Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

f Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége Abigél sírjánál ébredt a szenvedély Beszélgetés Burányi Ferenccel ülést tartott tegnap a Vö­röskereszt megyei vezetősége: számot adott a tavalyi ered­ményekről, a vállalt felada­tok teljesítéséről, illetve meg­fogalmazta az újabb követel­ményeket. Az ülésen részt vett és felszólalt Rostás István, a Magyar Vöröskereszt alelnö­ke. A megyei vezetőség értéke­lését Honfi Istvánná, a me­gyei szervezet titkára egészí­tette ki- A jelentés az V. kongresszus határozatainak nyomán foglalkozott azzal hogy a dokumentumok megis­mertetése érdekében széles körű tevékenység bontakozott ki a megyében. Küiönö/en vonzó programot adott ezt a feladat a fiataloknak. A vö­röskeresztes úttörők százötven csoportban vetélkedtek; Pé­csen, a területi döntőn máso­dik helyezést értek el. Nagy gondot fordított a vezetőség az egészséges életmódra: neve­lés hatékonyabbá tételére. 216 előadást szerveztek, növelték a propagandát a tanácsi társ­községekben, az orvos nélküli ipari üzemekben. De sok más egészségügyi kérdés is fog­lalkoztatja az embereket, s nemcsak egy-egy előadásra kíváncsiak, hanem többen jelentkeztek tanfolyamokra is. Batszázötvenkót tanfolyamot szerveztek, ezeken mintegy ti­zenkilenc ezren vettek részt. Népes hallgatósága volt az el­sőségéi ynvú jtó tanfolyamnak, a szülők iskolájának és a házi betegápoló és -gondozó tanfo­lyamnak. Huszonöt éve kezdődött or­szágosan a tisztasági mozga­lom. Szép eredményei mellett több új gond jelentkezett a munka szervezésében, irányí­tásában. Az új lakótelepek ki­esnek a mozgalom irányítása alól Többet lehet tenni még az üzemek tisztaságáért, rend­jéért 1978-ban ezerötvenhat idős embert gondoztak a vöröske­resztesek Somogybán. Ebben a munkában majdnem csak annyian vettek részt mint ahányan gondozásra szorul­nak. Kevés a jól képzett akti­vista, elsősorban a megye városaiban jelent ez gondot. A fiatalokra, az ifjúsági vöröske­resztesekre ebben a munká­ban is lehetett számítani. A tegnapi vezetőségi ülésen megnyilvánuló lelkesedés, tü­relmetlenség, szenvedélyesség a tenni akarást, a feladatvál­lalást tükrözte. Különösen az alkoholizmus elleni küzdelem ts az egészségnevelés kapott nagyobb teret a vita során. Honfi Istvánmé elmondta, hogy a Balaton-parton a sza­bad strandokon különösen fontos munkát végeznek az elsősegélynyújtók, a szolgálat tagjai. A siófoki járásban ál­talános egészségügyi szolgálat is működik a nyári hónapok­ban. A növekvő idegenforga­lom mellett feladatuk foko­zódni fog. Rostás István, fő­titkár javasolta, hogy a két Balaton-parti megye tömeg­szervezete és az állami egész­ségügyi hálózat közösen dol­gozza ki a természetvédelmi, egészségügyi termivalókat. Somogybán a véradómozga- lom szép eredményeket hozott Hétezer liter volt a terv — többet adtak az önkéntes vér­adók. Kiemelkedő eredményt érték el Siófokon; itt különö­sen indokolt, hogy minél töb­ben vegyék ki részüket az ön­kéntes véradásból, hiszen nya­ranta a kórház sok beteget gyógyít Dr. Kovács János, az országos vezetőség tagja ^eHs- merően szól* Somogy vörös- kereszteseinek a munkájáról, tavalyi eredményeiről. A jövő évi terv kiemelten foglalkozik a cigánylakosság egészségne­velésével. A nemzetközi gyer­mekév programjához kapcso­lódóan nagyobb figyelmet szentelnek a gyermek- és if­júságvédelemre is. Február e-T-én országos tanácskozást tartanak Kaposváron a fiata­lok egészségneveléséről A Vöröskereszt az idén a vér­ad ómozgalom 'további szerve­zettsége érdekében fokozza te­vékenységét Bárányt Ferencet költőként a tévé zenei műsorainak ve­zetőjeként és »zenepublicista- kánt« egyaránt^jól ismeri a magyar közönség, sőt azt is tudjuk, hogy az ismeretter­jesztést ugyancsak szívügyé­nek tekinti. Legutóbb —ked­den — Kaposváron, a megyei könyvtárban mutatta be leg­kedvesebb lemezeit Ebből az alkalomból beszélgettünk vele »hobbijáról«, az operáról és a hanglemezgy ű j tésrőL — ön olasz nyelv és iroda­lom szakon végzett az ELTE bölcsészkarán. Vajon az ope­ra iránti vonzalom volt az »i talomán-< érdeklődés első lépcsőfoka? Vagy egyetemi tanulmányai vezették el az operairodalomhoz? — Az operától jutottam az olasz főid, az olasz szellem iránti vonzalomig, egy vélet­len segítségévet A monori já­rás Nyáregyháza nevű falújá­ban töltöttem gyermekkoro­mat, s egy temetői csavargá­som során felkeltette érdeklő­désemet egy sír, amelyen ez a felirat volt olvasható: Scho~ delné Klein Rozália. En, a suttyó kis falusi kölyök, ter­mészetesen még nem sejthet­tem, hogy a halom alatt Er­kel kedvenc szopránjának, néhány nagy Verdi-szerep el­ső magyarországi alakítójának földi maradványai nyugsza­nak. Kutatni kezdtem, ki vi­selte hajdanában ezt a nevet, s csak jóval később tudtam meg, hogy a múlt század egyik legkiválóbb operaéneke­se, Abigél, a bosszúszomjas királyleány, Odabella, a ki- rálygytikos nemesi hölgy és Elvira, a rablóvezér Emani szerelmese. Fantáziám ettől olyannyira megelevenedett, hogy tizenegy éves koromban, a ceglédi NÉKOSZ-kolIégium növendékeként és kezdő ze­neiskolásként »végérvénye­sen« elhatároztam: opera- komponista leszek. Nyélbe is ütöttem első művemet, A ten­ger című »operát« Bizet mo­dorában. Igaz, nem túlságo­san sok tapasztalattal, hiszen a nyáregyházi kacsaúsztató­nál nagyobb vizet addig soha­sem láttam, mégis levonhat­tam belőle azt a következte­tést, hogy szerencsésebb, ha érzelmeimet és gondolatainál inkább a költészetben igyek­szem közhírré tenni. Persze, operarajongásom megmaradt. Középiskolásként szorgalma­san »faltam« a tálján opera­filmeket, és bifláztam a Ver­di- és Puccini-darabok szö­vegkönyveit. Olasz szakra jó­— Nem. Ilyen a pénzvilág uralkodó joga. Ott örök hábo­rú folyik. Milyen szépen mondta a jogi professzor: »Bellum omnes contra om­nium«. Aki nem tud győzni, ' legyőzöttnek kell lennie. De az idő távlatából nézve a dol­gokat, hálásnak kellene len­nem annak a két csibésznek. — Miért? — Mindenekelőtt a leckéért Másodszor, ha ők valóban be­csületes emberek lettek vol­na, a mai napig csak az a London melletti kis mosodám lenne. Sokat dolgoznék, s ki tudja, hogy megengedhet­ném-e magamnak, hogy ha­zámba utazzak és megvendé­gelhetném-e Szczecinben a lengyel újságírócsiliagot? De az biztos, hogy nem lenne Mercedesem. — De... — elkezdtem, de nem fejeztem be gondolato­mat. Mac A reck azonban meg­értette. mit akartam mondani. — Még egyszer ismétlem, soha nem voltam büntetve, és úgy vélem, soha nem állok mint vádlott bíróság előtt. Nektek itt vízözön előtti fo- galn-iaicA- van tok ' vünHénrfil. adásokon készült »kalózleme­zek« megszerzésében törek­szem. Ebben viszont »ráme­nős« vagyok. Az elmúlt nyá­ron, mielőtt egy küldöttség­gel Itáliába indultam volna, a fiamnak kellett figyelmez­tetnie: ha lőnek a terroris­ták, a hasravágódáskor né a lemezekre, hanem önmagám­ra vigyázzak. Szerencsére szomszédaim réges-régen be­letörődtek erőszakos népmű­velői tevékenységembe, egyi- kük-másikuk talán meg is szerette Franco Corelli és Mjirio del Monaco hangját — Milyen hatást tett az operarajongás az ön költésze­tére? — Közvetlen hatásról nem beszélhetünk, ám a zene sze- retete kétségtelenül beszü- renmkedik a költő lelkének mindlen zugába. A közvetett hatás talán azzal bizonyítható, hogy — az előadók szerint — még a rossz verseim is »dal­lamosak«, könnyen interpre­tálhatók. Csupán egyetlen művem akad, amelyet operai figura — a Hoffmann meséi titokzatos orvosa, ihletett: az Élet és Irodalomban tavaly megjelent Doktor Miracle bal­ladája. — Különös, hogy egy poéta nem szándékozik »kiírni«' magából az opera iránti olthatatlan szenvedélyét... — Arm késik, nem múlik: e »kiírást« én sem mulasztom el. A Népszavában megjelent — és a megjelenő — hangle­mez-publicisztikáimat szeret­ném kötetbe gyűjteni, épülé­sül kezdő és haladó opera­barátoknak. L. A. részt azért Iratkoztam be, mert szerettem volna végre meg­tudni, , mit is kántáltam éve­ken át a ceglédi .kollégium­ban. Első »direkt« operaélmé­nyeimet egy pesti barátom­nak köszönhetem: ő ráncigáit először magával az Operaház­ba Az egyetemen, s később, külföldi utazásaim során már megfelelő alapműveltség bir­tokában »csemegézhettem«. Többször megfordultam a mi­lánói Scalában, a római ope­rában, a párizsi Opera Comi- que-ban. — ön világhírű művészek egész sorával készített inter­jút a televízióban. Kire emlék­szik legszívesebben közülük? — Jelena Obrazcovára, Hel­ga Derneschre, Kari Ridder- buschra, s mindenekelőtt Ni­colai Geddára. Elképesztett ennek a fantasztikusan nagy énekesnek a szerénysége, póz- talansága. a »világsztár-nyaf- kaság« hiánya. De — büszkén mondhatom — barátom is álcád az itáliai opetászfapád csillagai közt. Bruno Prevedl- vel jó tíz esztendeje, a Ma­gyar Ifjúság és az Ifjúsági Magazin munkatársaként be­szélgettem először. Akkor jó­kora »gombóc« keletkezett a torkomon a nagy olasz tenor látásától — azóta azonban kedves pajtásóm... — ön az ország egyik leg­gazdagabb hanglemez- és kazettagyűjteményének tu­lajdonosa. Milyen szempon­tok alapján gyarapítja gyűjte­ményét? — Csaknem négyszáz teljes operafelvételem van, teljes; ségre azonban csupán az archív felvételek és az elő­Nem volt kedvem vitatkoz­ni a barátommal, hiszen úgy­sem értettünk volna szót egy­mással, így hát beszélgetésün­ket más témára tereltem. — Valid be, Henio, hogy mennyit fizettél rá arra a mosodára. — Egy fillért sem. — Hogyhogy? Hiszen az előbb hangsúlyoztad, hogy az affér elvitte a végkielégítési összegedet és a megtakarított pénzedet. — Igaz. De később ezek az urak voltak olyan udvariasak, hogy nemcsak a teljes össze­get térítették meg, hanem még meg is tetézték. — Jó szívből? — Nos, nem teljesen — mosolygott a barátom. — Okosabbak voltak, mint én Londonban. Akkor még az utolsó fontamért is kész vol­tam ellenük harcolni, ök már más körülmények között, gyorsan kifizettek engem, hogy ne vigyem bíróság elé az ügyet. — Tehát megbosszultad a sérelmedet! — Nem. Nem gondoltam bosszúra, hanem csak elvesz­tett pénzem visszaszerzésére. — Londonban? T- Nem. Vancouverben. — Beszélj érthetően. * — Mert mindig félbesza- kítsz — mondta Henryk, és teletöltötte a poharakat az aranyszínű itollaL XV. — Meg kell mondanom ne­ked — kezdte történetét Mac- •A-Xeck —, hogy nem én vol­tam az ágyékién áldozat Olyas külföldiek kifosztására speci­alizálták magukat, mint én, akikből abban az időben so­kan voltak Londonban. így a két üzletember szép kis va­gyont kapart össze. És mivel okos emberek és előrelátóak voltak, rájöttek, hogy az »öreg«, szeretett Anglia« klí­mája ártalmas lehet számuk­ra. Már a hatóság is érdek­lődni kezdett a két gentle­man iránt, és valamelyik vér­mes károsult megpróbálta le­nyúzni a bőrüket Elég az hozzá, hogy a két úr egy na­pon nyomtalanul eltűnt Lon­donból, és sok ezer kilométer­nyire, Kanadában kötött ki. — Éppen Vancouverben? — Igen. Nagy kikötő, nagy kereskedelmi központ Az én két tisztelt »tanítómesterem« elhatározta, hogy bankot ala­pít — Bankot? — Igen. Volt élég ősszeku- porgatott pénzük, így hát ban­kot alapítottak, amely arra specializálta magát, hogy a Kínába és a Távol-Keletre szállítandó kanadai gabona- exportot finanszírozza. Állító­lag belemártották uj macskái­kat a titkos fegyverkereske­delembe is, de ezt már nem ellenőriztem. Nékem elegendő volt az, hogy ezek az urak élnek és egészségesek, a bankjuk szépen fejlődik. Vé­gül arra az elhatározásra ju­tottam, hogy kötök velük egy üzletet. — Mint leendő társ jelent­keztél náluk? — Ne szakíts félbe, mert sohasem fejezem be — Henio ismét a pohár után nyúlt. — .jn, európaiak, általában HÉTVÉGI TÁ/OLÓ Kiállítás és műsorok Tüskés Tibor József Attila- díjas író így vázolja fel Nagy Ferenc tahi fafaragó népmű­vész életútját: »1920-ban szü­letett Tabon. Pásztorfaragó ősök az anyai ágon éltek; ap­ja uradalmi cseléd, első ko­csis. számadó kanász volt. A család Külső-Somogyba n pusztáról pusztára vándorolt. Ha az együk uradalomban ki­telt a konvenció, új gaadátke- restek. Nagy Ferenc falusi, pusztai iskolákban tanult Még a háború, előtt a család behúzódott Tabra, ahol apja napszámos munkát vállalt. Nagy Ferenc emlékezete sze­rint — ahogy ez művászkedő hajlamú emberek életében lenni szokott — már gyerek­korában ostornyelet faragott, karikást font. 1941-ben. behív­ják katonának az orosz frontra viszik, fogságba esik, kórházba kerül, s csak 1946- bam tér haza . .. 1947-ben nyí­lik először lehetőség számára, hogy Kaposváron, kiállításon mutassa be munkáit.« Nagy Ferenc azóta elért si­kereit most nem soroljuk; ör­vendetes, hogy ismét Kapos­váron lesznek láthatóik a fara­gásai: ma nyílik és február 11-ig tart a gyűjteményes ki­állítása a Somogyi Képtárban. Hétfő kivételével mindennap délelőtt 10-tól. este 18 óráig fogadják az érdeklődőket. az óvodásoknak és alsó tag»-1 zetos gyerekeknek bábmatinét tartanak. Shakespeare Szeget szeggel című színműve szerepel szom­bat—vasárnap ismét a kapos­vári Csiky Gergely Színház műsorán. Húszadikán este 19 órakor, huszonegyedikén dél­után 15 .órakor kezdődik az előadás, melyet Babarczy László, a színház igazgató— főrendezője rendezett. Kiss István remekbe szabott Lucio léhűtőjére hívjuk fel a figyel­met, A színész szinte körár­kunkká avatja ezt a fecsegve intrikáló, buja alakot, aki azonban mégis rokonszenve­sebb — mert kiszolgáltatot­tabb és kevesebb vétkű — a Hercegnél és udvaránál ebben, az előadásban. Tallózzunk a kaposvári mo­zik műsorában is. A Vörös Csillag Filmszínház az Apa­csok című NDK-kalandfiümet ajánlja az első előadáson. Utána a Dráma a tengerpar­ton című francia—olasz alko­tóit vetítik 16 éven felüliek­nek,. A vasárnapi gyermekma­tiné a RusZallka meséje. A' Szabad Ifjúság mozi első elő­adásán a Jeremy című lírai amerikai mű szerepel. Színes film, kísérőműsora a Dagesz- tán című rövidfilm. Este 18 és 20 órakor a Helga című, nagy sikerű NSZK felvilágo­sító, ismeretterjesztő munka A Latinca Művelődési Köz­pontban mára a nyugdíjasokat várják. 15 óra 40 perckor az első osztályos anyanyelvtaní­tásról hallhatnak előadást A TESZÖV, a KISZÖV és a MÉSZÖV közös rendezvénye a III. országos szövetkezeti sza­valóverseny, melynek megyei döntői szombaton 14 órakor kezdődnek a Kitiián , György r iisági és Úttörő Megyei Mű­velődési Központban. A ver­set kedvelőket odavárják. Ugyanott vasárnap délelőtt 10 órakor Mesélő bábok címmel Ismeritek Észak-Amerika földrajzát. Megengedem ma­gamnak, hogy -megmagyaráz zam: Vancouver város, mert van egy ilyen nevű sziget is, körülbelül 800 ezer lakosú, a Puget Sound öbölben fekszik, tízegynéhány kilométernyire az Egyesült Államok határá­tól. Ugyanennek az öbölnek a partján, úgy 250 kilométer­nyire Vancouvertől, de már az USA-ban, fekszik a hat­százezer lakosú Seattle kikö­tő. Kissé furcsa volt számomra ez a földrajzi előadás, de nem szakítottam félbe Heni- ót, aki folytatta: — Egy napon Seattle-ben egy rendkívüli »racket« tör­tént Ismét meg kell magya­ráznom, hogy a »racket« pénzszállítmány elleni bandi- tatámadás. Az effajta bűn­tény kezdetben az amerikai gengszterek specialitása volt, de ma már egyre népsze­rűbb lesz Nyugat-Európa na­gyobb városaiban is. Akkor még a »racket« az Egyesült Államokban is újdonság volt Egy nagy építőipari cég pénz­tárosára, ki a bérfizetéshez vette fel az összeget, a sző legszorosabb értelmében a bank épületének lépcsőjén tá­madtak rá. A bűnöző elnémí­totta áldozatát, elvette tőle a nagy, barna táskát, és a kö­zelben rá várakozó fehér Morddal eltűnt. — Nem próbálták meg el­kapni? van műsoron. Ügy tetszik, új nemzedékek kapnak alapisme­reteiket biológiából e film segítségével. A Latinca mozi a Fantozzi című színes olasz alkotást ajánlja azoknak, akik nevetni és szomorkodni egy­aránt hajlamosak. Szombaton és vasárnap játsszák a fil­met, 17 óra 30 perckor. A Rá­kóczi mozi vasárnapi prog­ramja az Egy lány Chicagó­ban cimű amerikai film, Can- dice Bergen-nel a főszerep­ben. Fotónkkal kalauzoljuk olva­sóinkat »vidékre«. Az igali szép. szőlőhegyi tói látható felvételünkön. »Vonalban« maradva: Tabon szombaton 18 órától farsangi diszkót rendez­nek a művelődési házban Bö­szörményi Gergely lemezgaz­da irányításával. Siófokon ma szerepel a Népszínház. A gye­rekeknek 10 óra 30 perckor és 15 órakor Gianni Rodari Hagymácska különleges ka­landjai című mesejátékát ad­ják elő. Kadarkúton népszerű humoristák és nótaénekesek lépnek fel holnap. Mikes Gvömy, Somogyi Pál és Tala- bér Erzsébet is köztük lesz. Színhely az id. Kapóii Antal körzeti művelődési ház. Nagyatádom a Gábor Andor Művelődési Központ ad ott­hont a Cirkusz a színpadon című remek összeállításnak, melyet a kaposvári gyerekek a múlt vasárnap * láthattak. Laci bohóc és a többiek olyan sikert arattak, hogy zengett a ház. Bizonyára így lesz ez Átadón is, hiszen élvonalbeli artisták produkcióit láthatják a gyerekek. Az élőadások szombatom 11 és 14 áraikor kezdődnek. A bodvicai Űj Tükör klub­ban szombaton 18 órakor já­tékos vetélkedőt tartanak Szarvas József vezetésével. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központ program­jában vasárnap 14 órakor a klubteremben Szalai Ferenc diaporáma-bemutatóját tart­ják, utána diszikó. Somogyi Néplap Jerzy Hdigey Mister MocAreck í üzletel

Next

/
Oldalképek
Tartalom