Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-12 / 9. szám
\ Februárban munkásgyBlis Irány a Közel-Kelet Wehéz évet zárt a VBKM kaposvári gyára. 1978 első hónapjaiban lemaradás volt a termelésben. Később is lassan oldódtak a feszültségeik; csak a második negyedévben kezdetit visszatérni a gyáriak élete a rendes kerékvágásba. Végül teljesítették a tervet. Több mint 12 százalékkal növelték a termelési értékek Emelték a tőkés exportot; csaknem 2 millió dollár bevételt értek ei ilyen módon. A tervezett nyereség is megvan: kilencveramillió forint. Nehéz, de végül sikeres év volt, mondják az emberek a gyárban, és azt is hozzáteszik: a következő sem lesz köny- nyebb. Csakhogy most már a tavalyi tapasztalatokat is fölhasználhatják. Nem túl öröm- celi dolog, de szükségszerű, hogy a várható anyagellátás gondokat be kellett kalkulálniuk 1979-es terveikbe. Elére kell számítani a kiszámíthatatlanra, az akadozó szállításokra ... Első hallásra ez kissé furcsán hangzik, de csak ígr kerülheti el a gyér a meglepetést. Ilyen bizonytalan tényező szerencsére nem sok van. Horváth Attila igazgató a gyár legfontosabb céljairól már szívesebben beszélt: — Három kiemelt felada- . tunk van. A tőkés export növelése, az innen származó import csökkentése és a gazdaságosabb termelés. Keresettek a termékeink, mégis »-kemény munka« lesz, amíg valóra váltjuk tervünket, azt, hogy megkétszerezzük a nyugati kivitelt. Hagyományos gyártmányainkból — biztosí- tóféleségekből, nagy feszültségű betétekből — jók a kilátásaink. Tavaly új exporttermék: a sorozatkapocs gyártását kezdtük meg egy nyugatnémet céggel együttműködve. Az idén ebből is megkétszerezzük a bevételt. Jelentős szerződésünk van berendezésexportra Abu Dhabival. Régi nyugat-európai partnereinkkel is előnyös megállapodásokat kötöttünk, több gazdaságtalan cikk lei vitelét leállítottuk, de más termékek exportját növelni -tudjuk. Üj piacokra is pályázunk, növelni akarjuk például Indonéziába, Iránba, Irakba és Brazíliába a szállításokat. — Több külföldi vállalat kér a villamossági gyártól olyan termékeket, amelyeket csak importanyagok felhasználásával tudnak gyártani. Ilyen helyzetben miként lehet csökkenteni a tőkés országok• ból érkező behozatalt? — Néhány importalapanyagot továbbra is használnunk kell. A fogadó ország szerviz- szolgálata csak ezeket »tűri“. De több gyártmányunknál helyettesíteni tudjuk a dollárért behozott anyagokat. A Csepellel közösen tavaly óta kísérletezünk az egyik gyártmányunkhoz szükséges különlegesen kezelt sárgaréz szalagok hazai előállításán. Az ed-< dig külföldről beszerzett alkatrészeket a második félévben már itthon gyártják. Ez több milliós megtakarítást jelent majd. Ezzel az együttműködéssel valószínűleg csökkennek az anyagellátási gondjaink, mert korábban éppen a színesfémek hiányoztak legtöbbször. — A termelés bővítését nem új beruházásokkal és nem létszámnöveléssel kell megoldani, Milyen utat választanak a villamossági gyárban? — Több kooperációs partnerre lesz szükségünk, és szerepüket növelnünk kell. Például tavaly kezdtük meg az együttműködést a ho-mok- szen tgyörtyi termelőszövetkezettel. Esősorban az ilyen utat választjuk, mert' a megyében levő szabad munkaerőt is felhasználhatjuk így. Kölcsönösek az előnyök. A jó együttmunkálkodás biztosításához a gyárban kooperációs osztályt hoztunk létre. Az felügyel a munkára, a minőség javítására,' tartja a kapcsolatot a társcégekkel. Mégj amiárban rögzítjük az 1978-ban fölvett kapcsolat idei terveit jugoszláv partnerünkkel. Folyamatosan bővítjük a kis transzformátorok gyártási együttműködését. — A lcaposvári gyár munkásait milyen intézkedések érintik az idén? — Mindannyian jól tudjuk, hogy feszítettebb munkára, jobb minőségre , van szükség. A hajrák nélküli, egyenletes, munkaellátás megnyugtatja az embereket. Módosítjuk az eddigi ösztönzőrendszert is. Elsősorban a minőség javításához igyekszünk megtalálni a mcelelő »biztatást«. Még február elején megtartjuk hagyományos munivásgyűlésün- két, akkor tiszta vizet öntünk a oohárba, mindenki ismerni fogja kötelességeit, s mindenki tudja majd, hogy mit kérhet cserébe. lu P. Ami a hírnév mögött van A MÁV ez évi tarvei Villamosítás a Budaiiest-Kelebia vonalon A személy- és áruszállítási feladatok biztonságos és gazdaságos teljesítését, a szervezettebb, egyenletesebb fuvarozást, a szolgáltatások minőségének javítását tűzi célul a MÁV idei terve, figyelembe véve a közlekedési munka- megosztás további szélesítését A személyszállításban — ahol a forgalom a múlt évben a tervezettnél is jobban csökkent — a tavalyinál 10 millióval kevesebb, 300 millió utassal számolnak. Ezen belül azonban 5 százalékkal bővül a nemzetközi utasforgalom, a belföldön pedig növekszik a hosszabb távra utazók száma. Nagy gondot fordítanak az utasok kiszolgálására, tájékoztatására, kényelmére, növelik a személyvonatok utazási sebességét, fokozottabban vigyáznak a menetrend betartására. A vasút áruszállítási terve — miután a közlekedéspolitikai döntések is nagyobb szerepet szánnak a közúti forgalomnak — a tavalyihoz képest alig félszázalékos növekedést irányoz elő, hangsúlyozva azonban, hogy a tervezett 135 millió tonnánál nagyobb igények kielégítésére is föl kell készülni. Kiemelt feladat az árufuvarozás megfelelő szervezése, az első negyedévi előszállítások fokozása, s egész évben — ezen belül havi, heti bontásban is — az egyenletesebb ütemű teherszállítás. A MÁV idei beruházási tervét az ötödik ötéves tervtörvény előírásainak megfelelően állították össze, mindenképpen ragaszkodva elsősorban a pályakorszerűsítési programhoz és a biztosító berendezések hálózatának bővítéséhez. Ugyanakkor csökkentették az induló új beruházások számát, szűkítették néhány állomás fejlesztési programját. , A tavalyinál valamivel kevesebb, csaknem 8 milliárd forint áll a vasút rendelkezésére az eszközállomány fejlesztéséhez. Az összeg nagy részét elsősorban a tervezett — 338 kilométer hosszúságú — vágánykorszerűsítésre, az 526 kitérő cseréjére fordítják. A tavalyinál több biztosító berendezést szerelnek, s több mint 100 önműködő sorompót állítanak fel. A vasútállomások fejlesztésére azonban csak a korábban tervezettnél lassabb ütemben van lehetőség. A program' szerint folytatódik viszont a villamosítás, újabb 103 kilométeres vonalon. Eredményeként az év végére már Budapest—Kele- bia között is villamos vontatási szerelvények közlekedhetnek. Ezenkívül — az eredeti terven felül — energiaracionalizálási hitelből megkezdik a Cegléd—Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti vasútvonal villamosítását is. Ugyancsak folytatja a MÁV járműparkjának korszerűsítését. Raktár épül Balatonszárszón Több mint száztíz vagon zöldség a kistermelőktől Tizenkét község tartozik a balatonszárszói Konzumszöv- höz. Valamennyi községben van a szövetkezetnek felvásárlója, aki egyúttal a termeltetést is segíti. A múlt év zöldségben, gyümölcsben és burgonyában egyaránt gazdag esztendő volt. A szövetkezet háromezer termelővel létesített üzleti kapcsolatot A termelésben élén jártak a szakcsoportok. 180 taggal három nyúltenyésztő, egy zöldségtermelő, egy szőlő- és gyümölcstermelő és egy méhész szakcsoport működik a szövetkezeten belül. A múlt évi terv szerint 68 vagon árut kellett megvenniük 10 millió forint értékben. Az eredmény ennél sokkal jobb, annak ellenére, hogy Szólódon, Telekiben, Balatonőszödön és Balatonsze- mesen jégverés vplt. Gondosan előkészítették a termeltetést minden fogyasztásra alkalmas árut megvettek, télen ismeretterjesztő előadásokat tartottak. Jó volt a vetőmagellátás, az átlagosnál sokkal jobb a gyümölcstermés, a szilva 50 százalékát befőtt minőségben vásárolták fel. A nyúl- tenyésztés elősegítésére ketreceket és tenyészanyagot hozattak. Mindezek eredményeként 115,5 vagon árut vettek meg 14,5 millió forint értékben. A 19 vagon zöldségféle 50 százalékát a szövetkezet üzleteiben, a Balaton-parton értékesítették. A termelők közül sokan szállítottak a földekről frissen primőröket abba a 12 üzletbe, amelyet a szövetkezet vezetői kijelöltek. A múlt év során összesen 70 vagon gyümölcsöt vettek át, ebből a szilva 35 vagon, a meggy 15 vagon volt A háztájiból 7 vagon burgonyát vásároltak. Az egyéb cikkek közül csak a fontosabbak: 7 vagon nyulat, 6 vagon száraz babot, 2,5 vagon mézet és 4 vagon tojást szállítottak el. A szövetkezet körzetében nőtt az állattenyésztési kedv. Ezt igazolja az 1973-ban eladott 170 vagon táp és szemes takarmány, amely 20 vagonnal több, mint az előző évi. Az is biztosan közrejátszott a szövetkezet eredményes felvásárlási munkájában, hogy a garantált és védőárakat egyaránt alkalmazták. Megkezdődtek az ez évi szerződéskötések, a fóliavázakat és -borításokat kihelyezték. 1979-beil tovább nő, várhatóan eléri a 7 ezer négyzetmétert a fóliák alatti terület. A februári mezőgazdasági szakkönyvhónap idején ismét tartanak szakelőadásokat. A kora tavasz folyamán gyü- mölcsíacsemetét és szőlőoltványt árusítanak Balatonsze- mesen, a benzinkútnál. Itt dísznövényeket is vásárolhatnak. A felvásárlás az 1978-as esztendő után a tervezettnél több nyereséget hoz a szövetkezetnek. Ez is elősegíti, hogy korszerűsítsék a felvásárlóhelyeket. Balatonszárszón megkezdték a központi felvásárlási raktár építését. D. Z. Történetének talán legeredményesebb évét zárta a Ba- latonboglári Állami Gazdaság. Ami talán ennél is többet mond: nem egy év kiugró sikeréről, hanem az ötödik ötéves terv kezdete óta tartó, folyamatos, egyenletesen felfelé ívelő eredménysornak: lehetünk tanúi. A felületes ítéletalkotás könnyen kimondatja: »Könnyű ott nagy eredményekkel dicsekedni, ahol modern technika áll rendelkezésre, a termelés körülményei, feltételei messze megelőzik az átlagot,« A mezőgazdaságot ismerak azonban tudják, hogy az effajta ítélet- alkotás nagyon is hamis, hiszen éppen a korszerűség, a magas színvonalú technika, technológia állítja fokozott követelmény elé az embert. 'Amuror Zala Gézával, a gazdaság igazgatójával a számokban kifejezett eredmények hátteréről kezdtem beszélgetni, meggyőződésem, hogy nem csupán , a szerénység mondatta vele azt: — Óvatosan bánjunk a jelzőkkel. Nem tartozom azok közé, akik az eredményeket túlbecsülik. Mindent a folyamatában kell látni, értékelni. — Mint az üzem első számú vezetője, hogyan ítéli meg saját munkájukat? — Lehet, hogy közhelynek hat, mégis ki kell mondanom, mert ez a legfőbb alap az egész tevékenységhez: az eredmény a gazdaság ezernyolcszáz dolgozójának nagyon tudatos közilB munkáján nyugszik. Lényegesnek tartom azt a változást, hogy sikerült a kollektívát, a különböző szintű vezetőket rábírni arra, hogy ne csak naturális mutatókban gondolkodjunk, ne csak a kiemelkedő terméseredményeket hajszoljuk, hanem legalább ekkora gondot fordítsunk a folyamat költségeire. Ezt alapvető követelménynek tekintjük továbbra is. — Számokban klfejecre milyen eredményeket hozott ez a törekvést — Az elmúlt három évben a gazdaság termelési értéke harmincnégy százalékkal nőtt, a múlt évben elkerültük az ötszázhetvenegymillió forintot. Ennél jóval nagyobb arányban nőtt a vállalati Harmincezer hektoliter bor fér cl az új tárolókban. eredmény; 1977-ben alig több mint negyvenkétmillió, tavaly pedig csaknem hatvankétmü- lió lett a nyereségünk. Ugyanakkor az eszközeink az'országos átlagnál jóval mérsékeltebben növekedtek. Az eszköz és a munkaidő ésszerűbb kihasználása eredményeként nőtt a termelékenység. Példaként említem a palackozó- üzemet. Ugyanazok az emberek, ugyanazokkal az eszközökkel tavaly egymillió üveggel több bort és szőlőlevelet palackoztak, mint 1975-ben. — Milyen módszerek, belső Intézkedések kellettek ezekhez a folyamatosé n felfelé íveld eredményekhez? — Még 1977 elején ’ lényeges üzemszervezeti változásokat hajtottunk végre. Jelentősen növeltük a termelőegységek önállóságát, létrehoztuk a kiszolgálásukat biztosító. szolgáltató üzemek Emellett kialakítottunk és a termeléstől különválasztottunk egy törzskari. Ök a napi gondoktól mentesek, fő feladatuk, hogy a műszaki és a távlati fejlesztésekkel foglalkozzanak. Megpróbáltuk mindenki »asztalára« odatenni, ami az ő dolga, hogy megszüntessük az »egymásra mutogatást«. Utóvizsgálat a köztisztaságról Összehangolt ellenőrzés A január 4-i megbeszélés után a megyei népi ellenőrzési bizottság megkezdte az első, úgynevezett témavizsgálatot a megyében. Ennek során az alkoholfogyasztás korlátozását célzó, valamint az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtását ellenőrzik. A vizsgálat a belkereskedelmi, az egészségügyi, az ipari és építőipari, valamint a közlekedési ágazathoz tartozó intézményeknél, vállalatoknál zajlik. — Tavaly hány nagyobb vizsgálatot tartott a megyei NEB — kérdeztük Sebők Józseftől, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökhelyettesétől. • , — Hat téma- és két célvizsgálat volt Somogybán. Ezenkívül négy központi vizsgálatba is bekapcsolódtunk. Hogy csak a leglényegesebbeket említsem: megvizsgáltuk, rriiként hajtják végre a környezetvédelem érdekében hozott országos és megyei határozatokat; azután a postai szolgáltatások, a hírközlés helyzetét, a közérdekű bejelentések, panaszolt, javaslatok intézésének módját. Erről á Hazafias Népfronttal közösen számos íóyumot rendeztünk. . — Milyen szempontok alapján készült az 1979-es ellenőrzési terv? — A legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekre keresünk választ az idei vizsgálatok során. A már megkezdődött ’ témavizsgálat mellett például a megye mezőgazda- sági üzemeiben arról győződünk majd meg, hogy milyen a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlesztését szolgáló anyagi, technikai bázis. Megvizsgáljuk a lakásépítő ési fenntartó szövetkezetek tevékenységét, s azt is, hogy mi- > lyen a megye Ipari és mező- gazdasági üzemeinek ’ az exporttevékenysége. összesen hat témavizsgálatot tervezünk. —- A népi ellenőrzési bizottság gyakran tart utóvizsgálatokat is, amikor arra keresik a választ, hogy a korábbi tapasztalatokat miként hasznosították az egyes intézmények. Lesz-e ilyen vizsgálat az idén? — 1977-ben a megye városainak és a Balaton-partnak a köztisztasági helyzetét ellenőriztük. A vizsgálat hatására a tanácsi szervek számos intézkedést tettek annak érdekében, hogy a helyzet javuljon. Az idei utóvizsgálat során arra keresünk választ, hogy mennyire voltak hatékonyak és eredményesek ezek az intézkedések. — Milyen központi vizsgálatokban vesz részt a megyei NEB? — A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tájékoztatott bennünket arról, milyen vizsgálatoknál számítanak ránk. Ezek szerint valószínűleg a termelési rendszerekkel kapcsolatos és az anyagmozgatás 1 gépesítésének fejlesztése terén végzett vizsgálatokban ve-1 szünk részt. Az ellenőrzéseket olyan időpontokban tartjuk,' hogy azok kapcsolódhassanak' más szervek hasonló vizsgálataihoz. Így a tapasztalatokról kölcsönösen tájékoztathatjuk egymást, s a jelentősebb vizsgálatok eredményéről beszámolunk a megyei tanács végrehajtó bizottságának. D. T. Véleményem szerint ez a szervezed változás célra vezetett. Mindenki tudja, mi a dolga, miért felelős. Az önállósággal — ami a térmelésen túl a bérre, a szociálpolitikai kérdésekre is kiterjed — igen jól éltek a termelési egységek vezetői. Meggyőződésem, hogy ez a szervezeti változás azért segíthette elő a gazdálkodás. hatékonyságának fokozását, mert sikerült vele együtt következetesebbé, szigorúbbá tenni az ellenőrzést. Nem revizori, belső vagy külső ellenőrzési munkára gondolok, hanem a legfontosabbra: minden szinten a határozottabb vezetői ellenőrzésre. összességében: a premizálási rendszeríől kezdve az újító- mozgaiemíg minden eszközt, lehetőséget és módszert egyetlen fő cél szolgálatába állítottunk: növeljük gazdálkodásunk eredményességét. — A termelés, az eredmény további növelését szolgálva, milyen fejlesztések valósultak meg a gazdaságban? — Mint említettem, eszközeink mérsékelten nőttek, elsősorban kiegészítő beruházások folynak nálunk. A Viti- coop 'társulással 1982—83-ra körülbelül kétszeresére nő a várható termés mennyisége. Ez szükségessé teszi a feldolgozó kapacitás bővítését. Az első és legfontosabb a tárolótér bővítése; tavaly összesen 30 ezer hektoliter befogadó- képességű óriástartályokat építtettünk. Emellett mint- env 15 millió forintot költöttünk a gépek cseréjére, ez az összeg lényegében a szinten tartáshoz szükséges. Dolgozóinknak mozgó munkásmelegedőket vásároltunk, most fejezzük be a távfűtési rendszer kiépítését. Két nagy beruházási programunk van előkészületben: százhuszonnégymilliós költséggel oltványüzemet kívánunk létesíteni, ötvennégymillióért pedig szennyvíztisztító telepet. — A beszélKCtírOnk elején mondott szavait idézve: nem túlbecsülve. csupán értékelve az »ötödik ötéves terv első három évében elért eredményeket, hogyan összegezné a gazdaság jelenlegi fő feladatait? — Nagyon röviden úgy mondom: minőségileg kell tovább javítanunk gazdálkodásunkat. Ehhez többek közölt az szükséges, hogy tovább tökéletesítsük üzemszervezésünket; költséggazdálkodásunkban tovább folytassuk a hatékonyságvizsgálatokat; a Monimpexszel, a Hungaro- fructtal való jobb együttműködés során növeljük a gazdaságos tőkés exportot. Tömegszervezeteink. szocialista brigádjaink tevékenységét úgy kell irányítani, hogy vállalásaikkal. m u n ke orogr a m - jukkái ezeknek a céloknak az elérését segítsék elő. Ahogy a gazdasági élet minden területén, nálunk is kemény munkára van szükség az eredmények megtartása, illetve tovább! növelése érdekében — '9Í?7.te be a berzélgc'ést Zala ' 4za. V. M. émmi/
