Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
Táncszínház, felkiér, (áriáink A déli port nyári kulturális programjából „Feldobnék egy hiiszfillérest!” Képek egy diákotthon életéből A déli part művelődési szakemberei elkészítették az idei szezon kulturális és szórakoztató programját. A Ba- laton-parti nyár sok színes műsorral várja majd a hazai és a külföldi üdülőket. Mindenelcelőtt egy új kezdeményezésre hívjuk föl a fi-1 gyeimet, mégpedig a siófoki nyári táncszínház programjára. A Dél-balatoni Kulturális Központ színháztermében rendezik ezeket a produkciókat; júniusban három, júliusban négy, augusztusban, egy előadást tart a táncszínház. A fellépő együttesek Európa-hí- rűslc. Az Álla/rni Népi Együttes, a Pécsi Ballett, a Magyar Néphadsereg Művészegyütlte- se, valamint a Budapest Táncegyüttes szerepel majd Siófok színpadán. A somogyi nyári színháfz bog- lárleliei előadásai is bizonyára sikert aratnak. A kaposvári Csiky Gergely Színház művészei Forster: 1. Erzsébet, illetve Mrozek: Vágóhíd című művét mutatják be a Vörös-kápolna előtti szabadtéri színpadon. Az előadások rendezői: Lengyel Pál és Babar- czy László. Júliusban hat, augusztusban ugyancsak hat előadást tart a somogyi nyári színház. Júliusban, augusztusban négy Kálmán-kancertet ad Siófokon a Fővárosi Operettszínház. Ezek az előadások minden bizonnyal nagy közi,.^égsikert aratnak, akárcsak a Huszka Jenő-emlékműsor, amelyet a fonyódi szabadtéri színpadon rendeznek. LeJlén július 7-ón szövetkezeti népié ncos-ialáikozó, Földváron pedig július 28—29-én nyugatmagyarországi nép táncos-találkozó lesz. Az idén is számos komolyzenei koncertet rendeznek. Hazai énekes és hangszeres szólisták, együttesek közreműködésével július 4-én, augusztus 27-én . és szeptember 10-én Antal Imre műsorát hallgathatják meg a 18. és 19. századi kamarazene kedvelői. A kőröshegyi műemlék templom hagyományos, magas színvonalú hangversenyeit az idén is megrendezik. A Camerata Hungarica koncertjeit a bala- tonföldváiri Siotour-klubban, valamint a szemesd postamúzeum udvarán hallgathatja meg a közönség. A bogiári Vörös-kápolna előtti szabadtéri színpadon is rendeznek koncerteket A déli part szinte valamennyi üdülőhelyén (és a Beloiannisz sétahajón) ad dzsesszkoncertet a Kis-Rákfo- gó együttes. A közkedvelt Pódium Balaton műsora is sok élményt ígér. Az idén Ruttkai Éva, Esztergályos Cecília, Bes- s nyei Ferenc, Harsányi Gábor, Haumann Péter és Lukács Sándor szereplését ígéri a terv Siófokon, Földváron, Szemesen, LeJlén, Balatonlke- resztúron és Balatonberény- ben. A mezőgazdasági könyvhónap könyveiből Még javában tart a februári mezőgazdasági könyvhónap, nem lehet képet alkotni arról, h<'.. melyik, erre az alkalomra megjelent mű váltotta ki a legnagyobb érdeklődést Minden valószínűség szerint ezek sorában ott lesz majd Gonda Irén 1000 kérdés, 1000 válasz a ház körüli állattartásról című könyve. A szerző a Kistenyész- tők Lapjának a főszerkesztője és különösen jó ismerője a kistermelőket foglalkoztató kérdéseknek. Hiszen az újsághoz beérkező levelek, kérdések a legközvetlenebb képet adják arról, hogy mi' is érdekli leginkább a háztáji állattartókat. Ez az új formátumú könyv valójában az olvasótábortól kapott kérdésekre ad választ, összegezve a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a baromfi-. a galamb és a nyúltartás ismereteit A szorosan vett tartási, takarmányozási tudnivalókon kívül helyet kaptak a könyvben az általános érdeklődésre számot tartó kérdések és válaszok a szerződéses termelés, a beszerzési lehetőségek, az rteati termékek feldolgozási médiának köréből is. Az egyszerűen, röviden megfogalmazott válaszok rendkívül sok hasznos információt tartalmaznak. . Ugyancsak a háztáji állattenyésztők érdeklődésére tarthat számot Basa—Géléi Gazdaságos sertéstartás a ház körül című könyve, mely a Kertünk, lázunk, Otthonunk sorozatban jelent meg. A háztáji állattartás fellendülésével igény támadt a háztáji sertéstartás korszerűsítését elősegítő szakkönyv iránt. A szerzőpáros maga is sertéstartó, tehát jól ismerik a háztáji sertéstartájs gondjait. Ez a »titka« annak, hogy könyvük mindvégig a kistermelőknek szóL Művükben lsmretetik a tartásra ajánlott fajtákat, a szaporítás, a takarmányozás háztájiban is alkalmazható korszerű módszereit, a sertéstartásra alkalmas új és régi épületeket, ezek célszerű berendezési tárgyait. Bemutatják, a malac, a süldőnevelési és hizla- lási módszereket, írnak a legfontosabb állategészségügyi tudnivalókról. Érdekessége könyvüknek, hogy költségelemzést is végeznek, szólnak az értékesítési lehetőségekről, és tárgyalják a kis- és nagyüzemek célszerű kapcsolatát. Nemcsak a hazai, hanem az európai szakkönyvkiadásban is egyedüli és első mű a most megjelent Mezőgazdasági szak- tanácsadók kézikönyve. A szaktanácsadás nem új keletű, mint írják a szerzők a könyv első történeti fejezetében: »Az első hiteles, írott dokumentum 1892. június 12-ről kelt, amelyben a földmivelési miniszter jóváhagyta a kolozs-monostori és a magyar-óvári gazdasági akadémiák tanári testületéből alakított, tanácsadó bizottság működését. E kezdeményezés Balázs Árpád és Újhelyi Imre nevéhez fűződik.« A mezőgazdasági szaktanácsadásra vonatkozó gyakorlati tapasztalatok és ismeretek rendszerezett összegyűjtésére azonban először került sor. A hat fő fejezetre tagolt könyv első része a szaktanácsadás múltjával, jelenlegi nemzetközi és hazai helyzetével foglalkozik. A második fő részben foglalják össze a szerzők a módszertani alapokat, míg a harmadik rész a mezőgazdasági szaktanácsadás részleteit tartalmazza. A negyedik részben az élelmiszeripar és a nyersanyagtermelők kapcsolatait elemzik. Az ötödik rész az egészségügyi szaktanácsadásról szóL inig a hatodik, záró fejezet függeléknek is tekinthető, a szaktanácsadói jegyzéket és a fogalommagyarázatokat foglalja magába. A gyermekekről sem feled- ke -teik meg a műsor szervezői. Az Állami Bábszínház rendszeres előadásain kívül számos érdekes program várja az úttörőket, kisdobosokat. Például: megyei folklórtalálkozón vehetnek részt Fonyódon május 20-én; Játsszunk együtt cín.mel Koldus Nagy László és a Népszínház művészeinek előadását élvezhetik majd Siófokon, Szárszón, Szemesen, Fonyódon és Balatonberény- ben stb. Régi tapasztalat, hogy az üdülővendégek különösen kedvelik a színes folklórműsorokat. A már említett rendezvényeken kívül fe;sorolhatat- lanul sok folklórműsort terveveztek a nyári program készítői. Kiemelkedő rendezvénynek ígérkezik az idén is a bu- zsáki búcsú. A dél-balatoni amatőr tábort júliusban nyitják meg a Somogy Táncegyüttes, a Pécsi Tanárképző kórusa és a zalaegerszegi Reflex színpad közreműködésével. Az állandó nyári kiállítások mellett az idén is számos emlékezetesnek ígérkező tárlat nyűik majd a déli partom Ezek közül mindenekelőtt Rudnay Gyula emlékkiállítását említjük, amely május 25- től július 1-ig tart nyitva a Dél-balatoni Kulturális Központban. Az idei karikatúra- kiállítás grafikvr résztvevői: | Brermer György, Fülüp György és Lehoczky István. Ismét megrendezik a Művészet a s Művészetben című gyűjteményes kiállítást Siófokon. Szán. tódipusz tán A Balaton a 17. és 18. század festészetében című tárlatot és az endrédi csipkekiállítást tekintheti meg a közönség. A földvári Siotour-klubban Bódi Irén kékfestő iparművész mutatkozik be, s ugyanitt a Somogyi Képtár gyűjteményéből láthatunk majd válogatást. Szemesen a népi hímzókultú- ra legszebb darabjait, Leltén az idős Kapok Antal országos fafaragó pályázat válogatott anyagai, Fonyódon népművészeti összeállítást és Pólyák Ferenc fafaragó munkáit tekintheti meg a közönség. A bogiári kápolnatárlatok idei résztvevői: Száky Piroska és Gábor Magdolna (grafikával és kisplasztikával), Hajnal Gabriella (textillel), Kass János (grafikával), Incze Judit (szobrokkal), Würtz Adám (grafikával) és Nagy Sándor (szobrokkal). Balatonberény- ben Kustár Zsuzsa iparművész és Gern Katalin szobrászművész mutatja majd be műveit. — Feleségül vennél-e »magyar« lányt? Marci válasza — rövidke habozás után — hangos és meggyőző »igen«. — Ha találnál két, külsejében és tulajdonságaiban tökéletesen egyforma kislányt, csupán a bőrük 6zíne különbözne egy árnyalatnyival, melyiket vennéd feleségül? A cigányt vagy a másikat? Marci állát öklére támasztva töpreng néhány másodpercig, majd kiböki a választ: — így nem tudom eldönteni ! Ha másképpen nem lennék képes választani, feldobnék egy húszfillérest. S a tucatnyi cigánygyermek a szentbalázsi hétközi diákotthon tágas lakószobájában egymást túUicilálva, harsogva csatlakozik Marci véleményéhez. »Én ahhoz mennék, aid előbb megkérne« —■ nevet Rozi, a társaság legcserfesebb hölgytagja, s a többiek, mint egyetlen használható párkeresési szempontot, kételkedés nélkül elfogadják a szentenciát. És mert valamennyien szépek, tiszták, ápoltak, s főleg virgoncak, nyilvánvaló, hogy egyikük sem marad pártában, illetőleg agglegénysorban. Csakhogy a kollégium tizenkilenc cigánygyerek lakója — a létszámnak több mint a fele — korántsem ilyen elegáns ruházatban, korántsem ilyen jól tápláltan került ide. Horváth János igazgató vallomása megdöbbentő sorsokat sejtet. — A kicsinyek nem csekély része putriból vagy vályogházból, rendszerint »zűrös« családi körülmények közül kerül hozzánk. Egyikük-másikuk nem ismeri — mert nem ismerheti az édesapját A fehérjeszegény étkezéstől alultáplálton, leromlott egészségiek a betegségekre érzékenyen érkeznek ide, némelyikük az alapvető tisztálkodási követelményeket is csak hallomásból ismeri. Bár nem mindegyikük, de többségük csupán itt sajátíthatja el a civilizált életmódot. Igaz, csodát a két ■ nevelőnő és a tantestület sem művelhet velük, de a »kötelező jóindulat nélkül .adott 2,8—3,2 tanulmányi át- laggaL s általában a cigány- gyermekekkel elért eredményeinkkel talán annak ellenére sem kell szégyenkeznünk, hogy néha, egy »otthon« töltött hétvége vagy egy nyári vakáció után, némelyikük egy icipicit visszazökken a régi kerékvágásba. Az ízlésesen berendezett, gondosan díszített lakószobák — s tegyük még hozzá: a szomszédos iskola egész osztályfelépítése — cáfolják azokat a — megyénkben is vallott és itt-ott a gyakorlatban is »megvalósított« elveket, hogy a cigánygyermekeket, a közös életmódbeli sajátosságok, a hasonló nevelési gondok miatt, el kell különíteni a többiektőL s »cigányosztályokat, cigánykollégiumokat« kell létesíteni. Az »asszimilációs kísérlet« ellen még egyetlen szülő sem tiltakozott, sem egyik, sem másik »táborból«. — Soha, semmiféle csetepaté, veszekedés vagy »személyeskedés« nem fordult elő a gyermekek között — mondja Búzási Zsuzsanna nevelőnő, — Viszont egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy egy »patyolatbőrű« emberke megvédi cigány barátját — egy másik »patyolatbőrű« fiúcskával szemben. És ugyanennek a fordítottja is igaz. Nincsenek klikkek és táborok, együtt egymást segítve tanulnak, közösen malmoznak, sakkoznak játszanak — a tévéből vett ötlettel — a szavakkal, a számokkal, s ha úgy hozza a. sorsolás. egy csapatban rúgják a labdát az iskola sportpályáján. A másodikos Gábor és testvére, a hetedikes, jól tanuló, a kaposvári zeneiskolában tehetséges hegedűsnövendéknek bizonyult Marianna egy »alkalmi« házasság felbomlása után, megszomorodva. elbizonytalanodva kerültek a szentbalázsi hétközi diákotthonba. Most esküsznek rá, hogy bár »otthon« is jó, de igazán vidámnak csak itt érzik magukat. Ilonkát is »csak« az bosszantja, hogy időnként az utcán, az autóbuszon az emberek mintha másképpen A kísérletből gyakorlat lett Országjárás gyalogosan néznének rá, mint a többi gyerekre. Van azonban az előítéleteknek egy másik forrása is, amelyet a tizenkét gyermekes családból származó Magdi említ, nem titkolt bosszan- kod ássál. öt évvel ezelőtt kezdődött az országban az úttörők ván- dortábor-mozgalma. Gyalogosan, kerékpárral járhatják végig hazánk szép tájait, megismerkednek a turisztika alapszabályaival, gyakorlati tudnivalóival. 1973 óta jelentősen fejlődött a mozgalom, egyre több iskola jelentkezik. Kezdetben a somogyi csapatok nem szerepeltek a névsorban. Húzódoztak ettől az új lehetőségtől, s a vezetők szerepét sem szívesen vállalták volna a pedagógusok. A Somogy megyei Táborozási és Turisztikai Szakbizottság 1974-ben kísérleti útvonallal létrehozta a »kis somogyi vándortábort«. A szak- bizottság vezetője Teremi József, a kadarkúti általános iskola igazgatója. — Kedvteremtőnek szántuk akkor ezt a hatnapos tábort. Az útvonal mintegy harminc kilométeres. Egy-egy állomáshelyről természetesen lehet tenni nagyobb túrákat is. Ide a harmadik-negyedik osztályos gyerekek is éljöhetnek, nem jelent számukra különösebb megerőltetést. A táborhelyeink : Bánya, Pacsérvis- nye és Szülök. Az utat gyalog tesszük meg, sátorban vagy iskolában alszunk. Az étkezéshez a nyersanyag beszerzése a gyerekek feladata. A kadarkút! áfész látja el a boltokat, előzetes megrendelésünk alapján, — Milyen a táborhelyek fölszerel tsége ? — A bányai tábort most alakítjuk ki. Egy faházunk már van, a másik alapját a múlt vasárnap készítettük el a szülőiekéi. A sátrak is be- tontalpúak. A tábor közepére még lámpát szereltetünk, amely bevilágítja majd a területet. Van konyha, hűtő- szekrény, szeretnénk még egy fedett teraszt is készíteni, ahol esős időben játszhatnak a gyerekek. Nincs még bekötő útunk, erre nagy szükség lenne. A sporpáiyához megrendeltük a salakot, az elszállításával lesz majd gondunk. Végül tervezünk egy zuhanyozót, amely megköny- nyíti a tisztálkodást. A pa- csérvistiyéí táborhelyet meg fogjuk szüntetni. helyette Szennán létesítünk. Szülök - ban az iskola ad szállást, fürdési, úszási tehetőség van. Kirándulást szervezhetnek a vezetők Barcsra és a középri- góci ősborókásba. — Hányán jelentkeztek ed- dik? — Határidőre 13 csoport, később még 11 csőport küldte be a jelentkezését. .Még többet is túdnánk fogadra. Van olyan iskola, amely három éve azzal indokolja a távol maradását, hogy egyik nevelő sem vállalja a túravezetést. Ez számomra azért hihetetlen, mert a mi iskolánkban, már az jelent gondot, hogy a tanárok kérésének nem tudok eleget tenni. Nemcsak vállalják, de kérik is a túravezetést. Igaz, mi az önálló csapattáborunkat. is az ország különböző részein tartjuk, voltunk már a Hortobágyon, Kőteleken, az idén Cserke- szőlőre megyünk. Mindezt csak azért említem, mert jó lenne, ha minél több iskola követné e példát. Élmény a gyerekeknek és a szülőknek is, akik eljöhetnek velünk. Kölcsönadjuk nekik az iskola sátrait, és egy távolabb eső helyen letáborozhatnak. — Az országos vándortá- bomak is van somogyi útvonala. — A másik megyékből jelentkezők a Kaposvár—Gyertyános (Szenna)—Lipótia (Kuckósarok)—Darány— Barcs útvonalat járhatják végig. Az ország területén ezenkívül még 21 úgynevezett gyalagostúra van. Ezeknek a hossza mintegy 00—100 kilométer. Megyénkből 26 csoport küldte el a jelentkezését e táborok valamelyikére L & — Én nem a »magyarok« részéről érzek megkülönböztetést, hanem otthon, a szüleim hajtogatják, hogy a cigányokat nem szeretik, ezért nekünk sem kellene »keverednünk«. Szerintem ez akkora butaság, hogy nem szabad figyelembe venni. íme, egy — szerény anyagi körülményei ellenére — példás nevelési intézmény, s néhány ellesett »életkép« az apróságok .mindennapjaiból. A következtetést az elkülönítés vagy az egyiittnevelés eredményességéről ki-ki levonhatja tetszése szerint. De ki ad választ arra, mi történik majd ezekkel a diákokkal, ha kikerülnek a kollégium áldásos hatása alól, s az említett kétféle előítélet malomkövei közé keverednek? E malomköveket csak akkor lehetne szétfeszíteni és szétmorzsolni, ha sok ilyen kollégium létezne az elszigetelt »cigányosztályok« és »cigánykoUégiumok« helyett. L. A. Somogyi Néplap
