Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

Példát mutatnak a munkásőrök (Folytatás az 1. oldalról.) Az elkötelezettséget, a be­csülettel teljesített szolgálatot köszönte meg a városi és a járási pártbizottság nevében Gajdos László, s elmondta: a két végrehajtó bizottság együttes ülésen tárgyalta meg az egység tevékenységét, s katona, és a szovjet csapatok képviselője is. Siófokon, a József Attila egység ünnepségén részt vet­tek: Varga János, a megyei párt-vb tagja, Tóth János, a városi pártbizottság első tit­kára, Bakai János, a járási pártbizottság titkára, a tanács jónak értékelte. Külön is kö­szönetét mondott a munkás­öröknek meg hozzátartozóik­nak, s kérte, hogy a jövőben is végezzenek hasonló mun­kát, mutassanak példát a testületben és. a gazdasági - feladatok végzésében. Az In- ternacionáléval ért véget az ünnepi egységgyűlés, majd a Munkásőrség Központi Férfi­kara köszöntötte műsorával a nagyatádi munkásőröket. Tegnap tartotta ünnepi egy- séggyülését a Kaposvár vá­rosi-járási Latinca zászlóalj is. Ezen megjelent Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, Gói Sándor, a járási és Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, a társadalmi szervezetek, a fegyveres, testületek és a ha­zánkban állomásozó szovjet csapatok, illetve az üzemek, vállalatok képviselői. Pete Károly parancsnok be­számolója után kitüntetéseket jutalmakat adtak át. Gál Sándor, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte az egység munkásőreit. Üdvözöl­ték őket a Szalma István Ál­talános Iskola úttörői, s kö­szöntötte a munkásőröke! Galina János 1919-es vörös­éi a társadalmi szervezetek, a fegyveres testületek képvi­selői. Néphadseregünket Ko­csis János vezérőrnagy, a me­gyei parancsnokságot Vasi Gyula parancsnokhelyettes képviselte. Varjú Márton parancsnok beszámolója után itt is ki­tüntették a legjobbakat, el­búcsúztatták a leszerelőket, tartalékállományba vonulókat, fogadták a helyükbe lépő, es­küt tevő munkásőröket. Bakai János köszöntötte az egység munkásőreit a két pártbizott­ság nevében. Marcaliban á Kovács József egység ünnep­ségén részt vett Gyuris Jó­zsef, a megyei párt-vb tagja, Eredics Károly, a városi és Kjräly Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára. Ott- vol­tak a tanács és a társadalmi szervezetek, a fegyveres tes­tületek képviselői is. Keresz­tes József parancsnok ismer­tette a múlt évi munkát, az idei feladatokat, majd kitün­tették a munkában kiemelke­dőket, elbúcsúztatták a lesze­relőket, tartalékállományba vonulókat, s köszöntötték az esküt tevő fiatal munkásőrö­ket Sz. L. Formalizmus nélkül A XI. kongresszus a párt­munka politikai, moz­galmi jellegének erősí­tésével kapcsolatban megálla oltotta, hogy fölösleges ülése' zés, az indokolatlanul sok pa­pírmunka figyelmet és ener­giát von el a tömegek köré­ben folytatott politikai tevé­kenységtől. A párt vezető szervei e figyelmeztetés szel­lemében rendszeresen foglal­koznak a pártmunka mód­szereivel, a pártmunka stílu­sát érintő kérdésekkel. Ta­pasztalható is e téren fejlő­dés, mert észrevehetően csök­kent a testületi ülések, az írá­sos előterjesztések, jelentések száma és terjedelme. Az elő­rehaladás azonban még nem olyan, hogy a formalizmus el­leni küzdelemben »pihenj«-! lehetne fújni. Tulajdonképpen mit neve­zünk formalizmusnak a poli­tikai, a mozgalmi munkában? — Röviden: azt a munkamód­szert, amely többre becsüli a látványos megoldásokat, mint a politikai munka tartalmát, az emberekkel, az ügyekkel való lelkiismeretes" törődést. A formális, a bürokratikus megoldásokkal rendszerint a politikai munka hiányát igye­keznek pótolni, vagy helyet­tesíteni. A helyes fölismerés nehéz­sége a politikai, a mozgalmi munka természetében rejlik. A politikai munka — vagy annak eredménye — soha nem önmagában jelentkezik, és nem mérhető az életben használatos mértékekkel. A politikai életben és munká­ban nélkülözhetetlen a ©’ülé­sezés, a párttestületek érte­kezleteiken vitatják meg a társadalmi élet fontosabb kérdéseit, és ott hoznak hatá­rozatot annak további formá­lására. A papírmunka, a je­lentés, a föl jegy zés is nélkü­lözhetetlen a politikai munka gyakorlatában. Ezekután szinte magától adódik a kér­dés: hol a határ? Mire mond­juk, hogy hasznos, szükséges, és mire azt, hogy fölösleges? Párthatározat született ar­ról, hogy a községi, üzemi pártbizottságok és -vezetősé­gek csökkentsék, illetve csök­kenthetik üléseik számát. Több pártszerv élt és él ezzel a lehetőséggel, s a többség az így felszabadult időt a gyakorlati munkára fordítja. Nagyon leegyszerűsítenénk azonban a formalizmus elleni »Ha csordul a Vince, tele lesz a pince« — tartja a szólás­mondás. Nos, ha hinni lehet a népi »előrejelzésnek«, akkor ismét szép reményekkel néz­hetnek az idei év elé a szőlős­gazdák. Mert a hét első napján megcsordultak az ereszek, és csorogtak szinte az egész hé­ten, Persze sok hét pereg le még, míg választ kapunk arra, .hogy beteljesedik-e a népi jóslás; mindenesetre a szőlő- "metszés fárasztó és szakértel­met igénylő munkáját végzők — Vince »ígérgetése« mellett — a jó termés érdekében a hé­ten is folytatták fontos felada­tuk végzését. Számvetés és feladatmegha- j táiozás — a megye társadalmi. ) gazdasági életének legfőbb jel­lemzőjét ebben a két szóban lehetne összegezni. Két váro­sunk tanácstagsága vitatta meg a héten az ez évi költség vetés, illetve a településfejlesztés le­hetőségeit. Közös jellemzője mindkettőnek, hogy a beruhá­zási lehetőségek csökkenésével a fejlesztési célok mérséklőd­tek, és a tanácstagságnak fele­lősséggel kellett rangsorolni, dönteni, hogy a rendelkezésre álló eszközöket miként lehet hatékonyan fölhasználni. Leg­fiatalabb városunkban, Bar­cson éppúgy, mint a nála né­hány évvel idősebb Marcali­ban, a célok elérésénél egy­aránt számolnak a lakosság — korábban is oly példás — tár­sadalmi segítségével. Barcson ■nvolcmillió, Marcaliban csak­nem hétmillió forint értékű társadalmi munkát várnak a lakosságtól a fejlesztés végre­hajtása érdekében. Barcson, az autóbuszpályaudvar építésének befejezését tekintik a legfőbb feladatnak, Marcaliban pedig nem is egy kulturális jellegű fejlesztés fejeződik be az ev során. A társadalmi összefo­gással épülő Berzsenyi-telepi óvodát várhatóan májusban adják át, a tanévkezdésre pe­dig — a terv szerint — birto­kukba vehetik a gyerekek az új, nyolctantermes iskolát. Igen nagy gond oldódik meg az ezerötszáz adagos konyhá- jú és négyszáz fos éttermű gyermekélelmezési központ idei elkészültével A héten kezdődtek a zárszá­madások. Elsőként — immár hagyományosan —• a barcsi tövál végezte el a múlt évi számvetést, és határozta meg, hogy ez évben. — január else­jétől — már az új szervezeti for­mában, közös vállalatként mi­lyen kötelezettségeknek kell eleget tenni. Termelőszövetke­zeteink közül először tegnap a tótújfalui Határőr Tsz tagsága összegezte gazdálkodásának tapasztalatait és hagyta jóvá az ez évi terveket. Megyénkben az érdeklődés e hetekben fokozottan a mező­gazdasági nagyüzemek felé fordul, gazdasági életünkben ugyanis meghatározó, hogy — a népgazdasági igényekkel összhangban — a termelési színvonaluk milyen ütemben nő. A társadalmi érdeklődést és a tenaiakarást jelzi az i*», küzdelmet, ha azt letudnánk I az ülések számának csökken­tésével. Ez önmagában ugyan' is nem mentesít az üresjárat­tól, a bürokratizmustól. Az utóbbi időben egyes pártszer­vek munkájában ismét »kí­sért« á múlt hibás gyakorla­ta. Igaz ugyan, hogy ritkáb­ban üléseznek, de ezek fél nap helyett egész napot vesz­nek igénybe, s lényegében a napirendek száma — amely egyben a papírmunka növe­kedését is jelenti — nem csök­kent. Az előbbiekből kitűnik, hogy a pártmunka stílusának fejlesztése nem egyszerűen és formálisan az ülések számá­nak csökkentését jelenti, ha­nem elsősorban a megfontol­tabb, tervszerűbb irányító' munkát. Ez tartalmazza az ülések helyileg kialakult rit- mikussógának fenntartását, a napirendi témák igényesebb kiválasztását, a szóbeli előter­jesztések számának növelését, az előterjesztések terjedelmé­nek csökkentését. De jelenti azt is, hogy a határozatok végrehajtását biztosító helyi intézkedések kidolgozása, a végrehajtás szervezése és el­lenőrzése álljon a pártvezető­ségek munkájának középpont­jába. A tartalmas szervezeti élet feltételeit a pártszervezetek vezetőségeinek biztosítaniuk kell, tehát vezetőségi ülése­ket, taggyűléseket, pártcso- port-értekezleteket, pártna­pokat kell tartani, persze a helyi politikai feladatoknak megfelelő gyakorisággal és tartalommal. Az irányítómun­ka tervszerűsége nem zárja ki — ellenkezőleg: feltételezi —, hogy ha a tennivalók so­kasága követeli, sűrítsék a rendezvények gyakoriságát. Adódhat olyan feladat is, amelynek megoldása rendkí­vüli testületi ülés összehívá­sát teszi szükségessé. A poli­tikai élet jelenségeire való gyors reagálás jelenti a szín­vonalas politikai munkát. A pártszervezetek terü'etük mozgalmi-politikai életének irányítói, s egyben felelősei. Irányító tevékenységük kiter­jed a tömegszervezetek és -mozgalmak. társadalmi és gazdasági szervezetek munká­jának segítésére, koordinálá­sára. Ez utóbbi tekintetben sok mi!? a pártszervezetek tennivalója, mert nem elég­gé összehangolt a tömegszer­vezetek és -mozgalmak mun­kája, és gyakori a formális elem. Elég sok még az átfe­dés, a párhuzamosság is a munkájukban, rendezvé­nyeikben. Gyakori, hogy ugyanazt a napirendet meg­tárgyalja a pártszervezet, a tanács, néhány tömegszerve­zet és -mozgalom. Tekintve, hogy a politikailag aktív la­kosság több szervezetnek is tagja, ugyanarról a kérdésről többször is kap tájékoztatást Ezért néha úgy tűnik, hogy valamennyi rendezvényen ugyanazokat az. arcokat lehet látni, a lakosság egy jelentős része pedig távolmarad az ülésekről, rendezvényekről. A pártszervezetek töreked­jenek arra. hogy a tömeg­szervezetek és -mozgalmak folytassanak hatásosabb ró* tegpolitikai tevékenységet, igyekezzenek bevonni munká­jukba a politikailag nem vagy kevésbé aktív rétegeket. Tu­datosabban törekedjenek arra, hogy az előadások, rendezvé­nyek a lakosság egyes rétegeit érintő és érdeklő kérdésekkel foglalkozzanak. Segítsék őket ebben a pártszervezetek! A z említetteken kívül számos példát sorol­hatnánk még arra, hogy a politikai munka tar­talmának figyelmen kívül ha­gyása milyen formában jele­nik meg. Legyenek ezek bár­milyen látványosak, ha csök­kentik a párt és a tömegek közötti élő kapcsolatot, akkor károsak. A pártszervezetek úgy küzdenek eredményesen a formalizmus, az üresjárat, a bürokratizmus ellen, ha az elérendő politikai célból ki­indulva határozzák meg mun­kamódszerüket, a politikai munka formáját és gyakorisá­gát. M S. hogy a Hazafias Népfront el- nüksége a héten vitatta meg azokat a mozgalmi tennivaló­kat, amelyekkel hozzájárulhat a központi bizottsági, illetve megyei pártbizottsági — me­zőgazdasággal kapcsolatos — határozatok végrehajtásához. A segítségadásnak épp a nép- frontmozgalom sokszínűsége miatt igen sokrétű a lehetősé­ge. A most már javában tartó »Téli esték« sorozat például egyik fontos fóruma a terme­léspolitikai célok megismerte­tésének. A tél — hagyományosan — egyébként is a továbbképzések ideje. A politikai és a szak­munkástanfolyamok mellett egyre sokszínűbbek a kistér- melók segítését szolgáló ren­dezvények. A héten kezdődött az áfész felvásárlóinak tovább­képzése, s a két-két napos ok­tatásba ezúttal bekapcsolódott a megyei növényvédő állomás is. A felvásárlók felvilágosító szóval sokat tehetnek ugyanis azért, hogy a termelőle a nö­vényegészségügyi előírásoknak I megfelelő és minél több exportképes gyümölcsöt érté­kesítsenek. És a sok közül még egy, ugyancsak exportérdeke­ket is szolgáló előadássorozat: Barcs és Marcali után a héten Tabon gyűltek össze a méhé­szek, hogy tájékozódjanak azokról a fontos méhvédelmi szempontokról, amelyeknek is­merete segíthet a méz terme­lésének növelésében, i lörös Márta EGY NAGYVÁROS ÁRNYÉKÁBAN Erőfelmérő napok Nehéz a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetnek. Különösen nehéz, ha ez a szö­vetkezet alig pár kilométerre van a dinamikusan fejlődő, egyre gazdagabb iparral ren­delkező megyeszékhelytől. Köztudott, hogy az ünnepna­pokat alig ismerő mezőgazda- sági munka sokszor a bérszín­vonalat tekintve sem »ver­senyképes« az ipari munká­val — így foglalhatnánk ösz- sze a nagybajomi gazdaság gondját. S ez azért is fontos, mert a megye gazdaságaiban mindenütt javaban készül egy nehéz év mérlege, illetve az új év terve. E számvetés­kor pedig a közgazdasági helyzet változását is figye­lembe kell venni Az idei zárszámadás előtt fontos az önértékelés is, hogy megnyugtató és követhető tervek készüljenek a most még többnyire »Hogyan to­vább?« címszó alá sorolható kérdésekből — Belső dolgaink vizsgála­takor mindnyájunk számára nyilvánvalóvá vált, hogy le­járt a mennyiségi szemlélet ideje — mondja Horváth László elnök. — A bevétel, az eredmény számtalan apró ösz- szetevő függvénye, s a veze­tőket és a dolgozókat egy­aránt meg kell nyerni az új szemléletnek, hiszen hektá­roktól, literektől és kilóktól függhet egy hosszú év mérle­ge. Egyik fő feladatunk, hogy megkeressük azt a módszert, amellyel kialakítható az új igényeknek megfelelő költ­séggazdálkodás. Meg kell ta­lálnunk azt a módot is, amely­nek révén a vezetőket anya­gilag érdekeltté tudnánk ten­ni a takarékos termelésben. Ez utóbbi elképzelést a gazdaság elnöke az ország- gyűlésen is elmondta, hiszen egy ilyen új rendszer kidol­gozása csak az ország szak- em hereinek együttműködésé­vel képzelhető el. A csak bér- módosításnak látszó javaslat igen fontos számunkra, hi­szen csak így érhetik el — hosszabb távon —, hogy a jól képzett munkás ottmaradjon, s tehetségéhez méltó erőfe­szítéssel dolgozzon a közös eredményekért. — Megpróbáljuk a szakmai érdekeltséget fokozni. Évente 3—4 dolgozót továbbképzésre küldünk, s a téli holtidény­ben is igyekszünk foglalko­zást biztosítani mindenki számára. Szükségünk van a képzett munkaerőkre, s azt is tudjuk, hogy bár korlátozot­tak a lehetőségeink, verse­nyeznünk kell Nem vitás: az a traktoros, aki a korszerű nagygépeken, hangszigetelt, légkondicionált, esetleg rádióval fölszerelt fül­kében dolgozik — és tisztes keresetet ér el —, nem vágyik egy ipari üzembe, már csak azért sem, mert legszűkebb környezetében az átlagos üze­mi színvonalnál lényegesen magasabbat talál Az állatte­nyésztésre ugyanez aligha mondható el Sem másutt, sem Nagybajomban. — Viszonylag kis költséggel létesítettük az állattartó-tele­peinket, s így aránylag jól gépesíthettük őkel Csökkent tehát a fizikai munka, de ez nálunk a minimum, hiszen a város már említett elszívó ha­tása itt érvényesül a legjob­ban. Végülis az állattenyész­tésben vasárnap, ünnepnap egyaránt dolgozni kell ugyan­akkor neküijfc nincsenek meg az iparéhoz hasonló bérfizeté­si lehetőségeink. — Mi a megoldás hosszabb és rövideb b távon? — Hosszabb távon az állat- tenyésztést is versenyképessé kell tenni, de ez már megint túlmutat egy-egy gazdaság határain. Számunkra legin­kább a munkások továbbkép­zése, illetve a telepeken vég­zett munka további könnyíté­se a járható úl A kérdés azonban ennél tá- gabb köröket is ériht, például az utánpótlást, hiszen tíz év múlva is szükség lesz jól kép­zett szakmunkásokra. A ter­melőszövetkezet a község ál­talános iskolájában a szep­temberi tanévkezdéskor gé- pészBzakkört szervezett, s jö­vőre állattenyésztő-szakkört is szeretnének indítani. Talán a munka vonzó oldalának idejekorán történő ismertetése javít majd a szorító gondo­kon. — Ez a sajátos helyzet erő­sen hat a mostani munkákra, a zárszámadás előkészítésére, illetve a jövő évi terv .kiala­kítására — mondta az'elnök. — Az állattenyésztés jövedel­mezővé tételét a növényter­mesztésnél kell kezdeni, ám­bár nálunk, itt nincsenek ko­moly kívánnivalók. A tovább­lépéshez jobb minőségű és olcsóbb tömegtakarmány kell. Az embert azonban soha nem lehet kihagyni a számításból mert ehhez már nem elég, hogy ki-ki rendben elvégezze a maga munkáját, figyelni kell a másik gondjaira, ba­jaira is. — Ha a traktoros végzett az őszi vagy tavaszi munká­val, felszántotta,, bevetette a kijelölt területet, tulajdonkép­pen elégedett lehet. Pedig nem biztos, hogy az elvetett magból kifogástalan növény fejlődik; lehet hiba a vetés­ben, lehet az előkészítésben, a műtrágyázásbein, és másutt is. Ezért szeretnénk bevezetni, hogy a traktorosok később, amikor munkájuk eredménye szemmel látható, ellenőrizzék: valóban jól dolgoztak-e. A terv már nem tartalmaz­za ezeket az »átfogó« elkép­zeléseket. Ott számok, adatok szerepelnek, s azokból csak a gazdaság ügyeiben járatos szakember tud olvasni Ilye­neket talál ott, hogy abrak­takarmány helyett az állatte­nyésztés olcsó és jó minőségű tömegtakarmányt kap, a bel­ső munkaerő jobb kihasználá­sával, valamint gépesítéssel megoldják a szálastakarmány betakarítását, a minőség tar­tása mellett felülvizsgálják a növénytermesztés hatóanyag­felhasználását, illetve az ener­giafelhasználási Egyszóval: több apró részmódosításra ke­rül sor. Ám a sok kicsi a nagybajomi gazdaságban is sokra megy. Az elnök véle­ménye szerint ezek a ráfor­dításokat kiegyehlítve még mintegy milliós nagyságrend­del növelhetik a gazdaság nyereségét. — Optimista ember vagyok — mondja. — Ügy érzem, a következő évben is elérhető a tavalyi mintegy hétmilliós nyereség. Csak nagyon nagy munkát kell. végeznie a veze­tőknek, és természetesen a szövetkezet minden tagjának. El kell érnünk, hogy a még mindig ható »enyém« szemlé­let helyett egy új fogalom nyerjen létjogosultságot: a »miénk«. Ez valóban mindnyájunk érdeke. B. A. Eskü tétel Nagyatádon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom