Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
\ Fénjkfpalbtrm a háborúról Finn képzőművészek kiállítása Kalinyinban À Aim Hämeenlinna és Kalinyin több mint két évtizede testvérvárosok. Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a két város képzőművészei között is. A szovjet területi székhely festői és szobrászai eddig háromszor mutatkoztak be Hä- meenlinnában. A múzeum köszönő levele a siker fokát is bizonyította : egy kiállítást sem néztek meg annyian, mint a kalinyiniak tárlatát. Most a finn testvérváros művészei vitték el alkotásaikat, immár negyedszer KajLi- nyinba. A vasárnapig nyitva tartó tárlaton nyolcvan festmény, grafika, szobor, gobeliné látható a területi képtár termeiben. A november 25-i megnyitóra huszonöt tagú finn képzőművész küldöttség utazott a Szovjetunióba Szép gesztus volt, hogy Egon Meu- ronen Kalíny innak ajándékozta A téli tó című tájképét Kalinyint szovjet Lipcsének Is hívják fejlett nyomdaipara miatt. Sok országos, sőt külföldi sikert hozó szép kiadvány kerül ki a nyomdákból. Most Alekszandr Usztyinov, a neves szovjet mester fotóalbuma készült el a Szovjet- szkaja Rosszija kiadó megrendelésére. Ebben a háború szörnyű éveiről vall, megmutatva a szovjet embereik hősiességét is. Aki már járt a Szovjetunióban, az jól tudja, hogy a tél nem szegi kedvüket a turistáknak, sőt ilyenkor még többen vágynak az erdőkbe. A Kalinyin területen eddig hatvanezer turista pihent a nagy kempingekben, turistaházakban és -központokban. A téli szezont szintén megerősített szolgálat várja, ugyanis az új év táján megszokszorozódik az üzemi, kolhoz-, szovhoz- esoportok száma. A szovjet emberek szívesen köszöntik az új évet zeneszó mellett, a földíszített havas fenyőfák alatt. S az űj évet bizonyára a jó munka örömével köszöntik majd a testvérvárosiak. A ka- linyini üzemek november 29- re teljesítették, a tervet; ezt a szép eredményt elsősorban a termelékenység növelésével érték eL A Kalinyini Kötőszövő Egyesülés kalinyini üzemének dolgozója, Galina Nyikolajevna Murzavina az elsők között teljesítette tervét a munkaverseny eredményeként. Négy kötőgépen dolgozik az előírt kettő helyett, így állandóan 115 százalékot teljesít. A minősége pedig kiváló, személyes garanciát vállal érte. Az építőanyag-ipari brigádok' versenyre hívták egymást a moszkvaiak felhívása nyomán. Elsőként válaszolták az ajánlatukra: Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. évfordulójára ők szintién teljesíteni akarják az ötéves tervi feladataikat. A Kalinyini Atomerőmű építkezésén a Komszomol megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére gyorsult meg a munka. A szövetség ifjú tagjai az elődeik példáját követve éjjel-nappal dolgoztak a népgazdaság számára oly fontos beruházáson. A fiatalokat az lelkesítette, hogy határidőre fejezzenek be egy- egy munkát, elősegítve, hogy a következő ötéves terv elején már jobb legyein Moszkva, Kalinyin, Leningrád áramellátása. Az atomerőmű fölött egyébként védnökséget vállalt a Komszomol. Szép eredményt értek el az építők Kimri városában is. A közelmúltban megvolt a Volgát átszelő új közúti híd te- herpróbája. Tizennyolcféle típusú tehergépkocsi hajtott fel a hídra, s felcsattant a taps a sikeres próba után. Az építők állták a szavukat, határidőre megbirkóztak a műszaki szempontból is nehéz feladattal L G. Szabad szombat könyv nélkül Hétfőnként reggel a szembejövő emberek arcát figyelem, próbálom találgatni, hogyan tölthettek a hét végét, milyen érzéssel keltek föl *s treggel. Van, aki ráérősen né- ss zegeti a kirakatokat, barátok futnak össze egy görbe este után, van, aki álmosan sodródik a többiekkel, lábával tapogatva a talajt A keleti iparvidékre sűrűn járnak a tömött autóbuszok. Az Egyesült Izzó Kaposvári Gyárában hétfőn az öltözők még hangosabbak, mint máskor. Az asz- szonyok gyorsan megbeszélik a legfrissebb családi eseményeket, majd kattan a pecsételőóra, s kezdődik a hét első munkanapja. Fürgébbek-e a kezek Ilyenkor? Kikapcsolódás, pihenés volt-e a szombat, a vasárnap? , Jól begyakorolt mozdulatok Ismétlődnek az asztalok mellett, apró alkatrészeket szerelnek az ügyes női kezek. Egy ideig szótlanul állok Deszkalovics Györgyné háta mögött, figyelem a mozdulatok monoton ismétlődését. — Hol járnak ilyenkor a gondolatok? — A gyerekek, a házi munka körül. A hét vége is ugyanolyan, mint a többi nap, csak otthon nem nyolcórás a munkaidő. A két kisgyerek mellett bőven akad teendő. — Pihenés? — A szüleim falun laknak, hozzájuk szoktunk elmenni." Máshova nem járunk, majd talán, ha felnőnek a gyerekek. Most a szórakozást is bennük találom meg. Tegnap a kislányom bábelőadáson szerepelt, azt néztük meg. Az anyagkiadóknál épp tízórai szünet van, nekik hatkor kezdődött a munka. Amikor a hét végi program után érdeklődöm, meglepődve néznek rám. — Hát mit csinálnánk? Dolgozunk otthon — mondja Bekk Jánosné. — Vasárnap is? — Persze! Délelőtt mosás, főzés, délután vasalás. — No és a gyerekek? — Egy lányom van, néha segít, de pihennie is kell. Mire a munkából naponta hazaérek, már négy-öt óra is van. Befűtök, vacsorát főzök, faluhelyen ott a kert is. Este egyetlen szórakozás a tévé, hajnalban pedig fél négykor kelek. — Mozi, színház? — Én itt születtem, negyvenöt éves vagyok, de még nem láttam, a színházat belülről — feleli Matók Irén. — Még a kézimunka is csak ritkán kerül a kezembe. A földet valakinek meg kell művelnie. Épp azon bosszankodtam most reggel, hogy nem jut idő semmire. Elköszönök az asszonyoktól. Valóban csak így lehet? Gasparics Máriát nem köti a család. Huszonnégy éves, kilenc éve lakik albérletben Kaposváron. Bőven van ideje a munka után és a hétvégeken. — Nem járok társaságba, a nagybátyámékhoz szoktam néha elmenni. Azért eltelik az idő, Van amikor szívesen van az ember egyedül. Esetleg a vállalati rendezvényeken veszek részt. Családi, házi munka, mondták az asszonyok. Jó egyedül, így a fiatal lány. Ez a pihenés, a kikapcsolódás? A szabad szombat azért van, hogy megkönnyítsék a háziasszonyok munkáját, egy papba beleférhet a mosás, a takarítás és a bevásárlás is. Valóban ne jutna negyvenöt év alatt három óra egy színházi előadásra? Valóban olyan jó úgy egyedül lenni, hogy a kézben ne legyen egy könyv? I. É. Akusztikai kísérletek Könyvek és gyerekek A Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Kutató Intézetében rendszeresen végeznek kísérleteket akusztikai berendezésekkel. A kísérletek többségét a gyártó cégek felkérésére — a termékek minőségének javítása érdekében — végzik. A vizsgálatokhoz úgynevezett »zengő« és »süket« szobák állnak rendelkezésre. . Az Idén rendeztek először Magyarországon a gyerekek számára könyvhetet Hogyan sikerült a kaposvári rendezvénysorozat? A megyei könyvtárban Csipkefa címmel élő mesét hallgattak a gyerekek, Sólyom Katalin tolmácsolta a költők, írók műveit Könyvkiállítást is rendeztek itt, pénteken zárult a gyermékkönyvheti pályázat Húsz tanuló kapott értékes könyvjutalmat a sikeres megfejtésért Kaposváron, a Killián György Ű ttör 5- és Ifjúsági Művelődési Központban a gyermekkönyvhétre megjelent új kötetekből rendeztek bemutatót, műsorral egybekötve. Valamennyi járási könyvtárban megemlékeztek a jövő évi nemzetközi gyer- rrfekévet bevezető gyermekkönyvhétről, kiállításokat rendeztek, csoportos könyvtári foglalkozásokat tartottak. — Milyen mérleget készít a megyei könyvtár gyermekrészlege 1978-ról? — kérdeztük Pálné Leinberger Ágotát, a megyei könyvtár részlegvezetőjét. — Könyvtárunkba az idén Í kétezer-kétszáz gyermek iratkozott be. Közülük egyre több a környező községekből utazik Kaposvárra, hogy olvasási igényét kielégítse. Messzebbről is szívesen jönnek, Mer- nyéről, Nagybajomból, So- mogysárdról. — Milyen változáson ment át az elmúlt tíz évben a gyerekek olvasási kultúrája, szokása? — Kevesebb szépirodalmat olvasnak ma, mint régebben. A regények helyébe liasznos ismeretterjesztő művek léptek, ebből kölcsönöznek sokat. Nemcsak a kölcsönzött kötetek száma emelkedett, hanem jelentős mértékben nőtt a helyben olvasás, a kézikönyveink igénybevétele is. Dolgoznak a könyvekkel a gyerekek éppúgy, mint a felnőttek. Ez pedig már összefügg az új tantervvel, melyet fokozatosan vezetnek be. Három iskolai tantervet emel le a pultról. — Mi is beszereztük az iskolai dokumentumokat, hogy lépést tartsunk az iskolával. A gyerekek egyre több olyan feladatot kapnak, melyet csak akkor tudnak jól megoldani, ha eljönnek hozzánk és búvárkodnak. A tanulók között egyre általánosabb a könyvtárhasználat ismerete. A könyvtárban megtudtuk azt is, hogy az első gyermekkönyvhét alkalmából könyvet is árusítottak" az intézményben. Mintegy négyezer forint értékű kötetet vettek a gyerekolvasók. A Móra Kiadótól húszezer forint értékben érkezett ajándékkönyv a megyébe, ezek égy részét a könyvtárak, másik részét az iskolák kapják meg. A József Attila Könyvesboltban az elmúlt héten kétszázötven ezer forintért vásároltak, ebből száznyolcvanezer forintért gyermekkönyvet vettek a felnőttek. A bolt vezetője elmondta: volt ugyan megfelelő választék, ám a kevés példányszám miatt hamar kifogytak a keresett művek. Különösen sok könyvet kaptak a két-három-négy évesek. A bolt pultjai most csaknem üresen tátonganak, pedig még mindig keresik — most már karácsonyra — a gyerekolvasmányokat. H. B. Hun kori fejedelmi sírlelet. (Szeged.) Az Attila vélt sírjáról keletkezeit legenda forrása minden bizonnyal Jordanesz (Jordanis) i. sz, a 6. században élt gót történetírónak, raven- nai püspüknek a római birodalom történetéről írt terjedelmes krónikája. Jordanesz érthetően nagy figyelmet szentelt I. Alarich nyugati gót hadvezérnek (396—410), aki eleinte római zsoldban állt, de kihasználta a rabszolgatartó rendszer válságát és a rabszolgalázadásokat, 410-ben elfoglalta és kifosztotta Rómát. Röviddel ezután meghalt. Jordanesz szerint Alarich testét hármas koporsóba zárták, és a dél-olaszországi Busentc toKincses Attila Az Attila-sír legendájának keletkezése lyócska medrébe temették. Jordanesz utóbb Attiláról is bőven írt (krónikája nyomán festette Rafael hatalmas mű- 'vét Attila római kalandjáról). Attila temetési ceremóniájáról is sok mindent elmond. Temetéséről azonban ennyit írt: »Éjjel a holttestet titokban a földbe rejtették.« Ezt irta Jordanesz, nem mást. A házai források ezt az állítást 12 évszázadon át el is fogadták, nem költöttek köré semmi titokzatosságot. Az Alarich- koporsókról és az Attila-sírról írt — valószínűleg ugyancsak sok költött elemet tartalmazó — gót kódexrészlet összekeverése és »dicső múltunk« szerves részévé változtatása a múlt század második felében ^következettbe. Ahogy a nyelvújítás során különféle hazai és külföldi elemek összeolvasztásával, alakítgatásával született újjá és vált kifejezőbbé írók, » politikusok és polihisztorok jóvoltából a magyar nyelv, úgy formálódott ú.ira a »régi dicsőségről«, a »diadalmas ősökről« beszélő magyar mondavilág. A fantáziadús. gyér történeti forrásokat is csak gondolatikéi tőén felhasználó polihisztor, Ipolyi Arnold gyúrta először össze a két jordaneszi elemből Attila rejtett koporsóinak »sztoriját«. Nem véletlen, hogy éppen azok az írók merítettek Ipolyi »felfedezéséből«, akik különösen sokat tettek a szabadságharc legyőzetését követő sötét évtizedekben a haza- fiság, a szülőföldhöz, a magyar nyelvhez, a szabadság eszméjéhez való ragaszkodás ébren tartásáért. A nemzeti önbecsülés megmentésére szolgáló írói programot Arany János így fejtette ki a Buda halála elején: »Hullatja levelét az idő vén fája — Borítva hatalmas rétegben a Iá ja — Én ez avart jártam, tűnődve megálltam — E?« régi levélen ezt írva találtam«. Vörösmarty tovább ment a »Zalán futása« elő- hangjában: »Kebelemben nagyrakelendő képzeletek villannák meg diadalmas ügek- ről — a deli Álmosról s Álmosnak büszke fiáról, párdu- cos Árpádról — Ö kor, meghallgatsz-e engem — S nagy- ratörő, tehetősb fiaid hallgat- nak-e számra?« Mindketten félreérthetetlenül adják olvasóik tudtára: a .krónikák, a mondák sovány alapanyagát töltik meg, hazafias, érzelmi tartalommal, högv ezzel serkentsék tettre a letaposott hazafiúi tettrevágyást. A nagy romantikus, minden idők legolvasottabb magyar regényírója, Jókai Mór »Bálványos vár« című, nem különösen népszerű könyvében Jordaneszre is. Ipolvira is hivatkozik, nagy részletességgel és megragad óan írja le a temetést; története azonban nem Attila rój szól. Másutt »A legszebb halál« című rövid leírásában pótolja a hiányt: »Attila holttestét hármas koporsóba tették. Ki soha nem viselt magán aranyat, holta után arany-, ezüst és vaskoporsóba záratott. Most ott nyugszik valahol a Tisza medrében. Sírásóit, kik eltemették, visszatértükben a hunok legyilkolták, hogy soha meg ne tudhassa seniki a helyet, ahol Attila nyugszik.« Ez a tömör és dísztelen leírás alig hasonlít Jókaihoz. Benedek Elek »Attila halála« című kis írásában egészíti ki Jókai »állításait«: a hármas koporsó leírása .után kifejtette: »fegyvereit, ékszereit is melléje tették..', s emeltek föléje magas halmot«. Gaál Mózes, a tó váló erdélyi író »Etele temetése« című, költői ihletésű dolgozatában végképpen fölkelti a kincskereső hajlandóságot : »Aranylábon, széles nyújtóztató pádon el is helyezték királyi ruhában, ! s.kófiumvarrcttas, arannyal kihímzett királyi palástban, fejére rátették gyémánttól szikrázó, rubintkővel ékes arany koronáját... s a mi űr még maradt arany koporsóban. kinescsháza legszebb ritkaságaival, sárga aranypénzzel színültig megtöltek . .. Ott Dihen valahol a Tisza medrében... Néha pedig vad tűz 6zállja meg a Tiszát, tengerré dagadva ágyából föltámad s bőgve neki ront a végtelen rónának s elnyeli mohón, hogy kétségbeesett kiáltással a nép menekül előle. Ilyenkor talán Et.ele haragja hármas koporsónak falain áttörve pusztító erejét a Tiszának adja, hogy ostora légyen késő unokáknak.« A hármas koporsó meséjét Gárdonyi Géza tette igazán közkinccsé olyannyira, hogy az iskolai kötelező olvasmánnyá, minden elemi iskolában is tanult versként hatóit be a köztudatba. »A láthatatlan ember« című regényének temetési jelenetében nagy megjelenítő erővel festi le mindazt, amit addig kitaláltak. A sír égi sugallatra kijelölt »helyéről« ő mondja el a legtöbbet: »A Tisza tele van apró szigettel. Egyik helyen a kesikenyebbik mederről térítsétek el a vizet. Ott ássátok meg a sírt mélyen és szélesítsétek meg a medret, hogy az legyen a nagyobbik. Aztán ha- el van temetve a király( bo csássa tok vissza a vizet«. Hogy könnyebb legyen megjegyezni, versbe is foglalta: »Tetemeit tettük hármas koporsóba — Így vittük föld alá, föld alá, víz alá... — Tisza ária indul lassú zuhogással — Elborítja a sírt csillogó hullámmal .. .« Mátc György (Folytatjuk)
