Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
f Megemlékezés az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának évfordulóján (Folytatás ax 1. oldalról) tolni az emberi jogokat, amíg a béke veszélyben van és a féktelen fegyverkezési hajsza folytatódik, s a diszkrimináció valamennyi formáját meg nem szüntették. Az emberek ugyanis ilyen körülmények között nem élhetnek szabadon a munkához, a művelődéshez, az egészségügyi ellátáshoz és társadalombiztosításhoz való jogukkal. — A Magyar Népköztársaság mint a helsinki tanácskozás egyik kezdeményezője, a többi szocialista állammal együtt, mindent megtesz a záróokmányban foglaltak következetes megvalósításáért; az emberi jogok védelme érdekében tovább kell folytatni a harcot a fajüldözés, a neo- nácizmus, a kolonializmus és a neokolonializmus minden formája ellen — mondotta dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, az emberi jogok deklarációjának XXX. évfordulója alkalmából Budapesten rendezett ünnepi megemlékezésen, a magyar Jogász Szövetségben. Az Országos Béketanács, a magyar ENSZ-társaság, a Magyar Tudományos Akadémia jogi bizottsága, a Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség emlékülésén részt vett Markója Imre Igazságügy-miniszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai és társadalmi szervezetek több vezetője. Az elnöki megnyitó után dr. Szabó Imre akadémikus mondott emlékbeszédet. Hangsúlyozta: a szocialista országok új alkotmányaiban kiemelkedő szerep jut — az állampolgári jogok alakjában — az emberi jogoknak. Az 1972- es magyar alkotmánymódosításkor például számos, az emberi jogokra vonatkozó új elemet iktattak be, s példamutató a Szovjetunió 1977. október 7-én elfogadott új alkotmánya is. A szocialista országokban ma már az alaptörvény formálásának abba a szakaszába értek, amikor az alkotmány vagy a felépült szocializmus vívmányait, vagy már a kommunizmus építéséhez szükséges feltételeket fogalmazza meg. — Az Egyesült Nemzetek harmadik közgyűlésére, 1948. december 10-re elkészült az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az a nemzetközi deklaráció, amely első ízben fogalmazta meg az állampolgári jogok legfőbb kívánalmait E dokumentum születése számunkra is megemlékeENSZ-dokumentum Elítélik a szélsőséges provokációkat zésre méltó, mint ahogy az egész világon megünneplik az emberi jogok napját A világ haladó közvéleményével együtt úgy köszöntjük a nemes gondolatokat mint az enyhülés és a nemzetközi béke megteremtésének egyik eszközét. Az emlékülést követően tartotta meg választmányi ülését a Magyar Jogász Szövetség. Dr. Jókai Loránd. a szövetség főtitkárának beszámolója alapján sokrétű véleménycsere bontakozott ki a jog és a jogászok társadalmi szerepéről. A jubileumi emléküléshez kapcsolódva kitüntetéseket adtak át: dr. Gyepes István, a Győr megyei Bíróság elnöke a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta, ketten a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehették át. Először osztották ki a Magyar Jogász Szövetség által alapított Szalay László Emlékérmet, amelyet a szövetség három tagja kapott meg, s ugyancsak első ízben adták át a szövetség aranykoszorús jelvényét öt jogásznak. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 8. számú főbizottsága, a jogi bizottság megkezdte a vitát arról a jelentésről, amelyet az ENSZ-diplomaták biztonságával és a vendéglátó országgal való kapcsolatokkal foglalkozó ENSZ-bizottság terjesztett elő. A dokumentum élesein elítéli amerikai cionista szervezeteknek és szélsőséges csoportoknak egyes tagországok állandó ENSZ-kép- viseletei ellen elkövetett provokációit. Egyben javaslatot tesz: a jogi bizottság szólítsa föl az amerikai hatóságokat, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket az ENSZ-diplomaták biztonságát veszélyeztető akciók megakadályozása, a képviseletek normális tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása, valamint a bűncselekmények elkövetőinek felelősségrevonása érdekében. CDXj-elnökjelölt A feledékeny Carstens Újabb véres összetűzések Somoza „engedményt" tett Hivatalos katonai közlések szerint csütörtökön a szeptemberi polgárháború óta a legnagyobb összetűzések zajlottak le Esteli város közelében; a diktatúra fegyveresei repülőgépeket vetettek be a felkelők táborai ellen. További két összecsapás is történt, amelynek áldozatairól nincsenek megbízható értesülések. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében hat ország határozati jávaslatot' terjesztett eló, an íiy elítéli Nicaraguát az emberi jogok ismételt, tömeges méretű megsértése miatt. Felszólítottak minden államot: akadályozzák meg, hogy Somoza külföldi zsoldosokat toborozzon a sandinisták elleni harcához. Anastasio Somoza nica- raguai diktátor az amerikai befolyás a'att álló nemzetközi közvetítő bizottság nyomására elfogadta az ellenzéki erők egyes követeléseit. Somoza beszédében közölte, hogy az ellenzéki széles frontnak tett »engedményként« azoranaü hatállyal megszünteti a statáriális állapotot, s az ország törvényhozása elé terjeszti javaslatát, amelyben a politikai foglyokat és a külföldre menekülteket is érintő amnesztiáira tesz ígéretét. A picaraguai elnök egyidejűleg'bejelentette azt is. hogy eltörlik azt a törvényt, amely a kormány számára lehetővé tette a rádióállomások és tv- adók működésének betiltását, ha műsoraikat »felforgatónak« ítéli. Az ellenzéki erők vezetői Somoza bejelentése után tanácskozást tartottak; megvitatták, hogy folytassák-e a tárgyalásokat a diktátor távozását vagy hivatalban maradását eldöntő népszavazás megtartásáról. Carter szeretne találkozni Leonyid Brezsnyevvel Az amerikai elnök nyilatkozata Carter amerikai elnök Washingtonban munkareggelin látta vendégül a Fehér Házban akkreditált újságírók egy csoportját, s ebből az alkalomból a nemzetközi helyzet néhány fontos kérdésével is foglalkozott. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat érintve Carter hangsúlyozta, hogy mielőbb szeretne találkozni Leonyid Brezsnyevvel, akivel négy-öt napon át — a hadászati támadó fegyverrendszerek korA brit alsóház a botrány határán Minden teteit szavazásra kényszerítettek Szokatlanul ingerült és botrányt súroló jelenetek játszódtak le a brit alsóházban. A munkáspárti baloldal ügyes taktikával megakadályozta, hogy a kormány vita nélkül jóváhagyassa a katonai költségvetés pótlólagos, 250 millió fontos emelését. Ennek során meghiúsította a bérpolitikáról és annak szankcionálásáról szóló vitát, amelynek végén az ellenzék valószínűleg leszavazta volna a kisebbségi kormányt A konzervatívok heves zajongásba csaptak, és a házelnök kénytelen volt tíz percre fölfüggeszteni az ülést hogy Párizs után Bonnban Musztafa Khalil maoyarázókörúlja Giscard d’Estaíng francia köztársasági elnök pénteken délelőtt az Elysée-palotában fogadta az európai magyaré- zókörútra induló Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnököt. Az Elysée-palota szóvivője Khalil látogatása után kijelentette: ez beilleszkedik a két ország »szoros párbeszédébe«, mintegy folytatását képezi Szadat elnök szeptemberi (Camp David előtti) és Mubarak alelnök októberi (Camp David utáni) vizitjének. Franciaország — mondotta a szóvivő — nagy figyelemre méltatta a Camp David-i megbeszéléseket és nagy figyelmet foíjdít Egyiptom aggodalmaira, céljaira is. Musztafa Khalil pénteken este Párizsból Boraiba utazott, és ma, szombaton tér vissza Kairóba, ahol Vance amerikai külügyminiszterrei találkozik. a szenvedélyek lecsillapodjanak. Később újabb kényszer- szünetet rendelt el, mert egy néző piros festékkel teli dobozt hajított a terembe. A kormány — az előző évek szokása szerint — év végi pótlólagos közkiadási kereteit vita nélkül »íejbólintással« akarta jóváhagyatni az alsóházban. 23 milliárdos összegről volt szó, s annak egyik tétele 250 millió fonttal toldotta meg a katonai kiadásokat, amiből 143 millió közvetlenül új fegyverek vásárlását célozta. A munkáspárti baloldal Frank Allaun idei pártelnök vezetésével erélyesen tiltakozott a fegyverkezési hajsza ilyen »suba alatti« fokozása ellen. Rámutattak; a kormány saját választási programját hazudtolja meg, a katonai kiadások fokozásával ugyanis a népjóléti programok rovására fegyverkezik. Az önkényes eljárás elleni tiltakozáshoz mások is csatlakoztak, végül a pótkiadások minden tételét szavazásra kényszerítették. S ha elvesztették is a csatát, a kormány még egyszer aligha kísérli meg a parlament kijátszását A váratlan vitával és szavazásokkal eltelt az idő, s így nem került sor a kormány öt százalékos bérnormáját ianikcionáló Intézkedések, I közvetlenül a Ford-művek elleni szankciók vitájára. látomásénak kérdése mellett — a kétoldalú kapcsolatokat érintő összes kérdésekről szeretne tárgyalni. A Washington és Moszkva közötti kapcsolatok legújabb fejleményeiről elégedetten nyilatkozott, s hozzátette: szükségesnek tartja a két ország külügyminiszterének, Gromikó- nak és Vance-nak újabb találkozóját. Megelégedéssel szólt Carter az 1975-ben aláirt helsinki dokumentumban foglaltak megvalósításáról, azt állítván, hogy az Egyesült Államok az ajánlások megvalósításában semmiben sem marad le a záróokmányt aláíró másik 34 ország mögött. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Carter elismerte, hogy ha igazak azok a hírek, amelyek szerint Izrael újabb zsidó településeket hoz létre a Jordán folyó megszállt nyugati partján, akkor ez a Camp David-i megállapodások megsértését jelentené. Kijelentette: mindenképpen szükségesnek tartja, hogy a Camp David-i előirányzatoknak megfelelően ez év december 17-ig aláírják az egyiptomi—izraeli különbékét, mert — mint hozzátette — semmi garancia sincs a tárgyalások folytatására. Carter bizonytalannak ítélte meg az iráni rendszer »túlélési« esélyeit, de hozzátette: az Egyesült Államok számára »rendkívül fontos« lenne, mert Irán »nagyon segítőkész volt az OPEC-tagállamokkal folytatott tárgyalásokon«. HÍREK II VILÁGBÓL Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fogadta Mario Armando Amador rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Mexikói Egyesült Államok új magyarországi nagykövetét. Látogatást tett Bécsben Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, áz Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására. Fogadta Franz Muh- ri, az ÓKP elnöke is. A Tennessee állambeli Memphisben pénteken este összeült a kormányzó demok- ra a púit kongresszusa. Hosszú vajúdás után megszületett a bonni uniópártok döntése: Karl Cars- tenst, a Bundestag jelenlegi elnökét jelölik a jövő év május 23- án sorra kerülő szövetségi elnökválasztásra. S mivel az elnökválasztó testületben a CDU/CSU pártszövetségé a többség, megválasztása szinte bizonyosra vehető. A jelölésnek egyetlen »szépséghibája« Carstens náci múltja — és még egy »apróság«. No, de nézzük sorjában! Carstens — okulva az eltitkolt náci múltja miatt nemrég megbukott Filbinger Baden—Würt- tenberg-i miniszterelnök példáján, mindent gondosain előkészített, és az adatokat nyilvánosságra hozta. Az okmányok tanúsága szerint egy, 1948. június 3-i esküdtbírósági ítélet Carstens javára írta, hogy »elöljárói nyomására 1937-ben kérte ugyan felvételét a hitlerista pártba, de a szükséges iratokat »előrelátásból« késve nyújtotta be, s így felvételi kérelmét 1939. május 12-én elutasították. A tagfelvételi zárlat feloldása után 1940 elején mégis fölvették. »Minthogy azonban a háború végéig katona volt, gyakorlatilag csupán tagjelöltnek volt tekinthető« — így az adenaueri igazságszolgáltatás. Az, hogy 1933-tól 1935-ig a2 SA-hoz — a hírhedt rohamosztagosokhoz — tartozott, úgymond, nem írható terhére, mert csak ez biztosította továbbtanulását. Minthogy SA-tagsága 1935- ben megszakadt, az esküdt bíróság szerint Carstens »szinte a nácizmus üldözöttje lett...« Híz már Carstenanek Is sok volt Egykori elvbarátaira való tekintettel élénken tiltakozott az ellen, hogy 5 »ellenálló« lett volna. Szerényen csupán art jegyzi meg, hogy »elutasítólag- állt szemben a rendszerrel. (Igaz ugyan, hogy mialatt felvételi kérelme az elutasított« pártnál volt, brémai lakóhelyén a párttagdíjak beszerzésével igyekezett magát hasznossá tenni. Carstenst 1939-ben behívták a seregbe, de a frontszolgálat alól fölmentették. így alkalma volt jogászként működni. Érdekes módon azonban arra az időre nem képes visszaemlékezni. Mindenesetre »nem zárja ki«, hogy 1943- ban részt vett a brémai katonai bíróság több ülésén, de hogy ott ml történt, arról csak homályos emlékei vannak: »Halálos Ítélet meghozatalában nem vettem részt — ál ! í t ja, a der Spiegel című nyugatnémet hetilap szerint —, mert erre bizonyára emlékeznék« ... És most ta »apróság«: Carstens ellen hamis tan ázás vádjával bírósági eljárás folyik, a tárgyalást a jövő ta- væzra tűzte ki a kölni föl« lebbviteli bíróság. Carstens ugyanis egy korábbi parlamenti vizsgálat során tagadta, hogy annak idején mint Kiesinger kormányának államtitkára tudott volna arról, hogy a Szövetségi Hírszerző Si'-lgáiat (BND) részt vett as illegális nemzetközi fegyverkereskedelemben. Mikor kihallgatták azt mondta: »Meat hallok erről először 1« Günther Metzger, a vizsgálóbizottság szociáldemokrata , tagja hazugságnak minősítette Carstens vallomását, éa bizalmas iratokat terjesztett elő a Szövetségi Nyomozó- szolgálati főnöke és a Merest bonni fegyverkereskedő cég közötti együttműköd és rőL A papírok némelyikén Carst**w szignója és megjegyzései olvashatók. Carstens, úgy latszik, ezekről is... eifeleäce- zett. Hogy ezek után miért n»o.é* Carstenst jelölték szövetségi elnöknek a kereszténydemokraták? Nyilván azért, mert emlékeznek rá, hogy korábbi jelöltjeik és vezetőik, a nád múlttal nem kevésbé terheli Heinrich Lübke szövetségi elnök, Hans Globke (Adenauer közeli munkatársa), továbbá Kurt Georg Kicsingcr és Hans Filbinger miniszter- elnökök is betölthettek állam-, illetve kormányfői pozíciót. Hogy mindehhez mit szól a külföld és az NSZK demokratikus közvéleménye, a» megint más kérdés. Gáti István A Bárdibükki Állami Gazdaság somogyszentimrei növendeküszü-telepére fölvesz két állatgondozót azonnali belépéssel. Lakást biztosítunk, bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni a gazdaság főállattcnyésztőjénél lehet. (94789' December 10-én, ezüstvasárnapon keresse föl a Somogy Áruházai, valamint a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat egyéb, nyitva tartó kaposvári, vidéki ruházati boltjait és ajándckszaküzlcteit. Nyitva tartó egységeink ajtóin felhívó táblát helyeztünk el.
