Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-18 / 14. szám
II központosított fejlesztés az egész vállalat érdeke recept: célszerűen, a feladatoknak megfelelően r így maradhat meg 100 millió forint Az idén módosult a vállalatok gazdálkodásának néhány föltétele. Körül teid n többem, takarékosabban, a vállalati tartalékok hatékonyabb kihasználásával kell dolgozni. Hogyan szervezik a termelést és hogyan gazdálkodnak az idén a megye egyik legnagyobb gépgyártó vállalatánál, a Kaposvári Mezőgépnél? Boros József igazgató válaszolt: — Három éve egy korszerű vállalati szervezet és gyártmányösszetétel kialakításán dolgozunk. Erőfeszítéseink — úgy érzem — tavaly már kezdtek beérni. Minden gyárban, gyáregységben kialakult egy olyan profil, amelyre a jövőben tartósan lehet építeni. Kitisztult a technológiai szakosodás folyamata, sikerüli létrehoznunk a koncentrált technológiai kapacitást. Ezeknek a változásoknak a közvetlen termelési mutatókban is nyomuk van. Annak ellenére, hogy három év alatt négyszázzal csokiként a létszámunk. ma többet termelünk. Egy dolgozóra 40 százalékkal nagyobb termelési érték jut, mint 1975-ben. Megháromszorozódott az egy emberre jutó nyereség, 25 százalékkal emelkedett a bérszínvonal. Ügy terveztük, hogy a vállalaton belüli jelentős bérszínvonal- különbségek 1980-ra egyenlítődnék ki. Nos, ez már 1973- ban megtörtént: az idén azonos munkáért azonos bért kapnak dolgozóink. — Melyek voltak a vállalat stabilizálódásának állomásai? — Megszüntettük a veszteséges termékek gyártását. 1977 végén alaposan elemeztük azoknak a termékeinknek a körét, amelyek nyereségesen gyárthatók, és radikálisan hozzányúltunk a veszteséges gyártmányokhoz. Így kieseit a rostán a hazai kooperációs munkák jó része, megszűnt a víztorony, az utánfutó kocsi és a gépkocsi-felépítmények gyártása. Egyes utánfutókra péVtául darabonként 6—8 ezer forintot fizettünk rá. A veszteséges termékek szanálása mellett nagy erőfeszítéseket tettünk az önköltség leszorítására. A jövedelmező termékek arányát ezzel párhuzamosan folyamatosan növeltük, s több licencet is vásároltunk. A közgazdasági < környezet ismert változásai miatt kettős szorítás alá került a vállalat. Az eddigi tempót ezután is tartani kell. Nem csökkenhet a dolgozók életszín vonal - emelkedésének üteme. De ehhez nyereséget kell termelni, mégpedig keményebb föltételek között. Az összes hatás figyelembevételével 28 százalékkal kell növelni az eredményességet, és 160 millió körül tervezik a n ve réséget: csak akkor emelhetők az eddigiekhez hasonlóan 4 százalékkal a bérek. A változások másfelől is szorítanak. Nagy h:itetfölvétel előtt áll a vállalat. E^ csak úgy (kapják meg, ha kielégítő fejlesztési alap képződik, vagyis, ha a vállalat életerős, nehezebb föltételek között is működőképes. Sok volt a sárgarépa Száz vagonra szerződtek A jelzés, hogy igen nagy gondban vannak a fonyódi Balaton Termelőszövetkezet vezetői, mert ötven vagon prizmázott sárgarépának nincs vevője — már idejét múlta. Szerencsére nemrégiben megoldódott a probléma, A szövetkezetnél a tervezett kétszáznyolcvan helyett négyszáz mazsa sárgarépát aoott a harmincnégy hektár mindegyike. A tervezett termést alapul véve kötötték meg a szerződést a Nagyatádi Konzervgyárral, illetve a Zöldért megyei vállalatával. A konzervgyár részére hatvanvago- nos, a Zöldért részére tízva- gonos szállítási kötelezettseg- röl szólt a megállapodás. »A vártnál sokkal jobb termés mindig legalább akkora gond, mint amiüor nem válik be a számítás« ,— mondta a szövetkezet elnöke, Mura József. Kivált olyan évben, amikor országszerte rekordok születtek sárgarépából, és nem ötven-, hanem száz-kétszáz vagonos többletek keletkeztek. Mit tehet a termelő ilyen esetben? Keresi a megoldást, a piacot. A fonyódi szövetkezet vezetőinek erőfeszítéseit siker koronázta. Ez elsősorban a jo partneri kapcsolatoknak, a kölcsönösségnek a segítő szándéknak köszönhető. A Zöldért vállalat további tíz, a konzervgyár pedig egyelőre húsz vagon termés átvételére tett ígéretet. Nem kétséges, hogy az értékesítési nehézség megoldásában szerepe vau annak az elöfeldolgozás- nak, melyet ez évtől bevezetett a szövetkezet Hatszázezer fórintos költséggel koptatóüzemet létesítettek, és a konzervgyár részére hetente két- három vagon tisztított koptatott répát szállítanak. Az elsődleges feldolgozás többszörös előnnyel jár: októbertó] márciusig tizenkét asszonynak folyamatos foglalkoztatást biztosít, lényegesen magasabb bevételhez jut a gazdaság, és amikor ilyen többletek keletkeznek, mint tavaly, köny- nyebb enyhíteni az értékesítés gondjain. . A szövetkezet vezetői a jelenleg még többletként mutatkozó húszvagonnyi prizmázott répa sorsát is megnyugtatónak találjak. Részben" biztonsági tartaléknak tekintik — hiszen ennél a zöldségfélénél jelentős tárolási veszteséggel is- számolni lehet, de tárgyaltak a gyárral és másokkal is a fölösleg értékesítéséről. És bár az egymillió-kétszázezer forintos bevételnek várhatóan a kétszeresét érik el a sárgarépából, úgy mondják: nem szeretnék, ha még egyszer megismétlődnének az értékesítési gondok. Mit tesznek ellene? »Semmi esetre sem azt — mondta Mura József —, ami általában ilyenkor következni szokott. Nem mondunk le a termeléséről! Mert az iga a hogy elég nagy a kockázat, de jól jövedelmező növény ez.« Arról nem beszélve, hogy olyan speciális termelési, illetve feldolgozó eszközeik vannak, amelyek csak ehhez a kultúrához használhatók. A műit évihez hasonló nagyságú területen folytatják a termelést, és száz vagon értékesítésére kötöttek szerződést. V. M, Energiafogyasztásunk csúcs- időszaka a tél, amelynek első felében a szélviharok miatt vezetékszakadások okoztak ugyan átmeneti üzemzavarokat, ellátási nehézségeket, de energiahiány miatti korlátozásra nem volt szükség. Az országos energiagazdálkodási hatóságtól kapott felvilágosítás szerint a hideg évszak második felében is kiegyensúlyozott ellátásra lehet számítani, feltéve, hogy az időjárás sem teremt a szokásostól lényegesen eltérő, szélsőséges helyzetet. Villamos erőműveink a folyamatos ellátáson túl általában egyhónapos tüzelőanyag-készlettel rendelkeznek, s az ország távfűtő műveinek tartalékai is megfelelő biztonságot nyújtanak a zavartalan fűtésre és melegvíz-szolgáltatásra. Energiaellátásunknak több mint a feléről az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatai gondoskodnak, amelyeknek dolgozói példamutató alapossággal készültek fel a télre, s a hideg ellenére folyamatosan, tehát szombaton és vasárnap is teljesítik, sőt túlteljesítik napi tervüket, így megfelelő meny- nyiségben és minőségben, zavartalanul látják el gázzal és feldolgozott kőolajtermékekkel, üzemanyaggal es tüzelőA hi telfplvétel nagyon fontos számukra: ebből akarják korszerű gépétekéi berendezni az épülő új üzemcsarnokot. A tröszt Is ad 110 milliós kölcsönt, a banktól ugyancsak egy nagyobb összeget várnak. Ezt szinte kizárólag a kaposvári üzemcsarnokra költik el. A fejlesztési összegek Koncentrált fölhasználása feszültségeket szülhet a gyáregységekben, de — az országosan is elfogadott gazdaság- politikai döntések értelmében — nincs .más választásuk. A fői yams than levő kaposvári fejlesztés sikere az egész vállalat eredményességére döntő módon kihat. — Hogyan érinti a vállalat munkáját a közgazdasági föltételek módosulása? — Exportunk a három évvel ezelőtti 36 millióról tavaly 360 millióra emelkedett, s ennek döntő többségét a szocialista országokkal bonyolítottuk. le, nemzetközi kötelezettsége Ink alapján, az államközi megállapodások keretében.. A tókés exportot kellene fokoznunk. Fal tétele ink azo nban erre még nem elégségesek, ezért az idén a szinten tartást tervezzük Jelenleg kutatjuk azokat a területeket, ahol sikerrel lehetne megkísérel i\i az áttörést. Kapcsolataink eddig jórészt kooperációs jellegűek voltak, ezután már saját termékeinkkel is meg kellene jelenni a piacaikon. Ehhez igvekszünk bővíteni a kapcsolatokat. Kiállításokon, bemutatókon rendszeresen részt veszünk. Mintarakodógépeink most is dolgoznak az NSZK- ban, Ausztriában és Jugoszláviában. Saját termékünk még a Vibrolaz, enijek működését is tanul mányozzák az NSZK- ban és a jugoszláv partnereknél. Ügy tervezzük, hogy részegységek tőkés importjának fejében sikerülhet kompenzációs üzletet kötnünk. A tahi kis konténereket tudnánk szállítani a nyugatnémet da as-cégnek. A vállalatnál a fizikai dolgozóknak több mint 60 százaléka szakmunkás. Könnyen át tudnak állni egyik feladatról a másikra, mert 50 százalékuk fiaital, 30 éven aluli. A műhelyekben az elmúlt években a profilmódosítások miatt többszőr volt némi bizonytalanság, mert a gyártmányváltozásnál át kellett képezni a munkásokat. (Páldául sok forgácsoló szakmunkásra volt szükségük.) Végül mégis mindenki jól járt. 110 felsőfokú végzettségű — főleg műszaki — szakember dolgozik még a vállalatnál, összes dolgozójuknak csaknem 4 százaléka Fiz nem rossz arány. A közösség alkalmas nehezebb körülmények között is a célkitűzések megvalósítására. Cs. T. A Siófoki Gáz- és Olaj- szállító Vállalat központjában kérdéssel kezdi a beszélgetést Szakonyi Géza igazgató. Azt /kérdezi: tudom-e, hogy mibe kerül egy dunai kereszteződés? Vagyis mennyit költenek el addig, amíg a kőolaj- vagy földgázvezeték csövét áthúzhatják a Duna medrében az egyik partról a másikra? Csak az előkészítés — a mederben az árok kiásása — 40—100 millió forintot emészt föl. Az összeg nagysága1 attól" függ, hogy milyen a talaj minősége. Egy vezeték építésénél ezt a költséget mindig duplán kell számolni, ,mert két árkot ásnak: az egyiket a szállítóvezetéknek. a másikat pedig a tartalék ágnak. Ezt a tartalék ágat azonban csak akkor használják, ha a szállítóvezeték megsérül. A mai korszerű szigetelésnél nagyon kicsi a veszély — majdnem a nullával egyenlő —, hogy megsérül a vezeték. Ha sok körülmény együtthatásaként mégis megtörténne ez, akkor sem következik be olyan rongálódás az egyiken, amely a másikat is használhatatlanná teszi. Ha a műszakiaknak — sok számítással is alátámasztott — indokát elfogadjuk, akkor könnyű levonni azt a következtetést, hogy fölösleges két árkot ásni a mederben egy keresztezés alkalmával: a két vezetéket — a szállítót és a tartalékot — et lehet helyezni egymás mellett, egy árokban is. Az eredmény a talajtól függően 40—100 millió forint megtakarítása. Az elkészült létesítmény tökéleteseh megfelel feladatának és a biztonsági követelményeknek is. Amikor a tartalékokról beszélünk, akkor — sok egyéb mellett — a beruházások műszaki tartalmának ésszerű meghatározásáról is szó van. Arról, hegy mindent építsenek meg, ami a rendeltetés- szerű használathoz szükséges, de ne költsenek pénzt olyan dolgokra, amelyek fölöslegesek, vagy azokká válnak. Vegyünk egy másik (példát a Gáz- és Olajszállító Vállalat gyakorlatából. Az Adria kőolajvezeték magyarországi fogadóállomása Berzencén épült Eredetileg portát is terveztek ide, aztán mégsem" készítették el. Miért? Az igazgató . így felel a kérdésre: »Megvizsgáltuk, hogy mi lesz a feladata, és rájöttünk, hogy porta nélkül lehet ott dolgozni. A szivattyúállomáson úgysem lesz nagy a . forgalom. Elég, ha a kaputól egy csengőt vezetünk abba a terembe, ahol mindig tartózkodik valaki. Ezzel a döntéssel egy .portásfülkét és egy munkahelyet takarítottunk meg.« Az Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése közben többször is elemezte a költségek alakulását a vállalat Sok esetben menet közben si- I került módosítani az elképzelésen, és ezzel pénzt takarítottak meg. Volt olyan eset, amikor csak később jöttek rá: I lehetett volna olcsóbb is. Ezeket a tapasztalatokat más beruházásokon hasznosítani tudják már. Mindegyikre érdemes példát mondani. Szabály az, hogy minden építkezéshez kell egy úgynevezett -organizációs utat« építeni. Ezt használják felvonuláskor és anyagszállításkor az építők. Ha elkészül a beruházás — éppen úgy, mint a felvonulási épületet — elbontják. A költsége viszont növeli a beruházás összegét Berzencén már nem bontják el a felvonulási utat, hanem — amikor végképp elköltöznek az építők — újabb aszfaltszőnyeget húznak rá, és ez lesz az üzemi út A javítás lényegesen, kevesebbe kerül, mintha újat építenének. Ez tehát köLtségcsükkentő tényező lesz majd az Adria vezeték végszámláján. Van azonban — éppen Berzencén — példa az ellenkezőjére is, A felvonulási épületről van szó. A barakktábor ott van a község központjában. Aki látta, azt mondja róla: luxusüdülőnek is megfelelne. Száz- nyolcvan ember részére készítettek itt kényelmes szállást, és építettek hozzá közösségi létesítményeket. A beruházó nem a kényelmet sajnálja a kivitelező embereitől. Azok, akik távol dolgoznak hetekig a családtól, megérdemlik, hogy munka után jó körülmények között szórakozhassanak, pihenhessenek. A felvonulási épületekről csupán az derült ki, hogy túlméretezettek: száznyolcvan emberre készültek, csakhogy az Adria veze- I ták berzencei szivattyúállomásának építésén soha nem dolgoztak — és ezentúl sem dolgoznak — ennyien. Előre 1 is ki lehetett volna számítani azt, hogy körülbelül hány ember építi és szereli egy időben a fogadóállomást. Mi az oka mégis, hogy ilyen nagy felvonulási épület " készült? Egy szemlélet, amelyet nemcsak itt, hanem szinte minden beruházásnál meg lehet találni: »Hátha szükség lesz rá.« Éppen a szemléletváltozás az, amelynek révén a beruházásoknál jelentős költségeket lehet megtakarítani. Arra van szükség, hogy minden létesítmény tervezésekor a funkciót kell szem előtt tartani. Esetenként nem lehet többet »lefaragni« 50—100 ezer forintnál. A sok kis tétel azonban összeadva jelentős lesz. Az Adria kőolajvezetéken egyébként megpróbálták ezt a sok kis »fölösleges dolgot« megfogni. A beruházók bevallása szerint nem sikerült mindig és mindenütt Azt azonban elérték, hogy a nagy- beruházás költségei nem érik el azt az összeget, amelyet eredetileg jóváhagyott az Állami Tervbizottság A példák módszerként is szolgálnak. A GOV-nál hasznosítják a tapasztalatokat A vállalat az idén 2,2 milliárd forintot költ beruházásokra. E pénz jelentős része az állami költségvetésből származik. Ha különböző intézkedések révén 5 százalékkal csökkenteni tudják a beruházások költségét, akkor több mint 100 millió forintot takaríthatnak meg Dr. Kercza Imre Erőművi berendezések külföldre A Villamos F.rőmű Tervező és Szerelő Vállalat budapesti gyárában eröművi berendezéseket, vezérlő és segédüzemi táblákat, relészckrcnyeket és hőfokszabályozókat gyártanak I exportra. Sok millió forint értékben szállítanak a Szovjetunióba, Teruba és Bangladcsbc. Kiegyensúlyozott a téli energiaellátásunk Intézkedések az ésszerűbb takarékosságra olajjal az ország erőműveit, üzemeit, a járműparkot és a háztartásokat egyaránt. Szénbányászaink a terven felüli szombat-vasárnapi munkával segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az Importból átmenetileg lassabban érkező tüzelőanyagot hazai termékkel pótolhassák a Tü'/ép-telepek. Hazai erőfeszítéseinken túl energiaellátásunk stabilitását az alapozza meg. hogy a Szovjetunió — amely ener- giaimportuhknak mintegy ' 90 százalékát adja — a leghidegebb napokban is zavartalanul, az ütemezés szerint szállította és szállítja az energia- hordozókat, a villamos energiát, a földgázt, a kőolajat és a kőolajtermékeket egyaránt. Már megkezdődött az Orenburg! földgáz üzemszerű szállítása is a KGST-országok közös beruházásában épített vezetéken. Ebben az évben 1,0 milliárd köbméter földgázt kapunk az oreriburgi' vezetékrendszeren át. Hazai energiatermelésünk növelésének lehetőségei szűkösek, így a szükségletek kielégítésében mindinkább a behozatalra kell támaszkodnunk. Ebben az évben már meghaladja! az 50 százalékot az ország energiaimportja, s a következő években tovább nő ez az arány. A nemzetközi és a hazai prognózisok szerint tovább növekedik az energia- hordozók világpiaci ára, s az energetikai beruházások költsége. Ezért, népgazdaságunknak alapvető érdeke, hogy ésszerű takarékossággal csökkenjen az, 'energiaigény növekedési üteme. Ennek érdekében több központi intézkedésre is sor keizi 1. Egyebek között az idei népgazdasági tervben előirányzott feladatoknak megfelelően kidolgozzák'az ország 50 nagyvállalatának éves energiafelhasználási tervet. Az. országos energiagazdálkodási hatóság több fontos intézkedés . előkészítésére dolgoz ki javaslatokat Sok lehetőség mutatkozik az elektromos energia ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Különösen sok energiát pazarol az elektromos- fűtés. Egy kilowattóra elektromos energiából — melyet az erőművek általában 3000 kalória felhasználásával állítanak elő — a felhasználó elektromos fűtőberendezése már csupán 860 kalóriát hasznosít melegítésre, az árán!termelésben és szállításiban keletkező veszteségek miatt. Ám a fogyasztási igények ellátása érdekében minden újabb kilowattóra előállításához és továbbításához még az igény kielégítése előtt hét évvel 50 ezer forint beruházási szükséges. Ezért új rendelkezést készítenek elő, amely szerint felülvizsgálják az elektromos fűtőberendezések gyártását, forgalmazását. Intézkednek arról is, hogy a vállalatoknál és intézményeknél megszüntessék a hősugárzók alkalmazását és más energiahordozóval váltsák fel az eléktromos fűtést. A tanácsokkal közösen intézkedést készítenek elő arról, hogy a közbiztonság és a járműforgalom biztonságának veszélyeztetése nélkül a közvilágítás egy részét korábban kikapcsolják, s ne egész éjszaka legyenek teljes fényárban az áruházak cs kirakatsorok sem. A világításhoz szükséges áram takarékosabb felhasználása érdekében vizsgálják a nyári időszámítás bevezetésének lehetőségeit is. Az ésszerűbb takarékossági a a távfűtés is sok lehetőséget kínál. A jelenlegi követelmény az, hogy minimum 20 fokos hőmérséklet! legyen a távfűtéssel ellátott lakások szobáiban. Az energiatakarékosság természetesen nemcsak néhány központi intézkedéstől függ, és nem is kampányfeladat. Egész társadalmunknak fontos érdeke: az ésszerű takarékossággal hozzájáruljon a fel- használás mérsékeltebb növeléséhez, amellyel az ellátás is lépést tarthat, hogy cner- giahiány ne akadályozza előrehaladásunkat, s ne kerüljön sor kényszerű korlátozásokra
