­tásra. Rendszeresen összehan­golják, egyeztetik és kicseré­lik íeladatterveiket, s a két testület képviselői kölcsönö­sen részt vesznek a megyei tanács, illetve az SZMT ülé­sein. A szakszervezeti me­gyebizottságok rendezvé­nyein is ott vannak — sőt olykor előadóként működnek közre — a tanácsi vezetők. Erősödött az SZMT kapcso­lata a városi és a nagyközsé­gi tanácsokkal, a KISZ és a Hazafias Népfront megyei bi-1 zottsAgával Közös vizsgálat nyomán elemezték például a bejáró dolgozók helyzetét. Ajsért, hogy a szakszervezeti szervek hatékonyabban be­kapcsolódhassanak a városok és a nagyközségek területpo­litikai munkájába, a pártbi­zottságok kezdeményezésére Széljegyzet egy levélhez A tájékoztatás kis fehér foltjai •Kérem, vernék fel ért * problémát, hiszen »ok állatte­nyésztőt érint. Hogy minél több sertést hizlaljunk, nem­csak egyéni, hanem népgaz­dasági érdek is* — írja szerkesztőségünknek küldött levelében Cs. Bemét Ilona (Balatoníenyvea, Dráva u. 65.) olvasónk. Saját példája alap­ján figyelmet érdemlő és so­kakat érintő körülményre hív­ja fel a figyelmet A kistermelés segítése érde­kében a kormányba tárorat alapján az érintett aaarwk számos Intézkedést tettek, ám amellett, hogy sok Jó, célrave­zető elgondolás valósult meg, egy alapvetően fontos terüle­ten még mindig vannak »fe­hér foltok«. Akik hagyomá­nyosan, hosszabb ideje fog­lalkoznak állatok tartásával, értékesítésével, azok többé- kevésbé megfelelően tájéko­zottak. gyakorlati tapasztala­taik révén tudják, mely ügy­ben hová kell fordulniuk. Azok azonban, akik most in­dulnak, s ráadásul nem ter- melószövetJkezeti tagok, bi­zony meglehetősen tanácstala­nok. »Mert a tévéreklám, hogy •sertést hizlalni mindig érde­mes«, nem elég — Írja olva­sónk —, ebből úgyszólván semmi információhoz nem jut­nak az érdekeltek.« Akik — ahogy kiderül a levélből — ar­ra lennének kíváncsiak, hol a legközelebbi hely, ahol szerző­dést lehetne kölni, vagy, hogy mi a szakcsoport működésé­nek lényege, a belépés felté­tele, illetve van-e és milyen előnyökkel jár, ha valaki tag­ja a szakcsoportnak. »Sze­rintem sokkal többen kötné­nek szerződést, kémének anyakocát és lépnének he szakcsoportba, ha megfelelően tájékozottak lennének.« Figyelmeztető ez az éswe- vétet akkor is, ha tudjuk, hogy a termelést saervezők, a ter­meltetők különböző módokon igvekemek megfelelő tájékos- tatéat adni. De ez a levél arra int; hogy az információ még­sem jut e( minden érintett­hez! Levélírónk ebben a köz­érdekű ügyben nemcsak szót emelt, hanem javaslatot is tett: •Mivel minden évben összeírják az állatokat, az il­latforgalmi statisztika segítsé­gével küldhetnének egy tájé­koztatót minden állattartó ré­szére, közölve a már említett legfontosabb tudnivalókat«. Lehelt, hogy megszívlelendő ez a javaslat, lehet, hogy ki­egészítésre szorul, és előfor­dulhat az is, hogy jobb mód­szer is található helyette. Egy bizonyos: C.v Bernét Ilona észrevételét érdemes megszív­lelni, és keresni a módszert, amellyel eltüntethetők ezen a valóban fontos területen a tájékoztatás »fehér foltjai-“. T. M. — és segítségével — négy vá­rosban és hét nagyközségben újjászervezték, megerősítették a szakmaközi szervezeteket. Ily módon ezek alkalmassá válnak arra, hogy a helyi ta­nácsok partnereiként eredmé­nyesen szervezzék és össze­hangolják a szakszervezeti bizottságok, a szervezett dol­gozók részvételét a város-, il­letve községfejlesztési mun­kában. Ezek a szakmaközi szervezetek mindenütt meg­kötötték az együttműködési megállapodást a tanácsokkal az V. ötéves terv időszakára; munkaterveiket ennek alap­ján készítették el, s a taná­csok figyelembe veszik szak­szervezeti partnereik javasla­tait. Az utóbbi négy évben öt megyei tanácsi és tizenhat végrehajtó bizottsági előter­jesztéshez adott előzetes véle­ményezést, javaslatot az SZMT elnöksége. Ily módon segítették például a helyes döntések kialakítását olyan fontos témákban, mint ami­lyen a megye egészségügyi és szociális ellátottságának táv­lati tanulmánytervének elké­szítése volt. Ésszerű és hasz­nos volt az is, hogy olyan kérdésekben, mint a megye ipari munkásainak élet- és munkakörülményeinek ala­kulása, szociális és kulturális ellátottsága, ugyancsak hal­latta véleményét, eljuttatta állásfoglalását a tanácsi tes­tülethez az SZMT elnöksége. A területpolitika fejleszté­sére való törekvést mutatja, hogy a Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsa tavaly önálló napirendiként tárgyal­ta ezt a témát, összegezte a somogyi tapasztalatokat, és állást foglalt a tennivalók­kal kapcsolatban. Ezen az ülésen részt vett és felszólalt a megyei tanács elnöke. A megyei tanács aktíváival kö­zösen vizsgálták meg a szer­vezett dolgozókat, a lakosság tömegeit érintő kérdéseket, köztük a munkáslakta városi peremkerületek kereskedel­mi ellátásának helyzetit. A munkaversenyek szervezése, a társadalmi mun­kaakciók kezdeményezése és koordinálása. a társadalmi ellenőrök részvétele a fo­gyasztói érdekvédelem bizto­sításában — és folytathatnánk a sort — mind olyan forma, illetve módszer, amellyel az SZMT, a szakszervezeti szer­vek megyesaerte segíthetik a terület- és településfejlesztési munka eredményességét. A jövőre nézve ezt a célt szol­gálja, hogy a VI. ötéves terv előkészítésében való közre­működésre a megyei tanács vezetőivel egyeztetett ütem­tervet készített az SZMT tit­kársága, s hozzáfogtak a kö­vetkező tervidőszakra vonat­kozó, előzetes szakszervezeti állásfoglalás kialakításához. Turistaszálló, kemping és motel épül Barcson Turistaszálló lesz a Keml- kál barcsi épitési műanyag- feldolgozó gyárának munkás- szállójából. A Siotour meg­kezdte a Híd utcában az egy­emeletes épület átalakítását. A munkákkal még az idegenfor­galmi főidény kezdete előtt végeznek: május 31-e után a turistaszálló 25 szobájában 75 embert tudnak már egy idő­ben elhelyezni. Barcsnak ez lesz az első vendégfogadója. Létrehozását a gyorsan növekvő idegenfor­galom sürgette. A városi ta­nács végrehajtó bizottságának tegnap délutáni ülésén — egyebek mellett — arról tár­gyaltak, hogy a Dráva-parti városnak mit kell tennie azért, hogy jobb körülmények kö­zött fogadhassa hazai* és kül­földi vendégeit. Arról is tájé­koztatták a végrehajtó bizott­ságot, hogy a tanács költség­vetési üzeme megbízást kapott a Siötourtól kétszáz személy elhelyezésére alkalmas kém ping és a hozzá tartozó ki­szolgáló létesítmények terve­zésére és kivitelezésére. Azt is tervbe vették, hogy a Bo­róka étterem mellett ötven ember elhelyezésére alkalmas motelt építtet a Siotour. A tanács — a barcsi Tövál ré­vén — biztosította a kivite­lezéshez szükséges kapacitást. A beruházás megvalósításé hoz a pénz is rendelkezésre áll: ha a kivitelezők időben kapnak tervet, jövőre felavat­hatják Barcs új moteljét. E létesítmények elkészül­te után a jelenleginél sokkal Jobb körülmények között fo­gadhatja vendégeit a megye legfiatalabb városa. Barcson most is sok a külföldi, első­sorban a határ túlsó oldalá­ról érkező jugoszláv. Azt mondják, hogy hétvégeken a Boróka étterem minden tíz vendégéből nyolc külföldi. A Dráva-hídon keresztül tavaly 314 500 utas lépett ki az or­szágból, vagy érkezett hoz­zánk. Ez a szám azt jelenti, hogy egy esztendő alatt több mint kétszeresére nőtt a for­galom. Nem valószínű, hogy a következő években is ilyen gyorsan emelkedik az utasok száma. Az azonban nyilván­való, hogy a vendégsereg ak­kor tölt el rövidebb-hosszabb időt Barcson és környékén, ha fogadni tudják őket. Egyre A megyei NEB ülésén tárgyalták Szeszfogyaszfás a munkahelyeken A múlt hónapban a népi ellenőrzés szervei vizsgálatot folytattak megyénkben arról, hogy az állami és gazdálko­dó szervek milyen intézkedé­seket tettek — saját hatás­körükben — az alkoholizmus visszaszorítása, a munkahelyi alkoholfogyasztás megszünte­tése érdekében. Tizenhárom szervnél, ipari, mezőgazdasági üzemeknél, közlekedési válla­latoknál, kereskedelmi egység­nél, valamint a tanácsok egészségügyi osztályainál, körzeti orvosoknál és kórhá­zakban jártak a népi ellen­őrök. Az általános megállapítás, melyet a tegnapi megyei NEB- ülésen, a vizsgálatban részt vevők beszámolója tartalma­zott, hogy az egyes üzemek vezetői ismerik a szeszes ital fogyasztásával, forgalmazásá­val kapcsolatos tiltó rendele­téket, utasításokat. Nem nézik el, hogy a dolgozók italt vigyenek be az üzembe, s tiltják a munkaidő előtti, illetve alatti italozást. Már ahol lehet. Mert az építőipari vállalatoknál sokkal nehezebb a helyzet. A Béke—Füredi la­kótelep környékén levő há­rom italboltot például nagy előszeretettel látogatják — munkaidő alatt — az építke­zésen dolgozók. A SEFAG barcsi gyáregységénél úgy próbálják elejét venni a mű­szak előtti ivásnak, hogy sza­bályozták a közeli áfész-egv- ség nyitvatartási idejét, így a műszakba menők ott zárt ajtót találnak. A termelőszövetkezeteknél az ellenőrök azt tapasztalták, hogy néha nem veszik komo­lyan u tiltó rendelkezéseket. Ä csurgói tsz-ben egyáltalán nem foglalkoztak az alkoho­lizmus elleni küzdelemmel. A mezőgazdasági üzemekben a szondázás ritka dolog, s ha van. akkor szinte kizárólag a szállítási dolgozók, erőgépke­zelők között. A vizsgált vállalatoknál üzemeknél az alkoholistákról általában nem vezetnek nyil­vántartást, ebből következik, hogy kényszerelvonó kezelés­re csak elvétve tesznek javas­latot. A felvilágosító, nevelő munka is csupán a Volán 13. számú Vállalatnál rendszeres. Másutt esetleg egy TIT-elő- adás és néhány propaganda­anyag szétosztása jelenti az alkoholizmus elleni küzdelmet. A népi ellenőrök a válla­lati vezetőkkel folytatott be­szélgetések során arra a meg­állapításra jutottak, hogy a tavaly január elsején életbe lépett rendelet hatására sem csökkent a szeszesital-fogyasz­tás. Ennek több oka van. Pél­dául az, hogy az ittasság miatt elbocsátott gépkocsivezetőket más vállalatok ugyanolyan munkakörben szívesen alkal­mazzák, A SEFAG barcsi gyárának vezetői a jövőben több intéz­kedést tesznek az italozás visszaszorítására, például szi­gorítják a portai ellenőrzést. A TANÉP-nél különösen a szocialista brigádmozgalom­ban látnak nagy lehetősége­ket. A föltételek között a jö­vőben az Italozás kizáró ok­ként szerepel. A népi ellenőrök a keres­kedelmi és vendéglátó egysé­geknél szintén ellenőrzést vé­geztek. A munkahelyi büfék­ből »kitiltották« az alkoholt, es a vendéglátóhelyek reggel kilenc óra előtt nem mérnek szeszt. Sajnos, még mindig ki­szolgálnak ittas személyeket. Érdekes összehasonlítás, hogy a nagyatádi áfész egy­ségvezetői csak öt esetben fi­gyelmeztették dolgozóikat ittas emberek kiszolgálása miatt, ugyanakkor a járásban a bűn­üldöző szervek botrányos ré­szegség miatt húsz, garázdaság miatt tizennégy és lerészegí- tésben való közreműködés miatt tizenkét személy ellen indítottak eljárást. Nagyatádon több esetben kellett rendőri segítséget kér­ni ittas fiatalok garázdasága miatt. Kaposváron egy sza­bálysértési eljárásra került sor fiatalkorúak kiszolgálása miatt. Egyébként segítő kezde­ményezés, hogy a Somogy me­gyei Vendéglátó Vállalat dol­gozói már három éve nem kapnak jutalékot, illetve pré­miumot a szeszforgalom után. A rendeletek érvényre jut­tatásának első feltétele, hogy az üzemekben, vállalatokénál ne mellékesen kezeljék azo­kat. Szigorú belső utasítások­kal, gyakori ellenőrzéssel ele­jét lehet venni a munkahe­lyi italozásoknak. kedveltebbek a térségben a meleg vizű fürdők: Csokonya- visontán 87 és fél ezer vendég fordult meg. A barcsi stran­don — ahol nyaranta több­ször lehet horvát szót halla­ni, mint magyart — 54 ezer jegyet váltottak. Babócsán 16,6 ezren, Szulokban pedig 15,8 ezren voltak. Barcs és környéke termé­szeti adottságait felhasználva kívánja növelni, idegenforgal­mát. E természetvédelmi te­rület teljes körű hasznosítá­sára csak a kezdeti lépésekei tették meg. Az átutazó turis­ták közül sokan még az ős­borókást sem ismerik. Az ide­genek közül alig néhányan állnak meg a 6-os számú fő- közlekedési út mellett, szép környezetben létesített halas­tónál, s kevesen keresik fel a Dráva holtága mellett kiala­kított pihenőterületet. Ha lesz vendégfogadója Barcsnak, többen lesznek olya­nok is, akik a városban töl­tik az éjszakát. Ez azzal jár, hogy nemcsak az éttermekben lesz több a vendég, hanem emelkedik a boltokban a vá­sárlók száma is. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén meg­állapították, hogy az idegen- forgalom jelentős vásárlóerőt képvisel: nagy a kereslet a tejtermékek, a hús, a húské­szítmények iránt. Néhány tar­tós fogyasztási cikket ugyan­csak szívesen vesznek meg Barcson a külföldről érkező vendégek. Növelik a szőföferüfetet a böhönyei tsz-ben Mire e sorok napvilágot látnak, a böhönyei Szabadság TSz-ben végeztek a szőlő metszésével. A jelenlegi 28 hek­tárból 13 hektár a termő, a töhbi új telepítés. Barkóczi Béla, a szőlészeti ágazat vezetője tájékoztatott munkájukról és a fejlesztéssel kapcsolatos terveikről. — Áprilisban és májusban 30 hektáron termő, 15 hek­táron pedig alany-vesszőt telepítünk. A földmunkát előké­szítettük, S összesen 104 ezer vessző kerül a földbe. Az idén is gép segítségével végezzük ezt a munkát, mert lényege­sen gyorsabb a hagyományos kézi ültetésnél, és az eredé« 96 százalékos, míg korábban csupán 80—82 százalékos volt. A telepítéshez 72 000 karót hoztak a bérbaltazári Hu­nyadi Tsz-ből. Ezeket és az oszlopokat bitumen és fáradt olaj keverékében impregmálják a földbe helyezés előtt. A termelőszövetkezet — mint azt az ágazatvezelő elmondta — jövőre folytatja a telepítést. Még 27 hektáron telepítenek szőlőt, így elérik a 100 hektárt. Nemcsak a metszésre és a telepítésre fordítanak nagy gondot, hanem arra is, hogy összegyűl tsék 'és szaporító­anyagként értékesítsék a metszés alkalmával korábban el­tüzelt venyigét. Az utóbbi három esztendőben a kerekegy­házi Kossuth szakszövetkezet vásárolta meg tőlünk a sza­porítóanyagot. Az idén 400 000 darabot visznek el. Ezzel a szövetkezet hektáronként 20 000 forint bevételhez jut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom