Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J ET E K I Ara: 1,20 Ft MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 40. szám 1979. február 17., szombat Gazdag program Csurgón Befejeződött Sarlós István somogyi látogatása Divatbemutató a Napsugár Ipari Szövetkezetben Ünnepség az MSZBT székhazában Történelmi jelentőségű meg­állapodás született 31 évvel ezelőtt, 1948. február 18-án: aláírták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Az évforduló al­kalmából pénteken a Magyar —Szovjet Baráti Társaság székházában megemlékezést tartottak; ezen részt vett Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Iloska István külügyminiszter­helyettes, Nagy Mária. az MSZBT főtitkára, valamint Vlagyimir Jakovlevics Pavlov. a Szovjetunió budapesti nagy­követe, Jurij Andrejevics Nau­menko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői főparancs­nokának magyarországi képvi­selője és Fedot ' Filipovics Krivda vezérezredes, az icjeigz lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, az MSZBT alelnöke, a Kossuth Könyvkiadó igaz­gatója ünnepi beszédében egyebek között hangsúlyozta: a magyar és a szovjet gaz­dasági együttműködés megkü­lönböztetett, szerepet tölt be hazánk gazdasági fejlődésé­ben. A kivitel és a behozatal értéke már több mint évi négymilliárd rubel. Kiemelke­dő szerepe van a két ország között a nyersanyag- és ener­giaellátásban kialakult együtt­működésnek is. A két ország együttműködé­sének eredményeként jött lét­re a magyar—szovjet alumí­niumegyezmény, az olefin­együttműködés, az autóipari kooperáció, működik a világ­viszonylatban is kiemelkedő létesítmény, a Szövetség gáz­vezeték, s épül a paksi atonir erőmű. Egy napot Csurgón töltött Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Tegnap reggel Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság titkárá­nak és Gajdos Lászlónak, a nagyatádi járási pártbizottság első titkárának kíséretében érkezett a nagyközségi párt- bizottság épülete elé; ott Van- csura József, a nagyközségi pártbizottság titkára és Mol­nár . Gergely nagyközségi nép- fronttitkár fogadta. Csurgó politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről Van- csura József tájékoztatta Sar­lós Istvánt. *A tájékoztatón a párt-vb tagjai és néhány nagyközségi vezető vett részt. Vancsura József elmondta, hogy a nagyközségi pártbi­zottság a követelményeknek megfelelően irányítja a poli­tikai munkát. Jól bevált az a módszer, hogy egy-egy párt­bizottsági tag segíti az alap- szervezetek munkáját. Javult a pártvezetőségek, az alap­szervezetek munkája a nagy­községben; a határozatok vég­rehajtását rendszeresen ellen­őrzik. Évente mintegy hu­szonöt dolgozót vesznek föl a pártba, erősítik a párt mun­kásjellegét. A 426 fős tagság hatvan százaléka munkás. A nagyközségi pártbizottság titkára elmondta, hogy o népfrontbizottság munkája eredményes; a rétegpolitika jó, az üzemi területen viszont még erősíteni kell a tevé­kenységet. Különösen kezde­ményező a pedagógiai, a nő- és a gazdaságpolitikai munka- bizottság, tevékenységük a környező községekre is kihat. A tanács és a lakosság kap­csolatának erősítését szolgál­ja a falugyűlés, az üzemi ré­teggyűlés. Azt a szellemet ter­jesztik. hogy a községfejlesz­tés közügy, mindenki érdeke Mivel Csurgó kiemelt alsó fo­kú központ, bizonyos városi feladatokat is ellát oktatási, ipari, kereskedelmi szempont­ból. Vancsura József a gon­dok között említette viszont, hogy egyes területek — az is­kolahálózat, a lakásépítés fej­lődése — elmaradnak a szük­séglettől. Csurgón szintén nagyot lép­tek előre a XI. kongresszus, a pártértekezlet határozatai­nak végrehajtásában, így to­vább nőtt a bizalom a párt politikája iránt. Amikor Vancsura József be­fejezte a tájékoztatót, Sarlós István tréfásan azt mondta, hogy ez fölért egy pártérte- kezleli beszámolóval. A vb-tagok és a meghívot­tak — Tóth Tihamér. Geleta Ferenc, Pápa Imre, Tóth La­jos — kérdései és véleménye alapján különösen két témá­ban bontakozott ki érdekes eszmecsere, miután Sarlós Ist­ván is újabb kérdéseket tett, föl: milyen az ifjúság maga­tartása, es hogyan oldható meg a munkát keresők elhe­lyezése 'Csurgón; mível a gé- ; esítés révén még olyan zemben is szűkül a fölvétel ehetősége, mint a SÉF AG gyáregysége? Közben tavaly százharmincegyen mentek el Csurgóról, nem ' találnak ugyanis megfelelő munkaal­kalmat. Sarlós Istvánnak a* utóbbiról az volt a vélemé­nye; nehéz lesz a megoldass zottság első titkára kisérte el Sarlós Istvánt a nagyhírű Csokonai Vitéz Mihály Gim­náziumba. Földházi Jánosné párLtitkár és Molnár László igazgató fogadta itt a vendé­geket. Három diáklány pedig -virágot adott át. Az intézel dísztermében Molnár László ismertette Somogy első gim­náziumának történetét, a ma tizenkét osztályos gimnázium és szakközépiskola munkáját Kiemelte, hogy tizenkétmillió forintot fordítottak a korsze­rűsítésre, az iskola parkját természetvédelmi területté nyilvánították, a híres nagy könyvtár felújítási munkái Is elkezdődtek. Erről Sarlós Ist­ván is meggyőződhetett, ami kor elkalauzolták oda, s Vi rág György könyvtáros meg mutatta az értékes kézirato­kat, ritka könyveket. Sarlós István beírta nevét az 190ő-as évektől vezetett aranykönyv­be, majd a könyvtár emlék­könyvébe ezt jegyezte be: »A régi főgimnázium könyvtára a múlt méltó tükre. Kívánom, hogy a mai és a jövendőbeli nemzedékek sok örömüket leljék benne A könyvtárlátogatás utájii beszélgetésen szóba került, hogy évente ötven-százezer forint segítség kellene a gim­názium könyvtárának, szük­ség volna a leánykollégium fejlesztésére Is. Varga Péter megjegyezte, a gimnázium hagyományait mindenképpen erősíteni kell. Földházi Já­nosné párttitkár úgy nyugtáz­ta, hogy jó ezt hallani. Molnár László igazgató eldicsekedett a csurgói öregdiákok körével is amely a főváros II. kerületi népfrontbizottságának: révén kapott helyet, s ahonnan évente négy-öt meghívás ér­kezik. A kétnapos somogyi látoga­tás a gimnáziumban fejező­dött be. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára tegnap, késő délután visszautazott a fővárosba. Az Unicef a világ gyermekeiért a munkaerő csurgói elhelye­zésének. A területfejlesztést, a közlekedést kell úgy alakíta­ni, hogy a más munkát ke­resők rövidebb idő alatt, gyor­san elérjenek a környező te­lepülésekre. Sok szó esett a tájékoztató­ban, a- kérdések révén is a társközségekről. Sarlós István utalt rá, hogy a Hazafias Népfront VI. kongresszusa így foglalt állást: a kisközségek­ben — ahonnan tulajdonkép­pen minden «-kivonult« — le­gyen ott a népfrontbizottság. Figyelmébe ajánlotta a jelen levőknek, hogy ezekre a he­lyekre mindig a legjobb elő­adókat küldjék, a ritka meg­jelenés miatt ugyanis sok a megválaszolatlan kérdés, az érdeklődés viszont sokkal jobb, mint máshol. A vendégek ezután átmen­tek a Napsugár Ipari Szövet­kezetbe, s útközben megnéz­ték a népfrontbizottság- helyi­ségeit. A szövetkezet iroda­épülete előtt Bencze József, a pártvezetőség titkára és Hof- ferka Gyula elnökhelyettes fo­gadta a vendégeket. A megye elsőként megala­kult szövetkezetének fejlődé­séről Bencze József adott tá­jékoztatást. Kiemelte, hogy a textilruházati tevékenység ma már a termelés 75 száza­lékát teszi ki, s Csurgón kívül Berzencén és Somogyszobon is építettek konfekcióüze­met. Keresettek a szabadidő és a gyermekruhák, a nyugat­német cégek is szívesen bíz­zák meg őket bérmunkával, s most már kisebb amerikai ex­portjuk is van. Nagy lehető­séget látnak a magyar—jugo­szláv kishatármenti együtt­működésben. Galvanizáló-be­rendezéseik sikerére jellemző, hogy India egy ilyen berende­zéseket készítő üzemet rendelt tőlük. A parlamenti küldött­séggel Indiában tartózkodó Radnóti László elnök hozza meg a végleges választ a megrendelésre. Az üzemlátogatás során Sarlós István megnézte a 12 millió forintért rekonstruált szabászatot is; nagyon tetszet­tek neki a korszerű, termelé­keny berendezések. Ezután rögtönzött divatbemutató kö­vetkezett az 1979. év már gyártott és gyártandó modell­jeiből. Sarlós István a divat- bemutató utón beírt a Hámán Kató és a Rosa Luxemburg brigád naplójába. Ebéd után Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­, A világon minden tizenkét gyermek közül tíz a fejlődő országokban születik. Közü­lük három-négy még iskolás­korig sem cseperedhet föl — a hiányos táplálko­zás, az alapvető egész­ségügyi gondoskodás hiánya' nűatt fiatalon meghal, öt­hat emberpalánta közül csak kettő jut az általános iskolá­ba, és végső soron tíz — fej­lődő országban született — gyermek közül csak egynek adatik meg, hogy középisko­lában is tanulhasson. Ezért gondpskodni kell a földrajzi­lag távoli vidékeken élő olyan gyermekekről is, akiknek még a mindennapi létfenntartá­sukhoz nélkülözhetetlen élel­miszerekből, sőt még az ivó­vízből sem jut elég, és hiány­zik legelemibb egészségügyi ellátásuk is. — Ez az Unicef jelenlegi legnagyobb feladata — mon­dotta pénteken Gordon Car­ter, az Unicef — az ENSZ gyermeksegély-alapja — eu­rópai igazgatója, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában tartott saj­tótájékoztatón. Gordon Carter az Unicef munkájáról, * terveiről és a nemzetközi gyermekév akciói­ról, rendezvényeiről beszámol­va egyebek között elmondta: az ENSZ gyermeksegély-alap­ja 1977-ben 200 millió dollár­ból gazdálkodott. A bevételek 80 százaléka a világ külön­böző országainak kormányai­tól származik, 10 százaléka az egyéni felajánlásokból, a má­sik 10 százalék az Unicef ál­tal kibocsátott üdvözlőlapok árának bevételéből jut a se­gélyalapba. Az Unicef európai igazga­tója nagyra értékelte a ma­gyar nemzeti bizottság tevé­kenységét. A nemzetközi gyermekév jó lehetőséget teremt arra, hogy szerte a világon fölhív­ják az emberek figyelmét a fejlődő országokban az éh­halál küszöbén élő gyermekek nyomorúságos helyzetére. Az egyes országokban megalakult nemzeti bizottságok is azon munkálkodnak, hogy ébren tartsák nemcsak a saját or­szágaikban felcseperedő nem­zedékek iránt érzett felelőssé­get, mozgósítsanak a ma még nélkülöző apróságok életének jobbá, szebbé tételére. (MTI) Ünnepi állomány gyűlés Megemlékezés a szovjet hadsereg megalakulásáról Tegnap Kaposváron- a Hely­őrségi Művelődési Otthonban a magasabb egység hivatásos tisztjei, tiszthelyettesei, polgá­ri alkalmazottai ünnepi állo­mánygyűlésen emlékeztek meg a szovjet hadsereg meg­alakulásának 61. évfordulójá­ról. Dr, Berki Mihály vezér­őrnagy, a magasabb egység parancsnoka köszöntötte az állománygyűlés részvevőit és a vendégeket: Böhm Józsefet, a megyei tanács elnökét, dr. Túri Imrét, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, dr. Mátyás József alezredest, me­gyei rendőrfőkapitány-helyet­test és V. Sz. Zlotov alezredest, a budapesti szovjet nagykö­vetség katonai attaséjának he­lyettesét. A magyap és a szovjet him­nusz elhangzása után Sasvári Ferenc ezredes tartott ünnepi beszédet, méltatta a szovjet hadsereg történelmi útját. Felszólalt az ünnepségen V. Sz. Zlotov alezredes, aki a szovjet és a magyar hadsereg, a két nép testvéri barátságát, közös feladatunkat, a béke vé­delmének biztosítását hangsú­lyozta. Az állománygyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Megtorpant a liideglmllám Péntekre valamelyest rende­ződött a helyzet az NSZK idő­járás-frontján; a hideghullám egyelőre megtorpant az ország középső részén, s északon a nagy erővel felvonuló mentő­osztagoknak sikerült megaka­dályozniuk a további rosz- szabbodást Pénteki jelentések szerint a hideg idei második támadása eddig hét halálos áldozatot követelt Schleswig-Holstein- ban és Alsó-Szászország tar­tományban. Mintegy kétszáz községben második napja nincs áram, és jó néhány, a külvilágtól elvágott települé­sen ellátási zavarok támad­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom