Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

% íj agtiusz-pályauivarek Somogybán Urh-kapcsolat a buszokkal — Gyógyüdültetés Kaposváron Turistautak a testvér megyékbe Legolcsóbb beruházás: a szakember A HÉTKÖZNAPI BUZSÁK ej autóbusz-pályaudvart épít Nagyatádon és Barcson a Volán J.3. sz. Vállalat. Marca­liban elkészül az új forgalmi telep, Siófokon pedig befeje­zik az üzemegység építését. Több új programot kínál a so­mogyi kirándulók részére, és bővíti szolgáltatásait a válla­lat utazási irodája. Mindezt azon a tegnapi tá­jékoztatón jelentette be de Sorgó Tibor forgalmi és ke­reskedelmi igazgatóhelyettes, melyet a vállalat üzleti part­nerei részére rendeztek. Ki­emelte: a marcali forgalmi te­lep átadása után alapvetően megváltoznak a munkafeltéte­lék, és ez mindenképpen a szolgáltatás minőségének ja­vulásához vezet. A nagyatádi pályaudvar építésének üteme lassult ugyan, de az akadá­lyok elhárításával megvan a remény arra, hogy az év vé­gére befejezik. A barcsi autó­busz-pályaudvar érdekessége az lesz, hogy — az országban elsők között — fölszerelik urh telefonrendszerrel is. Ez lehe­tővé teszi, hogy a fontos vagy zsúfolt útvonalakon közleke­dő járatok vezetői, valamint a szolgálati helyek állandó kapcsolatot tartsanak egy­mással. Gyorsabban lehet így kisegítő járatot kérni, ha a számítottnál több utas vár. a megállókban. Értesíteni lehet az állomást akkor is, ha ké­sik a járat. Az urh-rendszert az NDK-ban szerzett tapasz­talatok alapján építik ki. A múlt évben a 242 autó­busz 45 millió utast szállított eL A szállítási igények azon­ban gyorsabban emelkednek, mint a lehetőségek. A forga- lomsaervezés korszerű elvei­nek alkalmazásával segít ma­gán a vállalat: ez teszi lehe­tővé, hogy a járműveket az eddiginél jobban kihasználják. A vállalat minden egyes te­herautója tavaly 8 ezer torma árut fuvarozott. Ez több, mint amennyi a korábbi években egy járműre jutott. A menyi- nyiségi növekedés mellett mi­nőségi változás is bekövetke­zett: az egyszerű fuvarozást felváltja a megrendelők teljes kiszolgálása. Külön is kiemel­te az áru csomagolását. Az exportcsomagolást végző üzemnek ma már ötven dol­gozója van, és évente 30 mil­lió forint értékű munkát vé­geznek. A tájékoztatón bejelentet­ték: a vállalat kaposvári uta­zási irodája az idén bővíti szolgáltatásait. Megkezdte fi­zetővendéglátó hálózatának kiépítését a megyeszékhelyen. Erre elsősorban a város szál­lodáinak befogadóképessége ösztönözte az irodát. Megálla­podás született arra is, hogy a Malév járataira — kíván­ságra — az iroda helyet biz­tosít. Tóth Dezső irodavezető elmondta, hogy megszervezték a lengyel bányászok kaposvá­ri gyógyüdültetését. Az első 43 vendég megérkezett már a megyeszékhelyre. A termál­fürdőben orvosi ellenőrzést is biztosítottak részükre. A meg­állapodás alapján az idén összesen 740 bányászt üdültet- nek Kaposváron. Az iroda — egyéb útjai mellett — utasokat visz a testvérmegyékbe. Az idén autóbusszal Jaltába is utaz­hatnak a kaposváriak. Zsana után újra itthon Két hét után először nyu­godtan aludt Darázs István, a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat főosztályvezetője. Az itthon töltött első éjszakán semmit sem álmodott. Előtte két hétig sohasem tudta, hogy mikor fekszik le, és azt sem. hogy hoL Volt, amikor ébren töltötte az egész éjszakát. A zsanai emléket nem lehet ha­mar kialudni. Ott, a tomboló gázkitörés mellett Darázs Ist­ván a vízért felélt. — Mi azt a feladatot kap­tuk — mondja —, hogy az ol­táshoz szükséges vizet bizto­sítsuk. Nekünk kellett a szi­Szerény keretek között Téli munka nyolc kis üdülőben A siófoki szállodasor mö­götti területen szerényen meg­húzódó több apró üdülő közül nyolcat a SZOT Üdülők X. sz. Üzemegysége fog össze. Az ide tartozók közül a Bá­nyászban — a befagyott Ba­laton jóvoltából — szép két hetet tölthettek a téli be­utaltak is. A többi hétben, a »■múlt örökségeként visszama­radt« kis üdülőkben régebben általában csend honólt. Közü­lük háromban most zajlik az élet. Az egyik látszerkészítő üzemmé alakult át a^ múlt év októberében, a Kohászban csomagolnak, a Szikrában pe­dig a Május 1. Ruhagyár kis üzemegysége vert tanyát. Blénesi Béla, az üzemegység helyettes vezetője így mutat­ta be »névtelen« üdülőköz­pontjukat: — Meg kell oldanunk dol­gozóink egész évi foglalkozta­tását. Ma már ötven százalé­kuk — 180 személy — állandó alkalmazott, s csak a többi idénydolgozó. A mi kis üdülő­inkről sokan nem is tudnak. Manapság sokak igénye a mo­dern, szállodaszerű elhelyezés meg az, hogy minden helyben legyen. Ilyen adottságokkal mi nem rendelkezünk. Erinek el­lenére a főidényben egy-egy alkalommal 1400 személy üdü- 1 lsét, pihenését tudjuk bizto- fítani. Részben meg tudjuk (ldani a családos üdültetést is. Ez iránt egyre nagyobb az t rdeklődés. Azután vannak, akik szívesebben üdülnek kö­tetlenül, mint az elegáns szál­lodákban. Siófokon kis üdü­lőinkkel a partközeiben va­gyunk. Ez jó. Igaz viszont, hogy némelyik épület elöre­gedett, de jelenleg még ezek­re is szükség van, s egy ideig lesz is. Fele László üzemegység-ve- 7 tő a Hajdúságból került Sió- ! kra. Korábban könnyebb • >lga volt, mint itt, ahol a t >aládi, egyéni vagy gyermek- üdültetés gondjait szétszórt egységekben kell megoldania munkatársaival együtt. De manapság is akad munka jócskán. A téli üzemek már évek óta ténykednek. ösztől-tavaszig az építöbrigád munkáját is meg kell szervezni, jelenleg az öreg üdülőket fiatalítják. Az idén kicserélik a bútorok, belső berendezések nagy ré­szét is. vattyúkat a helyszínre telepí­teni és az üzemeltetés feltéte­leit biztosítani. A Zsanán dol­gozó nyolc szivattyúegységböl egyik a vállalaté volt, a töb­bit más szervek és a honvéd­ség hozták. A kezelőket vi­szont mi adtuk. A víz egy ré­szét a kút közelében kiépített tározókba két mocsárból szi­vattyúztuk; az egyik egy, a másik pedig két kilométerre volt. Zsanán dolgoztak válla­latunk algyői üzemegységének hírközlői js: ők építették ki és tartották fenn az urh-s ö&z- szeköttetést. A gázkitörés elfojtásán dol­gozott a siófoki Kőolajveze­ték-építő Vállalat egyik bri­gádja is. Mocsárjáró lánctal­pas traktorral ásták az árkot a víznek, azért, hogy a kúttó.1 el tudják vezetni. Ők néhány napig még a terepet rendezik. Ä csoportot Izsvák Sándor ve­zette. Most hazautazott a csa­ládjához, Tiszapolgáriba. A csoportvezető sokat járt a kút közelében. Amikor megszűnt a tombol ás, nem hallotta meg a halk emberi beszédet. A Zsanán járt emberek csak a tényeket mondják. Azt sorolják, amit végeztek, ami a feladatuk volt. És csodálva dicsérik a különleges oltóbri­gád tagjait áldozatkészsé­gükért, bátorságukért At öregek napközi otthona. Takács József, a lengyeltóti nagyközségi pártbizottság tit­kára, kedves kalauzunk nem ígérte biztosra a Munka Har­cosa Tsz két vezetőjét, Ecséry László elnököt és Kiss László főagronómust. Táska és öreg­lak is a buasáki szövetkezet­hez igazodott; együtt jóban- ros&zban. A vezetők pedig — ez természetes — gyakran megfordultnak a másik két fa­luban is. Éppen a terepjáró­ból szállnak ki az irodaépület előtt, amikor megérkezünk. Az 1973-as »kiváló« cím át­adási ünnepsége óta alig telt el néhány év, és rossz hírek kezdtek érkezni a szövetkezet­ből. Nem egészen saját ma­guknak köszönhetik a veszte­séges éveket. Ecséry László is, Kiss László is egy éve állt a »kormányrúdhoz«. Az elnököt kérdezem: — Hívták vagy küldték? — Megkerestek — válaszol­ja diplomatikusan. — A sző- 1 ősgyöröki termelőszövetkezet főagronómusa voltam, de 1969—71-ben dolgoztam már Buzsáikon, így ismertek. A nyolcszázhat tagból 480 nyugdíjas; ezt senki sem ne­vezheti kedvező aránynak. A termőterület zömét gyep te­szi ki. Ez 1300 hektárt jelent Miután a község a nevét a magyar ingovány, láp szó szláv megfelel j. _ .öl némi nyelvi torzítással kapta, az is kikövetkeztethető, hogy a ta­laj1 meglehetősen vizenyős. A mélyen fekvő területek vál­takoznak a somogyi homokhát északi nyúlványának elsava- nyúsodott homokjával. A ke­leti bozótcsatorna kiáradó vi­ze tovább rontja a helyzetet. Keresik a módját, hogyan le­hetne talpra állítani a szövet­kezetét; Az idei zárszámadá­son már érzékelhető volt a bi­zalom ... — Ágazati rendszerben dol­goznak. Szakemberek álinak-e a föcigazatok élén? — Ezt a gondunkat lényegé­ben megoldottuk. Ügy vélem — mondja Ecséry László —, hogy a legolcsóbb beruházás a szakember. Viszont a szak­embert csak lakással lehet le­telepedésre bírni. Kétszintes, kétlakásos szolgálati ház van épülőben, s még az idén egy másik hasonlót is szeretnénk tető a'á hozni. Az állatte­nyésztés élére a legnehezebb ma szakembert találnunk. Alaposan mérlegelve, mindent megfontolva úgy döntöttünk, hogy változtatunk a főágaza­tok belső arányain. Középtá­vú fejlesztési tervünket ame­rre! tanács végrehajtó bizott­sága jóváhagyta, támogatja. — Hallhatnánk valamit a jövőre' ? — Ügv gondolom, a legje­lentősebb változás az lesz, hogy 100 hektáron meggyet, 300 hektáron szőlőt telepí­tünk. 1979—80-ra a támogató­sunk is megvan ehhez. A meggy telepítését, még ebben az évben megkezdjük, a szjjlő alapozó éve jövőre ’esz. Az a célunk, hogy áldandó jövede­lemforrást biztosítsunk ennek a kedvezőtlen adottságú, majdnem a gyenge termőhe­lyi ísz-eik sorába tartozó szö­vetkezetnek. — Sokára terem még. a meggy, a szőlő! — Ügy vagyunk evvel; mint az az öregember, aki az uno­Szolgálati lakás szakembereknek. „Milliomos” pilóta „ Tűsarkú ” nyergében kezdett Magas, határozott, beszédé­ben is fegyelmezett ember. Jó érzés hallani, milyen szeretet­tel szól hivatásáról, a gépjár­művezetésről. Igaz, helyette is kifejezőbben beszél az az IFA gépkocsi, amivel már hosszú évek óta jár, s ami ma is olyan, mintha néhány hónappal ezelőtt helyezték volna üzembe. Az ő helyében nagyon is találó ez a kifejezés, némi­képp átformálva: »Mutasd meg járművedet, s megmon­dom ki vagy!« Nos, ha valaki megnézi Bartha Jánosnak, a csokonyavisontai termelőszö­vetkezeti gépjavító társulás sofőrjének járművét, rajta az egymillió kilométer baleset- mentes vezetés után járó ki­tüntetést, egyet állapíthatunk meg. Azt, amit Filipovics Pál igazgató így fogalmazott, meg: — Kevés fegyelmezettebb, hivatását nála jobban szerető embert ismertem meg. Kiv^ló- jelvényes dolgozó. Járműveze­tőink közül elsőnek kapta meg az egymillió kilométer balesetmentes vezetés után járó kitüntetést. Ismertem fia­tal gyerekként — harmincadik éve dolgozik velem együtt —: javasoltam őt traktoros-, maid tehergépkocsi-vezetői tanfo­lyamra. Nem csalódtunk ben­ne: nemcsak a hivatását sze­reti végtelenül, hanem min­denki számára példamutatóan óvja, gondozza a járművét is 450 ezer kilométert tett mee nagyjavítás, motorcsere nélkül ezzel a kocsival, gyártól is kapott elismerést, kitüntetést, — Tudja, nagyon sok tragé­diát láttam az elmúlt évek során. Olyan magáról megfe­ledkező, száguldozó embere­ket, akiket később utolértem, akkor, amikor már megtörtént a baleset, és nem lehetett semmit visszacsinálni. En so­ha nem sietek. Inkább vala­mivel később, de célba aka­rok érni... Egyszer fordult elő, hogy egynuzamban 800 kilométert vezetett. Még arra sem volt í ideje, hogy megálljon ebédel-' ni: táskáDól falatozott, s köz-1 ben lassan, óvatosabban ha-; ladt járművével. Hajnali egy-! kor indult: Kétegyházáról ho- j zott kazánokat, s este nyolc j órakor ért haza. Persze, más-! nap csak rövidebb távolságra ment, hogy kipihenhesse a, hosszú út fáradalmait. S bármilyen hosszú útra ment is, nem fordult elő, hogy i műszaki hiba miatt ne érte volna el célját, ne tudott vol- j na kocsijával hazamenni. Ez annak a gondoskodásnak az eredménye, annak a sok órá­nak, amit szabad ideiében a gondjaira bízott jármű kar­bantartására fordított. — »Milliomos« bárki lehet. Aki a közutat nem téveszti össze a versenypályával, meg­adja gépjárművezető társai­nak azt a tiszteletet, amit ő maga elvár. Aki a közlekedé­si szabályokról noha nem fe­ledkezik el —- még akkor is óvatos, megfontolt, ha a sza­bályok neki biztosítanak el­sőbbséget. Olyan ember,' olyan gépko­csivezető tanácsa ez, aki ne­gyedszázados példamutatásá­val, balesetmentes vezetésével szerzett rá alapot, elvitatha­tatlan »jogot«. Szalai László mert az ilyen teljesítmény igen ritka. Láttam őt szabad idejében is: hogyan gondozza kocsiját. Szinte minden négy­zetcenti méternyi területen ap­rólékos figyelemmel tisztogat­ta, s ezt kevés járművezetőtő] látrjú. Bártha János szinte állan­dóan úton van. Járja a me­gyét meg az országot: viszi a gépjavítóban készült termé­keket, hozza a különböző munkákhoz szükséges anya­got, alkatrészt. Naponta kilo­méterek százait teszi meg. s közben nagyon sok fegyelme­zetlen emberrel is találkozik. — »Tűsarkú« nyergében kezdtem. így becéztük egymás' között a Hofherr traktort... Evekig szántottam, kora ta­vasszal, késő ősszel; ha kellett éjszaka is. Azután gépkocsi- vezetői tanfolyamra küldtek. A hadseregben is teherautón ültem, s leszerelésemtől ezt a feladatot látom el. Az egymillió kilométert már jócskán túlhaladta. Hányszor is tette meg a Csokonyavison- ta—Székesfehérvár, meg a Bu­dapest közötti utat, és ment Miskolcra, Makóra, más tá­voli városokba. Mennie kel­lett, s ha távolabbi útra in­dult' akkor korán nyugovóra tért, hogy frissen, pihenten ülhessen a kormánykerék mellé. kájának ültet fát. De mi azért a közelebbi jövőre is gondo­lunk. A szőlő három-négy ev múlva teremni fog. Egyébként gépi szedést tervezünk. S, ha már a gépesítésről beszélünk, az megfelelő. Viszont néhány növény gépei hiányoznak. Ügynevezett ' gabonasorunk van, de a szálas' takarmány betakarításának és a szénaké­szítésnek a gépei még’ nem állnak rendelkezésünkre. A nagyrészt régi, ©’avult épületekben folyó állatte­nyésztés belső arányai is Vál­toznak: a szarvasmarha-ága­zaté a jövő, fejlődik a juhá­szat. a sertéstenyész’és vi­szont stagnál majd. Tervezik a talaj meszes sre-ves anya­gokkal való javítását, táplá­lását is. Vízrendezés, meliorá­ció. Az idén elkészül a javító- műhe'v. A múlt év közepén kezdték dolgozni a TvanÁzvill- nak bérmunkában a mellék­üzemükben, az idén ötvenezer órára emelkedik a munkaidő, fi. fafeldolgozóban a saiát anvavot végtermékként kíván­ják kibocsátani, ez az év végi cél. S. persze tovább-a (s gon­dolnak a szakember-utánpót­lásra. Ecsé»y László s»avón?k hi'e- le van. amikor így összege’’: — A támogatással sikenü't a csúszást megállítanunk. Mini­mális in vereségre1, ugyanakkor ■minimális alarür'ánnval zár­tuk az évet. A mostani hvúit maid lehetőségei arra. hogy terveinket megs’anozzuik. An­nak az elkervePevedésoek lassan rege, amelyet itt. talál­tam. biztos, íe’ek vannak ar­ra ho,srv Idfelé haladunk a szakadékból. Leskó László Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom