Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

I ^OhzbdJt, &zjuditxzlö-úq,! lm októberében szovjet gyártmányú kerékpárt vá­sároltunk, 1500 forintért. Pár hónapi használat után a fogaskerekek nem működtek, a lánc leesett, a gép hasz­nálhatatlanná vált. 1978 augusztusának végén Marcaliba, a kerékpár javító szervizbe szállítottuk. Az első rossz be­nyomás ekkor ért bennünket, a szerelő ugyanis kérdőre vonta férjemet: miért vettünk ilyen kerékpárt és miért egy hónappal a jótállás lejárta előtt vittük javítani. Szeptemberben és októberban minden hétfőn érdek­lődtünk, de a gép nem akart elkészülni. Férjem akkor rááldozott egy szabad szombatot, s jelenlétében szétszed­ték a kerékpárt. A szerelő közölte, hogy »gyári hibás«. (Tehát két hónapig hozzá sem nyúlt.) Tettek rá másik kereket, de az nem volt megfelelő. A férjem többször leereste a vezetőt, de találkozásuk nem várt meglepetést okozott: az kitessékelte öt, úgy, hogy még a panaszkönyvet is elfelejtette elkérni Már január van, lejárt a jótállási, sőt a türelmi idő is. Az incidens óta nem jártunk a _ szervizben, így se pénz, se kerékpár. Mivel a munkába járás, bevásárlás fö eszköze nálunk ez a jármű, kérjük az illetékesek szíves segítségét. Tisztelettel: gantet* Jlajaiat Tapsony, Kosauth u. 41. Tisztelt Szerkesztőség! Beszélünk környezetünk védelmének a fontosságáról, és pusztítjuk környezetünket. Nagyatádon a Koch Róbert utcában az ötéves gömbakácok és a tízéves hársak alatt jelölték ki a gázvezeték-építés helyét. Bementem a ta­nács műszaki osztályára, kérve, hogy legalább a fiatal, szép gömbakácolcat földlabdával emeljék ki, így más-utt elültetve meg lehetne őket menteni. Január 19-én ennek ellenére, sajnos, két gömbakácot már kipusztítottak. Sa­játos ellentmondás, hogy két nappal korábban népes kertbarátieörünknek éppen környezetünk védelméről tar­tott előadást dr. Koncz Gábor főorvos. A gömbakácok kipusztítása nem csupán nekem fáj. Nem lehetne megmenteni őket? Tisztelettel: Oiagnár Qánei Nagyatád, Bereg&zásai u. 1. Tisztelt Szerkesztőség! Szölöskislakon már hetek óta nincs utcai közvilágí­tás. Az amúgy is sikos úton sötétedés után nem tanácsos közlekedni, mert nagy a balesetveszély. Az illetékesek mielőbbi intézkedését kérem. Tisztelettel: 3/f. rSp, kker- lOr Szólős-kisLak, Rákóczi u. «. XXXV. évfolyam, 21. szára. Péntek, 1979. január 26. Megfilmesítik a Szovjet­unióban Csingiz Ajtmatov kis­regényét, amely magj'arul is megjelent. A Kirgiz- és a Lenfilm-stúdióban Samsijev rendezi a művet, aki koráb­ban már az író Dzsamila sze­relme és Fehér hajó című műveit szintén filmszalagn vitte. Az új alkotás arról szól hogy a háború milyen tragé­diát jelentett a kirgiz gyere­kek számára, pedig az ágyú­lövések hangja el sem jutott a fülükig. A főhős, Szultanma- rat, tizenéves iskolásfiú; az ő felnőtté érését ábrázolta a ne­ves kirgiz író. A halállal vég­ződő történet főszerepét egy tizenhat éves fiú, Emii Boron- csijev formálja meg. Szovjet—lengyel—bolgár ko- I produkciós film létrejöttéről is kaptunk hírt. A Savoy el­rablását a kalandosság jel­lemzi. Egy tizennégy éves len­gyel fiú és egy szovjet kis- - lány repülőgép-eltérítés kö- . vetkeztében Dél-Amerikába kerül *— ez az alaphelyzet. A j filmet Venyictmin Dorman rendezi, a szereplőgárda több , nemzetiségű. A Nagibin elbeszéléséből készült Idegen című alkotási | már be is mutatták a Szov­jetunióban. A film két testi­lelki jóbarátról szól — Sreciel j rendezte —, akit szembeállít egyikük új házassága ás a fél­tékenység. Négyszáz tonna kézimunkafonal Színt és szálfinomságot te­kintve a kézimunkafonalak számtalan változata készül a pamutfonóipar újpesti és nagyatádi gyárában. Munkásosziály- munkásmozgalom - hazaiisag Két kiadó közös könyve Tavaly október 19-én és 20-án kilencedik alkalommal rendeztek a szocialista haza- fiságról tanácskozást Egerben. Különösen érdekes téma ke­rült napirendre Vass Henrik­nek, az MSZMP Párttörténetj Intézete igazgatójának előadá­sában .»Munkásosztály — munkásmozgalom — hazafi- ság« címmel. A bevezető elő­adás a nemzeti történelem és a munkásmozgalom-történél viszonyát, kölcsönhatását vizs­gálta, azt, hogy hogyan képez ez szerves egységet legűjabb- kori történelmünkben. Érde­kes. tanulságos a téma. ami! bizonyít az a tarta’mas vita is. amelynek során írók, új­ságírók, történészek, levéltár- és múzeumigazgatók, pedagó­gusok fejtették ki véleményü­ket Az egri tanácskozás anyaga most könyv alakban is meg­jelent. Két kiadó, a Zrínyi Katonai Kiadó és a Kossuth Könyvkiadó összefogását di­cséri, hogy ez a fontos anyag ilyen gyorsan nyomdába ke­rült és elkészült. Megvásárol­ható a Kossuth Könyvkiadó­nál. fl KGST jelentősége és jövője A Fáklya 1979. január 21-én | megjelent 2. száma riportok, I elemzések, publicisztikai írá­sok egész sorát közli abból az alkalomból, hogy harmincesz- tehdös a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa. A tema­tikus összeállítás élén tények ] és adatok szerepelnek a KGST | munkájáról, ezt pedig egy in- | terjú követi, amelyben Nyiko­így egyszerűbb? A telefonon elmondott pa­nasz közérdekű. A szó szoros értelmében, hiszen több csa­ládot érint: Kaposváron a Losonc közben lakókat. Arról van szó, hogy a Kisfaludy ut­ca 27. számú házhoz még a múlt év őszén lerakták a szennyvízvezetékeket, a föld­halmazt azonban senki nem takarította el. Olvadáskor a sár ráfolyik a járdára, és a Losonc köziek kénytelenek ezt taposni, nap nap után. Gondjukat a városi tanács­nak is bejelentették — a jár­da ugyanis közterület —, ez azonban mit sem segített. El kellene takarítani a jár­dáról a sarat — ez természe­tes. És az is, hogy ez kinek a feladata. A panasz hallatán eszembe jutott az az öreg né­ni, akit a minap láttam: gör­nyedve söpörte a járdáról a szénport — nem azért, mert erre a hulladékra is szüksé­ge volt, hanem hogy tiszta legyen az út a háza előtt. S tette ezt anélkül, hogy bárki sürgette volna ... Ha már a Losonc közben nem ez tör­tént, szólhattak volna a la­kóknak: takarítsák el a föl­det. De hát rossz néven veszi valaki a noszogatást? Haragot meg, ugye, senki nem akar .. így aztán maradt a sár a járdán. Azaz: valaki fölvette a telefonkagylót és tárcsázta a szerkesztőség számát. Mert ha az újság figyelmezteti az illetőt, a foganatja is valószí­nűbb ... Teljesítjük a panaszos ké­rését, de hozzátesszük: az egyszerűbb megoldás mégis csak az lett volna, ha ők ko­pogtatnak be a jelzett portá­ra. Miután eldöntötték, mit vállalnak szívesebben: a sér­tődést vagy a sártaposást. U. F. laj Faggyejev, a KGST tit­kára részletekbe menő pontos­sággal válaszol izgalmas köz­gazdasági kérdésekre, imponá­ló eredmények bemutatásával világítja meg a szervezet je­lentőségét és vázolja a közős munka jövőjét. Külön írások foglalkoznak j Magyarországnak a KGST- | ben betöltött szerepével, az - Uszty-Ilimszkben dolgozó ma­I gyar brigád munkájával, a csopi és a záhonyi vasutasok barátságával, sőt még a diá­kok kapcsolataival is. Ez utób­bi képes riport, amely Lvov­ban tanuló magyar egyete­mistákról szól. Színes fotókkal illusztrált, terjedelmes riport mutatja be a Komi ASZSZK életét. Eldar Rjazanovval, a sike­res filmvígjátékok közkedvelt rendezőjével ismertet meg egy írás, amelyet filmjeiből vett képek illusztrálnak. Szovjet aranyművesek és ék­szerészek csodálatos munkáit mutatja be a lap színes ké­pek és riport segítségével. Ha­gyományosan Fáklya-fotóval, orosz nyelvleckével, filmis­mertetővel, rejtvénnyel, vala­mint a Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza programismer­tetőjével zárul e szám. Nem hiánycikk már a kézi­munkafonal: termelését a Pa- mutnyomó-ipari Vállalat oly mértékben fokozta, hogy az idén várhatóan elérheti a 400 tonnát is. Így még a legkere­settebb hímzőfonalakból — Periéből, Gyöngy fonalból és Mátrából — is jut elég az üz­letekbe. Előfordulhat persze, hogy egy-egy színárnyalatból vagy minőségből időszakon­ként még itt-ott kevesebbet kínálnak, de az egészében megnyugtatónak ígérkező el­látás nem csekély eredmény. A kézimunkázás rövid idő alatt széles körben fölvirág­zott hobbyja egy-két évvel ez­előtt még nagy gondot oko­zott a fonalellátóknak. Pamut­ból és múselyemből készülő hímző- és horgolófonalak gyártásával hazánkban ugyan­is csak a Pamutfonó-ipari Vállalat foglalkozik, így az erőteljes kereslet arra kész­tette az egyetlen termelőt, hogy 1978-ban — 1977-hez ké­pest — szokatlanul nagymér­tékben, 85—90 százalékkal nö­velje az ilyenfajta kézimun­kafonalak termelését. Az idén készülő kézimunka- fonal-mennyíség jelentékeny részét a népművészeti szö­vetkezetekben használják föl. A leggazdagabb színválaszté­kot a matyóföldíek kérik. Konyhán Yért Növeld az adagot! Megjöttek az ellenőrök. (Kiss Ernő r*jza) Majolika festők műhelye A Finomkerámia-ipari Művek Alföldi Porcclátigyárának hódmezővásárhelyi majolikagyára munkaigényes díszműárut — tálakat, vázákat, tányérokat — készít, nagy részét ex­portra. Képünkön: A festőműhely. Tizenhárom év emberölésért ítélet a Tefner-ügyben Emberölés bűntette miatt került a 30 éves Tefner Zol­tán teleki alkalmi munkás a vádlottak padjára. A bíróság előtt kiderült: a fiatalember- j tői sokan féltek Telekiben, j Tefner — különösen, ha ivót'. ! — rendkívül agresszív, durva természetű volt. Ilyenkor a családját sem kímélte. Egy ízben -forrasztópákával égette meg a feleségét, máskor szé­ket vágott hozzá — úgy, hogy az asszonynak eltört a keze. Az asszony azonban nem mert orvoshoz menni sérülésével, mivel félt Tefner bosszújától. A falubelieknek sem voh nyugta az izgága férfitól. Egy alkalommal az Italboltban e-*" náLa jóval idősebb férfit ütött le, máskor egy asszonyt tá­madott meg bosszúból, mivel az lopás miatt följelentést tett, és a gyanú Tefnerre terelő­dött. A súlyos bűncselekmény no­vember 12-én délelőtt tör­tént. Tefner aznap jócskán ivott. Délelőtt az utcán talál­kozott egyik 75 évts szom- i szedj ával, aki közölte, hogy a tyúkjait Tefner kutyája szét­tépte, s kérte, kösse meg a kutyát Az ittas férfi durván válaszolt, majd ellökte az öregembert. Ekkor ért oda az idős ember unokájának a férje. Tefner őt is fellökte, majd — miután az öreg öl részeg disznónak nevezte — hazarohant a baltájáért. A másik két férfi is hazament, és bezárta a ház kapuját. Ám jött Tefner, a kaput betaszí­totta, és az udvaron álló öreg­embert egyetlen hatalmak bal­tacsapással letentette. Az ütés halálos volt. A Kaposvári Megyei Bíró­ság dr. Márton Géza tanácsa hirdetett ítéletet az ügyben Teínert súlyos tesü sértés és emberölés bűntette miatt 13 évi — szigorított börtönben letöltendő — szabadságvesz­tésre ítélte, és 10 évre eltil­totta a közügyek gyakorlásá­tól Elrendelte kény&zerelvo- nó-kezelését is. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért föllebbe- zetl SOKOIi Magyarázat — Mit mondott az or­vos? — kérdezte a férj a hazatérő feleséget. — A-zt mondta, hogy valami baj van az anyag­cserémmel. Tehát értsd meg, hogy mindenáron meg kell vennem az új ruhaanyagot. •. Bíróságon Az isztambuli bíróság előtt így védekezik a vád­lott: — Az áldozataimat ki­zárólag nappal támadtam meg, mert éjjel féltem volna az elrabolt pénzzel járkálni. Nátha ellen — Doktor úr, mi a leg­jobb gyógyszer nátha el­len? — Nehéz tanácsot adni. Annyit elmondhatok, hogy mindazon szerek közűi, amelyek nem segítenek, a konyak a legkellemesebb.. Jóska tragédiája — Hallottál már Jóska tragédiájáról? — Nem. Mi történt ve­le? — Megszökött vele az én feleségem! Biztosra ment — Azt teljesen megér­tem. hogy a pénztáros el­szökött az elsikkasztott pénzzel, azt viszont egyál­talán nem, hogy miért vit­te magával az igazgató feleségét is ... — Mert biztos akart lenni benne, hogy az igazgató nem fogja őt ke­resni­Egyáltalán .. — Nincsenek nehézsé­geik a normán felüli készletekkel ? — kérdezi a riporter a gépipari válla­lat igazgatóját. — Egyáltalán , .. Ná­lunk ugyanis eleget lop­nak. Orvosnál — Doktor űr itt fáj. •. — Hol? — Itt lent... — Biztosan megfázott, gyulladás. Mosakodjék minden este langyos ka­millateában. — És hány cukrot te­gyek a kamillateába, dok­tor úr? Smsggi Héflhp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JAVOBI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinea Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár, PL 3JL 740L Telefon: 11-510, I1-51L 11-513. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinea Sándor u, 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 3L. 7401. Telefon: 11-51«, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkezbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj február 1-től egy hónapra 30 Ft, negyedévre SO Ft, egy évre 3«0 Ft. index: 25 067 ISSN 0133—060« Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári (izemé­ben. Kaposvár, Május 1. u. iOL Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrztink meg ée oem küldünk vissza. Korai darvak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom