Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
30 éves „Bz iparos ifjúság joga 55 „Nincs többé tanonc, csak ipari tanuló«; »Az iparos. ifjúság joga« — harminc esztendeje ilyen és ehhez hasonló címekkel üdvözölte a korabeli sajtó terjedelmes cikkekben a tényt. Az országgyűlés 1949. január 14-én — Kossá István iparügyi miniszter előterjesztésére — megszavazta az iparos- és a kereskedőtanulókról alkotott 4. törvényt, . amely véget vetett a tanoncok korábbi kiszolgáltatottságának, rendezte a szakmai tanulás körülményeit, a munkáltatók és a tanulók kapcsolatát, kölcsönös jogait és kötelezettségeit. Ez a törvény írta elő először, hogy 14 évesnél fiatalabb tanulókat nem szabad szerződtetni, és úttörő jelentőségű volt abban is, hogv iskolai végzettséghez kötötte a szakmunkásképzést. A többi között kimondta, hogy a szakmához nem tartozó munkával tilos foglalkoztatni az ipari tanulókat A fiatalok nem munkaviszonyba kerültek a munkáltatóval, hanem tanulói viszonyba. Iskoláztatásuk ingyenessé vált, a rászorulók részére tanú lóotthorvok létesítését írta elő a törvény. Ami azonnal kitűnik a három évtizeddel ezelőtt életbe lépett törvény rövid ismertetéséből, az, hogy mindenekelőtt űj társadalmi felfogást tükrözött A tanonc szónak az ipari tanulóval való fölváltása aligha tekinthető formális újításnak; nem az etimológiai értékű változtatást, hanem a szocialista munkás- osztály fölnevelésének fontosságát tükrözte. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy alig néhány év- , vei a felszabadulás után hiányoztak még az anyagi alapok, a törvény ennek függvényében a szociális jogok ki- szélesítésében jelentett nagy előrelépést. Azóta a szakmunkásképzés megért egy-két jelentős tartalmi változást. Az élet követelményeihez igazodva kezdetben különféle újabb és űjabb jogszabályokkal —több százzal — egészítették ki a régi rendelkezéseket Aztán amikor kiderült, hogy ez az út járhatatlan már, a Munkaügyi Minisztérium előkészületeket tett a szakmunkásképzés korszerűsítésére. Ugyanis bebizonyosodott, hogy a tanulóképzés túlságosan szakosodott, az úgynevezett rokon szakmákban alapszakmai képzés feltételeit teremtették meg. A legjelentősebb változás már ebből az évtizedből kelteződik. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat nyomán meggyorsult a szakmunkás- képzés korszerűsítése. Ma már a szakmunkásképzés szerves része a középfokú oktatásnak, nem zsákutca-típusú az iskola, mint volt korábban. E »nyitottság« haszna föl- becsülhetetlen. Mert gondoljuk csak meg: a szakmunkás- képzőintézetibe iratlrozók 80 —82 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, és évről évre ők képviselik a általános iskolát befejezők létszámának a felét. Az ő számukra a szakmunkásképzés reformja óta ez az iskolatípus a továbbtanulás biztos és biztató eszköze lett. Jó leírni, hogy sokan továbbtanulnak a három év eltelte után. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint 15— 20 százalékuk iratkozik be valamelyik érettségit adó iskolába. Egyéni és társadalmi haszon ez, hiszen gyarapszik az érettségivel rendelkező munkások száma. Az sem ritka, ha valaki szakmunkásképző iskolával a háta mögött egyetemre, főiskolára kerüL A honi szakmunkásképzés szép hagyományokkal és e red mén vek kel dicsekedhet. Három évtized alatt fölnevelte napjaink munkásosztályának derékhadát: több mint egymiUió szakmunkást bocsátottak' ki az iskolapadokból. Ez idő szerint 160 ezer fiatalt képeznek hazánk szakmunkásképző intézeteiben. A szakma fogásait iskolai és vállalati tanműhelyekben sajátítják el a tanulók, a vállalatokat ugyanis kötelezik rá, hogy ilyen létesítményeket hozzanak létre. Sajnos még nem mindenütt teremtették meg ennek a feltételeit Ám az idő halad, s előbb-utóbb mindegyiket ráviszi a kényszer, mert különben nem kap szakmunkás j elöl tét Van demográfiai hullámvölgy is. És sajnos, csökken egyes szakmák iránt az érdeklődés. A betöltetlen űrt megérezzük valamennyien. Üjabb és újabb korszerűsítésekre van tehát szükség a szakmunkásképző iskolák falai közt Igazodva a harminc éve kiadott törvény szelleméhez. .. r. Gy. Elég lesz a tüzelő a lűtési idényre A szállítási elmaradások miatt valamivel kisebb készlettel kezdte az évet a tüzeló- kereskedelem, mint legutóbb: a telepeken tárolt csaknem negyedmillió tonnányi, 20—22 napi forgalomhoz elegendő, szilárd fűtőanyag azonban így is zavartalan átmenetet biztosított A most már folyamatos szállítások és a különböző intézkedések a fűtési idény második félidejére is lehetővé teszik a zavartalan tüzelőellátást. A Belkereskedelmi Minisztériumban elmondták, hogy az 1978—79. évi fűtési idény hátralévő részére, gyakorlatilag az első negyedévre, már megvan a lakosság tüzelője. A Magyar Szénbányászati Tröszttel megkötött szerződések alapján az év első három hónapjában 1,1 millió tonna szenet és brikettet adnak a bányászok, s a tavalyinál 25 százalékkal, 50 ezer tonnával több tűzifát kap a kereskedelem. Várják a már megrendelt importsz-encket is. Szervizállomás épül Költségek és alkatrészek Nemigen divat már a nagy téli gépjavítás. Kevés gazdaság engedheti meg magának, hogy egesz évben ne ellenőrizze, javítja és gondozza a gépeket. Az őszi munkák befejeztével, a tavaszi kampány előtt azonban nagyobb a sürgésforgás a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépműhelyeiben. Olajos kezű szerelők, szabadságról visszatért traktorvezetők szorgoskodnak szétszerelt gépek körül. A hosszú pihenő kiválóan alkalmas az apróbb- nagyobb javítások, felújítások elvégzésére, a tüzetes műszaki felülvizsgálatra. »Költségcsökkentő tényező« a jól fölszerelt javítóműhely — így vélekedik a somogysárdi termelőszövetkezet elnöke is. — Februárban üzembe állítjuk az új szervizműhelyünket, ahol majd a megelőző karbantartásokat elvégezhetjük — Eredményes év után Hogyan tovább * Egy fiatal, mindenáron bizonyítani, győzni akaró csapat számára különösen fontos, hogy már a meccs első perceiben gólt rúgjon. Nem véletlenül hangsúlyozzák a sporttudósítók, hogy ettől a góltól függhet az egész mérkőzés sorsa. A batéi tsz-ben 1975 végén — sorozatos vereségek után — futott pályára az újjászervezett »csapat*. Minden eddiginél szorgalmasabban edzettek, új taktikát dolgoztak ki; nagy akarattal küzdöttek, Helső mérkőzésüket« mégis elvesztették .., Körmendi Ottó tsz-elnök ma is elkomorodik, ha az 1976-os évről beszél. » Mindent megtettünk. Amire addig nem volt példa, a szántásokat ősszel és jó minőségben elvégeztük, emeltük a műtrágyaadagot megjavítottuk az állatok takarmányozását... Tény, hogy 1976 időjárása valamennyi üzemet próbára tette, az eredmények majd mindenütt elmaradtak a várttól, mégis ez akkor nekünk semmiféle »igazolást«, vagy vigaszt nem adott A tagság és persze a szakigazgatási szervek bizalmatlansága csak fokozódott és végül már mi sem voltunk benne biztosak, hogy jó úton indultunk-e, hogy egyáltalán képesek leszünk-e valaha is kimozdulni a kátyúból.« Az elnöki szoba falán akkor már ott sorakoztak a grafikonok, amelyek a gazdaság eredményei mellett a megyei és az országos átlag eredményeket jelölték. Befejeződött az Idei év má- aodük hete: eltelt tizenegy munkanap. Az utóbbi haton már nemcsak az évkezdéssel foglalkozó hírek láttak napvilágot: több szó esett a hosszabb távú feladatokról is. Az év második hetére még jutott a zord télből, de ízelítőt kaptunk — sok hét után először — a ragyogó napsütésből is. A verőfényben nemcsak a csúszós, latyakos utak száradtok gyorsan, hanem engedett a föld fagya is. Néhány mezőgazdasági üzemben ezt arra használták föl, hogy folytassák a mélyszántást- A földékről egyébként már a tavasz előkészítését is jelentő hírek érkeznek: Fonyód környékén megkezdték a műtrágya szórását — a hó nélküli hidegtől szenvedő őszi kalászosokra. A megye valamennyi szőlő- és gyümölcstermesztő nagyüzemében végzik a metszéseket. A Balatonboglári Állami Gazdaságban, ezt a nehéz munkát »okos« gépek könnyítik meg. Munkaidőn túl is világítanak a tsz-ek irodáinak ablakai: készül a múlt év munkáját értékelő zárszámadás. Kihirdetését a hónap végére, a jövő hónap elejére tervezik. Ezeken a közgyűléseken — az idén már másodszor — az idei év terveit is elfogadja a tagság. A tervkészítés — a lehetőségek és az igények számba vétele — mindig nagy felelősséggel járó tevékenység. Ebben az évben különösen az, hiszen szigorúbb feltételek között kell gazdálkodniuk a mezőgazdasági üzemeknek — éppúgy, mint az ipari vállalatoknak. Most kell megkeresni azokat az üzemi ösztönzőket, amelyek nemcsak a termelés növelésében teszik fokozottan érdekeltté a munkásokat és a vezetőket, hanem a minőség javításában, az önköltség csökkentésében is. A párt Központi Bizottságának december 6-i ülésén hozott határozata és a megyei pártbizottságnak az idei feladatokról szóló, december 18-i határozata világosan leszögezi, hogy a jelen gazdasági feltételei között milyen irányban és milyen körülmények között fejlődhet tovább a gazdaság, melyek a legfontosabb feladatok. Arra azonban, hogy a munkahelyeken, az üzemekben miként, milyen módszerrel lehet csökkenteni a készleteket, az önköltséget, javítani a termék gazdaságosságát, nem adtak — nem is adhattak — mindenütt használható receptet. Megkeresni a lehetőséget a munkahelyen kell. A gazdálkodási egységek befolyásolásának egyik módja a bankhitel. A Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának pénteki munkaértekezletén egyebek mellett arról volt szó, hogy a bank ool- gozói miként szolgálhatják eredményesen a gazdaságpolitikai célok valóra váltását Itt hangsúlyozták azt is, hogy 1979 már a következő tervidőszakra való fölkészülés éve, s a bank dolgozóinak munkáját minősíti, hogy miként tudták a népgazdaság igényeinek megfelelően befolyásolni — a rendelkezésükre álló eszközökkel — a gazdasági egységek tevékenységét. Hitelekről, mégpedig lakossági hitelekről volt sző azon a pénteki tanácskozáson, amelyen az OTP megyei igazgatóságának múlt évi munkáját értékelte dr. Szirmai Jenő vezér- igazgató, a megye vezetőivel, és döntöttek az idei tennivalókról. Egy fontos intézmény — a Somogy megyei Köjál — munkáját értékelte keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület eredményesnek ítélte ennek az egészségügyi intézménynek a tevékenységét Az itt dolgozó emberek nélkülözhetetlen munkájáról — szerencsére — az idei télen kevés szó esett a nyilvánosság előtt. A közegészség- ügy dolgozót tulajdonképpen akikor dolgoznak jól, ha tevékenységükről nem tud a közvélemény. Mert munkájuk eredménye egy termjszetes állapot: az egészséges, az embet számára normáli feltételeket oiztosító környezet. Dr. Kcrcza Imr* Ma a batéi vonal több gra-i fikonon elérte már a másik kettőt, sőt néhol föléje is emelkedett. A gazdaságban járó vendégek ma már egybehangzóan az új vezetőség megváltozott szemléletének ékes bizonyítékát látják ezekben a meredeken emelkedő vonalakban. 1976 végén még inkább csak szánalmat keltettek a színes vonalak. »Hát bizony, van még mit tennetek«. »A 77-es évet az addiginál is szigorúbb fegyelemmel, már-már kínosan »zsugori« költséggazdálkodással, komor hangulatban kezdtük. Végre az aratásnál elérkezett az első várva várt siker«. Sokan nem akarták elhinni, mikor a jelentésekben azt olvasták, hogy az előző évek termésátlagának majdnem a kétszeresét takarítják be a batéi határban. Azután ősszel, a gazdaság történetében először, ötven mázsán felüli átlagtermést értek el kukoricából. Tavaly tartani tudták ezt a szintet, búzából 43, kukoricából majd 50 mázsát takarítottak be hektáronként Az év legnagyobb öröme mégis az volt, hogy végre az állat- tenyésztésben Is kezdett kamatozni a három évi munka. A tejtermelést 30 százalékkal növelték, így aztán a grafikon lapjának tetejét meg kellett toldani,., Végül is most a zárszámadáson jó évet zárnak; minden téren gyarapodott a gazdaság, ledolgozták korábbi hátrányukat. (Apróság, hogy tavaly már az idei évre esedékes hiteltörlesztéseikből is fizettek vissza, jól példázza azonban, hogy a gazdaság egyensúlya ma már szilárd.) Látszólag most már köny- nyű az irányítók dolga, hiszen »sínen vannak« ... Valójóban a neheze csak most jön. Az elnök szerint ugyanis: ami mai adottságaik, eszközellátásuk és nem utolsósorban költségszintjük mellett elérhető, azt elértéle Az eddigi lépések csaknem magától érthetődőek voltak, hiszen »csupán« a korszerű termelés alapfeltételeit kellett megteremteniük. Annál nehezebb — és izgalmasabb — kérdés a »hogyan tovább«. Kézenfekvőnek látszik, hogy tovább növeljék a növénytermesztés hozamait, csakhogy ez aligha volna lehetséges a költségek gyors emelkedése nélkül. Könnyen lehet, hogy a 60 mázsa kukorica valójában rosszabb eredményt adna, mint a mai olcsón előállított 50. A mai eszközelláiottságol számottevően javítani — új létesítményeket építeni, »szuper gépeket« venni — készben erőt meghaladó, részben túl kockázatos vállalkozás lenne ... Marad tehát a harmadik lehetőség: ót kell alakítani az adottságokat, vagy az eddiginél jobban kell alkalmazkodni hozzájuk. 3300 hektáros területük egy harmada jórészt »haszontalan« gyep. »El kell érünk, hogy a 3300 hektárra számolt termelési értéket ne 2200 hektáron kelljen előteremtenünk. Fejlődésünk kulcskérdése a gyephasznosítás«. A dimbes-dombos — más módon művelhetetlen — rétek jó füvet adhatnának több száz húsmarhának. E téren a zselici gazdaságok közös hús- marhaprogramja hozhat megoldást... A Kapos folyó mentén húzódó földeknek még húszegynéhány éve is jó hírük volt, utána azonban nagy részük elmocsarasodott, zsombékos nádassá vadult. Egy darabját ugyan nagy erőfeszítésekkel már az előző egy-két évben is bevetették — tudva, hogy az esetleges talajvíz miatt ez csak afféle »dupla vagy semmi« játék. Az idén végre a gazdaság területéig jutnak a vízrendezők. Ehhez az állami beruházáshoz kapcsolódik saját talajjavító programjuk, amelynek eredményeként 4- 500 hektárnyi jó minőségű földdel gazdagodnak. A harmadik feladat, amelyet célul tűztek ki: folyamatos elfoglaltságot biztosítani dolgozóiknak. A férfiak foglalkoztatását már jórészt megoldották. Nem így az, asszonyokét, akikre tehát többszörösen hat a város »szívó hatása«. Most kaposvári nagyüzemekkel tárgyalnak egy »bedolgozó mini üzem« kölcsönösen előnyös létrehozásáról. •Az emberekkel beszélgetve is jól érzékelhető a gazdaság átalakulása. Múltkor azzal álltak elő, hogy csináljunk összejövetelt a gyes-en levő kismamáknak, azután valaki javasolta, hogy nálunk is legyen mikulásünnepély a gyerekeknek, minap pedig egy idős tsz-tag szóvá tette, hogy a nyugdíjba vonulás ne csupán egy személyi karton lezárását jelentse ... Egyre többen szeretnének üdülni... Csupa jogos — és mindannyiszor teljesített — kívánság, amely azonban aligha jutott volna eszébe néhány éve bárkinek is. Akkor mindenkit csak az foglalkoztatott, tud-e abban a hónapban fizetni a tsz. Ma ennél mi sem természetesebb. Igaz, azelőtt a mi legkisebb gondunk is nagyobb volt annál, hogy mikulásünnepélyt szervezzünk«. A batéi tsz tagsága az eredményes év után. megújult önbizalommal várja a tavaszt. B. F. mondja. — Jelenleg még az éuítés folyik, de a szerviz működésének menetrendjét már kidolgozta a műhely közössége. — Nem csekély beruházás egy új, korszerűen fölszerelt szervizállomás. A már meglevő és jól ellátott javítóműhely mellett vajon mi indokolja építését? — Az alkatrészmeghibásodásnak csökkennie kell, ez az új évben fokozott jelentőségűvé vált a számunkra. Ezt pedig csak a megelőző karbantartásokkal érhetjük el. A szerviz tehát ily módon költségcsökkentő beruházássá válik: észszerűbben hasznosítjuk gépeinket. Még bőven van idő a szervizt indulásáig, de a műhely dolgozói közül már van aki elvégezte a szerviz működtetéséhez szükséges tanfolyamok Az új igényeknek megfelelő szakember biztosítása egyébként kisebb gond, hiszen, ezeket a megelőző javításokat, szemléket eddig is el kellett végezni —kevésbé jó körülmények között. Gyakorlati tapasztalatokra támaszkodhatnak tehát. Az űj műhelynek azonban más előnye is van: .megépítésével fedél alatt tárolhatják az értékesebb munka- és erőgépeket. Nem mellékes, hogy az egyenként is millióklba kerülő nagygépek a sáros, fagyott udvaron, az időjárás változásainak kitéve, vagy biztonságos helyen várják ki, amíg munkára használják őket. Az elnök és a gépműhely vezetőjének véleménye egybehangzó: a fedett tárolás nemcsak egy gép üzemóráinak számát növelheti, hanem jelentősen befolyásolja az üzembiztonságot is. Ez utóbbi talán a fontosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a kampánymunkák idején milyen súlyos veszteségeket okozhat egy-egy — esetleg megelőzhető — hiba miatti kiesés. És itt már zárul a gazdaság műszaki szolgáltatásainak 'köre. A hamarosan induló szerviz munkája folyamatos lesz, haszna pedig a bizonyára csökkenő évközi javításokban »csapódik le«. Azaz a már említett üzembiztonságban. Mintegy 50 millió forintot érnek a somogysárdi termelő- 'szövetkezet gépel A szállító és egyéb járművekkel együtt ez az összeg eléri a 70 millió forintot. Bár az egy hektárra eső gépesítettséget tekintve a somogysárdi gazdaság a kevésbé fölszereltek közé tartozik, ez az összeg mégis jelentős. Az új szemlélet, a fokozott odafigyelés, a megelőzés ha csak ezrelékeikben »fízetődik is ki«, jelentős pénzösszeg megtakarítását eredményezheti. Somogy- sárdon is tudják: nemcsak az a fontos, mennyit termelünk, hanem az is, hogy mennyiért. S ez utóbbi nem a természettől, hanem a közös célért tevékenykedő emberek munkájától függ, B. A.
