Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

Új poliuretánüzem Befejeződtek az üzemi próbák Sajóbábonyban, az Észak-magyarországi Vegyiművek új poliuretánüzemében. Az új létesítmény évente tízezer tonna műayag habot gyárt, amely­nek zömét a bútoripar használja fel. A megnövekedett termelési kapacitás lehetővé te­szi a noliuretánimport megszüntetését. A képen: Géppel szeletelik a polinretánhabot. Tériéi a veszettség Sensiylan Ä veszettség elsősorban a húsevők, ebek és macskák, valamint a vadon élő hús­evők, rókáit, vadmacskáiig borzok fertőző betegsége. Ré­gebben főleg az ebek, kevés­bé a macskák voltak a ve­szettség terjesztői, újabban azonban egyre nagyobb je­lentőségük van e tekintetben a vadon élő állatoknak, fő­képpen a rókáknak. A rókaveszettség megyénk' ben egyre nagyobb mérték­ben jelentkezik, sajnos ugyan­ez a helyzet a környező me­gyékben is. A végzettségi hul­lám még nem tetőzött. 1976- ban 15, 1977-ben 29, 1978-ban pedig 89 rókán állapítottunk meg veszettséget megyénkben. A rókák marása miatt más háztáji és vadon élő állatok is megbetegszenek. 1976-ban 2 macska; 1977-ben 3 kutya, 3 macsika, 3 juh; 1978-ban 2ku­tya, 2 szarvasmarha, 3 juh és •1 vadászgörény betegedett meg. Különösen veszélyes a szarvasmarhák és a juhok megbetegedése, mert ezek el­hullása, és a nyájak beoltása következtében lényeges gaz­dasági kár kelet,'tezik, azonkí­vül a beteg vagy betegségre gyanús állatok húsa nem ér­tékesíthető. A múlt év végén két őzön is megállapítottuk a veszett­séget. A vádon élő állatok nagyon gyakran a veszettség úgynevezett »csendes alakjá­ban-« betegednek meg. A ró­kák bemennek a községek ut­cáira, iskolák udvaraira, meg­hagyják magukat fogni, a everekek játszanak velük. Az ilyen állatok könnyen meg­sérthetik, megmarhatják a velük érintkezőket. A múlt év decemberének utolsó nap­jaiban a kaposvári Pázmány Péter utcában járt egy ilyen »szelíd őz«. Az őzek a me­zőn is furcsán viselkednék, bizonytalanul szaladgálnak, az embertől nem menekülne^ inkább felé tartanak. A veszettséget az ember is megkaphatja, s a betegség, ha a veszélyeztetett egyén nem kapott időben védőoltást, halálos. Valamennyiünk érdeke, hogy a mindjobban terjeszke­dő, s az emberek egészségét is súlyosan veszélyeztető be­tegségellen fokozottabban vé­dekezzünk. Ezért a Somogy megyei Állategészségügyi Ál­lomás felszólít mindenkit: ha rendellenesen viselkedő házi­vagy vadállatot lát (indoko­latlanul támadd magatartás, vagy ezzel ellenkező, indoko­latlan szelídség), ezt azonnal jelentse a legközelebbi állat­orvosnak. Ha ilyen állat ki­irtásáról tudnak (valahol agyonvertek szelíd rókát, vagy megfogtak szelíd őzet), hasonló módon azonnal je-1 lentsék be. A vadászok, vadőrök fi-1 gyeimét is felhívjuk, hogy a rendellenesen viselkedő vad­állatokat ne nyúzzák meg, húsukat ne használják fel, hanem a gyanús eseteket azonnal közöljék a legköze­lebbi állatorvossal, aki vizs­gálati anyag beküldéséről gondoskodj k. Mindnyájunk közős érdeke, hogy ennek a mindjobban fe­nyegető betegségnek a kárté­teleit minimálisra csökkent­sük, és minél hatékonyabban véd hess ük meg magunk és embertársaink egészségét. Dr. Egyed Lajos megyei igazgató f<5állatorvos Napja ink téma j a KNOW-HOW Megpróbálták ugyan magyar keresztvíz alá tartani a kiejteni sem könnyű kife­jezést, de azután maradt, ahogyan volt, fordításban: tudni hogyan, aminek viszont az értelme kétséges. Kétséges, mivel a know-how gyűjtőfo­galom — műszaki, tudomá­nyos, vezetési-szervezési stb. ismeretek összessége. Egy-egy kisebb vagy nagyobb tevé­kenységcsoporthoz — termék­hez — kapcsolódva olyan is­mereteké, amelyeknek birto­kosa hajlandó azokat áten­gedni — tisztázott feltételek mellett — másoknak. Leg­többször termékhez — áruhoz — kötötten ölt formát. összetett jellegénél fogva az ismereteknek ez a köre felöleli a gyártási, minősítési stb. előírásokat éppúgy, mint a személyes tapasztalatokat, azaz a begyakorlottságot, a végrehajtás során, kialakított éssz.erűsítéseket, azt mond­hatjuk, a know-how szellemi termékek elvont vagy tár­gyiasult formájú értékesítése, illetve vétele. Célja kettős. Az eladó újabb jövedelemhez jut, hiszen — általában — csak olyasmit bocsát a vevő rendelkezésére, aminek elsőd­leges piaci hasznát már lefö­lözte. A vevő ugyanakkor a know-how — és az azzal ösz- szefüggő más ügyletek — se­gítségével — fejlesztési kiadá­sokat takaríthat meg, olyan ismeretek — berendezések, termékek — birtokosa lesz, amelyek neki szántén hasznot hoznak, s kisebb ráfordítás árán, mintha mindezt maga teremtette volna elő. A know­how megállapodás legtöbbször kooperációs kapcsolatok for­rása is. Ezekből következően ritka­ság, ha a »tiszta« know-how az adásvétel tárgya. Az álta­lános eset az, amikor licenc- vagy más hasonló szerződés­sel kapcsolódik össze. Így az a gyakori, hogy az értékesebb licencmegállapodásokhoz egy­ben know-how tevékenység is társul. Példával élve: a hazai vegyipar nagy cége licencként megvásárolt egy komplett gyártósort, s a berendezéssel természetesen a rajta készít­hető áru előállításának jogát is. Ugyancsak megvette — know-howként — a gyártósor váltakozó specifikációval tör­ténő működtetésének, karban­tartásának, más gyártósorok­kal történő összekapcsolásá- 'nak ismeretanyagát. Egyik a másik nélkül keveset érne, a termék továbbfejlesztésének, az áru piaci bevezetésének közös megszervezése, a ter­mékhez kapcsolódó szerviz­szolgáltatások létrehozásá­nak ismeretanyaga mind-mind know-how ügylet tárgyát ké pezheti. Ezek Után kézenfekvő, hogy a tényleges know-how megállapodás nem egyetlen dolog eladása, megvétele, ha­nem a megállapodásnak épp­úgy alkotóelemei a beruhá­zási tervek, a szervezési mo­dellek, mint a betanítási prog­ramok, az alkatrész-szállítá­sok stb. Egy »csomag« meg­vásárlásáról — "vagy értékesí­téséről — van szó tehát, amelyben sok minden van, ám zsákbamacska nem lehet. Ala­pos elemzésnek kell kideríte­nie, megéri-e, kifizetődik-e a dolog a vevőnek, illetve, ho^y az eladó miként garantálja a megállapodásban szereplő műszaki, gazdaságossági, érté­kesítési adatok elérhetőségét, teljesíthetőségét. 'Tartalmaz­hat a szerződés korlátozáso­kat is, hol adható el, s hol nem az áru, milyen elnevezés­sel kerülhet forgalomba, Idő­ben meddig áll fenn a kap­csolat a cégek között, és így tovább. Lényeges tehát a fel­tételrendszer, az eladó nyúj­totta garanciák éppúgy, mint az, hogy a vevő cég szerve­zete képesnek bizonyuljon a maradéktalan befogadásra, elsőként műszakilag, azután az anyagellátásban, a munka­erő képzettségében, azaz ka­matoztatni tudja a vétel kí­nálta előnyöket Tavaly hazánkban sz ö*z- szes műszaki fejlesztési ki­adásoknak mindössze Bt-hat százaiéira volt licencvásárlá­sok ellenértéke. Ez nagyon csekély arány. A licencek alapján készített termékek ré­szesedése a teljes árukibocsá­tásból alig haladja meg az öt százalékot az élelmiszeripar­ban például a két százalékot sem éri el. Annak ellenére van ez így, hogy a Jicencke- reskedelem, s vele a know­how ügylet szerte a világon hosszú évek óta gyorsabban növekszik, mint az áruforga­lom. Értékére csak becsült adatok vannak, de mértéktar­tó szakemberek szerint ez az összeg eléri az évi ötmilliárd dollárt Idehaza csupán kezdeti lé­pésekről és eredményekről szólhatunk. Számítógépek és kiegészítő berendezéseik, gép­kocsimotorok, különféle elekt­ronikus működtetésű ipari to­lózárak, pillangószelepek, hű­tőszekrények találhatók egye­bek között a licenc- és know­how ügyletekkel összefüggő hazai termékek, eljárások kö­zött. De találunk enyhén szól­va kevésbé sikereseket is, mint amilyen például az épí­tőanyag-iparban ’ némely tég­la- és cserépgyár berendezé­seinek, technológiájának meg­vásárlása volt. Aligha véletlen : nem­zetközileg a legélénkebb know-how tevékenységet az elektronika, a vegyipar, a hír­adástechnika és a műszeripar mutathatja fel, azaz a dina­mikusan fejlődő területek,’ míg az ugyanott hagyományos iparterületeken — például a fafeldolgozásban — ez a tevé­kenység szerényebb. Figyel­meztető tapasztalat ez, mert azt húzza alá: az ismeret nagy érték, megszerzésével Idővesz­teség kerülhető el, s az idő alapvető termelési — gazdasá­gossági — tényező. Mészáros Ötté Növényvédelmi tájékoztató A szobanövények védelme Jíerzír gdigesr Mister M&cAreck üzletei IPORDfrCnTÄ: BÁBA MIHÁ1Y A fiatalember most már válogatás nélkül megvette az elé tett levélpapír-csomagot és távoztakor közölte, hogy holnap eljön egy híres hege­dűművésszel. A küszöbtől visszafordult, és az ámuldozó boltosnak futólag még oda- •vetette: — Kérem, ne tartsa ezt a he.gedűt a polcon. Kérem, te­gye be a páncélszekrényébe. Tomlinson úr sokáig nem tudott megnyugodni. Az a felfedezés, hogy egy szerény munkásnak ilyen nagy értékű hegedűje van, valami olyasmi volt, amit nehezen lehetett volna elképzelni. Az ilyen munkás nem tud­ja. milyen kincs van a birto­kában — kombinált a keres­kedő és uzsorás egyúttal. — Ha érte jön, megveszem tőle, amennyiért adja. Ki kell használni az alkalmat, ha a kereset az ember kezébe pottyan. Az üzlet bezárása után Tomlinson úr hazatérőben észrevette, hogy mindenütt Somogy! Néplap nagy plakátok hirdetik a hí­res hegedűművész, Yehudi Menuhin koncertsorozatát. A fiatalember tehát igazat mon­dott. Éjt pen ma volt az első koncertje. A plakátokon ke­resztül ragasztott szalagok adták tudtul, hogy az első öt koncertre minden jegy elkelt. Másnap, ä reggeli órákban, a szerény papírüzlet előtt egy elegáns autó állt meg. A sö­tétkék libériába öltözött inas fürgén ugrott ki a kocsiból, és szolgálatkészen nyitotta ki a hátsó ajtót. Elsőként a fiatalember lépett ki a ko­csiból, aki tegnap levélpapírt vásárolt Teljes tisztelettel várt, amíg ki nem szállt a kocsiból a magas, sovány férfi. Aztán mindketten Tom­linson úr üzlete felé lépked­tek. A fiatalember bemutatt ismerősét: — Íme, Menuhin úr. Nagy érdeklődést tanúsít a hegedű iránt, és meg akarja tekin­teni. De meg lehet-e tenni, hogy senki se zavarjon ben­nünket? Az' üzlettulajdonos bólin­tott Bezárta a bejárati aj­tót, és kiakasztotta a »Zárva« feliratú táblát, aztán mind­két urat behívta a szobába. Kinyitotta a páncélszekrény ajtaját, kivette a hegedűt, és óvatosan az íróasztalra tette. A nagy művész kibontotta a flanellpokrócból, és nagyon részletesen megszemlélte. Zsebéből nagyítót vett elő. és így vizsgálta meg a fa álla­potát, az apró erek hálózatát. — Igen — mormogta —, kétségtelen, hogy eredeti. Mégis megnézzük, milyen a hangja. Kezébe vette a hegedűt, és egy variációt kezdett el rajta játszani. A fiatalember igazi csodálkozással hallgatta a melódiát. Tomlinson úr, aki nem nagyon értett a zenéhez, igyekezett a legnagyobb ér­deklődést tanúsító ábrázatát magára ölteni. Végül Yehudi Menuhin abbahagyta a he- gedülést, félretette a hang­szert és azt mondta: — Nagyszerű hegedű! Mi­lyen hangja van! Kezdetben gyanítottam — tette hozzá a fiatalemberhez fordulva —, hogy ön túloz, de látom, hogy egyáltalán nem ragadta el a hév, amikor erről a hangszer­ről beszélt. Az első szempil­lantásra felismerte. Gratu­lálok a felfedezéséhez! A fiatalember szinte elpi­rult, amikor meghallotta a dicséretet. Szerényen megje­gyezte, hogy a hegedű művé­szi nyakának kidolgozása kel­tette föl a figyelmét. Yéhudi Menuhin ismét megvizsgálta a hegedűt, és a kereskedőhöz fordulva meg­kérdezte : — Mennyit kér ezért a hangszerért? — Ez a hegedű nem eladó — válaszolta Tomlinson úr. — Senki, vagy legalábbis majdnem senki nem ad a vi­lágon annyit önnek ezért, mint amennyit én adhatok. Kérem, döntsön, és határozza meg az összeget. A kereskedő arcán határo­zott ingadozás látszott: — Őszintén megmondom — mondta a nagy művész —, tizenötezer fontot fizethetek érte, egy fonttal sem többet Nem szokásom alkudozni, és nem is akarom önt kihasz­nálni. Ismétlem, úgy vélem, ennyit senki nem ad érte. Tomlinson úr letörölte a homlokán gyöngyöző veríté­ket. De továbbra Is hallga­tott Menuhin egy elegáns pénz­tárcát vett elő a zsebéből. Ki­nyitotta, és elővett három új bankjegyet három ezerfon­tos bankjegyet. Az asztalra tette, és azt mondta: — önök, angolok, mindent csekk-könyv segítségével vesznek és adnak, de nálunk készpénzzel fizetnek és én is készpénzt kérek mindig. Nincs nálam a teljes összeg, tehát javaslom, adok három­ezer font előleget délután el­hozom a többit — a tizenkét­ezret és akkor elviszem a hegedűt. Csak azt kérem, az üzletkötés maradjon közöt- tünk. Az ön számára is jobb, ha kevesen tudnak róla. A hegedű nincs leltározva? Tomlinson űr nem tudott szólni. Az előtte lévő bank­jegyeket nézte csak, és bó­lintott. — Bocsánat, mester, hogy közbeszólik — szólt a fiatal­ember —, de ön délután a Buckingham Palotába hivata­los, a királyi család magán­koncertjére, később meg csak annyi ideje lesz, hogy átöl­tözzön, és pihenjen egy keve­set a filharmóniai fellépése előtt. Tomlinson úr már olvasta a mai lapokat. Minden lap lelkesedéssel irt Menuhin tegnapi koncertjéről, ‘ a »Times« pedig közölte azt a megtisztelő hírt is, hogy a hegedűművészt meghívták a királyi udvarba. (Folytatjuk) Szobanövényeink levelei­nek sángulását, foltosod ását, hullását különféle kártékony élő szervezetek okozhatják. Ha a levélfelületen kivilágo­sodó foltok sokaságát, a fo- náki részen apró pajzsszerű duzzanatokat találunk, pajzstetűfertőzéssel állunk szemben. A hajtások elága­zásánál, a levélnyelek tövénél feltűnő vattaszerű csomók a gyapjastestű telepei. (A pajzstetvek pálmán, fikuszon, bromélián gyakoriak.) A leve­lek laakadásszerű meghajlá­sát, fakulását, sárgulását a sárgásbarna színű takácsat­kák elszaporodása okozhatja. Minden, száraz levegőben élő növényen — borostyán, pál­ma — előfordulhat. Amikor a gyengülő növényt megmozdít­va fehéres színű állatkák röppennek fel, üvegházi molytetű lepte meg a nö­vényt. Kifehéredő pettyek, később barna parafoltok a levélen á tripszek kártételé­re utalnak. (Előfordulnak be­gónián, páfrányon.) Fonálfé­reg .kártétele esetén (erekkel határolt bámuló, feketedő toltak, levélsárgulás) távolít­suk el a fertőzött növényt, mielőtt szomszédai megbete­gednének. Mivel dísznövényeinket zárt térben tartjuk, a véde­kezés általában mechanikai védelemre korlátozódik — a növényvédő szerek alkalma­zásából eredő mérgezést ke­rülendő —, ezért a tél folya­mán nem ajánljuk a növény­védő szeres védekezést. A nö­vények levelein megtelepedő 2-3 centi nagyságú, szürke, szürkésbarna pajzstetveket elpusztíthatjuk, ha a növényi részt puha ruhával vagy ke­fével dörzsöljük végig, a le­velek tövét pálcára csavart puha ruhadarabbal tisztítjuk meg. A kártevők teljes ki­pusztulásáig az eljárást he­tenként ismételjük meg. A növényeket egyszázalékos ká­liszappanos vízzel lemosva vagy lepermetezve . védekez­hetünk a levéltetvek, takács­atkák. pajzstetvek ellen is. Az eljárást 2-3 naponként is­mételjük meg addig, míg a növényen mozgó kártevőket találunk. Szobanövényeinket gomba­betegségek is megtámadhat­ják. A leveleken a különbö­ző nagyságú, világos szegélyű foltok, melyek ki is lyukad­hatnak, a fuzáriumgomba fertőzésétől erednek. (Tigris- levélen, sárkányfán, bromé- rián gyakori.) Kör alakú, sárga, majd rozsdaszerű be­vonatú foltokat rozsdagomba- fertőzés okozhat A levelek, hajtásrészek rothadását — szürkésfehér, fehérszerű be­vonat, szövedék képzésével — a szürkepenészgomba okoz­hatja. Fokozatosan terjedő, lisztszerű fehér bevonat a lisztharmatgombától ered. Száraz, túl melegben lévő nö­vényeken, főleg begónián fordul elő. Legegyszerűbb védekezési mód gombabetegságek to­vábbterjedésének megelőzése érdekében a megtámadott, károsodott levelek, növény­részek eltávolítása télen, ta­vasszal viszont gondoskodni kell a földcseréről és a vegy­szeres növényvédelemről. Al­kalmazható a Pirimor, Unf- fosz G, valamint a Chinoín Fundazol 50 WP, Dithane M—45, Ortho-Phaltan rovar-, illetve gombaüló szer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom