Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

I Több a tol, de nem mindenütt 133 DICSŐ NAP Lépés előre és hátra Elkészült g termelőszö­vetkezetek tavalyi tejtermelé­sének értékelése. Eszerint a megye gazdaságainak tejter­melése 1978-ban 8 és fél szá­zalékkal nőtt, és egy tehénre számítva elérte a 2664 litert. A felvásárlás 6,3 százalékkal növekedett. A korábbinál mérsékeltebb ütemű ugyan a növekedés, ám mégsem rossz eredmény. Túlságosan sok azonban benne a ►►rekord«. Kiemelkedően gyors fejlődés és jelentős .visszaesések össze­ge ez az átlagszám. Van, ahol egyetlen év alatt majd 1000 literrel nőtt a tej­termelés átlaga, máshol több mint 500 literrel csökkent. Ekkora szóródást az eltérő adottságok sem indokolnak. Egy-két helyen a hasznosítási irány módosítása is közreját­szott a megtorpanásban, csak­hogy ez sem magyarázat a «negatív csúcsok« többségére. Különösen érthetetlen a visz- szaesés azokban a hagyomá­nyos tejtermelő gazdaságok­ban, melyekben az adottsá­gok és a korábban kivívott hírnév is a tejtermelés to­vábbfejlesztését indokolná. A legkedvezőbb változás a barcsi járásban történt, épp ott, ahol két-három éve még keresni kellett a jó példát. Néhány szövetkezet — úgy látszik — ráunt, hogy az utolsók közt említsék. Meg­változott vezetői szemléletre, fegyelmezettebb munkára és jobb takarmanyozásra utal, hogy a tótújjalui tsz egy év alatt 941 literrel növelte egy tehénre jutó termelését, és "így egy csapásra a »középmezőny­höz« zárkózott fel. A barcsi tsz 803 literes nö­vekedését különösen értékes­sé teszi, hogy majd 3000 li­ter volt a kiindulási alap. Szót érdemel még a csoko- nyavisontaiak, a rinyaújlakiak vagy a vízváriak szép fejlő­dése. Eredményüknek is kö­szönhető, hogy a. barcsi járás csaknem 3000 literes átlag­eredményt ért el. Ez már or­szágosan sem rossz kép. Szerényebb ütemű fejlődés eredményeként ! 2853 .liter a kaposvári járás átlaga. Itt, is vannak imponáló ugrások — a ráksi tsz például tavalyi re­kordját 409 literrel múlta fö­lül, és 3743 literes eredményt ért el; a jdkói gazdaság 1977- es 2680 literével még »szegény rokonnak« számított, tavalyi 3517 literes átlagával egy csa­pásra élenjáróvá vált; a szent­gáloskéri, a nagyberki és az | igali tsz 500 literen fölüli gyarapodása is dicsérendő ... 1 —, és sajnos elgondolkodtató megtorpanások is. Gölle há- romezer-egynéhány literével hovatovább már csak a kö­zépmezőnybe tartozik. So- mogyszil 37 literes visszaesé­se' ugyancsak szokatlan hír. Magyaratád korábban dicsért lendülete lefékeződött. Félreértés ne essék: »há- romezer-egynéhány« liter nem rossz eredmény, csak­hogy — mint szerencsére sok példa mutatja — ezt a szintet már azok is elérik, akikről szólva még két éve is csak legyintettek a szakvezetők. A gazdasági életben általánossá váló »tanulság«: aki nem tud gyorsítani, lemarad. A marcali járás eredménye »csak« 5,9 százalékkal javult. Hogy így van, nem a marcali tsz-en múlt. ök 3335 literre növelték termelésüket. Vésén is a tej csinál »gazdasági cso­dát«: egy év alatt hat híján 900 litert javultak. A fentebbbi csaic-ban ludas a balatonszentgyörgyi tsz is, amelyik 1396 literével (524 li­tert esett vissza a termelés) utolsó a megyében. A siófoki járásban a ! leg­nagyobb a szóródás. Itt talál­ható a nágocsi gazdaság, mely a legnagyobb fejlődéssel büsz­kélkedhet a megyében (933 li­terrel növelték egy tehénre jutó termelésüket), és itt a látrányi szövetkezet, amelyik a korábbi elfogadható szintről 577 literrel esett vissza. Szólni kell Balatonsza­badi. Szárszó és Törökkoppány biztató változásairól, de 7a- márdi tanulságokat rejtő visz- szaeséséről is. A nagyatádi járás fejlődése csak alig tapintható. 2426 li­teres átlagán jócskán lehet javítani. Ebben a járásban még létezik 2000 liter alatt termelő szaktelep. A lábodi vagy kutasi tsz-éhez hasonló jó példát pedig ugyancsak keresni kell. Réteglemez a bútoriparnak A Pilisvölgyc Tsz solymári fűrész- és furnérüzemében mint­egy másfél millió négyzetméter réteglemezt készítenek évente a hazai bútoriparnak. A képen: Összevarrják a fúr nérlcmezeket. Ismét támadott a tél a hé­ten, ezúttal dél felől: a leg­több hó ugyainiis Barcs kör­nyékén esett. Annyi azonban mindenüvé jutott, hogy jóté­kony takaróval lepje be a fá- zós vetéseket, meiyek sajnos itt-ott már megsínylették a fehér bunda hiányát.' Panaszra egyébként, nem lehetett okunk, hallva a kellemetlen híreket az északi, nyugati megyék időjárásáról. Az utak ugyan mifelénk is síkosak voltak, helyenként kisebb hótorlaszok is nehezítették - a közlekedést, de a forgalom nagyobb zök­kenőik nélkül bonyolódott le Somogybán. Munkahelyekre, iskolákba — bár némi késés­sel — eljutottak a kisebb te­lepülésekről is, és a tervezett rendezvényekét, értekezleteket sem kellett elhalasztani a mostoha időjárás miatt. A tsz-szövétség küldöttköz­gyűlésén is megjelentek a meghívottak, és a »hőmérsék­lethez illően« hideg fejjel, az­az józan megfon tol tságigal te­kintették át a megye közös gazdaságainak termelési gond­jait, tennivalóit. A tudomá­nyos elemzések és az önkriti­kus hozzászólások bizonyítják: nehezen lehetne csupán ob­jektív tényezőkkel indokolni a somogyi tsz-ek lemaradását az országos átlagtól. Ebből következnek a feladatok is: az átgondbltabb, megalapozot­tabb tervező és szervezőmun­ka, a folyamatok pontosan ki­dolgozott mozzanatainak gon­dos és kellő időben történő el­végzése, melyeket azonban mindig kísérniük kell a gaz­dasági számításoknak. Bizonyára sok szó esik ha­sonló termelési, közgazdasági kérdésekről az éves beszámo­ló párttaggy üléseken, melyek a héten kezdődtek meg me­gyénkben. E fontos alapszer­vezeti és összevont értékelő, feladatmeghatározó fórumo­kon azonban természetesen nem állnak meg a ráfordítás, a hatékonyság és, a hasonló fogalmak elemzésénél, hanem próbálják megkeresni azokat- a mozgalmi, politikai ténye­zőket, melyek segíthetnék a gazdasági tervek teljesítését. Az eddig- megtartott taggyűlé­sek tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a tagság kritikus igényességgel vizsgálja: ho­gyan, milyen mértékben érző­dik a pártszervezetek irányí­tó, ellenőrző szerepe, illetve a kommun,isták példaádása, fe­lelősségvállalása. Tegnap a munkásőrség is megkezdte éves tevékenységé­nek értékelését. Tagjai ünnepi egvséggyüléseken tekintik át a múlt év eredményeit, és ha- tároZiZák meg a következő időszak fontosabb tennivalóit. Csütörtökön a Vöröskereszt megyei vezetősége számot adott tavalyi tevékenységéről. Sok minden szóba került itt — hiszen meglehetősen széles e mozgalom működési terüle­te —, a krónikás azonban azt jegyezte föl elsősorban a szá­mos tennivaló közül, hogy » Vöröskereszt jobban segítsen a munkahelyek rendjének, tisztaságának megóvásában, a ■ megfelelő esztétikai körülmé­nyek megteremtésében. Szá­mos üzemben ugyanis lehango­ló igénytelenséggel találkozik a látogató, ami azt mutatja: a munkahelyeik illetékes szervei sokadik tényezőnek tekintik a kellemes környezetet, az üdí­tő díszítő elemek alkalmazá­sát, és ezért maguk a dolgo­zók is vajmi keveset -tesznek.. Tegnap jelentős eseményt ünnepelhettek — persze, min­den csinnadratta nélkül — a Kaposvári Cukorgyárban: be­fejeződött az idei feldolgozási Icampány. Az eredmény ked­vezőbb a tavalyinál, több ré­pát kaptak a termelőktől, és a termés cukortartalma is ma­gasabb. A következő időszak­ban a két éve megkezdett re­konstrukciós munkákat foly­tatják a megye legrégibb gyá­rában, A kulturális élet két esemé­nye is a heti összefoglalóiba kívánkozik még akkor is, ha a részvevők, az érdeklődőik létszáma nem százakkal mér­hető. A Mosdóson élő Csikós Nagy Márton faragó munkái­ból rendezett kiállítás az egyik, melyet Taszáron nyi­tottak meg hétfőn este, illő műsor keretében. A másik Bá­rányt Ferenc költő kaposvári látogatása, ö szerdán este a megyei könyvtárban legkedve­sebb lemezeit mutatta be. Társadalompolitikai vetélkedő szocialista brigádoknak Áprilisban less a megyei döntő Somogy szocialista brigád­jai nagy figyelemmel kísérik a politikai életet, az évfordu­lókat. Ezek ugyanis jó alkal­mat adnak arra, hogy fölele­venítsék az iskolában tanulta­kat, sőt újahb ismereteket szerezzenek, alaposan megis­merjék a magyar és a somo­gyi munkásmozgalom törté­netéti Tavaly a KMP megala­kulása 60. évfordulójának tiszteletére rendezték meg a Hat évtized a párt mutatta úton elnevezésű társadalom­politikai vetélkedőt a somo­gyi üzemek, szövetkezetek brigádjainak nagy érdeklődé­se mellett. Most újabb szép kezdemé­nyezés ad lehetőséget a bri­gádok vetélkedésének. A So- mogvi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói üzemegysé­gének dr. Dohány Jenő szocia­lista brigádja- azt javasolta, hogy a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltása 60. évforduló­jának tiszteletére ismét ren­dezzenek társadalompolitikai vetélkedőt Somogybán. A ma­gyar történelem, a munkás- mozgalom dicső lapjait tölti meg mindaz, ami a 133 nap alatt történt 1919-ben ha­zánkban, Somogy megye kez­deményező történelmi szere­pet játszott a Tanácsköztár-, saság idején. A munkásság követelésének eredményeként 1919. március 10-én — tizen­egy nappal a i Tanácsköztár­saság hivatalos kikiáltása előtt — háromtagú direktó­rium vette át a megye ve­zetését. Az 1919-es magyar proletár­forradalom, amely elsőnek követte az orosz szocialista forradalmat, utat mutatott az 1945 utáni osztályharchoz is. 1919 történelmi hagyatékát győzelemre vittük. A mártír­halált halt Laiinca Sándor, Tóth Lajos, Szálma István, Lewin Samu, Farkas János, dr. Dohány Jenő, Kténusz Já­nosLadi János és a többiek példája, harca, elvhűsége ma is példát ad a fejlett szocia­lista társadalom építőinek a következetes forradalmi tevé­kenységhez. Fontos, hogy a szocialista brigádok alaposan megismerkedjenek a hatvan évvel ezelőtti eseményekkel. A megyei pártbizottság, az SZMT, a . KISZ megyei bi­zottsága, a KISZÖV, a MÉ­SZÖV a csurgói brigád kez­deményezésére felhívással fordult a vállalatok, az üze­mek, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek szocialista és szocialista címért küzdő bri­gádjaihoz. valamint az ifjú­sági brigádokhoz, hogy vegye­nek részt a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása 60. év­fordulójának tiszteletére ren­dezendő 133 dicsó nap elneve­zésű vetélkedőn. A brigádok négytagú csapatokkal nevez­hetnek be, s a vetélkedősoro­zaton a Tanácsköztársaság és a felszabadulás országos és somogyi történetének ismere­téből adnak számot A jelentkező bngádok meg­kapják a felkészüléshez az irodalomjegyzéket. A tervek szerint először mindenhol házi versenyek lesznek. Az ágazati elődöntőket március végére tervezik, a megyei döptőt pedig áprilisban tart­ják meg. A rendező szervek azt vár­iák. hogy a szocialista bri­gádok a. sok ismeretet adó társadalompolitikai vetélke­dősorozaton minél nagyobb számban részt vesznek. A brigádok február 1-ig je­lentkezhetnek. Az ipari válla- lalatok és az intézmények brigádjai az SZMT-hez, az ipari szövetkezeteké a KI- SZÖV-höz, a fogyasztási szö­vetkezeteké a MESZÜV-höz küldjék jelentkezésüket. Fon­tos tudnivaló: a borítékra ír­ják rá és húzzák alá: 133 di­cső ppp. Búcsú a „seregtől” Pitz András szakaszvezető, néphadseregünk kétszeres kiváló katonája néhány nap múlva elköszön a hadsereg­től, azoktól a társaitól, akik­kel hónapokon át szolgált, együtt volt jóban, rosszban. — Több a jó, rossz szinte nem is akad ... Sok szép él­ményem marad a hadsereg­ből ... Itt váltunk őszinte, jó barátokká a nagykorpádi An­dik Sándor őrvezetővel, a harkányi Vonyur Lajos tize­dessel. Egy napon vonultunk be, együtt szerelünk le, s megfogadtuk: barátságunkat a jövőben is, ápoljuk. Elsza­ladt a katonaidő. Szinte mint­ha most lenne, hogy Porga Géza,, a Kaposmérői Építő­ipari Szövetkezet párttitkára ezeket mondta: »Andris, szö­vetkezetünknél lettél ipari ta­nuló, lakatos, itt neveltünk belőled kommunistát... Arra kérünk, teljesítsd becsülettel katonai kötelességeidet. Ezt várja tőled a szövetkezet min­den kommunistája, minden dolgozója... Pitz András szakaszvezető ott folytatja munkáját, ahol 1970-ben elkezdte: lakatos­ként dolgozik majd a szövet­kezetben. Nem kell szégyen­keznie, emelt fővel térhet vissza egykori munkatársai közé. dett, s hónapokon át a sor­katonai szolgálatot teljesítő fiatal szakaszvezető látta el feladatokat, részt vett a" gya­korlatokon,. mint többi társa. Emellett ő is gépkocsit veze­tett, egy tíztonnás száilítójár- müvet, s ugyanúgy végrehaj­totta a kiképzési, szolgálati a parancsnoki teendőket. luk okozott balesetekért fe­lelniük kellett. Kaposfön lakik a szüleivel. Együtt jár majd ezután is munkahelyére, Kaposmérőbe édesapjával, ő ugyanis ács a szövetkezetben, Pitz Andrásnak jó iskola — Két évtizede elmúlt, hogy hivatásos tiszt vagyok, de ke­vés ilyen fegyelmezett, a pa­rancsokat legjobb tudása sze­rint teljesítő katonával talál­koztam. Ez a véleményük azoknak a tiszteknek, tiszthe­lyetteseknek is, akik ismerik Pitz Andrást — fogalmazza meg véleményét Bőröndi Jó­zsef őrnagy, politikai helyet­tes. Kétszer érdemelte ki a Néphadsereg kiváló katonája kitüntetést, s szakaszvezetővé léptették elő. A kiképzési, a katonai, a politikai feladato­kat minden alkalommal kivá­ló eredménnyel teljesítette. A szövetkezetben megaLaldtója. majd titkára lett a KISZ- szervezetnék. Az ifjúsági szer­vezetben végzett munkájával, feladatainak példás teljesíté­sével vált alkalmassá a párt­tagságra. Bevonulásának első napjaiban választották társai az egység KISZ-titkárává, s tasgja lett a KlSZ-bizottság- nak is. Parancsnoka — Papp Fer­dinand zászlós — megbeiege­— Nem volt nehéz megbí­zott parancsnokként tevé­kenykedni. Társaim — több­ségük KISZ-tag — részt vet­tek a szocialista versenyben, hallgattak szavamra. Fegyelmezettségével, pél­damutatásával érdemelte ki, hogy- őt javasolták ülnöknek az egyik katonai bírósági ta­nácsba. Nem volt könnyű a helyzete, amikor vele egyko­rú katonák ügyében kellett dönteniük. — Ülnökként sok embert megismertem. Találkoztam olyanokkal, akik látszólag »kiváló« katonák voltak, ám ez csak a felszínt jelentette. Szerencsére kevesen voltak, akiknek a hadsereg, a kato­nai közösség sem tudott se­gíteni. Persze olyan példák is előfordultak, amikor a gondat­lanság következtében kerül­tek, különben becsülettel szol­gáló katonák a bíróság elé. Sajnáltam okét, ám az álta­volt a hadsereg. Búcsúzóul ezt mondta: — Megtanultam, hogy az ember soha ne legyen elé­gedett önmagával, mindig többet akarjon. Van ugyan • jogosítványom — hivatásos gépjárművezetői tanfolyamot végeztem a Magyar Honvé­delmi Szövetségnél, mégis maradok a lakatosszaíkma mellett., Am a szakmai kép­zettséget már nem tartom ele­gendőnek. Ügy végezhetek eredményesebb munkát laka­tosként is, ha tanulok. Elvég­zem a gépipari szakközépis­kolát, s kérem felvételemet a marxista esti egyetemre, hogy mint kommunista a pártszer­vezetemben hasznosabb mun­kát végezhessek. Szaiai LAstSé P*á! László

Next

/
Oldalképek
Tartalom