Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

Nem jobban—másként! A mezőgazdasági vezetők gödöllői országos tanácskozá­sán hangzott el: a mezőgaz­dasági termelésben sok min­dent nem jobban kell csinál­ni mint korábban, hanem merőben másként! Ez a köve­telmény sok egyéb mellett vo­natkozik a növényvédelmi, agrokémiai tennivalókra is. Szili Mátéval, a megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatójával arról beszélgettünk, hogy milyen tapasztalatok indokolják a növényvédelmi, tápanyag-gaz­dálkodási munka minőségi változtatását. — Országos átlagban — mondta Szili Máté — a nö­vénytermelés közvetlen ter­melési költségeinek 18—19 százalékát teszi ki a növény­védő szer ára. A műtrágyával együtt ez az arány meghalad­ja az ötvenöt (!) százalékot. Somogybán átlagosan egy üzem évente öt és fél, hat­millió forint értékű növény­védő szert és műtrágyát hasz­nál feL Könnyen kiszámítha­tó, hogy a szakszerűtlenség­ből következő egy-két száza­lékos pazarlás is már százez­res veszteségeket okoz■ Akkor, amikor minden fillér ráfordí­tást, illetve annak hasznosu­lását fontolóra kell venni, megengedhetetlen az a gon­datlanság, amelynek tanúi le­hetünk ezen területen. — Mit ért ez alatt? — Az annyira jellemző mennyiségi szemléletet reví­zió alá kell venni. Nem fel­tétlenül fontos például a ta- lajfertőtlenítéss kivált ha nem ismerik a talajban élő kár­tevőket. Megyénkben két szél­sőséges gyakorlat is található. Az egyik a kemizálás elha­nyagolása — ez a ritkább, a másik pedig a fölöslegesen túlbiztosított kemizálás — ez a gyakoribb. Én úgy mon­dom, hogy előzetes mérlege­lés és elemzés nélkül a szak­' értelmet kémiai anyaggal pó­tolni kényelmes ugyan, de rendkívül költséges és veszé­lyes. — Nincs mhutcn üzemben felelőt gazdája ennek a terü­letnek? — Sajnos megyénk tizen­négy gazdaságában a mai napig nincs önálló növényvé­dői. Ezzel szemben hadd em­lítsem meg, hogy a napokban fölkeresett egy Keszthelyen most végző növényvédelmi üzemmérnök. Állás után ér­deklődött, és elpanaszolta, 'hogy több társával együtt nagy gondban vannak, mert a gazdaságok meglehetősen kevés pályázatot írnak ki. — Miért tartja lényeges­nek, hogy felelős irányítója legyen ennek a területnek va­lamennyi nagyüzemben? — Az okszerű és szakszerű növényvédelem előfeltétele a táblákra részletezett növény- védelmi terv, amely a pontos adatfelvételezésen alapul, és technológiai tervet is tartal­maz- A növényvédő szerek,, műtrágyák jelentős része im­portból származik, és a devi­za csökkentésére irányuló nép- gazdasági törekvés érinti a növényvédő szereket 1 is. Emiatt, illetve az indokolat­lan pazarlások megszüntetése végett néhány növényvédő szert központi készletgazdál­kodásba vontak. Február ele­jén az Agroker, a növényvé­dő állomás, a rendszergazdák, az integrátorok a növényvé­delmi tervek alapján dönte­nek ezeknek a szerelmek a szétosztásáról. Az elbírálásnál két fő szempontot vesznek fi­gyelembe: az egyik a vizsgá­latokkal, adatokkal alátámasz­tott szakmai indokoltság, a másik a hatékony hasznosulás. — Ezek szerint alapvető üzemi érdek a szakszerű nö­vényvédelmi üzemi terv, il­letve a szerek felhasználásá­nak ellenőrzése. — Igen. És hozzáteszem: az ellenőrzést — a gödöllői ta­nácskozáson elhangzottakkal élve — alapvetően másként kell csinálni. Változtatni kell azon a káros gyakorlaton, hogy a növényvédelmet, a műtrágyázást a munka befe­jezése után nem minősítik. Egy-egy tábla növényállomá­nya olykor elképesztően gon­datlan munkáról tanúskodik. A helyzet javítása érdekében felül kellene bírálni a felada­tokat elvégzők bérezési rend­szerét, s a mennyiségi telje­sítmények mellen sokkal job­ban érdekeltté kellene termi g traktorost a minőségi előírá­sok betartásában- A belső üzemi ellenőrzés mellett mi is fokozott gondot fordítunk a hatósági ellenőrzésekre. Mi­nőségi változásra van szük­ség a kemizálási munkáknál. Ügy vélem, ezekről a kérdé­sekről a termelésirányítókkal eleget beszéltünk már — most a következetesen végrehajtott tetteken a sor — mondta be­fejezésül Szili Máté. V. M. Egységes nyilvántartás Térkép készül az ingatlanokról Tovább csökken a szántóterület MAI KOMMENTÁRUNK EBtékozoit energia Régi gyakorlat, hogy egy- egy megyei intézmény, hivatal vezetője a megyei népi ellen­őrzési bizottságot tájékoztatja az intézmény tevékenységéről, számot ad arról, hogyan ol­dották meg a nagyobb felada­tokat. A tegnapi megyei NEB- ülésre dr. Mohar László, a megyei földhivatal vezetője készített beszámolót a telek­könyvi munka helyzetéről, a földvédelemmel kapcsolatos tevékenységről. Megyénkben 1973-ban kez­dődött meg az új, egységes ingatlan-nyilvántartás készí­tése. Eddig 186 községben fe­jezték be ezt a munkát, ami — a százalékos arányt te­kintve — egy kis lemaradás! jelent az országos helyzethez képest. Eddig az ingatlanok 08 százalékát vették nyilván­tartásba Somogybán, az or­szágos átlag viszont 71 száza­lék. A lemaradásnak számta­lan oka van: például az, hogy az ingatlanynyilvántartás szerkesztése 1973-ban a Zárt- kertrendezési munkák befeje­zése miatt csupán néhány községben, úgyszólván kísér­leti jelleggel kezdődött meg. Megfelelő nyilvántartási tér­kép alig volt Somogybán. A telekkönyvi adatokat sok he-1 lyütt elavult telekjegyzőköny- vek tartalmazták. A gyakran százévesnél is «idősebb«, ne­hezen olvasható, kevés azo­nosító adatot tartalmazó jegy­zőkönyvek, a bonyolult hely­rajzi számozás, valamint í hiányos telekkönyvi térképek az azonosítást nehezítették. Hiányosak voltak a tulajdon­jog-változásról készített ma­gánokiratok is. Előreláthatóan 1980-ban be­fejeződhet ez a munka. A me­gyei földhivatal részletes, ösz- szehangolt terveket készített az ingatlan-nyilvántartás szer kesztésére, valamint a szük­séges térképek elkészítésére. Az új nyilvántartást az ér­dekeltek megtekinthetik, és másolatot kérhetnek róla Évente átlagban 22 ezer ilyen másolatot adnak ki a földhi­vatalok, és legalább ennyi esetben nyújtanak szóbeli tá jékoztatást. A földhivatal tevékenysége kiterjed a földvédelemre is. Határszemléken ellenőrzik például a földhasznosítási kö­telezettség teljesítését, elszá­moltatják a mezőgazdasági üzemeket. Az is előfordult, hogy magántulajdonban levő, ám a felszólítás ellenére is műveletlenül hagyott földeket a községi tanácsok javaslata alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vettek. Megyénkben tovább csök­ken a szántóterület, ugyanis különböző célokra a szüksé­gesnél nagyobb részeket von­tak ki a mezőgazdasági ter­melésből, s éppen a legjobb minőségű földeket. A kártala­nítási rendszer sem volt meg­felelő. Szerencsére már intéz­kedtek e területek újrahasz­nosítására. A földrendezések és -cserék nagymértékben segítik a nagyüzemek területének he­lyes kialakításét. Az elmúlt három évben a földhivatal 3 állami gazdaság és 11 terme­lőszövetkezet részére 1599 hektáron végzett földrende­zést, 5075 hektárnyi területet j pedig önkéntes földcserével. rendeztek. Télen sem szünetel a mun­ka a megye építkezésein: az emberek — ha nehezebb kö­rülmények között és lassúbb ütemben is — dolgoznak. A munkahelyek többsége ilyen- leor nem a szabad ég alatt van, hamm a belső szerelé­si, szakipari munka,’cat vég­zik. A meleget gyakran er­re a célra készült kályhák ' biztosítják. Ezeknek a ha- tásfolca óvatos minősítés sze­rint sem a legjobb. Magya­rul: sok fűtőanyagot — gázt, tüzelőolajat — égetnek cl, és csak kevés meleget adnak. Szakemberek véleménye sze­rint takarékosan — energiát és költséget kímélve — ak­kor lehet meleget tartani a téli munkahelyeken, ha a hideg beállta elölt elkészül és üzembe helyezik a végle­ges fűtési rendszert. A me­gye építőipari vállalatainak, szőrei kezet eine k fűtő beren­dezéseit — kényszermegol­dásként — heszn&U&k fel a teljesítéshez. Az idén ezek­ből o. kályhákból, hősugár­zókból egy sem maradt rak­táron. A rossz hatásfokkal és drágán melegítő kályhák te­hát teljes üzemben vannak: »eszik« a fűtőanyagot és »csönögtetik« a melegei. Sok mindennek minősíthe­tő ez, de takarékos energia­felhasználásnak aligha. Példát az cnergia-.rzarlás- ra az élet szinte minden te­rületéről phet hozn*. A Sió­foki Gáz- cs Olajszállító Vál­lalatnál mondták el azt, hogy orszáoszerle fényárban úsz­nak éjszakán'gént n. o-vfngn- dó állomások, r-zátadó tele­pek. Az udvaron rnyetlen ember sem dolgozik, de a }ú- genngőzlámpák fénuét a leg­több i'áros megirigyelhetné. Megfelelne czeknek n tele­peknek a gvenoébb 4énn, a kettősebb energiát fogyasztó villanykörte is. Egyetlen he­lyen nem jelentős a megía- Izaritás, de ha mindenütt a célnak megfelelő világítást szerelnének föl. már számot­tevő a különbség. , Az energia talcarékos fel­használásáról. sokat beszé­lünk mostanában, annak el­lenére, hogy a jelenlegi igé­nyeket biztonsággal ki lehet elégíteni. Az igény növeke­désének üteme azonban jó­val erőteljesebb, mint ahogy a kielégítésének feltételeit meg lehet teremteni. Az energia ma is drága: értéke — éppen a fogyasztás növe­kedésével párhuzamosan — tovább emelkedik. Ezért ma sem mindegy, hogy mit és ■mennyit használunk fel a termeléshez, a világításhoz és a fűtéshez. A következő idő­szakban még inkább fontos lesz ez. Ezért keli a felhasználók­nak gondolkodniuk azon, mi­ként lehet csökkenteni a faj­lagos felhasználást; tehát kevesebb energiával ugyan­annyi terméket előállítani, vagy ugyanannyi energiával többet. Elérni ezt a célt nem le­het ötletszerű intézkedések­kel. A kormány a gazdasági szabályozás eszközeivel arra ösztönöz, hogy számoljanak és keressék meg a leginlcább megfelelő — és az adott kö­rülmények között legolcsóbb — energiát, Átmeneti ered­ményt. hozhat, ha figyelnek arra. hogy ne maradjon égve a villanv. időben lekapcsol­ják a fűtést az irodában vagy a műhelyekben. Ennél töb­bet jelent, ha megkeresik a célnak megfelelő legolcsóbb világítótesteket, fűtési rend­szert, és azt szerekk fel. Igazán csak ez lehet gaz­daságos. Dr. K. I. Zsugorfólia Böhönjén Négyszázezer forint ösztönzésre Számítógép mondta meg: mikor induljon a járat Vasárnaptól új autóbusz-menetrend Kaposváron A 13. sz. Volán egy évig tartó előkészület után megvál­toztatja Kaposváron az autó­buszok menetrendjét. Vasár­naptól több vopalon sűrítik a járatokat. Az egyes busz pél­dául 15 óra és 16 óra között tízpercenként megy. A hár­mas csúcsidőben fél óra he­lyett negyedóránként, a né­gyes nyolc helyett halpercen­ként közlekedik. A hetes csúcsforgalom idején az ed­digi negyedóra helyett tízper­cenként, máskor pedig a fél­óra helyett húszpercenként jár. A Kinizsi lakótelepről c-súcsidőben a tizenegyes nem negyedóránként, hanem tíz­percenként vehető igénybe, és sűrűbben jár a tizenkettes is. Változik az indítóállomások némelyike. A hatos és a ki­lences ezentúl a Budai Nagy Antal utcából . indul. A ti­zenkettes ismét visszakerül a Zalka Máté utcába, a vasút­állomás elé. Az eddig a Zal­ka Máté utcából indult többi autóbusz indítóhelye ugyanott marad, csak egy kicsivel előbbre hozzák. Az egyes, a kettes, a hármas, a négyes, az ötös, valamint a tizenegyes autóbusz pedig továbbra is ar­ról a helyről indul, ahonnan korábban. Az utolsó öt évben Kapos­váron is alaposan megváltoz­tak az utazási szokások. Egy­re többen — nemcsak a mun­kába indulók — szeretnék igénybe venni a helyi járato­kat. Az úgynevezett holt idő- I ben is sokan — nyugdíjasok, diákok — utaznak. Legutóbb 1977. április 5-én volt Kapos­váron menetrend-módosítás. Ez elsősorban az ipartelepek lépcsőzetes munkakezdéséhez igazodott, és csak Időleges megoldást hozott, hiszen alig csökkent a járművek zsúfolt­sága. A megnövekedett uta­zási igényeknek nem lehet úgy megfelelni, hogy egyre több autóbuszt állítanak for­galomba. A megoldás az. hogy a meglevőket igyekeznek job­ban kihasználni. Erre gondol­tak a 13. sz. Volánnál, ami­kor a városi közlekedés ada­tait számítógépbe tápláltatták. Korábban a kocsifordulókat, a sofőrök munkaidejét kézzel számolták, nehezen egyeztet­ték. A számítógép gazdaságo­sabb, ésszerűbb beosztást ja­vasolt. Segítségével és eggyel több autóbusz forgalomba ál­lításával az eddigi 1060 he­lyett 1300 járatot indíthatnak Kaposváron. A városban ed­dig naponta 4828 kilométert tettek meg az autóbuszok, ezentúl 5659 kilométert jár­nak. Kocsinként naponta te­hát több mint húsz kilométer a nyereség. Figyelemmel kell lenni az autóbuszsoíőrök egészségére, pihenésére is. Éppen ezért ügyelnek arra, hogy a mun­kaidőnek csak hetvenöt szá­zalékát töltsék a forgalomban. A kézzel számított fordák alapján a gépkocsivezetők a munkaidejük felét töltötték vezetéssel. Az új rendszer szerint hatvanöt százalékos a terhelésük. Mindez több fe­gyelmet, odaadóbb munkát igényel tőlük. Fölkészítésük fokozatosan történik. A múlt héten például már a számító­gépen használt csíkos lapokon kapták meg beosztásukat, hogy az új rendszer beveze­téséig megszokják a megvál­tozott formát. Ahhoz, hogy az utasok is tájékozódjanak, a régi piros helyett új, sárga színű me­netrendet adnak ki. Az elő­vételi pénztárnál megvásárol­hatók, és vasárnap a vasútál­lomással szemközti Volán­pénztárban is árusítják már. Az év eleji indulásról kér­deztük Tamás Lászlót, a bö- hönyei termelőszövetkezet or­sóüzemének a vezetőjét, — Jónak mondhatjuk a kezdést. Volt elegendő cs jó minőségű anyag, a munkaerő is rendelkezésünkre állt. Ed­dig 108 százalékra teljesítet- tÜK az előirányzatot. Tavalyi tervüket 103,5 szá­zalékra teljesítették, 4067 ton­na fonalat dolgoztak fel. Kü­lönösen jól sikerült a nyers- cérna-feldolgozás: ebben 129 százalékot értek el. Decemberben kezdték üze­mük és az elhanyagolt szo­ciális helyiségek korszerűsí­tését. E munkával hamarosan végeznek. A napokban egy zsugorfó­lia készítésére alkalmas ke­mencét állítottak föl. Ennek alkalmazása gyorsítja a cso­magolást, , és jelentősen csök­kenti költségeiket: 15 tonna fonalat másfél óra alatt cso­magolnak be, az eddiginél kevesebb munkaerővel. Nyolc szocialista brigád dolgozik az üzemben, vala­mennyi patronálja az általá­nos iskola egy-egy osztályát. A brigádvezetók és az osztály- főnökük eddig nemigen is­merték egymást, a brigádok főleg a tanulókkal találkoz­tak. Most meghívták az osz- 1 tályfőnököket az üzembe, ahol közösen tanácskoztak az együttműködés javításáról. A pedagógusok egyúttal megis­merkedtek a brigádok mun­kájával és az üzem életével is. Megállapodtak abban: a szocialista brigádok szabad szombatjukon kommunista műszakot tartanak, s kerese­tüket könyvek vásárlására, a tanulók kirándulására ajánl­ják föl. A múlt szombaton a cérná- 7.6 üzemrész C műszakjának Szita Jánosné vezette Szabad­ság brigádja tartotta meg el­sőnek ezt a kommunista mű­szakot, s ebben részt vettek a brigádon kívüliek is. Feb­ruár végéig valamennyi bri­gád teljesíti e vállalását. A közös tanácskozáson az orsózóüzem szocialista brigád­jai javasolták az iskola veze­tőinek: induljon verseny a legjobb osztály és a legjobb tanuló, címért. A brigádok az iskolaévet záró ünnepségen megjutalmazzák a nyertese­ket. A gyerekeket meghívják a brigádgyűlésekre, ők pedig elmennek az úttörők rendez­vényeire, azonkívül közös ki­rándulásokat és más összejö­veteleket is tartanak. A pe­dagógusok a szocialista bri­gádoknak politikai vitakörö­ket vezetnek időszerű kérdé­sekről. Az idén elsősorban a mi­nőség és a fegyelem javítását I űzték célul az orsózóüzemben. Kidolgoztak egy ösztönző pre­mizálási rendszert, amelyet most vezetnek be. Erre a cél­ra 400 ezer forintot biztosíta­nak. Azok kaphatnak ebből, akik a kötelező óraszámot le­dolgozták. s teljesítik a minő­ségi követelményeket. Sz. I*

Next

/
Oldalképek
Tartalom