Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

Az egészségügyi alapellátás községeinkben Hétvégi tájoló Körzeti rendelőt építettek Sávolyon A vágy villamosa Két, figyel­met érdemlő színházi ese­ményre ke­rül sor a hét végén. A győ­ri Kisfaludy Színház mű­vészei lépnek föl vasárnap a Dél-balato­ni Kulturális Központban, Siófokon. Két előadást tar­tanak Tenees- see Williams A vágy villa­mosa című kétrészes , drá­májából. A győri új szín­ház komoly értékeket mu­tat föl, mióta a társulat megerősö­dött. Minden bizonnyal jó előadást lát­nak majd a siófokiak. A da­rabot Bozóky István rendezte vendégként, s a főbb szere­pekben Tanay Bella, Horváth Ibolya, Holl István, Mester János lép fel. A díszletet Ba­rát/» András, a jelmezeket Egedi Edit tervezte. Williams művét Czimer József fordítot­ta. Itt említjük meg, hogy a siófoki színházi esték sorozat­ban januárban a kecskeméti Katona József Színház tár­sulata is szerepel, Jean Cocteau Rettenetes szülők cí­mű drámájával A Népszínház a gyerekeknek Gianni Rodari Hagymácska különleges ka­landjait játssza. A másik figyelemre méltó esemény a kaposvári Gsiky Gergely Színházban zajlik majd: szombaton és vasárnap 19 órakor a Madách Színház képviselteti magát színiéva­dunkban. Kamaraprodukciót láthabunik. Hochhuth Egy va­dász halála című monodrámá- ját, melynek szerepét — Hemming way-re Ismerhetünk — Bessenyei Ferenc kétszeres Kossutih-díjas színművész ala­kítja. Rolf Hochhuth 1931­ben született, A helytartó cí­mű drámájával kavart vihart Nyugat-Európában a hatva­nas évek elején. Rágalomhad­járatot indítottak ellene, mű vét pedig »-a vallás elleni S záznegyveraöt orvosi kör­zetet szerveztek Somogybán, általában — így most az év elején is — két-három állás betöltetlen. A betegek mint­egy ötven százaléka részesül alapellátásban, azaz a körzeti orvosok látnak el csaknem minden második beteget. Var­nak községeink, ahol hagyo­mányosan működik a körzeti orvosi szolgálat, noha a lakos­ság lélekszáma évről évre csökken. A közigazgatási ha­tárok az utóbbi években megváltoztak. Esetenként ma­radtak körzeti orvosok a fo­gyó lélekszámú társközségek ben is, mint például Csákány­ban, ahol már csak ötszázt.i- zenegyen laknak. Zsitfán két­szer annyian élnek, eddig ők jártak át a szomszéd faluba, ha szükség volt az orvosra. Mellette Somogysámsonban működött körzeti orvos, itt ezerhatvanegyen élnek. Sávo­lyon a legfrissebb népesség- nyilvántartás szerint hétszáz- hatvanöten: 1973 őszén azon­ban itt, a székhelyközségbeo épült föl az új rendelő. Az­óta lakik orvos e helyen — a község történetében először. A számok, a településhatárok olykor, úgy tetszik, nem ad­nak kellő magyarázatói. Ah­hoz; hogy megértsük az orvo­si alapellátás helyzetét és a fejlesztés távlatait, tudnunk kell: sok kis körzeti orvosi rendelő nem szerelhető föl olyan korszerűen, mint egy központi, ahol az alapellátás színvonalasabbá tehető. A fejlesztés mindenképpen azzal számol, hogy a központi községekben épüljenek új in­tézmények: erre példa Sávoly is, ahol több mint kétmilliót költöttek a rendelő megépíté­sére és fölszerelésére. Dr. Űjsághy Erzsébet me­gyei főorvoshelyettes elmond­ta azt is, hogy ahol erős ha­gyománya van — kisebb köz­ségekben — a »helyi« egész­ségügyi szolgálatnak, ott ad­minisztratív úton nem szün­tetnek meg körzeteket, noha ezer lélekszám alatti települé­seken a fejlesztésre gondolni sem lehet. Ilyen helyeken gondot okoz általában a nyug­díjba vonuló orvos pótlása is. Ötszáz lakosú községekben a körzeti orvosnak kéthetenként egyszer kell rendelnie, ezer' lakos esetében hetenként ki­nyit az orvosi rendelő. Sávolyon a községi közös tanács elnökével, Bide János­sal beszélgettünk a település múltjáról, jelenéről. 1949-ben ezerszázötvenen laktak a terü­leten, az ötvenes években az uradalmi majorok elnéptele­nedése — Gyótapuszta, Dem- jéntelep — okozta elsősorban a lakosság fogyatkozását A volt cselédek messzebb költöz­tek. Az ötvenes évektől fogva szinte változatlan Sávoly la­kóinak a száma. Tíz évig lassan fejlődött a község, az autóbuszközlekedés beindulása mellett egyedüli nevezetes esemény az óvoda­építés volt. A villany 1961- ben gyulladt ki a községben. A későbbiekben épült föl a hét tantermes általános iskola, a negyedik ötéves tervben fe­jeződött be az iskola melletti napközi bővítése, a klub­könyvtár építése. A politech­nikai terem évek óta a test­nevelésnek adott helyet Azóta bővültek a lehetőségek az óvodában, négy községből jár­nak ide a gyerekek. Egyetlen jelentkezőt sem kellett visz- szautasítanl. Az ■ úthálózat korszerűsítése, a szaktanternü oktatás bevezetése előzménye volt az új körzeti orvosi ren­delő beindításának, amit 1967­ben megelőzött egy háromszo­bás állatorvosi lakás meg építése. S nemcsak az új egészségügyi intézménynek örülnek a sávolyiak, hanem annak is, hogy négy tanult or­vosa közül az egyik — dr. Simon Sándor — ősszel haza­tér a községbe. Csákányban a megüre-, sedett orvoslakás ajtaja még zárva. De a já­rási főo-rvosasszo ny bízik ben­ne, hogy nem lesz sokáig la­kó nélkül' az épület Mint el­mondta, fogorvosra van szük­ségük. A fogorvosi szolgálat tavaly óta része a körzeti or­vosi alapellátásnak A marcali járásban három körzetben nincs fogorvos, a megyében elsősorban a kaposvári járás­ban vannak fehér foltok. A körzeti orvosok nagy ré­sze több éves tapasztalattal rendelkezik. A területen mind többen igyekeznek magasabb képzettséget szerezni, hogy eleget tudjanak tenni a kor­szerű alapellátás mind maga­sabb követelményeinek. Horányi Barna szervezett uszítás eszközé­nek« bélyegezték, mert XII. Plus pápa és a hitleri Német­ország viszonyáról vallott szenvedélyesen, elítélve a pá­pa magatartását. Nyolc órát igényelt volna a mű egészé­nek előadása, ezért mindenütt — a budapesti Thália Színház­ban is — rövidített változatát játszották. Kíváncsian vár­juk, hogy új darabjának egyetlen szereplőjével ugyan­úgy tud-e állásfoglalásra kényszeríteni bennünket, mint a sokszereplős A helytartóval. Képünk Bessenyei Ferencet ábrázolja az Egy vadász ha­lála című drámában. Ma 17 órakor nyílik meg Honty Márta kaposvári ipar­művész kiállítása a barcsi művelődési központban. Gyer­tyái László fotói űj városunk fűrészüzemében láthatók, a Barcsi Fotóklub anyaga pedig a Kemifcálban tekinthető meg. Holnap 18 árakor a barcsi zeneiskola tanárai adnak hang­versenyt, s a koncerten a ter­vek szerint közreműködnek a budapesti, IX. kerületi zene­iskola tanárai is. Ugyancsak holnapra tervezték — délután 15 órára — a pécsi Bóbita bábegyüttes fellépését a mű­velődési központban, a Játék Marci kirándul című produk­ciót adják elő. Ismét Kaposvár. AZ Édosz Művelődési Otthon ígér ér­dekes kiállítást szombat—va­sárnapra. Galambászkiubja mutatja be legszebb galamb­jait, s a tervek szerint — aa időjárás közbeszólhat! — a ki­állítók között meghívott ju­goszláv és osztrák galambte- nyésztők is lesznek. A zsűri­zésre pénteken kerül sor, a kiállítást szombaton és vasár­nap reggel 8 órától este 18-ig lehet megtekinteni. S most lássuk: mit kínálnak a mozirajongóknak a kapos­vári filmszínházak! A Vörös Csillag elsősorban a gyerekek­nek az amerikai—szovjet szu­perprodukciót, Maeterlinck A’ kék madár című filmjét, me­lyet Cukor György rendezett; s olyan . sztárok szerepelnek benne, mint Elisabeth Taylor, Jane Fonda és Am Gardner. Ezt az e’ső előadáson játsz- szák, mífe a másodikon a Sylvester Stallone főszereplé­sével 'készült Rocky című,’ többszörös Oscar-díjas ameri­kai alkotást vetítik. Stallone írta a forgatókönyvet is, és mint hírlik: készül a második rész. A Szabad Ifjúság moziban a Zorro új változata szerepel, ezúttal színes olasz—francia feldolgozásában korhatár nél­kül megtekinthető. Igaz: öt­ven százalékkal felemelt hely- árral. Goethe regényéből ké­szült NDK-filmet ajánl a La­tinra filmszínház a, nézőiknek. Szombaton és vasárnap ♦*: ifjú Werther szenvedései cí­mű színes, szinkronizált fil­met játsszák. A vasárnapi ma­tinén — a Vörös Csillag Film- színhazb' i — a gyerekek Ä .ézhegyek k-'rálynője című szovjet ma>eben gyönyörköd­hetnek. Tv-jegyset Katonavonat J&vTj Se'íssy Mister MacJtredc v. üzletei A nagy művész bólintott, és azt mondta: — Valóban! Teljesen meg­feledkeztem erről a látoga­tásról. Kár, hogy egyik kon­certemen sem lesz velem ez a hegedű. De valóban, igaza van. Nem tudom ma előké­szíteni a pénzt és elhozni. Azt javaslom tehát, hogy a többit holnap reggel fizetem ugyan­abban az időben. Tehát, mis­ter Tomlinson beleegyezik az ügy ilyen lebonyolításába? A kereskedő belegyezett, és egy levélpapír után nyúlt, hogy elismervényt adjon az összegről, de a hegedűmű- művész legyintett: — Nem szükséges elismer­vény. Eljövök holnap, lete­szem a pénz, fogom a hege­dűt és az ügy el van intézve. Még, ha meggondolná is ma­gát, uram, akkor sem mé­rvünk bíróságra. Egyszerűen sszaadja a pénzemet és Hz. Nem fogok nagyon ne­heztelni, bár nagyon szeret­ném ezt a hegedűt. Tomlinson úr ismét kife­jezte beleegyezését, Menuhin viszont közvetítőjéhez for­dult: — Önnek sohasem fogom elfelejteni a szolgálatát. Es­küszöm, valahányszor Ang­liába jövök, mindig játszhat majd ezén a hegedűn. Mint zenész, nagyos is megértem, micsoda nagyszerű élvezet megfelelő hangszerrel kon­certezni. Nos, megyünk? A viszontlátásra, mister Tom­linson. Vili. Á kereskedő egészen az ut­cáig kísérte vendégeit. Az ele­gáns Rolss Royce sofőrje szol­gálatkészen nyitotta ki az aj­tót. A két úr beült a kocsi­ba. Menuhin rövid parancsot vetett oda a sofőrnek: — A Carlton Szállodába! A kocsi majdnem hangtala­nul indult eL A kis papir- áruüzlet tulajdonosa még egy pillanatig a ■ jádán állt. Zse­bében érezte a . három ezer- fontos bankjegy zörgését, és biztos volt abban, hogy még tizenkét hasonlót kap. Így hát nagyon vidám hangulatban tért vissza az üzletébe. Néhány óráig semmi rend­kívüli nem történt. Az üzlet­ben nem volt nagy a forga­lom. Más ügfcdelei sem vol­tak aznap Tomlinson úrnak. Csak úgy öt óra körül jött a sötétkék kezes-lábasba öltö­zött ismerős munkásunk. Ud­variasan üdvözölte a tulajdo­nost, mosolyogva tette le a pultra a három schillinget és azt mondta: — Tessék a tartozásom. Még egyszer köszönöm, és ké­rem a hegedűmet. Hol van? Nem látom ott, ahová tegnap tette. — A másik szobába tettem — magyarázta a kereskedő. — Fáradjon velem. A bejárati ajtót ismét be­csukta, és újra kiakasztotta a-Zárva-« feliratú táblát. Ek­kor a kereskedő a másik szo­bában az íróasztal melletti székre mutatott, ő maga ki­nyitotta a nehéz páncélszek­rény ajtaját, lei vette a hege­dűt, az asztalra tette. Leült a másik székre, s azt mondta: — Mit szólna ön, ha azt mondanám, hogy szeretnem megvenni a hegedűjét?! A munkás elmosolyodott: — Nincs szándékomban el­adni. Magam is szeretek ját­szani és a lányomnak is nagy zenei tehetsége van. Taníttat­ni akarom, hogy többre vi­gye, mint én. Ez régi hege­dű. Az én családom tulajdo­na legalább százötven eszten­deje, és mindig jó szolgálatot tett valakinek. Játszott rajta a nagyapám, az apám és én. Játsszon majd rajta a lányom is. Azt hiszem, sokat ér. — Nem akarom becsapni. Valóban régi is, jó is a he­gedű. Becsületes ember va­gyok és adok érte... — itt Tomlinson úr egy pillanatra töprengett —, adok önnek ér­te háromezer fontot. — Háromezret? — csodál­kozott a munkás. Eközben Tomlinson kinyi­totta a régi, kapott tárcáját, és előkotorta belőle a három ezerfontast A munkás hitet­lenkedve nézett rá. Látszott, hogy először látott papírban­kóban ilyen nagy összeget — Fogja a pénzt barátom — biztatta a kereskedő —, s adjon hálát istennek, hogy hozzám jött rajztömböt vásá­rolni a hegedűvel a hóna alatt és hiányzott a három shillingje. A hegedű tulajdonosa már kinyújtotta kezét a pénzért, de hirtelen visszahúzta. — Ismerem magukat ke­reskedőket — mondta. — Ha ön háromezret akar nekem azonnal adni, akkor á hege­dű legalább tízet ér. Adjon kilenc ilyen bankjegyet és megkapja a hangszert — Kilencezret egy darab fáért, és méghozzá belül üres is ? Megőrült ? — Ha nem, hát nem. Vi­szontlátásra — a munkás fel­állt, és a hegedűért nyúlt — Üljön már le — Tom­linson majdnem erővel kény­szerítette vendégét, hogy le­üljön. — Az okos emberek mindig szót értenek egymás­sal Minek ez a nagy sietség? Adok ötezret. —, Nem. Kilenc alatt nem adom. — De maikacs ember. El tudja képzelni, mennyi az a kilencezer. Mennyi ideig kell dolgozni, hogy annyit keres­sen? Én készpénzben adok hatezret a hegedűért, amiből sem önnek, sem az ön nagy­apjának semmi haszna nem volt — Kilencért adom el — Is­mételte makacsul a munkás. — Miért vette a fejébe ezt a kilencezret? Miért éppen kilenc és nem hét? Hiszen ez a hegedű még hetet sem ér. Meg akarom venni, mert na­gyon tetszik nekem. — Vagy ad érte kilencet vagy nincs miről beszélget­nünk. Kilencezret kell hogy kapjak érte. Ott, ahol a só­gorom lakik, van egy aszta­losműhely, egy kis házzal, kerttel eladó. A tulajdonos nyolcezret akar érte. Tegnap mondta éppen a sógorom, hogy találtak is rá vevőt, de nem tudnak megegyezni. A vevő ötéves részletre kéri, a tulajdonos hároméves rész­letre akarja adni. Ha kapok kilencet azonnal megveszem készpénzért (Folytatjuk) Jó gyakorlat kezd megho­nosodni, amikor egy-egy je­lentősebb tévéjáték, -film előtt annak írójával is meg­ismerkedhetünk. Személyes .vallomásaik nemcsak ajánlják a művet, de lélekközeibe is képesek hozni olykor. Így tör­tént most is, amikor Elbert János, a fordító beszélgetett Mihail Roscsinnal, a Szerel­vény a hátországba című drá­ma írójával, akinek darabját 1975-ben egyszerre két moszk­vai színház mutatta be Ka­tonavonat címmel. A Művész Színházban a legjelentősebb szovjet rendezők egyike, Ana- tolij Efrosz, a Szovremennyik- ben Galina Volcsek rendezte. Roscsin bizalmat élvezett: 1973 egyik sikere volt szatí­rája: a Régi újév. A Katonavonat Szovre- mennyik Színház-bell előadá­sában Roscsin is szerepelt, a szerzőt »alakítva«, akit s most látott tévájáték-változat- ban Györy Emil fogalmazott elénk. Színházi próbaként in­dult ez a variáns is, akárcsak a moszkvaiak. Saját nevükön mutatkoznak be a szereplők, hogy »menet közben« az olva­sott szöveg hatására változza­nak át a megformálandó sze­méllyé Asszonyokat, lányo­kat zsúfol össze a kényszerű­ség, melyet a háború idéz elő: a hatáország felé döcögő sze­relvény »lakói« lesznek he­tekre. Ahányan vannak, any- nyjfélék. Roscsin érezhetően körvonalazott pszichológiai portrékat igyekszik adni, nem feledkezve meg a csoportlé­lektani tényezőkről sem. A fi­gurákat képlékeny anyagként gyúrják az együtt töltött na­pok, megpróbáltatások: vál­toznak jellemvonásaikban, de egymáshoz való viszonyukban is. Sajnos a tévés változat­ban sokan maradtak egyéni­ség nélküliek. Nem sikerült árnyaltan ábrázolni: hogyan oldódik a társadalmi, kultu­rális, pszichológiai összeférhe­tetlenség, s lesz a vagonkö­zösség egyetlen nagy család­dá. Persze, a drámában is közhely hatásmechanizmusok működnek. A megszületőnek szinte »helyet csinál« halálá­val egy bigott öregasszony, akit Ölsavszky Éva alakít. A pátosz is válhat idegesítővé, ha a más filmekben megszo­kott — Csendesek a hajnalok, Az obeliszk stb. — »emlék­mű és díszőrség«-jelenettel adagolják. Szokatlan, de a drámához hű mozzanata volt Szász Péter rendezésének, amikor megmutatta teljes egészében a díszletet, s tuda­tosította: díszletet látunk! Ez­zel mintegy hozzánk beszélt, a mához: amit iá tunic fel­idézése a háborúnak. Hatásos a pusztulás képi ábrázolása Is. Temessy Hédi, Pogány Judit, Meszléry Judit, Csomós Mari, Szakács Eszter, Bencze Fe­renc, Baranyi László arcát si­került megjegyeznem. A dísz­letet Duba László tervezte, a vezető operatőr Sornyi Gyula volt Ha maradéktalanul si­kerültnek nem is, igényes vállalkozásnak mindenképpen tarthatjuk a produkciót L. í.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom