Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

Vit AG PROLETÁRJAI; EGYESOUETEICl Ara: 80 fmér XXXIV. évfolyam 289. szám 1978. december 8., péntek KÖZLEM Ë NY o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. decemberi 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbi­zottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetői és a központi napilapok fő­szerkesztői. A Központi Bizottság ke­gyelettel emlékezett meg el­hunyt tagjáról, dr. Orbán László elvtársról. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta — Gyenes András elvtárs­nak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtárs­nak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit I. /• A Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének 1978. november 22—23-i moszkvai üléséről szóló jelentést és teljes mértékben jóváhagyta a magyar küldöttség tevékeny­séget. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli és támogatja a po­litikai tanácskozó testület ál­lásfoglalásait, amelyek kifeje­zik a Varsói Szerződés szer­vezetébe tömörült szocialista országoknak — köztük ha­zánknak — az európai béke és biztonság megszilárdítá­sáért, a nemzetközi enyhülés további elmélyítéséért folyta­tott következetes és konstruk­tív politikáját Ez a politika megfelel a magyar nép, a szo­cialista közösség, s minden pép érdekeinek, méltán élvezi a haladó, békeszerető erők támogatását. Ezeknek az erők­nek az összefogása, együttes föllépése képes megakadályoz­ni az imperialista, reakciós körök törekvését hogy visz- szafordítsák az enyhülés fo­lyamatát A Központi Bizottság kife­jezte egyetértését a politikai tanácskozó testületnek a nem­zetközi helyzetről adott érté­kelésével. Megállapította, hogy az 1976. novemberi bukaresti ülés óta Európában további kedvező változások mentek végbe. Földrészünkön rend­szeressé váltak a helsinki ér­tekezleten részt vett államok vezetőinek találkozói, ki­egyensúlyozottabbak lettek a különböző társadalmi rend­szerű országok kapcsolatai. Ez elősegíti az egyenjogú, a kölcsönösen előnyös nemzet­közi együttműködést, a népek közötti bizalom légkörének erősödését; bizonyítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában rögzített hosz- szú távú program helyesen határozza meg a földrész biz­tonsága érdekében szükséges intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság következete­sen munkálkodik e program valóra váltásán. A Központi Bizottság ismé­telten rámutatott, hogy a bé­két és biztonságot, az enyhü­lést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlő­dését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása, ütemének és mé­reteinek növekedése. Ebből ki­indulva a Magyar Népköztár­saság a Varsói Szerződés töb- W tagországával egyetemben arra törekszik, hogy a fegy­verkezési hajsza lefékezéséről, a leszerelés előmozdításáról folyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre. Síkraszáll azért, hogy tárgyalások kezdődjenek mindenfajta nukleáris fegy­ver gyártásának betiltásáról és a meglevő készletek foko­zatos csökkentéséről, egészen teljes felszámolásukig. Szor­galmazza a nukleáris fegyve­rek alkalmazásának végleges betiltását és azt, hogy minden állam mondjon le az erő al­kalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A világ sor­sának alakulása szempontjá­ból alapvető fontosságú, hogy mielőbb aláírják a második szovjet—amerikai megállapo­dást a hadászati támadó fegy­verek korlátozásáról. Ez elő­segíti, hogy áttérjenek olyan új egyezmények kidolgozására a fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalom is csatlakozhat. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások előre­haladását jól szolgálják a szocialista országok 1978. jú­nius 8-án beterjesztett javas­latai, amelyek a kölcsönös biztonság elvéből kiindulva az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacsonyabb szintjén kívánják biztosítani. A bizalom légkörének erősíté­sét célozza az 1978. novem­ber 30-án felújított és kiegé­szített korábbi javaslatuk, amelyben a részvevő országok fegyveres erői létszámának befagyasztását indítványozták a tárgyalások időszakára. Az előrelépéshez az szükséges, hogy a NATO érintett tagál­lamai a kezdeményezésekre konstruktív választ adjanak. A Központi Bizottság, pár­tunk, kormányunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamai­nak kezdeményezéseit a nem­zetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok békepolitikájának és védelmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy Európában szilárd alapokon nyugszik a béke, és világméretekben tért hódít az enyhülés. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamok fokozott ütemű fegyverkezése miatt szükség van a szocialista kö­zösség védelmi erejének meg­felelő színvonalon tartására, folyamatos tökéletesítésére. A Magyar Népköztársaság — or­szágunk és a szocialista kö­zösség biztonsága, békéje ér­dekében — a jövőben is ma­radéktalanul teljesíti szövetsé- gesi kötelezettségeit, tevéke­nyen részt vesz a külpolitika összehangolásában és az egyeztetett törekvések megva­lósításában. 2« A szocialista közösség or­szágaival fennálló sokoldalú kapcsolatainkat, együttműkö­désünket erősítették Lázár György elvtársnak, a Minisz­tertanács elnökének tárgyalá­sai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztár­saságban, valamint a Lengyel Népköztársaság miniszterel­nökének látogatása hazánk­ban. Az 1977. évi legfelső szintű magyar—román találkozón született megállapodások vég­rehajtásának előmozdítását szolgálták pártunk küldöttsé­gének bukaresti megbeszélé­sei. A Központi Bizottság megállapította: további köl­csönös erőfeszítések lehetsége­sek és szükségesek a magyar —román kapcsolatok népeink érdekeinek megfelelő fejlesz­téséhez. 3. A Központi Bizottság ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársa­ság alapvetően érdekelt a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fej­lesztésében, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Kádár János elvtársnak a Francia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Ma­gyarország és Franciaország együttműködésének bővítését, a kölcsönös megértést, az or­szágaink, népeink közti jóvi­szony erősítését, és hozzájá­rult az európai biztonság meg­szilárdításához, a nemzetközi enyhülés ügyéhez. Hazánk kész arra, hogy a találkozó szellemében, s annak eredmé­nyei alapján fejlessze a köl­csönösen előnyös magyar- francia kapcsolatokat politi­kai, gazdasági és kulturális területen. A kétoldalú kapcsolatok fej­lesztését és a békés egymás mellett élés politikáját segí­tették elő: a Dán Királyság miniszterelnökének magyar- országi látogatása, az ország- gyűlés képviselőinek találko­zói a görög, a jugoszláv, a norvég, az olasz és portugál parlament küldöttségeivel, valamint a magyar—svájci és a magyar—japán külügymi­niszteri tárgyalások. Az Ame­rikai Egyesült Államok sze­nátusának küldöttségével Bu­dapesten folytatott megbeszé­lések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megis­meréséhez és a két ország kapcsolatainak előmozdításá­hoz. A Központi Bizottság megerősítette a magyar kom­munisták, a magyar nép szo­lidaritását azokkal a haladó erőkkel, melyek az imperia­lista agresszióval és beavat­kozási kísérletekkel szemben, hazájuk függetlenségének megszilárdításáért, területi sérthetetlenségének megvédé­séért, gazdasági önállóságának megerősítéséért, a nemzeti, társadalmi fölemelkedésért küzdenek. Hafez Al-Assradrjsk. az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, ba­ráti látogatása jelentősen hozzájárult országaink kap­csolatainak sokoldalú fejlesz­téséhez. A Központi Bizottság j nagyra értékeli, hogy a Szí-1 riai Arab Köztársaság az arab I világ imperialistaellenes erői­vel együtt küzd az igazságos kőzel-lceleti béke megteremté­séért, föllép a haladó arab államok egységének megszi­lárdításáért, az arab népek jo­gos ügyét támogató szocialista országokkal való együttmű­ködés elmélyítéséért. A ma­gyar nép változatlanul szoli­dáris az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sáért, a közel-keleti igazságos és tartós rendezésért harcoló arab népekkel. Mengisztu Hailé Mariam al­ezredesnek, a szocialista Etió­pia ideiglenes katonai kor­mányzó tanácsa elnökének, ál­lam- és kormányfőnek ma­gyarországi hivatalos, baráti látogatása előmozdította együttműködésünk és barátsá­gunk erősítését A tárgyalá­sokon ismételten kinyilvánít- tuk: a Magyar Népköztársa­ság, a magyar nép szolidáris a fejlődés szocialista útját vá­lasztó Etiópiával, és azzal a küzdelemmel, amelyet az etióp nép folytat országa egy­ségének, függetlenségének, forradalmi vívmányainak megvédéséért A Központi Bizottság méltatta azoknak a megbeszé­léseknek a fontosságát, ame­lyeket pártunk vezetői a test­vérpártok és más haladó, de­mokratikus erők képviselőivel folytattak. A szocialista országok test­vérpártjainak pártszervezés­sel foglalkozó KB-titkárai ok­tóber végén Budapesten hasz­nos és eredményes tanácsko­zást folytattak a szocializmus politikai rendszere fejlődésé­nek kérdéseiről. Pártunk képviselői részt vettek az ausztrál és az NSZK-beli testvérpárt, a Gui­neái Demokrata Párt, a Mada­gaszkárt Függetlenségi Kong­resszuspárt kongresszusán. Kádár János elvtárs talál­kozója Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával megerősítette a két testvérpárt internaciona­lista együttműködését és szo­lidaritását Pártunk Központi Bizottsága első titkárának esz­mecseréje Francois Mitter- rand-nal, a Francia Szocialista Párt vezetőjével hozzájárult a két párt közti jobb megér­téshez az enyhülés, az euró­pai béke és együttműködés közös érdekű kérdéseiben. Fontos megbeszélésekre ke­rült sor a paraguayi, a spa­nyol, a svájci, a svéd, az új- Zélandi testvérpártok vezetői­vel. Hazánkban fogadtuk Jo­shua Nkomót, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a hazafias front társ­elnökét. A látogatások, a megbeszé­lések hozzájárultak az állás­pontok alaposabb megismeré­séhez, kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, valamint köl­csönös szolidaritásunk meg­erősítéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) Energia a Szovjetunióból Az Albertírsa és Vinnylca között épített távvezeték ma­gyarországi fogadóállomására e hét elején »érkezett-“ a Szovjetunióból a hétszázötven kilovoltos feszültség. Képün­kön: Az albertirsai állomás részlete. (MTI-fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Spanyolországi népszavazás Igen a demokratikus átalakulásra A n épszavazáson a spanyo­lok túlnyomó többsége jóvá­hagyta az ország demokrati­kus átalakítását, elfogadta a parlamentben 1978. október 31-én jóváhagyott új alkot­mányt. A szavazatok megkö­zelítőleg 99 százalékának ösz- szeszámiálásán alapuló ada­tok szerint — amelyeket Ro­dolfo Martin Villa belügymi­niszter csütörtökön, ismerte­tett — a szavazóik 87,79 szá­zaléka szavazott »igen*-nel a szerdai népszavazáson. A »nejrw szavazatok aránya 7,91’ az üres lappal szavazóké 3,53, az érvénytelen szavazatoké pedig 0,7 százalék volt A szavazáson a választásra jogosultak 67,67 százaléka vett részt, téhát a választód testü­let 32,33 százaléka maradt tá- voL Az országos eredménynél sokkal rosszabb a három baszk tartomány összesített eredménye: ezekben a tarto­mányokban igen magas (csak­nem 55 százalék) volt á tar­tózkodók aránya. A szavazás­ban résztvevők 68,76 százalé­ka ott is az új alkotmány el­fogadása mellett szavazott, S ezekben a tartományokban 23 százalék volt a nemmel sza­vazók aránya. A fenti eredmény gyakor­latilag véglegesnek tekinthe­tő, a belügyminisztérium to­vábbi eredményt nem szán­dékozik közzétenni. A hivata­los végeredményt a központi választási bizottság valószí­nűleg karácsony előtt fogja a hivatalos közlönyben kihir­detni, akkor lép életbe az új alkotmány és akkor kezdő­dik az a 30 napos Időszak, amelyen belül a miniszterel­nöknek nyilatkoznia kell, be­iktatását kéri-e a parlament­től vagy pedig új parlamenti választásokat írat ki. Súlyosbodó feszültség Iránban Azliari kormánya próbálja csillapítani A nyugati hírügynökségek Karim Szandzsabinak, a pol­gári ellenzéki Nemzeti Front Párt főtitkárának váratlan szabadonbocsátását úgy érté­kelik, hogy a katonai kor­mány a gyászmegemlékezések hétvégi tetőzése előtt megpró­bálja csillapítani az ország­ban uralkodó feszültséget. Rámutatnak, hogy Szand­zsabinak és vele együtt a nemzeti front ftiásik vezér­alakjának, Dariusz Fruharnak a szabadonbocsátásával a kor­mány minden valószínűség szerint az egyre mélyülő vál­ság politikai megoldásának körvonalait is kutatja. A front ugyanis a politikai el­lenzék legjobban szervezett egysége, s részvétele nélkül aligha képzelhető el az a pol­gári nemzeti egységkorráány, amely az uralkodó nézete sze­rint a rendteremtéssel meg­bízott katonai kormányt vált­hatná föl s irányíthatná az országot a jövő évre tervezett parlamenti választásokig. Gholam Reza Azhari tá­bornok, a katonai kormány vezetője szerdán a szenátus előtt mondott beszédében cá­foltai, hogy a hatóságok a tün­tetések során százakat öltek volna meg. A kormányfő a sah ellenfeleit valóságos »mu­ta i, vá n y ostr ükökké 1 « vádolta. Hangoztatta, hogy az utcákon nem vér folyik — ahogy ezt az ellenzék állítja —, hanem a tüntetők az utakra vörös port szórnak, majd vizet ön­tenek rá, s ezt próbálják vér­ként föltüntetni... Azhari szerint az ellenzék módszerei közé tartozik az is, hogy as esti órákban több helyütt lö­véseket rögzítő magnetofono­kat szólaltatnak meg — azt a látszatot keltve, mintha a ka­tonák lövöldöznének a tünte­tőkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom